Uj Magyarság, 1944. június (11. évfolyam, 122-145. szám)
1944-06-28 / 144. szám
SZERB A, WU IT'IUS *8 fi&$fyV&&a4i Ctadtettoské-éázfaué$ r A sokszoros horvát bajnok Chradjansk.i Otthon és külföldem kivívott pompás eredményeivel Európaszerű páratlan tekintélyre tett szert. A horvát sport vezetői nem is alaptalan lokálpatronizmussal a kontinens legjobb jelűltegyüttesének kiáltották fel a Orad Ijiemskit, éppen a NAC ellen aratott Vg-utóbbi két győzelme alkalmával. A Zagrádot megjárt nagyváradiak persze erősen rímelték a horvát bajnok sikeréből levont konzekveniciát, tekintve, hogy akkor közel háromnapos Viszontagságos úttal a lábukban kelett kisfalalnok. Akkoriban azt mondta mosologva az egyik horvát sport vezér: Elmegyünk Nagyváradra is , ha, ott győzünk, remélhetőleg önök is elismerik, hogy « Gradjanski a ‘kontinens legjobb khrilucsapata. .. Ebeb az alkuba belementek a váradiak s most szombaton és vasárnap kerül sor a kettős visszavágóra, amely hivatva lesz eldöntettn ftz „európai hegemóniát". A NAC hallatlanul lelkiismeretesen készült fez egész hét során erre a mérkőzésre, ami érthető, hiszen a visszatérés óta ez lesz az első nemzetközi mérkőzés Nagyváradon. AMAC-ot nemcsak a büszke bajnoki cím, hanem a váradi közönség bizalma és várakozása is fesztökéli s idei szereplésére két kiadós győzelmével szeretné rátenni a pontot. Rónay edzői mérkőzéssel kapcsolatban ♦trunk.társunknak a következőket mondotta: — Jól tudom, hogy a túlnyomóan NAC játékosokra épített vidéki válogatott pesti és Zágrábi veresége sokakban azt a hitet keltette, hogy a váradi fiúk az erős idény hatása alatt betörtek. Merem állítani, hogy pesti vereségünket a nekünk idegen kullancs-rendszer, a zágrábit pedig a viszontagságon nehéz út okozta. Most egészen mások a feltételek s a NAC-ot egymagában képesnek tartom arra a bravúrra, hogy Nagyváradon és Pesten is megverje a kiváló horvát bajnokcsapatot. Seadnicek 0 Az ifjúsági ökölvívó bajnokság első napján az ózta VVK 12:6-ra győzött az MFSE ellen, a BTK pedig 10:8 ra verte a pécsi HE együttesét. A következő fordulót csütörtökön írják a nemzeti sportcsarnokban. () Kolozsváron lesz a magyar kupa újabb döntője. A múlt vasárnap 2:2 arányban döntetlenül végződött a Ferencváros—Kolozsvár mérkőzést júnus 2-án Kolozsváron ismétlik meg. Csupán az nem biztos, hogy a meccs személye a Horthy Miklós sportpark pályája, avagy a sétatéri városi sporttelep lesz-e. A KEuvC pályája ugyanis csak pótlelátók alkalmazásával válik nagyobb tömeg befogadására alkalmassá a játéktere, amely egyébként az ország egyik legszebb füves pályája, nincs elkerítve a nézőktől. Ezért valószínű, hogy a városi sporttelepre tűzik ki a mérkőzést, ahol tízezer néző akadály nélkül elhelyezkedhetik. Az az elképzelés tehát, hogy a megismétlendő mérkőzés is a fővárosban legyen , elesett. Nem lett volna ugyanis sportszerű, ha a KAC másodszor is az idegenben való játék hátrányát vállalja magára, amikor a Ferencvárost nemcsak a számára ismerős környezet, hanem hatalmas szurkolótáborának biztatása is támogatja. Kolozsváron egyébként a KAC pompás szereplése rendkívüli örömet okozott s most már bizonyosra veszik, hogy a nagy múltú piros-fehérek idei pompás szereplésük betetőzéseként végleg birtokukba veszik a magyar kupát. ( Fellebbezés a Ferencváros—Kolozsvár ügyben. Az MLSz egyes bírójának vasár*napi határozata értelmében a vasárnap lejátszott és döntetlen eredménnyel végződött Ferencváros FC—Kolozsvári AC labdarúgó Magyar Kupa