Uj Magyarság, 1943. szeptember (10. évfolyam, 197-221. szám)
1943-09-01 / 197. szám
Német tengeralattjáróK ma . , 1 -I*» 4Va Wfillér* ELŐFIZETÉSI ÁRAK: EGY HÓNAPRA ».r __ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATALl 560 PENGŐ, NEGYEDÉVRE 16 PENGŐ FELELŐS SZERKESZTŐI BUDAPEST, Vill., JÓZSEF-KÖRÚT 5. FÉLÉVRE 82 PENGŐ, EGYES SZÁM ARA Hll 11 flTflV IGT1/AM ViWJgYTELEFON: 14-64-20, 14-64-28, 14-64-29 ÉS KÖZNAPON 20, VASARNAP 40 FILLÉR ■■■ " L.U BHV 13 ■ VHH " 14-44-00. POSTACSEKKSZAMLA 6500 A szovjet hétfőn is nem csökkenő hevességgel folytatta támadásait Kedden újra megjelentek a dán lapok, a dán király egészségi állapota kielégítő, jövő hétfőn ülésezik a kopenhágai városi tanács — Tovább folyik az angol sajtóvita a remélt hármasértekezletről — A pápa nem tesz határozott békejavaslatokat Az orosz harctéren még négy hét van az esőzés beköszöntéséig Amint német részről már előre jelezték, az oroszok a keleti arcvonal déli részén tovább fokozták támadásaik erejét, jelentik Berlinből. Különösen áll ez a miuszi arcvonalra, ahol a német csapatok arcvonalrövidítés céljából az előzőleg teljesen elpusztított Taganrogot tervszerűen kiürítették. Az ehhez hasonló területfeladások német katonai körök magyarázata szerint a Keleten folyó felmorzsoló csata természetes jelenségei. A német hadvezetőség nagy gonddal vigyáz arra, hogy a minden áron döntésre törő ellenséggel szemben a rendelkezésre álló erőket kímérje és azért ott, ahol csak nagy áldozatokkal tudná állásait megtartani és a stratégiai szempontok azt megengedik, inkább a tervszerű kitérést választja. Ezeknek a visszavonulásoknak a tervszerűségét mutatja, hogy mindig arcvonalmegrövidítéssel járnak együtt és a visszavonuló csapatok a kiürített területeken előzőleg minden katonai berendezést a leggondosabban elpusztítanak. Ily módon az ellenség mindig olyan területeket nyer, ahol utánpótlásának megszervezése hosszabb időt vesz igénybe, míg a német csapatok csak közelebb jutnak utánpótlási támaszpontjaikhoz. Stockholmi távirat szerint a német fővárosban az érdeklődés most a Millszarc vonalszakasz körül összpontosul. Itt a harcok változatlan hevességgel tovább tartanak. Azzal számolnak, hogy az oroszok ezen a szakaszon a legközelebbi napokban új tartalékokat vednek be. Berlinben általában azt hiszik, hogy az orosz hadvezetőség a lehetőség szerint ki akarja használni azt a négy hetet, amely az eső és sár beköszöntése előtt még rendelkezésére áll. Taganrog kiürítésével meghiúsították az oroszoknak arra irányuló hadászati terveit, hogy a német déli szárnyat elvágják. Moszkvai jelentések azt állítják, hogy az arcvonal most Taganrogtól 70 kilométerre nyugatra, Nikolajevkától Kotelnikovoig vonul. Berlinben azonban nem hozták nyilvánosságra, hogy a német csapatoknak Taganrognál történt visszavétele nagyobb vagy kisebb arányú hadművelet volt-e, jelenti egyik tudósító. Csupán annyi ismeretes, hogy ez a katonai intézkedés az oroszok harkovi előrenyomulása miatt vált szükségessé, miután ennek következtében az egész német déli arcvonal abba a veszélybe jutott, hogy bekerítik. A német katonai szakértők hangoztatják, hogy mindamellett a Charkov körüli harcok a döntők. Itt az orosz hadvezetés repülőerőktől támogatott erős páncélos alakulatokat vet harcba. Noha a harkovi arcvonalszakaszon az oroszoknak sikerült itt-ott benyomulniok a német arcvonalba, ennek csupán helyi jelentősége van és az orosz betörési helyeket azonnal elreteszelték, illetőleg a betöréseket visszaverték. Mint a német birodalmi főváros vezető