Uj Magyarság, 1943. június (10. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-09 / 129. szám

A MAGYARSÁG 4 és benső barátságban lévén egy internált egyénnel, ennek javára történő közvetíté­sek és kedvezések útján jelentékeny ha­szonra tett szert.“ Giuliani Giovanni építkezési vállalko­zót, mert 150 méter mázsa vasat elrejtett és ezzel árulást követett el a fasiszta for­­radalom ügye ellen, szintén kizárták. Törölték többek között a pártból Ce­­sara Signorelli calt­giigai politikai tit­kárt a­­ következő indokolással: „Olasz mivoltának minden férfias érzéke nélkül elfeledkezve arról, hogy az angolok miként bántak az olasz hadifoglyokkal, a Dopolavoro helyiségében ellenséges hadifoglyokat látott vendégül Mint Firenzéből jelentik, ott újabb hat olasztól megvonták a fasiszta pártigazol­ványt, mert minden tiltakozás nélkül hall­gattak egy közerkölcsöt sértő és destruktív hangú költeményt. Ezenkívül még három egyéntől vonták meg a pártigazolványt azért, mert olyan időkben, amikor az egész nemzet harcban áll, estélyen vettek részt és ezáltal súlyosan megsértették az egész olasz nemzetet. Mint a Popolo di Roma jelenti, az állam­védelmi törvényszék 18 évi elzárásra és 20.000 óra pénzbüntetésre ítélte a nápolyi közélelmezési hivatal két tisztviselőjét, mert élelmiszer jegyekkel kereskedést foly­tattak. Bűntársaikra is igen súlyos ítélete­ket szabtak ki. A Völkischer Beobachter Magyarország belső helyzetéről Berlin, június S. Koppen Vilmos dr., a Völkischer Be­obachter délkeletre küldött szerkesztője ve­zércikket írt a lapban magyarországi be­nyomásairól. Hangsúlyozza: az önfentar­­tás parancsa volt, hogy a magyarság a trianoni helyzetbe ne nyugodjék bele, ha­nem a jobb­ a jövőbe vetett hittel lelki ellen­súlyt keressen. Magyarország Délkelet or­szágai között ma is régi, különleges hely­zetét foglalja el, amely történelmi hagyo­mányból származik. A szociális fejlődés­ről szólva megállapítja, hogy az utóbbi években vidékről sok munkanélküli vándo­rolt a gyárakba. A nyersanyagforrásokat kihasználják és újakat tárnak fel. Az épít­kezési tevékenység élénk. A fővárosban a nyomortanyákat lebontották és ligetekké változtatták. Magyarország hadserege tel­jesítette kötelességét ebben a háborúban, amelyből a magyarországi németek is erő­sen kivették részüket. A belső helyzetről szólva megjegyzi, hogy nem hiányoztak az utóbbi húsz évben azok a kísérletek, hogy a marxista aknamunkára alkalmas társa­dalmi körülményeket kiküszöböljék. Olyan szociálpolitikát folytattak, amelynek alap-­­­jai egy emberöltőre nyúlnak vissza és sok mindent megvalósítottak, ami Moszkva plutokrata segítőinél egyelőre csak papi­roson van meg. Magyarország abban a tu­datban vesz részt fegyvereivel és munká­jával a háborúban, hogy azok meghozzák 3­­ igazi békét és biztosítják azt a diszpo­zíciót, amelyet történelme és teljesít­ménye szerint igényelhet. — Göring birodalmi tábornagy részvét, távirata a felsőházhoz. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Göring birodalmi tábornagy, a német birodalmi gyűlés elnöke Széchenyi Bertalan gróf elhunyta alkalmából a felső­ház elnökségének a következő táviratot küldte: „Abban a fájdalmas veszteségben, amely a magyar országgyűlés felsőházát elnökének, Széchenyi Bertalan grófnak el­­­­hunytával érte, mind a birodalmi gyűlés, mind a magam őszinte együttérzését nyil­vánítom.