döntőmérkőzést július 2-án, Kolozsváron, a REAC sporttelepén kell lejátszani. Az egyes bíró határozatát a Ferencváros FC hétfőn este megfellebbezte. A fellebbezés ügyében rendkívüli elnökségi ülésen döntenek. () összeállították az ökölvívó válogatottat, Viniczey János szövetségi kapitány Budapest válogatott ökölvívó csapatát, amely július 1, szombaton délután 6 órai kellettel a Millenáris sporttelepen szabadtéren méri össze erejét a válogatott vidéki együttessel, a következőképpen állította össze: légsúlytól felfelé: Kaltenecker Z. Danuvia, Erdei MAC, Bogács Csepel, Vajda BVSC, Marton BTK, Bicsák Csepel, Torma IX. BTK és Bene Csepel.) A délvidék legjobb kosárlabdázói Szegeden találkoztak. Vasárnap délelőtt az SzTVSE pályáján két kosárlabdázó szövetségi díjmérkőzést bonyolítottak le a következő eredményekkel: Kiskunfélegyházai RVSE/a—SzVAK 35:15 (22:7), SzVAK—Kiskunfélegyházai RVSE,/b 48:13 (30:2). Utána a szegedi Postás SE, a Szegedi TVSE és a Baross SzTK játékosai résztvettek a szövetségi edzésen. Vasárnap délután a SzEAC pályán az SzTVSE elnevezésében a Délvidék legjobb kosárlabdázó egyesületei mérkőztek egymással. Eredmények: Női mérkőzések: Újvidéki VAK— Baross SzTK 25:24 (21:21), SzVAK— Szegedi Postás SE 39:4 (14:2), SzTVSE— Újvidéki VAK 31:26 (21:11). Férfi eredmények: SzTVSE Újvidéki VAK 33:19 (19:5), Baross SzTK—Újvidéki VAK 36:15 (12:6). ____________ _ MAGYARSÁG Föld, pénz,gazdaság mnain—i w—mmmmmmfmqmm „ Európa élelmezési szabadsága44 A német birodalom élelmezési miniszterének és a német parasztság vezérének, Backe Herbertnek európaszerte nagy feltűnést keltő könyvét a fenti címmel magyar fordításban is megjelentette Kosslaw Nándor, a közellátásügyi minisztérium gazdasági főosztályának vezetője, aki nemrég Jurcsek Béla miniszterrel együtt személyesen győződött meg a páratlan szervezőmunkáról, amely Németország élelmezését a háború ötödik évében is zavartalanná teszi. Nyilván e nagyszerű élmények hatása alatt határozta el magát Rosslaw Nándor, az illusztris szerző munkájának lefordítására. A szép kiállítású könyv féltólagos olvasása is meggyőzhet bárkit arról, hogy a népek valóban sorsdöntő harcaiban, akárcsak a most folyó világháborúban is, döntő szerepet játszik az élelmezési szabadság megszerzése vagy megvédése. A világtörténelmi háttér, amibe a nagy elméleti és gyakorlati felkészültséggel rendelkező szerző beleállítja Európa élelmezési szabadságának kérdését világosan mutatja: miként pusztultak el nagy kultúrépek és birodalmak mihelyt függőségbe jutottak élelmiszerellátásuk tekintetében olyan távolfekvő gabonatárházaktól, amelyeket ellenséges erők beavatkozása bármikor elzárhatott előlük. A belföldi termelését elhanyagoló római birodalmat a spanyol, afrikai és délolaszországi gabonatárházainak elvesztése döntötte romlásba. A liberális világgazdaság egyre nagyobb függőségbe hozta Európa élelmiszer ellátását az olcsó Umgerentúli behozataltól. Ennek folytán az európai parasztgazdaságok túlnyomó része tartós válságba került. Anglia, Franciaország, Németország, Oroszország, Dánia és Hollandia mezőgazdasági fejlődésének történelmi ismertetése kapcsán még a nem szakember olvasó előtt is érthetővé válik a világgazdasági munkamegosztásra alapozott mezőgazdasági termelés teljes csődje. Ugyanez az érdekes történelmi fejtegetés meggyőzően igazolja azt, a tényt, hogy az angol birodalom az ottawai egyezmény megkötésével és az Egyesült Államok a védővámos politikájának tökéletesülésével már régen