Uj Magyarság, 1944. január (11. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-01 / 1. szám

T ~ ’ “• T A MAGYARSÁG___________________„ 2 akcióm hihetetlen meg-sértésre talált, tehát a tol kikopcanásával, Thököly út 61. Hl. folytatom magától a Vásár- és Nagyobbm árva márkás olajfestmények közvetiművésztől keret nélkül ünnepnap is este 8-ig.230 P ségre. Roosevelt a következő választ adta: „Nem erről van most szó, hanem csupán arról, hogy egy jelszót és egy belpolitikát új jelszóval és új belpolitikával helyettesítsünk.“ * .. . Dadao Iguchi, a tokiói tájékoztatás- ügyi hivatal szóvivője a nyilvánosság számára rádiónyilatkozatot tett, amelyben ezeket mondotta: Az 1943-as év Japán ellen irányuló nagy támadás éve volt. Az ellenség abban reménykedett, hogy Japánt egy féléven belül leteríti. Ebben a reménységében azonban az állandó vereségek és Japán katonai és gazdasági állásának nagyfokú megszilárdulása következtében erősen csalódott. Amerika ezért most mindenképpen azon van, hogy elejét vegye a háború további meghosszabbodásának. A szövetségesek értekezleteinek sorozata és a különböző hadszíntereken megindított katonai műveletek láncolata azonban nem eredményezett mást, mint újabb vereségeket, mint amint például Bougainvale közelében érték az ellenséget. A szóvivő ezután rámutatott arra, hogy Anglia és Amerika továbbra is saját uralmának berendezésére, illetve fenntartására törekszik, míg Japán ezzel szemben egyedül beletássia egyesítését és felszabadítását tartja szem előtt. Japánnak ez a feladata a küszö□önálló évben. London a titkos német fegyverekről és a megtorlásról Zürich, december 31. „Nappali támadás a rakétapartok ellen!’ — „A német rakétalövegek lehettek a RAF legutóbbi nagy támadásának célpontjai!“ — „A RAF több hullámban támadta a készenlétbe helyezett új német fegyvereket!“ Ilyen és ezekhez hasonló című feltűnő cikkekben foglalkozott nemcsak karácsony hetében, hanem azóta is a Daily Mail, a News Chronicle, a Daily Herald és úgyszólván kivétel nélkül az egész angol sajtó a háborús eseményekkel. Zürichi körökben, de a legszélesebb rétegekben is nagy feltűnést keltenek a titkos német fegyverekről és a megtorlásról szerzett leplezetlen angol információk, annál is inkább, mivel egészen a legutóbbi időkig Angliában tilos volt a német részről többször hangoztatott megtorlásról akár írásban, akár élőszóban értekezni. Köztudomású, hogy az angolszász propaganda kezdettől fogva úgy állította be a megtorlás kérdését, mint a németek üres és minden alapot nélkülöző fenyegetését, amelynek egyedüli célja a hatáskeltés befelé és kifelé egyaránt. Az angol sajtó magatartásából következik, hogy Londonban most már a leghatározottabb formában foglalkoznak a titkos német fegyverek és a megtorlás kérdésével. Hivatalos katonai körök nyílt állásfoglalására ugyan ezideig még nem került sor, azonban körülbelül két hét óta teljesen megváltozott az a hangnem, amely az angol és amerikai légierők által végrehajtott bombatámadásokról kiadott hivatalos jelentéseketjellemezni szokta. Újabban homályos és burkolt utalások találhatók ezekben a hivatalos jelentésekben, amelyekről teljes valószínűséggel arra lehet következtetni, hogy nemcsak a RAF, hanem az amerikai ■ légihaderő kötelékei is az utóbbi időben a legnagyobbrészt azokat az ellenséges part- , sávokat támadják, ahol az angolszász hadvezetőség a készenlétbe helyezett német megtorló fegyvereket és azok tüzelőállásait sejti. Egyébként a Londonból érkező jelentések már azt sem titkolják, hogy a német megtorlás a lehető legkomolyabb valóság, amelynek megindításán ■ val bármely pillanatban számolni lehet, sőt kell. A feltűnést keltő angol lapközlemények valóban igen messzemenő hatást keltettek. Tagadhatatlan, hogy a tömegekre kifejtett lélektani hatás nagyon nyomasztó, hiszen még egyáltalában nem mentek feledésbe az 194®-es és 1941-es esztendők német légitámadásainak borzalmai. Teljes tárgyilagossággal állapítható meg, hogy a csatornaparti övezetek ellen indított angolszász légitámadások minden valószínűség szerint a titkos német fegyverek, elsősorban a rakétalövegek felkutatását célozzák. Angol katonai