“ A részvétnyilvánításért Perényi Zsigmond báró, a felsőház alelnöke táv­iratban mondott köszönetet. — Leventekönyv a vöröskeresztről. A levente hírközpont Emese-könyvsorozatá­­nak legújabb kötete a vöröskereszt mun­káját ismerteti képben és írásban. A könyvhöz, amely Kós Rudolf dr. orvos munkája, vitéz nagybányai Horthy Ist­vánná, a kormányzóhelyettes özvegye írt előszót. A vöröskereszt fejlődéséről, múlt világháborúbeli szerepéről és mai munkás­ságáról szóló, érdekes beszámolók és a vöröskereszttel kapcsolatos költemények egészítik ki az értékes könyvecskét, ame­lyet vitéz Jány Gusztáv vezérezredes záró­­szavai fejeznek be. — Adomány. A HSP hazai pamutszövő rt. sportklubja (Újpest) 827 pengő 01 fillért kül­dött az Új Magyarsághoz, hogy 413 pengő 50 fillért a vöröskereszthez, 413 pengő 51 fü­lért pedig a hadiárvák felsegélyezési akciójá­hoz továbbítsunk. Az adakozó klub kívánsá­gát magyar köszönettel teljesítettük. A fennálló rendelkezések alapján a kulcspozíciókban levő vállalati vezetők a hatvanéves korhatár el­érése után csak abban az esetben fejthetnek ki további működést, illetve maradhatnak meg a pozí­ciókban, ha erre külön engedélyt kapnak. Ezen a téren az országos rekordot- Aschner Lipót, az Egye­sült Izzólámpa és Villamossági rt. vezérigazgatója tartja, aki ezidő­­szerint hetvenkét éves és változat­lanul betölti ennek a hatalmas mammut-vállalkozásnak legmaga­sabb kulcspozícióját. Aschner Lipót rekordját különösen akkor lehet kellőképpen méltányolni, ha figye­lembe vesszük, hogy a korhatártól számított tizenkét esztendővel nem­csak a zsidó vállalati vezetőket, hanem az összes keresztényeket is jelentősen túlszárnyalja. Nagy örömet keltett Lipócia ber­keiben az a hír, hogy megszűnt az értelmiségi alkalmazottakra vonat­kozó bejelentési kötelezettség. Rövi­desen kiderült, hogy ebből egyetlen szó sem igaz. A munkaadóknak vál­tozatlanul be kell jelenteni az alkal­mazottak személyében, munkaköré­ben és illetményeiben beállott válto­zásokat, valamint az új alkalmazot­takat. A legközelebbi bejelentési ha­táridő a január 1-től június 30-ig terjedő időre július 31. Még azt is be kell jelenteni, h­a az elmúlt félévben nem volt változás. A kártékony rémhírterjesztésről a kitűnően szerkesztett Csendőrségi Lapokban olvassuk a következőket: „Megjelent egy rendelet arról, hogy ahol a répa bogár megette a cukor­­répamagot, pótolni kell a vetést. Erre jött a rémhír: „Minden répa­ vetés elpusztult, egyáltalában nem lesz cukor.“ Megjelent a beszálláso­lást szabályozó rendelet, nyomában ott volt a rémhír: „Mandzsu segéd­­csapatok jönnek Budapestre, azokra szól ez a szabály.“ Megjelent a ren­delet, hogy az iskolai vizsgákat ko­rábban kell megtartani. Erre is rá­csapott a rémhír: „Persze, mert jú­nius 10-én általános mozgósítás lesz és aki csak annyira katona, hogy bal­lábbal ki tud lépni, azt viszik a grön­landi hadszíntérre.