Uj Magyarság, 1943. június (10. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-09 / 129. szám

A MAGYARSÁG 4 és benső barátságban lévén egy internált egyénnel, ennek javára történő közvetítések és kedvezések útján jelentékeny haszonra tett szert.“ Giuliani Giovanni építkezési vállalkozót, mert 150 méter mázsa vasat elrejtett és ezzel árulást követett el a fasiszta forradalom ügye ellen, szintén kizárták. Törölték többek között a pártból Cesara Signorelli caltgiigai politikai titkárt a következő indokolással: „Olasz mivoltának minden férfias érzéke nélkül elfeledkezve arról, hogy az angolok miként bántak az olasz hadifoglyokkal, a Dopolavoro helyiségében ellenséges hadifoglyokat látott vendégül Mint Firenzéből jelentik, ott újabb hat olasztól megvonták a fasiszta pártigazolványt, mert minden tiltakozás nélkül hallgattak egy közerkölcsöt sértő és destruktív hangú költeményt. Ezenkívül még három egyéntől vonták meg a pártigazolványt azért, mert olyan időkben, amikor az egész nemzet harcban áll, estélyen vettek részt és ezáltal súlyosan megsértették az egész olasz nemzetet. Mint a Popolo di Roma jelenti, az államvédelmi törvényszék 18 évi elzárásra és 20.000 óra pénzbüntetésre ítélte a nápolyi közélelmezési hivatal két tisztviselőjét, mert élelmiszer jegyekkel kereskedést folytattak. Bűntársaikra is igen súlyos ítéleteket szabtak ki. A Völkischer Beobachter Magyarország belső helyzetéről Berlin, június S. Koppen Vilmos dr., a Völkischer Beobachter délkeletre küldött szerkesztője vezércikket írt a lapban magyarországi benyomásairól. Hangsúlyozza: az önfentartás parancsa volt, hogy a magyarság a trianoni helyzetbe ne nyugodjék bele, hanem a jobb a jövőbe vetett hittel lelki ellensúlyt keressen. Magyarország Délkelet országai között ma is régi, különleges helyzetét foglalja el, amely történelmi hagyományból származik. A szociális fejlődésről szólva megállapítja, hogy az utóbbi években vidékről sok munkanélküli vándorolt a gyárakba. A nyersanyagforrásokat kihasználják és újakat tárnak fel. Az építkezési tevékenység élénk. A fővárosban a nyomortanyákat lebontották és ligetekké változtatták. Magyarország hadserege teljesítette kötelességét ebben a háborúban, amelyből a magyarországi németek is erősen kivették részüket. A belső helyzetről szólva megjegyzi, hogy nem hiányoztak az utóbbi húsz évben azok a kísérletek, hogy a marxista aknamunkára alkalmas társadalmi körülményeket kiküszöböljék. Olyan szociálpolitikát folytattak, amelynek alap-jai egy emberöltőre nyúlnak vissza és sok mindent megvalósítottak, ami Moszkva plutokrata segítőinél egyelőre csak papiroson van meg. Magyarország abban a tudatban vesz részt fegyvereivel és munkájával a háborúban, hogy azok meghozzák 3 igazi békét és biztosítják azt a diszpozíciót, amelyet történelme és teljesítménye szerint igényelhet. — Göring birodalmi tábornagy részvét, távirata a felsőházhoz. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Göring birodalmi tábornagy, a német birodalmi gyűlés elnöke Széchenyi Bertalan gróf elhunyta alkalmából a felsőház elnökségének a következő táviratot küldte: „Abban a fájdalmas veszteségben, amely a magyar országgyűlés felsőházát elnökének, Széchenyi Bertalan grófnak elhunytával érte, mind a birodalmi gyűlés, mind a magam őszinte együttérzését nyilvánítom.“ A részvétnyilvánításért Perényi Zsigmond báró, a felsőház alelnöke táviratban mondott köszönetet. — Leventekönyv a vöröskeresztről. A levente hírközpont Emese-könyvsorozatának legújabb kötete a vöröskereszt munkáját ismerteti képben és írásban. A könyvhöz, amely Kós Rudolf dr. orvos munkája, vitéz nagybányai Horthy Istvánná, a kormányzóhelyettes özvegye írt előszót. A vöröskereszt fejlődéséről, múlt világháborúbeli szerepéről és mai munkásságáról szóló, érdekes beszámolók és a vöröskereszttel kapcsolatos költemények egészítik ki az értékes könyvecskét, amelyet vitéz Jány Gusztáv vezérezredes zárószavai fejeznek be. — Adomány. A HSP hazai