körökben többek között feltűnően mutatnak rá arra a körülményre, hogy ezek a bombatámadások egészen szokatlanul heves német vadászelhárításba ütköznek. Általános az a vélemény, hogy bármilyen nagyarányú bombatámadásokat is indítsanak, e titkos német fegyverek kikapcsolására vagy hatástalanítására nincsen remény, mert akármilyen tömegűért is legyenek ezek, mégis csak igen nehezen felkutatható és eltalálható célpontokról van szó. Azt mondják Londonban, hogy a RAF-nak és az amerikai légierőnek e célterületek elleni bevetése végeredményben ellentámadásnak tekintendő. Arról is sok szó esik Angliában, vajjon lehetséges-e egyáltalában védekezni a megtorlás végrehajtására gyártott és nagy tömegekben a németek rendelkezésére álló különleges fegyverek hatása ellen? Egyáltalában nem állítható, hogy ne volnának olyanok, akik hisznek abban, hogy ezek a legújabb német fegyverek leküzdhetők lesznek, a jelekből ítélve azonban a polgári lakosságnak az a benyomása, hogy felülről irányított hivatalos propagandával akarják előkészíteni a szigetország lakóit a különböző meglepető Hitelt érdemlő különböző forrásokból érkező hírek szerint az angol polgári lakosság tekintélyes számban költözik el elsősorban a nagyvárosokból és azok környékéről, mert az az uralkodó felfogás, hogy amennyiben a megtorlásra sor kerül, úgy minden bizonnyal legelőször a nagyvárosokat fogják majd érni a németek támadásai. Sokan azt állítják, hogy a németek egész térségek egyidejű hatásos megtámadását készítik elő, ezek a hírek azonban csak bizonytalanul tapogatódznak és pontos adatokra aligha támaszkodhatnak. Magánértesülések szerint az angol fővárosban hangsúlyozzák, hogy a szóbanforgó rakétalöveg távolról sem tekinthető az egyetlen új német titkos fegyvernek. Harminc-negyven tonna teherbírású robotgépekről, se a vadászok, se a légvédelem által el nem érhető sztratoszférabombázókról és más hasonló fegyverekről súgnak-hágnak az emberek mindenfelé a szigetországban és így érthető, hogy a suttogó propaganda bizony nagyon bomlasztó hatást fejt ki Angliában. i Ankarai jelentés adja hírül, hogy Papén német nagykövet csütörtökön látogatást tett Menemendzsoglu török külügyminiszternél és hosszabb megbeszélést folytatott vele. Az angol hírszolgálat jelentése szerint Hussein Orbay londoni török nagykövet Ankarába érkezett, hogy jelentést tegyen kormányának. Mint az ankarai rádió közölte, a török minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Részletekről eddig még nincsenek hírek. * Az olasz rendőrség Rómában letartóztatta Badoglio Mariot, Badoglio tábornagy fiát. Baudoglio Mario a fegyverletételt követő napokban nem tudott elmenekülni Rómából s azóta az olasz fővárosban rejtőzött. Letartóztatták Corona tábornokot is, aki a fegyverletétellel kapcsolaban szeptember 8-án azt a parancsot kapta Badoglio tábornagytól, hogy biztosítsa Rómát a német csapatok esetleges támadásával szemben. Carona akkoriban meg is kísérelte ennek a feladatnak a teljesítését, a rendelkezésére álló hadtest mincióhadosztálya azonban nem engedelmeskedett parancsainak. * Szófiai távirat adja hírül, hogy Jocov közoktatásügyi miniszter újévi szózatot intézett minden bolgár tanárhoz, íróhoz, festőhöz, zenészhez, iskolaigazgatóhoz és tanítóhoz. Ebben kiemeli, hogy a bolgár nép az elkövetkező évben is készen áll minden támadás visszautasítására. Nincs olyan eszköz, amely megrendíthetné a nép eltökéltségét a mostani küzdelem folytatására. A bolgárok a jövőben is minden áldozatot meghoznak és a bolgár katona a harcban csak a győzelmet ismeri . Stockholmi jelentés szerint a svéd kereskedelmi flotta hajói részben a Skageraki övezetten belül, részben külföldi hajózási társaságok szolgáltában a skagerraki övezeten kívül közlekednek. Az utóbbiak olyanok, amelyek a háború kitörése alkalmával a skagerraki övezeten kívül voltak és nem tudtak visszatérni Svédországba. A háború kitörése óta a svéd kereskedelmi flotta95 hajót vesztett, összesen 569.000 tonna tartalommal. Ezt a veszteséget, amennyire csak lehetséges, új hajók építésével igyekeznek pótolni. Különösen 1943 eleje óta építettek sok hajót. Márciusban kiszámították, hogy a