“ Megjelenik vala­milyen rendelet, nyomban lecsap rá a rémhír, hogy kiforgassa igazi tar­talmából és háttérnek mindegyik mögé odafesse a pokol egy-egy ku­lissza darabját ... Igaza van a Csend­­őrségi Lapoknak, mikor azt írja, hogy ez kiszámított eszközökk-­el és hatá­rozott közhangulatrosító célokkal tör­ténő pokolfestés, ami azonban nagyon ártalmas időtöltés egyesek részéről. Az önkéntes áldozatvállalásnak szép példáját mutatta mert Románémi Guido, a­ Magyar-Olasz Bank elnökié, aki az in­tézet legutóbbi közgyűlésén bejelentette, hogy lemond elnöki tiszteletdíjáról. El­határozását Romanelli — többek között — azzal indokolta, hogy a Magyar- Olasz Bank évek óta nem fizet osztalé­kot és amikor a részvényesek is rosszabb helyzetbe kerültek, úgy véli, hogy jó példával jár elől azzal, hogy lemond elnöki tiszteletdíjáról. Itt említjük meg, hogy Romanelli a közeljövőben véglege­sen visszatér Olaszországba, ahol elő­­kelő, különleges beosztású pozícióba ke­rül. Ez a körülmény azonban nemilyen formában nem­ változtatja meg helyzetét a­ Magyar-Olasz Banknál, ahol továbbra is megmarad elnöknek. •­­ tétea A háborús élelmiszerbeszerzési nehéz­ségek nyomán soha nem remélt karriert, futott be a sütő­tök. Szinte hihetetlenül hangzik, de úgy van, hogy a télen egye­dül a fővárosban többszáz vagon sütő­tök fogyott el. A legjobb háztartásokba is bevonult csemegeként a sütőtök. Mi­után termelése nagyon könnyű és a gazda számára komoly haszonnal jár, ebben az évben már a legelőkelőbb ura­dalmak is százholdas paródiákon­­ ter­mesztik a sütőtököt. A fővárosiján az egyik nagy cukrászda kívánja bevezetni a sütőtököt az édességek közé. A békeévek divatja volt, hogy a nagy kávéházak, vendéglők, áruházak és na­gyobb üzletek úgynevezett köszönő­­embert alkalmaztak. Ezeknek az alkal­mazottaknak nem volt más dolguk, mint a­ vevőket nyájasan útbaigazítani, szá­mukra ülőhelyet szerezni vagy a vásár­lás nélkül távozó vevőt panaszai felől megkérdezni. A vevők és kereskedők közötti viszony alapos eltolódásának kö­vetkezménye, hogy mostanában egyre több üzletben alkalmaznak úgynevezett „lebeszélő embert”. Ilyen lebeszélő em­ber működik néhány nap óta a belváros egyik legismertebb cipőszalonjában. A főnök ugyanis nem találta helyesnek, hogy az alkalmazottak túl hosszan tár­gyalnak az utcáról betévedt nem-törzs­vendég vevőkkel. A lebeszélő ember most már az ajtóban elfogja a belépőket és percek alatt meglehetősen nyers formá­ban tudtukra adja, hogy raktáron semmi nincsen, megrendelést egyelőre nem vesznek fel és hogy egyáltalában lesz-e később áru, azt sem tudják meg­mondani. A lebeszélő ember állítólag nagyon jól bevált és a főnök teljes megelégedését vívta ki magának. Szak­szerű pillantást vet a belépő hölgy har­­minckilences vagy negyvenes lábára és máris közli, hogy csak, harmincötös vagy harminchatos cipőjük van, vagy a kis­­lábú hölgyekkel azonnal közli, hogy sajnos, csak negyvenes méretű cipők vannak raktáron. A lényeg az, hogy a vevők most sokkal hamarabb távoznak az üzletből, mint azelőtt. CSSt pdfoci/ wm­.m­afitb/o A kávéházak és espressók közötti harc a végére jár és minden jel sze­rint a kávéházak győzelmével fog végződni. Eddig az espressók meg­nyitásához semmiféle különlegesebb képzettséget nem kívántak. Elszegé­nyedett arisztokrata hölgyek, elvált társaságbeli asszonyok és kivid­ált színésznők egyre többen választották ezt a jól jövedelmező