Uj Magyarság, 1944. június (11. évfolyam, 122-145. szám)

1944-06-17 / 135. szám

SZOMBAT, 1844 JUNIUS 17. Így gázolt végig Szamuelli halálvonata Magyarországon Történelmi dokumentumok beszélnek a kommunisták 25 év előtti rémuralmáról­ ­ (XV111.) Az Új Magyarságnak a prole­tárdiktatúráról közölt cikksorozata rend­kívül nagy érdeklődést­­ vált ki a nemzeti társadalom minden rétegében. Ennek az érdeklődésnek legszebb megnyilvánulása az, hogy napról-napra jelentkeznek nálunk a az akkori ellenforradalmi mozgalmak részt­vevői és új meg új adatokkal egészítik ki el történelmi jelentőségű beszámolót. Ilyen m­ódon mind teljesebbé és hiánytalanabbá válik az Új Magyarság cikksorozata; míg eredeti célunk tulajdonképpen a­­vörös ura­lom történetének rövid áttekintése volt, most fokról-fokra történelmi dokumen­tummá válik ez a beszámoló. Legújabban a június 24-i ellenforradalom egyik rész­­­letére, a Vilmos (akkor Engels-) laktanyá­ban lejátszódott eseményekre vonatkozólag kaptunk nagyon fontos, mostanáig ismeret­len adatokat a mozgalom résztvevőitől. Ezeknek alapján a következőkben egészít­jük ki a nagy ellenforradalmi megmozdulás történetét: Vasas tüzérezredek alakulnak — az ellenforradalom cé­laira Az 1919 április végén és májusban meg­tervezett, de idő előtt elárult ellenforra­dalmi szervezkedések kudarca után a nem­it •'& £­­ zethu elemek mind sürgetőbben követelték új, gondosabban előkészített, nagyobb ará­nyokban megszervezett mozgalom kirob­bantását. Lemberkovics Jenő százados ál­lott a szervezkedés központjában. Tervei­nek egyik alapja volt az a mozgalom, amely a Vilmos- (akkor Engels-) laktanyában indult meg. A vörös vasas hadosztály kere­tében két vasas tüzérezred alakult meg Galba Gyula és Osváth Zoltán századosok parancsnoksága alatt, az ellenforradalmár tisztek elhatározták, hogy a vörös vasas tüzérezredeket használják fel a­ mozgalom céljaira. A laktanyában számos tiszt teljesített szolgálatot, Imrey Ferenc százados vezeté­sével valamennyien nagy lelkesedéssel vál­lalkoztak arra, hogy életüket, vérüket koc­káztatják hazájukért, magyar fajtájukért, kísérletet tesznek a szégyenletes vörös uralom megdöntésére. A két vörös vasas tüzérezred tiszti kerete hamar megalakult az önként jelentkező tisztekből, a legény­ség azonban nagyon megbízhatatlannak látszott. A laktanya tele volt vörös politi­kai megbízottakkal, kommunista agitáto­rokkal és amit a tisztek napközben haza­fias intelmekkel, buzdító szavakkal elértek: azt este különböző üléseken, katonatanácsi összejöveteleken a kommunista megbízot­tak uszító beszédei leromboltak. A legsú­lyosabb probléma volt, honnan teremtsék elő a megfelelő számú és megbízható legénységet. A hadügyi népbiztosság ekkoriban el­rendelte, hogy a vasutas munkásság vonul­jon be fegyveres szolgálatra. Az ellenforra­dalmárok ezt az alkalmat használták fel a két tüzérezred legénységének előteremté­sére. A MÁV istvántelki főműhelyének néhány tisztviselője, Mangel János, Torjai Béla, Rémy László báró és Gálossy József vállakoztak arra, hogy megbízható, haza­fias munkásokat" toboroznak a főműhely munkássága körében az ellenforradalmi alakulatok számára. Néhánynapi lelkes agitációs munka után be is vonultak a laktanyába az általuk kiválasztott vasutas munkásokkal, így azután kiválogatott legénységgel megalakulhatott a két tüzér­ezred, szecsődi Softics Jenő 1. százados, Waldingbrett Antal és Költő Gábor t. fő­hadnagyok és Rémy László báró t. had­nagy parancsnoksága alatt. Az előkészítő a munka Lemberkovics Jenő Századossal teljes egyetértésben, céltudato­san és eredményesen folyt. Különböző ha­mis hírekkel elérték azt, hogy a Softics Jenő százados parancsnoksága alatt álló ütegeket kikülönítették Alagra, így Softies százados az üteg tisztjeivel és altisztjeivel néhány nap alatt olyan fegyelmet teremtett a legénység körében, amely ismeretlen volt a vörös hadsereg egyéb alakulatainál. Az üteghez beosztott munkássággal megértet­ték, hogy a vörös uralom végromlást hoz az országra és a nemzetre, csodálatosan rövid idő alatt fegyelmezett és hazafias szempontból is megbízható legénységet neveltek belőlük. Ugyanekkor a Budapesten