Uj Magyarság, 1944. március (11. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-25 / 69. szám

I MAGYARSÁG 2. A szovjet áttörési kísérletei továbbra is eredménytelenek A nagy elhárító csata súlypontja változatlanul a Proskurov és Tarnopol közötti térségben van Berlin, március 24. A keleti front harcairól a német táv­irati iroda pénteken délután 2 órakor a véderőfőparancsnokságnak a Führer fő­hadiszállásáról kiadott következő hivata­los jelentését közölte: A Krím-félsziget keleti és északi arc­vonalán, valamint az ukrajnai Bug alsó szakaszán meghiúsult a szovjet tölb előre­törése. Az ukrajnai Bug középső szakasza és a Dny­esz ter között, valamint Proskurov és Tarnopol térségében tovább tartott az el­keseredett elhárító csata a túlerőben levő szovjet­ harccsoportokkal. Isrody térségében eredményes ellentámadásainkkal meg­semmisítettünk több ellenséges zászlóaljat és üteget, valamint páncélosokat. Köveitől északnyugatra csapataink feltartóztatták és ellentámadással visszavetették az ismé­telten támadó szovjet erőket. Az ellenség Vitebszktől délkeletre csütörtökön is egész nap nagy erőkkel folytatta hiábavaló át­törési kísérleteit. Az arcvonal többi részéről csak helyi harctevékenységet jelentenek. A finn öbölben a haditengerészet őrhajói több hullámban támadó szovjet bombázók közül három repülőgépet lelőttek, német részről nem volt veszteség. Az Interinf még a következőket jelen­tette a keleti arcvonal helyzetéről: Bár a déli szakaszon a sár időszaka, amely pedig már a végéhez közeledett, a heves esőzések miatt nem szűnt meg, a hatalmat elhárító csata a sárban is tovább tartott. E csata súlypontja most a Pros­­kurciv és Tarnopol közötti térségben van. Mindkét részről újonnan odahozott pán­célos kötelékeket, gépesített tüzérséget, valamint újabb gyaloghadosztályokat vet­nek a küzdelembe, amelynek hevessége, elkeseredettsége és ereje inkább növeke­dett, mint csökkent. A bolsevistáknak csütörtökön sikerült Tarnopoltól délre a Proskurovba vezető, már régebben elért vasútvonalat átlépniük és utána a nap fo­lyamán a legnagyobb nyomást Proskorov­­tól nyugatra és délnyugatra fejtették ki azzal a céllal, hogy délkelet felé be­kanya­rodva, a Tarnopol és Mogilev között álló német kötelékeket visszavonulásra kény­szerítsék, vagy elvágják. Ugyanakkor fo­kozták azt az igyekezetüket, hogy Tarno­­polt egyfelől Brody térségéből kiindulva, észak-déli irányból, másrészt a város alatt keletről nyugat felé haladva bekerítsék. Mindezek a harcok, amelyekben támadás és ellentámadás állandóan váltakozik egy­mással, még teljes erővel folynak. A bol­sevisták, akiknek megint sikerült szám­ban és fegyverekben fölényt elérni, három­napi igen heves harc után elértek ugyan bizonyos sikereket, másfelől azonban erős német kötelékek többhelyütt szintén mély ékeket vertek a szovjet támadók arc­vonalába. Az ettől északra fekvő szakaszon a bol­sevisták a nagy veszteségekkel járó át­karoló­­ kísérlet után, amely a Pripjet­­mocsarak déli peremvidékéről indult­­ ki, legalább egyelőre lemondtak arról az igye­kezetükről, hogy megkerüljék a néme£ záróállást. Számolni kell azonban­ azzal, hogy támadó alakulataik újjárendezése és megerősítése után újból megkezdik ezeket a kísérleteket. A Keves elleni összpontosí­tott támadások szintén csökkentek mind terjedelemben, mind erőben. Annál elkese­redettebben szálltak szembe a bolsevisták ugyanebben a térségben a nyugatról előre­nyomuló német csapatokkal, ezek azonban újabb területnyereséget értek el.­­ A lemimi arcvonalon, valamint a középső szakaszon aránylag nyugodt volt a helyzet. Vitebszktől délnyugatra, valamint az északi szakasz narvai arcvonalán a bolse­visták megkíséreltek kisebb előretöréseket, de ezekben csak újabb veszteségeket szen­vedtek anélkül, hogy területnyereségre tet­tek volna szert. Helsinki, március 24. A pénteken kiadott finn hadijelentés ezeket mondja: Az Onega-tó északi részén visszavertünk egy kisebb ellenséges osztagot, amely megközelítette állásainkat. A maaselkaei földszoroson ellenséges rohamcsapatnak gránátvetők és tüzérség támogatásával megindított támadását vertük vissza. Rukajárvinél egyik felderítő osztagunk egy előrenyomuló ellenséges osztagnak 20 fogoly veszteséget okozott.