svéd kereskedelmi hajótér veszteségeit 25 százalékkal csőkdentették. Ez a szám ma valamivel csekélyebb. * Mint az angol hírszolgálat Washingtonból jelenti, Ickes északamerikai belügyminiszter csütörtökön közölte, hogy az ■Mu* SZOMBAT, 1944 JANUÁR 1 Egyesült Államok keleti részében olyan komoly a szénhiány, hogy április elsejéig Ohio—Pensylvania határától nyugatra darabos szenet nem szabad szállítani . Mercinai jelentés szerint a közelkeleti rádió kommentárt közölt az „arab testvériségről". A rádió ezzel kapcsolatban Beirutból azt jelenti, hogy ezt a testvériség legszembetűnőbben karácsony és a mohamedánok újévének ünnepe alkalmából nyilatkozott meg és ezt a testvériséget igazolják a kölcsönös látogatások és szerencseki vállatok. Más jelentés szerint Mardam Bey, Szíria külügyminisztere, alo jelenleg egy küldöttség élén Bagdadban tartózkodik, kijelentette, hogy léogatása az arabok közötti barátság és testvériesség megerősítését szolgálja... * Az angol hírszolgálat washingtoni jelentése szerint a háborús tájékoztatásügyi minisztérium közölte, hogy az amerikai haderő vesztesége a háború kitörése óta összesen 133.581 fő. * Mint az angol hírszolgálat, Algírból Jetena, Eisenhower tábornok és de Gaulle csütörtökön találkoztak. De Gaulle megbeszélést folytatott Wasonttal is, aki Amerikát képviseli a Francig Szakadár-bizottság mellett. Csütörtökön reggel a szófiai lapokban olyan újságírók cikkei jelentek meg, akik látogatást tettek fogolytáborokban és kórházakban a lelőtt amerikai repülőknél. A cikkek kiemelik, hogy az amerikaiak arra a kérdésre, vájjon katonai célpontokat kerestek-e és hogy 6000 méter magasságból, ahonnan bombáikat ledobták, katonai célpontjaikat felismerték-e, letérőleg válaszoltak vagy hallgattak. A Slovp megjegyzi, hogy a világon vannak helyek, ahol az olyan repülőt, aki bombáit, célzás nélkül lakónegyedekre dobja le, haditörvényszék elé állítják és háborús bűnösként ítélik el. * Bánffy Dániel báró magas kitüntetése A hivatalos lap újévi száma az alábbi legfelsőbb kéziratot közli: A m. kir. miniszterelnök előterjesztésére losonci Bánffy Dániel báró m. kir. titkos tanácsos, földmívelésügyi miniszternek a haza szolgálatában szerzett kiváló érdemei elismeréséül a magyar érdemrend nagykeresztjét adományozom. Budapest, 1913 december 31. Horthy s. k. Kállay s. k. ♦ Bánffy Dániel báró 1893 szeptember 18-án született Nagyenyeden. Középiskoláit a soproni evangélikus főgimnáziumban végezte, majd gazdasági főiskolai tanulmányokat folytatott Kolozsváron, a gazdasági főiskolán. 1914-ben bevonult katonának és részt vett a világháborúban a cs. és kir. 2-es huszárezred kötelékében. 1917-ben súlyos sebesülést szenvedett, ami a további katonai szolgálatra alkalmatlanná tette. Kitüntetései: kisezüst vitézségi érem, bronz Signum Laudis, katonai érdemkereszt a kardokkal, Károlycsapatkereszt, sebesülési érem. Szülőföldjének■, Erdélynek elszakítása után, a román megszállás hosszú évei alatt mint erdélyi föld- és erdőbirtokos a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás problémáival nagy szaktudással foglalkozott és Európaszerte ismertté tette nevét, különösen az erdőgazdálkodás és fakereskedelem terén. Az erdélyi közügyekkel is állandóan foglalkozott s az egyházi közigazgatásban mint az erdélyi római katolikus egyházkerület gyulafehérvári egyházmegyéjének gondnoka vett részt. Bánffy Dániel báró immár 1940 december 30-ika óta, tehát három éve földmívelésügyi miniszter. E három év alatt fáradhatatlan buzgalommal, fáradságot nem ismerő odaadással és kiváló szaktudással látta el azokat a nehéz feladatokat, amelyek a háborús gazdálkodás folytán hárultak a földmívelésügyi miniszterre. E három év alatt több nagyjelentőségű törvényjavaslat előkészítésével szerzett kimagasló érdemeket. A kormányzó úr ő főméltósága a haza szolgálatában szerzett kiváló érdemei elismeréséül 1942 április 15-én kelt legfelsőbb elhatározásával részére a magyar királyi titkos tanácsosi méltóságot kegyeskedett adományozni. BOLDOG ÚJÉVET KIVÁN Hatvani Lisilé ruhakölcsönző, VII., Nefelejts u. 23. rpo Idolj újévet hílián kedves vevőinek BISCBINGER SZŰCS Kálvin tér 2., I. 4.