pamutszövő rt. sportklubja (Újpest) 827 pengő 01 fillért küldött az Új Magyarsághoz, hogy 413 pengő 50 fillért a vöröskereszthez, 413 pengő 51 fülért pedig a hadiárvák felsegélyezési akciójához továbbítsunk. Az adakozó klub kívánságát magyar köszönettel teljesítettük. A fennálló rendelkezések alapján a kulcspozíciókban levő vállalati vezetők a hatvanéves korhatár elérése után csak abban az esetben fejthetnek ki további működést, illetve maradhatnak meg a pozíciókban, ha erre külön engedélyt kapnak. Ezen a téren az országos rekordot- Aschner Lipót, az Egyesült Izzólámpa és Villamossági rt. vezérigazgatója tartja, aki ezidőszerint hetvenkét éves és változatlanul betölti ennek a hatalmas mammut-vállalkozásnak legmagasabb kulcspozícióját. Aschner Lipót rekordját különösen akkor lehet kellőképpen méltányolni, ha figyelembe vesszük, hogy a korhatártól számított tizenkét esztendővel nemcsak a zsidó vállalati vezetőket, hanem az összes keresztényeket is jelentősen túlszárnyalja. Nagy örömet keltett Lipócia berkeiben az a hír, hogy megszűnt az értelmiségi alkalmazottakra vonatkozó bejelentési kötelezettség. Rövidesen kiderült, hogy ebből egyetlen szó sem igaz. A munkaadóknak változatlanul be kell jelenteni az alkalmazottak személyében, munkakörében és illetményeiben beállott változásokat, valamint az új alkalmazottakat. A legközelebbi bejelentési határidő a január 1-től június 30-ig terjedő időre július 31. Még azt is be kell jelenteni, ha az elmúlt félévben nem volt változás. A kártékony rémhírterjesztésről a kitűnően szerkesztett Csendőrségi Lapokban olvassuk a következőket: „Megjelent egy rendelet arról, hogy ahol a répa bogár megette a cukorrépamagot, pótolni kell a vetést. Erre jött a rémhír: „Minden répa vetés elpusztult, egyáltalában nem lesz cukor.“ Megjelent a beszállásolást szabályozó rendelet, nyomában ott volt a rémhír: „Mandzsu segédcsapatok jönnek Budapestre, azokra szól ez a szabály.“ Megjelent a rendelet, hogy az iskolai vizsgákat korábban kell megtartani. Erre is rácsapott a rémhír: „Persze, mert június 10-én általános mozgósítás lesz és aki csak annyira katona, hogy ballábbal ki tud lépni, azt viszik a grönlandi hadszíntérre.“ Megjelenik valamilyen rendelet, nyomban lecsap rá a rémhír, hogy kiforgassa igazi tartalmából és háttérnek mindegyik mögé odafesse a pokol egy-egy kulissza darabját ... Igaza van a Csendőrségi Lapoknak, mikor azt írja, hogy ez kiszámított eszközökk-el és határozott közhangulatrosító célokkal történő pokolfestés, ami azonban nagyon ártalmas időtöltés egyesek részéről. Az önkéntes áldozatvállalásnak szép példáját mutatta mert Románémi Guido, a Magyar-Olasz Bank elnökié, aki az intézet legutóbbi közgyűlésén bejelentette, hogy lemond elnöki tiszteletdíjáról. Elhatározását Romanelli — többek között — azzal indokolta, hogy a Magyar- Olasz Bank évek óta nem fizet osztalékot és amikor a részvényesek is rosszabb helyzetbe kerültek, úgy véli, hogy jó példával jár elől azzal, hogy lemond elnöki tiszteletdíjáról. Itt említjük meg, hogy Romanelli a közeljövőben véglegesen visszatér Olaszországba, ahol előkelő, különleges beosztású pozícióba kerül. Ez a körülmény azonban nemilyen formában nem változtatja meg helyzetét a Magyar-Olasz Banknál, ahol továbbra is megmarad elnöknek. • tétea A háborús élelmiszerbeszerzési nehézségek nyomán soha nem remélt karriert, futott be a sütőtök. Szinte hihetetlenül hangzik, de úgy van, hogy a télen egyedül a fővárosban többszáz vagon sütőtök fogyott el. A legjobb háztartásokba is bevonult csemegeként a sütőtök. Miután termelése nagyon könnyű és a gazda számára komoly haszonnal jár, ebben az évben már a legelőkelőbb uradalmak is százholdas paródiákon termesztik a sütőtököt. A fővárosiján az egyik nagy cukrászda kívánja bevezetni a sütőtököt az édességek közé. A békeévek divatja volt, hogy a nagy kávéházak, vendéglők, áruházak és nagyobb üzletek úgynevezett köszönőembert alkalmaztak. Ezeknek az alkalmazottaknak nem