katolikus köreiben már most ismeretessé vált, a fuldai püspöki értekezlet tagjai az idei fuldai tanácskozáson elfogadott és megszövegezett „nagy pásztorlevelet“ szeptember hónap utolsó vasárnapján akarják felolvastatni. Beavatott körök máris kijelentik, hogy ennek a pásztorlevélnek tartalma a német katolikus egyház szószéki megnyilatkozásai közül minden eddiginél nagyobb mértékben áll a háborús befolyása alatt, mint ahogyan a fuldai értekezlet is teljes mértékben a háború jegyében állott és az egyháznak a háborús szükségességekhez való alkalmazkodása jellemezte. Minden jel arra mutat, hogy a légiháború és kihatásai, a támadások mértéke, de ezen kívül az utóbbi időben alkalmazásra került támadó eszközök különösen hatásos módon kerülnek tárgyalásra a pásztorlevélben. Valószínűleg nem helytelen az a feltevés, hogy a pápa bejelentett legközelebbi beszéde keretében személyesen is szóbahozza ezeket a kérdéseket. Vezető katolikus papok azt a nézetüket fejtik ki, hogy a Vatikán, úgy látszik, elérkezettnek tekinti az időt, hogy mégegyszer felemelje szavát a háború veszélyes kinövései ellen. Ezek a körök mindenesetre a vatikáni diplomácia élénk tevékenységét várják az elkövetkező hetekre. E tevékenység különös jelét látják abban, hogy a pápa nemrégiben körkérdést intézett az Európában akkreditált apostoli követekhez. E körkérdés eredményéről eddig a legszigorúbban hallgatnak, mégis azt hiszik, hogy ez az anyag alapjául szolgál a pápa legközelebbi szózatának. Rómából érkezett jelentés szerint a Vatikánhoz közelálló körökben az a nézet uralkodik, hogy a pápa szerdán elmondandó rádióüzenetében nem tesz határozott békejavaslatokat, hanem csupán a mielőbbi béke szükségességére mutat rá. Ezzel kapcsolatban emlékeztetnek arra, hogy a pápa összes eddigi üzeneteiben, amelyek a béke kérdését érintették, soha sem lépte túl az ilyen általános békeóhajokat. Az egyetlen üzenet, amelyről azt lehet mondani, hogy bizonyos tekintetben túlmentek az ilyen általánosságokon, az 1942. évi karácsonyi üzenet volt, amelyben a pápa az általános béke szükségességét formulázta meg az egyház szempontjából. Karácsonyi üzeneteiben 1939 óta mindig leszögezte az egyház álláspontját a háború és béke kérdésében, valamint az azzal összefüggő problémákkal szemben és mindig arra szólította fel a népeket és politikai vezetőiket, hogy imádkozzanak és tartsák be az iyen irányú egyházi törvényeket. 1942 karácsonya óta a pápa egyáltalán nem tartott rádióbeszédet. A nyilvánosság előtt mindössze kétszer beszélt azóta: egyszer az északolasz munkások előtt, egyszer pedig jubileuma befejezése alkalmából az olasz írók és művészek előtt. Az első római légitámadás óta még magánkihallgatásain sem mondott többé beszédet, holott azelőtt különösen a fiatal házaspárokhoz mindig beszédet intézett. Az a tény, hogy a pápa a háború kitörésének negyedik évfordulóján rádióüzenetre szánta el magát, azt mutatja, hogy vatikáni körökben igen nagyjelentőségűnek tartják ezt az évfordulót. XII. Pius szerdán délután 1 óra 15 perckor mondja el a világ népeihez intézett rádiószózatát. A szózatot a vatikáni rádió közvetíti 15.30, 19.84, 20.35 és 31.06 m-es hullámhosszon. A közvetítést számos más ország rádiója is átveszi. Az olasz rádió már be is jelentette, hogy átveszi a vatikáni rádió közvetítését. A Szentatya olasz nyelven beszél, de számolnak azzal, hogy a vatikáni rádió rögtön a beszéd után a fontosabb világnyelveken is megismétli a közvetítést. * Mint Kopenhágából hivatalosan közült, a Scavenius-kormány augusztus 