maradt ütegeknél talán még nehezebb munkát végeztek a beosztott tisztek és al­tisztek. A laktanya tele volt vörös politikai megbízottakkal és kémekkel, mégis nap­hosszat folytatták felvilágosító és fegyel­mező munkájukat, a nemzeti szellemű pro­pagandát. Életük minden pillanatban ve­szélyben forgott, mert egyetlen áruló szó elég lett volna, hogy a vörös hóhérok ke­zébe kerüljenek, de pillanatnyi ingadozás nélkül követték kitűzött céljaikat. ­ Támadást terveznek a Cserni-féle terroristák laktanyája ellen Az előkészítő munkának igen fontos része volt az, amelyet Ocskay Rudolf és Ocskay Sándor végeztek a polgári elemek beszervezése terén. A terv az volt, hogy legalább ezer katonailag kiképzett, nemzeti érzelmű polgárt szerveznek be, akik az ellenforradalom kitörésének napján bevo­nulnak a laktanyába, részt vesznek a meg­bízhatatlan, vörös érzelmű katonák lefegy­verzésében, azután kiegészítik az ellenfor­radalmi alakulatokat. Közben mind meg­döbbentőbb hírek terjedtek el az országban a vörös terroristák szörnytetteiről. A Cserni-féle terroralakulat vérontását még az akkori vörös kormányzótanács is meg­­sokalta és­ elhatározták a terrorcsapat le­fegyverzését. Az ellenforradalmár tisztek nagy örömmel fogadták ennek az elhatáro­zásnak hírét, mert nagyon fontos volt, hogy az állig felfegyverzett és mindenre elszánt terroristákat még az ellenforrada­lom kitörése előtt teljesen ártalmatlanná tegyék. A Galba Gyula százados parancsnok­sága alatt álló 1. számú vasas tüzérezred kapott parancsot a terroristák lefegyverzésére. Galba százados a vörös uralom idején csak ezt az egyetlen parancsot fogadta szívesen és vállalkozott lelkesedéssel annak végre­hajtására. A terroristák székháza, a Batthyány-palota elleni támadást a leg­apróbb részletekig előkészítette. Ruhás­kosarakban gépfegyvereket helyeztek el, azzal a rendeltetéssel, hogy az akció előtti napon beviszik a fegyvereket a Batthyány­­palotával szemben lévő házba és annak ab­lakaiból fognak tüzelni. Aknavetőket is­­ előkészítettek, megjelölték helyüket a Batthyány-palotával szemben lévő Teréz­­körúti házak kapuja alatt. Érthetően nagy csalódást keltett, hogy az utolsó pillanat­ban az egész vállalkozást letiltották; a vasas tüzérezred nem vonulhatott ki ellen­forradalmár tisztjeinek parancsnoksága alatt a terroristák ellen. Június első hetében már részleteiben is megtervezték az ellenforradalmi akciót. A haditervben fontos szerepet kapott szecsődi Softics Jenő századosnak Alagon állomá­sozó ütege. Feladata az volt, hogy legény­ségével részt vegyen a Vilmos-laktanya megszállásában, a vörös érzelmű katonák lefegyverzésében, a kapukhoz, a lőszer- és fegyverraktárakhoz őrséget adjon. Galba Gyula százados ezért június 19-én beren­delte az üteget Budapestre. A parancsot külön futár, Bokor zászlós vitte ki Alagra, annak megfelelően az üteg másnap bevo­nult a Vilmos-laktanyába. Külön feljegy­zésre méltó az a bátor helytállás, amelyet három altiszt, Jakab, Bátor és Kereszti tűzmesterek tanúsítottak ezekben a napok­ban. Ők voltak a lövegek, a lőszer- és fegy­verraktárak titkos vezetői, a fogatokat is úgy készen tartották, hogy bármikor ren­delkezésre álljanak. ______________ Az ellenforradalom haditerve június 24-én délután 3 órára tűzték ki az ellenforradalom kirobbanását. Galba Gyula százados már korán délután kiadta a parancsot Softies századosnak, hogy váltassa fel a laktanya őrségét és az őr­szobát foglalja el embereivel. A felváltás feltűnés, vérontás nélkül sikerült. A lesze­relt őrség katonái, valamint a laktanyában elhelyezett 1. számú vörösezred és pótüteg rengeteg emberét a Softics-üteg legénysé­gének egy különítménye és az üteghez be nem osztott tisztek tartották szemmel. A helyzet természetesen nagyon bizonytalan volt, kis ellenforradalmár csoportok álltak fegyveres készenlétben a katonákkal zsú­folásig megtöltött laktanyában és senki sem tudhatta, hogyan fog a nagy többség viselkedni az ellenforradalom kirobbanásá­nak pillanatában. Az őrség leváltása után kezdtek beszi­várogni a laktanyába azok a polgári el­lenforradalmárok, akiket az Ocskay-fivé­­rek megszerveztek. Váratlanul kevesen voltak: a számításba vett legalább ezer ezréler helyett mindössze harmincan-negy­­venen jelentek meg. Talán ezen a körül­ményen fordult meg az egész ellenforra­dalmi mozgalom sorsa, hiszen a megbíz­ható legénység meg a tisztikar ereje ilyen módon a laktanya területén erősen szét­­forgácsolódott. A haditerv egyszerű­ volt. Az ellenforra­dalom megindulását a vasas tüzérség jelzi, éles ágyúlövéseket ad le a Margit­sziget felé. Erre megindulnak az újpesti gyárakban összpontosított ellenforradalmi csapatok, a Ludovika tisztjei és növendé­kei, valamint azok a katonai és polgári ala­kulatok, amelyeket a mozgalom szervezői más laktanyákban vontak össze. Sajnos, a későbbi események során csak a Ludovika­­akadémia mozdult meg, minden más segít­ség elmaradt, vagy jelentéktelennek bizo­nyult. A vasas tüzérezredek további fela­data az volt, hogy egy üteggel kivonul­nak a Berlini­ térre. Kölle Gábor főhad­nagy kapott parancsot arra, hogy ezt az üteget vezényelje, két ágyúval lezárja a Váci­ utat, két ágyúval­ a Nagykörutat, további két ágyúival pedig a Lipót­ kör­­utat. Küllő Cibor parancsot kapott arra ______ MAGYARSÁG Hirdetmény Oc­án (Pvm.) f. évi június hó 24-án, i. m. 2 órakor, az ócsai tejszövetkezet tulajdonát képező komplett tejcsarnoki felszerelést ön­kéntes árverésen értékesítjük. Biri­ka«*. is, hogy legénységét fegyverezze le, mi­után az még mindig nem látszott teljes** ^ megbízhatónak. Köllő Gábor főhadnagy ellentmondást nem tűrő határozottsággal adta ki paran­­csait a vasas legénységnek. Mindenki fog­ja a fegyverét és éles töltényeit, vigye be a parancsnoki irodába, mert délután ki­cserélik a fegyvereket. A vörös bizalmiak meglepetve hallgatták a parancsot, tana­kodni kezdtek maguk között, Köllő Gábor azonban erélyesen rájuk szólt és a legény­ség habozás nélkül teljesítette a paran­csot. Percek alatt lerakták a fegyvereket a parancsnokság irodájában, az­­ üteg kivo­­nuult az ágyúszínekhez, a legénység meg­kezdte az ágyúk rendbehozatalát Ezután a legénység bevonult szobáiba és Köllő főhadnagy jelenthette Osváth Zoltán ez­­redparancsnoknak:­­ — Százados úrt alázatosan jelentem, a parancsot végrehajtottam, a legénységet le­fegyvereztem. Az üteg a tűzharcra ké­szen áll. Osváth százados meleg kézszorítással fogadta a jelentést. A­ két tiszt egyaránt jól tudta, hogy nehéz és veszedelmes hely­zetben­­ vannak, meghatottan gondoltak a bekövetkezendőkre ... (Folytatjuk.)­­ Magyar hősök Kiemelkedő bátorságról és vakmerőség­­ről tett tanúbizonyságot a keleti harcokban Fodor Ferenc tizedes rajparancsok. Fodor százada 1944 április 27-én támadásba len­­­­dült. A támadás eredményes kifejlődését­ egy nehéz puskával, gyalogsági ágyúval és több géppisztollyal megerősített ellenséges támaszpont erősen akadályozta. A hős tize­des gyorsan cselekedett, rajával oldalról megtámadta az ellenséges támaszpontot. A rajtaütés sikerrel járt: a magyar fiúk olyan hősiesen verekedtek, hogy a szovjet támaszpont legénységétől sok ellenséges fegyvert zsákmányoltak és az oroszok le­kötésével szabaddá tették az utat a ma­gyar támadás eredményes­­kifejlődéséhez. 1944 április 26-án csapataink Jozefov­­kánál megtámadták a túlerőben lévő ellen­séget. Az ellenséges túlsúly a magyar tá­madást megakadályozta, majd olyan erős tüzet zúdított a magyar­ulások felé, hogy a támadás nem tudott kifejlődni. Az ellen­séges ellentámadás pedig azzal a veszéllyel fenyegetett, hogy a magyar csapatok kény­telenek lesznek visszavonulni. Hegedűs Imre őrvezető, mint szárnyon alkalmazott géppuskás rajparancsnok az oroszok min­den heves támadása ellenére is hősiesen kitartott helyén és olyan heves tűzzel árasztotta el a rohamozó szovjet katoná­kat, hogy az ellentámadást megakasztotta. Hősies helytállásának eredménye az lett, hogy a magyar zászlóalj támadása kifej­lődhetett és az orosz ellentámadás ku­darcba fulladt. Hegedűs Imre őrvezetőt hő­sies helytálásáért a magy­ar nagyezüst vi­­tézségi éremmel tüntették ki. 4 tojás elto­r és ami fontos: a tojás bár- 'S k. mikor kivehető vagy berakható?__________) Beszerzési forrásokat közli: * STESSEL NÁNDOR ÉS TÁKSA, Budapest, IV, Városház­ utca 1 Telefon: 189—346

Next