letért az elméletben még mindig hirdetett szabad világgazdasági útjáról és rátért a tervszeri nagylérgazdálkodásra. Történelmi szükségszerűség tehát, hogy az európai mezőgazdaság is minél előbb rátérjen erre az útra. Nagy érdeklődésre tarthat számot Backe könyvének az a fejezete, amelyben az orosz bolseviki mezőgazdasági rendszernek eddig még sehol másutt ilyen újszerű megvilágításban nem ismertetett befolyását mutatja be az orosz politikai élet alakulására- Nem kevésbé megrázó a francia parasztság és a francia termőföld pusztulásával foglalkozó tanulmánya. Aki meg akarja ismerni ennek a háborúnak meglepő fordulatai mögött meghúzódó igazi okokat, annak olvasnia kell Backe könyvét. A nemzetiszociatista Németország ismerte fel elsőnek azt a veszedelmet, amely Európát élelmezési szabadságának elvesztése folytán fenyegette. A német „termelési csata” azonnal megindult, mihelyt Hitler hatalomra került Némeországban. Hosszú időre szóló termelési tervgazdasággal, készletgazdálkodással, piacrendezéssel és a falu életszínvonalának rendszeres felemelésével sikerült Németországot oly mértékben függetleníteni a tengerentúli élelmiszerbehozataltól, hogy az angoszász blokád a most folyó világháborúban teljesen hatástalanná vált. Backe jól ismeri Európa mezőgazdasági termelésében rejlő nagy tartalékokat és rendkívül alapos adatgyűjtéssel támasztja alá könyvének azt az alapvető tanítását, hogy Európa népei csak akkor maradhatnak fenn és őrizhetik meg kulturhatásukat, ha az egyes népek és nemzetek mezőgazdasága az európai nagytér szükségletéhez alkalmazkodva minden talpalatnyi termőföldet a legbelterjesebben megmunkál. Jurcsek Béla földmívelés- és közeliüzésügyi miniszter a magyar fordítás előszavában joggal ajánlja gazdatársainak és mindazoknak a figyelmébe ezt a könyvet, akik a nagy világesemények legmélyebb mozgató erőit meg akarják ismerni. A fordító valóban komoly szolgálatot tett azzal, hogy Backe értékes munkáját a magyar olvasóközönség számára hozzáférhetővé tette. — (A földmívelésügyi miniszter Péter-Pál napi rádiószózat...) Jurcsek Béla földművelésügyi miniszter Péter-Pál napján délben egy órakor „Mindennapi kenyér, mindennapi munka“ címmel rádiószózatot intéz a gazdaközönséghez. — (A német vasutak páratlan teljesítményei 1943 tnui.) A német birodalmi vasutak 1943. évi jelentése megállapítja, hogy a vasúti személyzet legmagasabb kötelességtudásának köszönhető, hogy a német forgalom legfőbb lebonyolító eszköze az ötödik háborús esztendőben is pontosan teljesíteni tudta a reáháramló mérhetetlen feladatokat. A múlt évben nemcsak a nagyobb forgalom rótt nagyobb terhet a vasutakra, hanem a mozgó háború és a kiürített területekről történő szállítás is jelentősen emelte a munkát. Az összpontosított irányítás lehetségessé tette a megnőtt feladatok szerves megoldását. Különösen kiemeli e jelentés, hogy az előrelátó rendszabályok kiküszöbölték a légitámadások által okozott károkat és minden üzemi zavart sikerült a legrövidebb idő alatt megszüntetni. (Az Ibusz közgyűlése.) Az Ibusz június 27-én tartotta meg idei közgyűlését Láner Kornél ny. Máv. elnök elnöklésével. Veress Gábor dr. alelnök, vezérigazgató előterjesztette a sikeres üzletmenetről szóló jelentést és a zárszámadást, amelyeket a közönség elismeréssel tudomásul vett. Az Ibusz az üzleti nyereségből szociális célokra és a nyugdíjintézet támogatására nagyobb összegeket fordított. (Rendelet erdélyi iparjogosítványok felülvizsgálásának módosításáról.) A