29-én benyújtotta lemondási kérelmét a királynak és nyomban beszüntette hivatali tevékenységét. A minisztériumokban és vezérigazgatóságokban további intézkedésig a minisztériumi osztályfőnökök, vezérigazgatók vagy igazgatók intézik az ügyeket. Lemondása előtt a kormány nyilatkozatot tett, amelyben azzal a felhívással fordult a néphez, hogy tanúsítson nyugalmat és meggondoltságot. Egyben felhívta az állami tisztviselőket, maradjanak helyükön és folytassák működésüket az ország és a nép javára. Berlini jelentés szerint a német lapok a dániai kivételes állapot elrendelését a dán tengerpartok biztosítására és a németellenes ügynökök dániai tevékenységének elfojtására irányuló szükségszerű rendszabálynak mondják. Dánia megszállása óta — írja a Deutsche Allgemeine Zeitung — Németország Dánia számára a szabadságnak és állami önállóságnak a lehető legnagyobb mértékét biztosította. Külföldről kiinduló uszítások azonban a rendet többizben veszélyeztették és jóllehet a dán kormány intelmekkel fordult az országhoz, mégsem volt abban a helyzetben, hogy biztosítsa a szilárd rendet, amit kétségkívül maga a dán nép is óhajtott volna. Válságos fejlemények megelőzése céljából Németország most megfelelő rendszabályokhoz nyúlt és a dánok beláthatják, hogy az ország érdeke szempontjából ezek a rendszabályok feltétlenül kívánatosak. A Berliner Börsenzeitung szintén kiemeli, hogy Dánia a háború által érintett többi államhoz viszonyítva kivételesen előnyös helyzetnek örvendett. Anglia és a bolsevizmus hívei — írja a lap — rendszeresen arra törekedtek, hogy a német megszálló hatóságoknak nehézségeket támasszanak. Ideje volt bebizonyítani, hogy Németország jóakaratát és nagylelkűségét nem lehet összetéveszteni a gyengeséggel. Illetékes német helyen tájékoztatásul a következőket közölték: A dániai kivételes állapot elrendelésével kapcsolatban német illetékes körökben kijelentik, hogy a dán partvidék biztosítása az évszak szempontjából fontos pillanatban éppúgy szükségessé tette ezt az intézkedést, mint a rend és nyugalom biztosítása olyan elemek ellen, akik az ötödik háborús év előestjén fel akarják hívni a figyelmet magukra. Hogy a dán nép túlnyomó többségében nyugalmát és megfontolt magatartását megőrizze, azt említeni sem kell. A Kopenhágából eddig beérkezett jelentések bizonyítják ezt. Másrészt a háború törvényei nem tűrnek semmiféle hanyagságot. A német véderő, amely Dánia védelmét átvette, ezt a feladatát teljesíti mindaddig, amíg a háborúnak nincs vége. Stockholmba a dániai helyzetről nem érkezett újabb jelentés. Csak azt tudják a svéd fővárosban, hogy a dán lapok hétfőn nem jelentek meg, de kedden rendesen megjelentek. A dán rádióban az ország belső helyzetéről nem közöltek részleteket és a lapszemle helyett dán nemzeti dalokat játszottak. Újabb menekültek nem érkeztek Dániából. Azok a dán vendégek, akik a Svédországgal megszakadt közlekedés miatt itt maradtak, kijelentették, hogy az első lehetséges alkalommal vissza akarnak térni Dániába. A dán hajóhad ama kis egységei, amelyek svéd kikötőkbe érkeztek, Humbeboekből jöttek. Az epréb kikötőkben levő dán hajók sorsáról különböző hírek keringenek, biztos értesülést e tárgyban nem lehet nyerni. Landskrone kikötőjének egy részét, ahol a dán hajók tartózkodnak, lezárták. Hogy a hajókat és legénységüket a svéd hatóságok miként kezeljék, az — mint a lapok jelentik — még nincs tisztázva. A nehézség abban áll, hogy Dánia nem hadviselő ország. Felvetődik tehát a kérdés, várjon a hajók lefegyverzésére és legénységük internál