­A többi had­színtérről nem érkezett jelentés. Nagy veszteségeik miatt az angolszászok nem folytatták támadásaikat Cassino ellen Németország felett csütörtökön 51 amerikai repülőgép, köztük 44 négymotoros bombázó pusztult el Churchill már többször elszámította magát Berlin, március 24. Az angolszász hatalmak ellen folyó há­borúról a német távirati iroda pénteken délután 2 órakor a véderőfőparancsnok­­ságnak a Führer főhadiszállásáról kiadott következő hivatalos jelentését közölte: Olaszországban az ellenség csütörtökön nagy veszteségei következtében nem foly­tatta támadásait Cassino ellen. Mindkét olaszországi arcvonalon csak helyi harc­tevékenység volt. A legutóbbi harcokban különösen kitüntette magát egy csata­repülő csoport Walter százados és egy közelfelderítő csoport Proli százados pa­rancsnoksága alatt. Március 23-án a kora reggeli órákban né­met "harci repülőgépek megtámadták az adriai tengerpart közelében Li­sa szigetén levő ellenséges támaszpontot. Nagy rom­bolásokat okoztak a kikötő vidékén és bombatalálatokkal súlyosan megrongáltak nyolc tehervitorlást. Északamerikai bombázó kötelékek már­cius 23-án délelőtt északnyugat- és közép­németországi helységeket támadtak. Lég­védelmi erőink 51 ellenséges repülőgépet lőttek le, köztük 44 négymotoros bombázót. A péntekre virradó éjsza­k néhány el­lenséges zavaró repülőgép elrepült Észak­nyugat- és Délnyugatnémetország fölött. Német harci repülőgépek csütörtökön is megint eredményesen támadtak London területén egyes célpontokat. Az északnorvégiai tengerpart mentén egy német h­ajókíséret biztosító járművet 14 eredménytelenül támadó torpedóvető re­pülőgép közül ötöt lelőttek. Hármat közü­­­lük egy Ids naszád legénysége lőtt le Willy Böhme főhajómester parancsnoksága alatt. Az északamerikai bombázó kötelékeknek a német birodalmi terület ellen csütörtökön intézett vállalkozásaival kapcsolatban az Interinf közli, hogy az amerikai alakula­tok igen erős vadászkísérettel repültek be, de a vállalkozások nem voltak egységesek­­és eddig még meg nem figyelt mértékben elaprózódtak. Jelentik azt is, hogy az ame­rikai bombázók „támadásainak időtartama, az eddigiekkel összehasonlítva, nagyon rö­vid volt, gyakran csak két-három percig tartott. Németország északnyugati és kö­zépső területének sok helyéről jelentettek eddig bombaledobásokat, de­ erősebb tá­madó hatásokról sehonnan sem érkeztek hírek, kivéve Braunschweig és Münster térségén egyes lakott területeket. Egyes kisebb westfáliai és braunschweigi­ terüle­ten fekvő vidéki községeket, amelyek né­hány kilométernyi távolságra vannak min­den iparteleptől, a bombal­edobások igen erősen sújtottak. Az Interinf további értesülése szerint a péntekre virradó éjszaka, kevéssel három óra előtt öt angol torpedó-gyorsnaszád Calais és Dünkirchen között, Kravelienstől északra torpedó-támadást kísérelt meg német biztosító hajók kisebb köteléke ellen. A kísérlet meghiúsult az elhárítá­son,­­amely az egyik gyorsnaszádon rob­banást okozó találatot ért el. Kevéssel a kölcsönös tűzharc előtt és után angol va­dászbombázók kíséreltek meg támadást a hajók ellen, az összpontosított elhárító tüzelés azonban lehetetlenné tette a cél­zott bombadobásokat, úgyhogy a kötelék minden sérülés nélkül véghez vihette fel­adatát. London, március 24. Az angol fővárosban pénteken hajnalban ismét légiriadó volt. Közelebbi részleteket még nem közöltek. Paris, március 24. Az Interinf katonai munkatársa érde­kes beszélgetést folytatott Rundstedt tá­bornaggyal, a nyugaton állomásozó német csapatok egyik parancsnokával. Arra a kérdésre, hogy miként vélekedik az el­­özönlésről, Rundstedt a következőket mon­dotta: — Ez az angolok ügye, forduljon kérdé­sével Churchill úrhoz. Churchill március elejére jósolta meg a mmmmk SZOMBAT, 1944 MÁRCIUS 25 nyugati támadást, tábornagy úr. — Igen, Churchill politikus. Egyszer már elszámította magát Gallipolinál, má­sodszor Dünkirchennél