foglalkozást. Most, az espressós petrt a vendéglői és kávéházi iparhoz hasonlóan képe­sítéshez fogják kötni. Ezen kívül az üzlethelyiség a százötven négyzetmé­tert nem haladhatja, meg. A tulajdo­nos köteles lesz üzletének cégtáblá­ján a sokkal egyszerűbb „kávémérés“ megjelölést alkalmazni. Eddig sok espressóban bridzspartik gyűltek össze. Most ennek is befellegzett, mert a jövőben az espressókban kár­tyázni nem szabad. Nem érinti a ren­delkezés a traccsolást. Ezt változat­­lanul űzhetik az espressók törzs­vendégei. Elterjedt Pesten az a hír, hogy az egyik autóképviseletnek sikerült Svéd­országban hatvan vadonatúj Chevro­let személyautót szerezni és ezek rö­videsen Budapestre érkeznek. A hír­ből mindössze annyi volt igaz, hogy nem Svédországból, hanem a kölni Opel-gyár kopenhágai képviseletétől valóban érkezett Budapestre nyolc darab Kapitán-személygépkocsi. A K­atvan Chevrolet-kocsi hírére való­sággal megrohanták a képviseletet az érdeklődök és a legnagyobb pro­tekciókkal jelentkeztek, hogy leg­alább előjegyezzék őket. Hiába ma­gyarázták, hogy a hír nem igaz, senki nem akarta elhinni. A Kapitán­­kocsikat is percek alatt kapkodták el, darabonkint 16.000 pengős áron, mindössze egy pótgumival. Ezek a kocsik közvetlenül a háború előtt Budapesten két pótgumival ötezer pengőért voltak kaphatók. Feltűnő, hogy nagyon sok vevő nem rendelke­zik a forgalomhoz szükséges ,,E”­­betűvel, de azért megvásárolja a ko­csit, a jobb idők reményében. Régente, amikor a polgárember havi háztartási büdzséjét vizsgál­­gatta, a kiadási tételek első helyét a házbér foglalta el. Az idők válto­zása és az árak hullámzása ezen a téren is új helyzetet teremtett. Ma már nem ritkaság, hogy egy pol­gári család a régibérű lakásért havi 100—110 pengő bért fizet, viszont a háztartási alkalmazottnak sike­rült havi fizetési igényét 120 pen­gőre felsrófolni. Nem egy helyen tehát a kiadási lista összegszerű­leg legelőkelőbb helyét a háztar­tási alkalmazott honoráriuma fog­lalja már el. .SZERDA, 1943 JUNIUS 9 - Sikertelen partraszállás Különös hírt­ kaptunk Oslóból, Melynek aligha akad párja: Súlyos testét a partra vetve öngyilkos lett egy sereg bálna. Hogy miért s mi okból? Szerintünk Más magyarázat nem lehet. A britel­ velük próbáltakták A partraszállást maguk helyett. Bényi Kálmán Július 1-én életbe lép a 34 filléres villamos-tantusz A belügyminiszter és a közlekedésügyi miniszter jóváhagyta a főváros közgyűlé­sének határozatát a villamos jegyelőveteti rendszer bevezetéséről és a 20 filléres szakaszjegyek korlátozásáról. A 34 filléres átszálló je­gyet csak előre­váltott tantusz ellenében szolgáltatják ki, míg a villamoson váltott átszállójegy ára 40 fillér lesz. A Beszkart egyelőre hatmillió darab 34 filléres tantuszt vezet. Szintén július 1-től korlátozzák a 20­0 filléres szakaszjegyek kiadását, a csúcsforgalmi időkben. Reggel ,5 órától délelőtt 9 óráig és délután 5 órától fél 8 óráig nem lehet 20 filléres szakasz­jeggyel utazni. A magyar újságírók Várnában megkoszorúzták Ulászló király emlékművét Szófia, június S. A magyar újságírócsoport hétfőn dél­előtt Várnába érkezett, ahol a hatóságok és a­ lakosság szívesen és melegen fogadták. A rakparton él, a pályaudvaron felsora­koztak