volt más dolguk, mint a vevőket nyájasan útbaigazítani, számukra ülőhelyet szerezni vagy a vásárlás nélkül távozó vevőt panaszai felől megkérdezni. A vevők és kereskedők közötti viszony alapos eltolódásának következménye, hogy mostanában egyre több üzletben alkalmaznak úgynevezett „lebeszélő embert”. Ilyen lebeszélő ember működik néhány nap óta a belváros egyik legismertebb cipőszalonjában. A főnök ugyanis nem találta helyesnek, hogy az alkalmazottak túl hosszan tárgyalnak az utcáról betévedt nem-törzsvendég vevőkkel. A lebeszélő ember most már az ajtóban elfogja a belépőket és percek alatt meglehetősen nyers formában tudtukra adja, hogy raktáron semmi nincsen, megrendelést egyelőre nem vesznek fel és hogy egyáltalában lesz-e később áru, azt sem tudják megmondani. A lebeszélő ember állítólag nagyon jól bevált és a főnök teljes megelégedését vívta ki magának. Szakszerű pillantást vet a belépő hölgy harminckilences vagy negyvenes lábára és máris közli, hogy csak, harmincötös vagy harminchatos cipőjük van, vagy a kislábú hölgyekkel azonnal közli, hogy sajnos, csak negyvenes méretű cipők vannak raktáron. A lényeg az, hogy a vevők most sokkal hamarabb távoznak az üzletből, mint azelőtt. CSSt pdfoci/ wm.mafitb/o A kávéházak és espressók közötti harc a végére jár és minden jel szerint a kávéházak győzelmével fog végződni. Eddig az espressók megnyitásához semmiféle különlegesebb képzettséget nem kívántak. Elszegényedett arisztokrata hölgyek, elvált társaságbeli asszonyok és kividált színésznők egyre többen választották ezt a jól jövedelmező foglalkozást. Most, az espressós petrt a vendéglői és kávéházi iparhoz hasonlóan képesítéshez fogják kötni. Ezen kívül az üzlethelyiség a százötven négyzetmétert nem haladhatja, meg. A tulajdonos köteles lesz üzletének cégtábláján a sokkal egyszerűbb „kávémérés“ megjelölést alkalmazni. Eddig sok espressóban bridzspartik gyűltek össze. Most ennek is befellegzett, mert a jövőben az espressókban kártyázni nem szabad. Nem érinti a rendelkezés a traccsolást. Ezt változatlanul űzhetik az espressók törzsvendégei. Elterjedt Pesten az a hír, hogy az egyik autóképviseletnek sikerült Svédországban hatvan vadonatúj Chevrolet személyautót szerezni és ezek rövidesen Budapestre érkeznek. A hírből mindössze annyi volt igaz, hogy nem Svédországból, hanem a kölni Opel-gyár kopenhágai képviseletétől valóban érkezett Budapestre nyolc darab Kapitán-személygépkocsi. A Katvan Chevrolet-kocsi hírére valósággal megrohanták a képviseletet az érdeklődök és a legnagyobb protekciókkal jelentkeztek, hogy legalább előjegyezzék őket. Hiába magyarázták, hogy a hír nem igaz, senki nem akarta elhinni. A Kapitánkocsikat is percek alatt kapkodták el, darabonkint 16.000 pengős áron, mindössze egy pótgumival. Ezek a kocsik közvetlenül a háború előtt Budapesten két pótgumival ötezer pengőért voltak kaphatók. Feltűnő, hogy nagyon sok vevő nem rendelkezik a forgalomhoz szükséges ,,E”betűvel, de azért megvásárolja a kocsit, a jobb idők reményében. Régente, amikor a polgárember havi háztartási büdzséjét vizsgálgatta, a kiadási tételek első helyét a házbér foglalta el. Az idők változása és az árak hullámzása ezen a téren is új helyzetet teremtett. Ma már nem ritkaság, hogy egy polgári család a régibérű lakásért havi 100—110 pengő bért fizet, viszont a háztartási alkalmazottnak sikerült havi fizetési igényét 120 pengőre felsrófolni. Nem egy helyen tehát a kiadási lista összegszerűleg legelőkelőbb helyét a háztartási alkalmazott honoráriuma foglalja már el. .SZERDA, 1943 JUNIUS 9 - Sikertelen partraszállás Különös hírt kaptunk Oslóból, Melynek aligha akad párja: Súlyos testét a partra vetve öngyilkos lett egy sereg bálna. Hogy miért s mi okból? Szerintünk Más magyarázat nem lehet. A britel velük próbáltakták A partraszállást maguk helyett. Bényi Kálmán Július 1-én életbe lép a 34 filléres villamos-tantusz A belügyminiszter és a közlekedésügyi miniszter jóváhagyta a főváros közgyűlésének