és harmadszor ak­kor, amikor olaszországi jóslatainak csak elenyésző része vált valóra. Ez igaz, tábornagy úr, de viszont Mont­gomery tábornok kijelentette, hogy az európai második arcvonal már megvaló­sult és Európa bombázása állandó foko­zódó erővel folytatódik. A legújabb értesü­lések szerint pedig az angolok és az észak­amerikaiak a küszöbönálló négy hétre olyan nagyarányú kétlaki hadműveleteket ígérnek, amelyekhez hasonlót még nem élt át a világ. Rundstedt tábornagy kezet fogott az Interinf katonai tudósítójával és búcsúzá­sul csak ennyit mondott: — Ez túl szép ahhoz, hogy valóra váljék. Japán jelentés az indiai határ átlépéséről •’< ■ * Tokió, március 24. A császári főhadiszállás március 23-án este a következő jelentést adta ki: 1. A Középburmától egészen a burmai határig tevékenykedő haderőink a hónap közepén átlépték a határt és az indiai nem­zeti hadsereg ■ támogatására indiai földön tovább törtek előre. Ugyanakkor Toungzan vidékén csapataink, folytatták a 17-ik an­gol-indiai hadosztály megsemmisítésére irányuló csatát. 2. Március 5-től fogva az ellenség repülő­gépen ejtőernyős csapatokat küldött Észak­­burma egy bizonyos szakaszára. Haderőink harcra kényszerítették az ellenséges csapa­tokat és máris megsemmisítették egy részüket. Newyork, március 24. Az United Press amerikai hírügynökség csütörtökön jelentette, hogy a japán csapa­tok három helyen lépték át az indiai-burmai határt. Imphal közelében heves csata fo­lyik. A további jelentések szerint a japán csapatok már az angol ellátó­helyek köze­lébe értek. Tokió, márci­u 24. Ellenséges repülőgépek csütörtökön hosszabb idő után ismét támadást intéz­tek Rábául ellen. Repülőgéphordozó hajók­ról felszállt összesen 180 bombázó és va­dászgép jelent meg egymást követő több hullámban a japán állások felett. A hala­déktalanul működésbe lépett erős elhárí­tás következtében az okozott kár csekély volt. A légvédelem­ négy bombázót lelőtt. Angolszász légi és tengeri kötelékek a Csendes-óceán délnyugati részén megtá­madták az új izlandi Kavieng japán tá­maszpontot. Japán katonai helyről közült, hogy a japán csapatok a támadást visz­­szavetették. A hétfői nap folyamán végre­hajtott bombázásnál több szövetséges hadi­hajó és 21 repülőgép vett részt. Az egyik hadihajót telitalálat rongálta meg. A ja­pánok vesztesége csekély. Mint a császári főhadiszállás jelenti, Bougainvile szigetén a Torokina-foknál je­lenleg súlyos harcok folynak. A március elején kezdett japán offenzíva most már elérte az amerikai csapatok középpontját. Az ellenség kereken másfél hadosztályt gyűjtött össze ezen a fronton és nehéz­tüzérséggel, valamint páncélosokkal igyek­szik a japán, előnyomulást feltartóztatni A japánoknak azonban az utóbbi napok­ban kemény harcok árán sikerült több he­lyen behatolniuk az ellenséges állásrend­­szerbe. A Tenno katonái folytatják táma­dásaikat az ellenséges ellenállás közép­pontja ellen. Angliában tovább terjed a munka­­beszüntetés a szénbányákban Belfastban is 12.000 munkás sztrájkol • Amszterdam, március 24. Az angol hírszolgálat jelenti: Miközben a bányatulajdonosok és a szakszervezeti vezetők csütörtökön Londonban tovább folytatták közös tárgyalásukat a bér­szabályozásról tett kormányjavaslatokról, megérkezett a híre annak, hogy Dew yorkstare szénbányavidékén további bá­nyászcsoportok is beszüntették a munkát. Ezzel 25.000-re emelkedett azoknak a szén­bányászoknak a száma, akik nem dol­goznak. Genf, március 24. Londonból jelentik. A Manchester Guar­dian közlése szerint Basil Brooke észak­­írországi miniszterelnök egy sztrájkelle­nes népgyűlésen felolvasta Sir Stafford Cripps angol repü­lőgépgyártási miniszter üzenetét. Az üzenet megállapítja, hogy egyedül Belfastban 12.000 gyáripari mun­kás sztrájkol. A sztrájk nemcsak a hajó­gyárakat érinti, amint eddig az angol sajtó jelentette, hanem a repülőgépgyára­kat is. Cripps kijelenti, hogy a legnagyobb mértékben nyugtalanítják a termelésnek ezek a fennakadásai. Ha ezek a gyárak nem teljesítik termelési programjukat, ettől az egész háborús erőfeszítés szenved.

Next