a Bratnik ifjúsági szervezet cso­portjai. Minev várnai polgármester­­ üd­vözlőbeszédében a magyar-bolgár barátság múltjáról szólott. A magyar Himnusz hangjai után Thuránszky László minisz­teri osztályfőnök válaszában köszönetet mondott a fogadtatásért. Berbatov bolgár újságíró a­­várnai sajtó nevében üdvözölte a vendégeket. Kifejezte azt a reményét, hogy es a látogatás még jobban elmélyíti a bolgár-magyar kapcsolatot. Vitéz Kolos­­váry-Borcsa Mihály válaszában kijelen­tette, hogy a magyar sajtó továbbra is megtesz minden tőle telhetőt a nagy és egyesült Bulgária ügyéért. A Bratnik-szer­­vezet várnai vezetőjének üdvözlőszavai után fiatal leányok csokrot, nyújtottak át Thuránszky Lászlónak és a magyar újság­­írócsoport többi tagjának. A vendégek ezután társasgépkocsin a várnai csatában, 1444-ben elesett Ulászló király emlékművéhez hajtottak. Thuránszky László és Kolosváry-Borcsa Mihály, vala­mint Vladimir Daneff, a bolgár sajtóiroda aligazgatója koszorút helyeztek el az em­lékművön. Az ünnepi beszédet Tóth László főszerkesztő mondotta, hangsúlyozva, hogy Ulászló magyar király nem kizárólagosan magyar érdekekért, hanem egész Európáért áldozta fel életét. Ugyanabban a nagy eszmében hitt, mint a bolgárok, az európai szolidaritás és a lovagi szellem eszméjében. Hősi halála, véres áldozata dicsőséges példa az eljövendő nemzedékek számára. Az újságírócsoport ezután visszatért a városba s részt vett a polgármester ebédjén. Délután az euxinográdi királyi kastélyba . látogattak el.­­ A gráci magyar egyesület új helyi­ségbe költözött. Bécsb­ől jelentik: Vasár­nap avatta fel ünnepélyes keretei­ között a gráci magyar egyesület új helyiségét. Az avató ünnepségre a helyiséget nemzeti­színű zászlókkal díszítették fel, a főhelyra a kormányzó arcképét helyezték. Az ün­nepségen megjelent László Kálmán gráci magyar konzul és Almássy János nagy­­birtokos, a magyar egyesületek központ­jának főnöke. Az ünnepi beszédet Tóth Bálint mondotta, majd Koréh Endre, a magyar Operaház tagja énekelt magyar népdalokat. P­­olgári iskola nyílt meg Dunaharasztin. Ünnepélyes keretek közt avatták fel Duna­­harasztin az újonnan épített polgári iskolát. A kultuszminiszter képviseletében Damjano­­vich Lajos miniszteri osztályfőnök, a főigaz­gatóság részéről Keleti Gyula tanügyi fő­tanácsos jelent meg. A felszentelést Hangay Rupert esperesplébános végezte, a református egyház részéről Nagy Kálóz­ Balázs és Mik­lós Gusztáv lelkészek áldották meg az új is­kolát, amely az ország 500-ik polgári iskolája. — Ápolónő- és védőnőképző tanfolyam. Az országos közegészségügyi intézet kötelékébe tartozó budapesti, kassai, kolozsvári és sze­gedi állami ápolónő- és védőnőképző intézet­ben ez év szeptemberében hároméves tan­folyam kezdődik, amelyen zöldkeresztes és szociális védőnőket képeznek ki. Felvételi fel­tételek: 18—30 éves életkor, kifogástalan egészségi állapot, középiskolai érettségi bizo­nyítvány, tanítónői vagy óvónői oklevél. Kellő indokolás mellett hat közép, vagy ennek meg­felelő iskolát végzettek kérvénye is figyelembe vehető. Részletes tájékoztatót az országos közegészségügyi intézet (Budapest, IX., Gyáli­­út 4.) igazgatósága és a vidéki intézetek ve­zetősége nyújt.

Next