határozatát a villamos jegyelőveteti rendszer bevezetéséről és a 20 filléres szakaszjegyek korlátozásáról. A 34 filléres átszálló jegyet csak előreváltott tantusz ellenében szolgáltatják ki, míg a villamoson váltott átszállójegy ára 40 fillér lesz. A Beszkart egyelőre hatmillió darab 34 filléres tantuszt vezet. Szintén július 1-től korlátozzák a 200 filléres szakaszjegyek kiadását, a csúcsforgalmi időkben. Reggel ,5 órától délelőtt 9 óráig és délután 5 órától fél 8 óráig nem lehet 20 filléres szakaszjeggyel utazni. A magyar újságírók Várnában megkoszorúzták Ulászló király emlékművét Szófia, június S. A magyar újságírócsoport hétfőn délelőtt Várnába érkezett, ahol a hatóságok és a lakosság szívesen és melegen fogadták. A rakparton él, a pályaudvaron felsorakoztak a Bratnik ifjúsági szervezet csoportjai. Minev várnai polgármester üdvözlőbeszédében a magyar-bolgár barátság múltjáról szólott. A magyar Himnusz hangjai után Thuránszky László miniszteri osztályfőnök válaszában köszönetet mondott a fogadtatásért. Berbatov bolgár újságíró avárnai sajtó nevében üdvözölte a vendégeket. Kifejezte azt a reményét, hogy es a látogatás még jobban elmélyíti a bolgár-magyar kapcsolatot. Vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály válaszában kijelentette, hogy a magyar sajtó továbbra is megtesz minden tőle telhetőt a nagy és egyesült Bulgária ügyéért. A Bratnik-szervezet várnai vezetőjének üdvözlőszavai után fiatal leányok csokrot, nyújtottak át Thuránszky Lászlónak és a magyar újságírócsoport többi tagjának. A vendégek ezután társasgépkocsin a várnai csatában, 1444-ben elesett Ulászló király emlékművéhez hajtottak. Thuránszky László és Kolosváry-Borcsa Mihály, valamint Vladimir Daneff, a bolgár sajtóiroda aligazgatója koszorút helyeztek el az emlékművön. Az ünnepi beszédet Tóth László főszerkesztő mondotta, hangsúlyozva, hogy Ulászló magyar király nem kizárólagosan magyar érdekekért, hanem egész Európáért áldozta fel életét. Ugyanabban a nagy eszmében hitt, mint a bolgárok, az európai szolidaritás és a lovagi szellem eszméjében. Hősi halála, véres áldozata dicsőséges példa az eljövendő nemzedékek számára. Az újságírócsoport ezután visszatért a városba s részt vett a polgármester ebédjén. Délután az euxinográdi királyi kastélyba . látogattak el. A gráci magyar egyesület új helyiségbe költözött. Bécsből jelentik: Vasárnap avatta fel ünnepélyes keretei között a gráci magyar egyesület új helyiségét. Az avató ünnepségre a helyiséget nemzetiszínű zászlókkal díszítették fel, a főhelyra a kormányzó arcképét helyezték. Az ünnepségen megjelent László Kálmán gráci magyar konzul és Almássy János nagybirtokos, a magyar egyesületek központjának főnöke. Az ünnepi beszédet Tóth Bálint mondotta, majd Koréh Endre, a magyar Operaház tagja énekelt magyar népdalokat. Polgári iskola nyílt meg Dunaharasztin. Ünnepélyes keretek közt avatták fel Dunaharasztin az újonnan épített polgári iskolát. A kultuszminiszter képviseletében Damjanovich Lajos miniszteri osztályfőnök, a főigazgatóság részéről Keleti Gyula tanügyi főtanácsos jelent meg. A felszentelést Hangay Rupert esperesplébános végezte, a református egyház részéről Nagy Kálóz Balázs és Miklós Gusztáv lelkészek áldották meg az új iskolát, amely az ország 500-ik polgári iskolája. — Ápolónő- és védőnőképző tanfolyam. Az országos közegészségügyi intézet kötelékébe tartozó budapesti, kassai, kolozsvári és szegedi állami ápolónő- és védőnőképző intézetben ez év szeptemberében hároméves tanfolyam kezdődik, amelyen zöldkeresztes és szociális védőnőket képeznek ki. Felvételi feltételek: 18—30 éves életkor, kifogástalan egészségi állapot, középiskolai érettségi bizonyítvány, tanítónői vagy óvónői oklevél. Kellő indokolás mellett hat közép, vagy ennek megfelelő iskolát végzettek kérvénye is figyelembe vehető. Részletes tájékoztatót az országos közegészségügyi intézet (Budapest, IX., Gyáliút 4.) igazgatósága és a vidéki intézetek vezetősége nyújt.