kormány 2270/1944. M. E. szám alatt rendeletet adott ki a Magyar Szent Koronához visszacsatolt keleti és erdélyi országrészen ipart (kereskedést) űzök iparjogosítványának felülvizsgálásáról szóló 4870/1942. M. E. számú rendelet újabb módosításéróll. A rendelet értelmében a 4870/1942. M. E. rendelet 6. §-a, amely szerint 1944 június 30. napja után az említett rendelet alapján iparjogosítványt kiállítani nem lehet, hatályát veszti. A rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. (Textilanyagok festésének korlátozása.) A Budapesti Közlöny keddi számában jelenik meg a m. kir. iparügyi miniszter 31.300/ 1944. Xp. M. számú rendelete egyes textilanyagok festésének (átfestésének) korlátozása tárgyában. A rendelet szerint bármilyen színű hajtókaposztót, tábori barna, tábori zöld (általában khaki) színű fésűs szövetet, posztót, molinót (kalikót) és egyéb vászonneműt, továbbá ilyen anyagból készített ruházati cikket, ágyneműt (kész vagy rejtett állapotban), ugyanilyen színű fonalat és ilyen fonalból készített ruházati cikket (kötszövött ujjast, hósapkát, térdmelegítőt, érmelegítőt, lábszármelegítőt, stb.-t), továbbá vasszürke színű tábori takarót, fehér színű piros-fehér-zöld keresztcsíkkal szőtt honvédségi ágytakarót festésre (átfestésre) elvállalni vagy festeni (átfesteni) csak a m. kir. honvédelmi miniszter engedélyével szabad. p ^ ti MMWtor —r lm faMk»«np Sfl flIHr, H r #ji tyn ten 4L- 1/1». — r. **% kedvei». H S?ir:Mny P 346*18 i «*<«i. r~ HSfIflR fi !Hu Faanyag Lakásában alhat il * * Bl I1UB8 500 xn2 területű volt rakár tere^mentesitéa után, felelősség-Budapest, V., Nádor utca 2. szám eCIiyCSCítl elSidta fel. UJrc"d«zeru ,,B. F.“ gázzá [ . Ajánlatot ,,Já vétel” jeligére (mn ciá«) tökéletesen és jöt-F©$S?0lkö£«ti* 1 Blockner hirdetőbe, Vilmos oaá- ilásssl irtunk: „TOTAL“ válla -- - .....—I __________sz-ir-ut «3. |*j, Révsjr-stea 25 Tel : »i)J .. . . Takarítást is vállalunk! OCI *...«*.* 2 tonnás pótkocsi —---------------P - es ByOiS- • o-i-*, «r m M-« Ciánoz ózonnal . _ -5? * Ilin míg rohamosan fogyó valódi IwS’CallllIW békebeli ciánja van. IrásbilRHn 5 gumival eladó Ajánlatot „Jó ,b«h gsrand». Titán, Teréz-II wNlell vétel” tengére Blockner hirde- krt 41. 1. 13, 115$ lehetőleg német nyelvtudással, il- tőbe, Vilmos császár-»t 33. p •' * •' ^ tetőleg könyvelési ismeretekkel iumulliii i iiniuii I -1 ■ . —_ pestkörnyéki iparvállalathoz fel- sywilllWHIMagegdani.-iittli^ vétetnek. Ajánlatokat fizetési ____ igény és eddigi működés meg- —---------W— — ------- — — M. SL K jelölésével a Magyar Hirdető Káé ím WjflA játS Tf K Bi« Iroda rt. Budapest, VIII. Sán- Rtf WlBI t) W» dór u. 7 s*. továbbít. , Nyugdíjak __ 1- ■* Mm ______jogosult" jelige »-’ttt. E|1 Sáwf Magán tisztviseld. 32 éves. 4 gyér- • mm WB * mekes, állást változtatni. Irodai pótlására üvegszilárd, légnyomásbiztos cellofántáblák. Megmaradt felügyelői munkát egyaránt vár- üvegtáblák törés és szilánkolódás elleni vastag, átlátszó védőbevatal. Gabonaátvételben évtizedes nata Szab bej. légv. kat. eng. Napsugár vezérképv. Andrássy-út gyakorlattal- Szíves megkérésé- 6 . Terfen: Jz-1 lo.'i sék: Szilvágyi Ténes. Kecske ■ ................... ... ........................ ' mét. Csányi-Utca 2. ililTitrWíliaftlIinWiyulllltiMtUMI iWilliánlllWt ikWMWXrTII'frr Iflffí ífíri'iáMi VIDÉKI TEXTILGYÁR KERES, fistag, oki, gépészmérnököt és budapesti központjának anyagbeszerző osztálya részére anpubeszerző tisztviselőt. Ajánlatok „TEXTILGYÁR" jeligére, BAKY hirdetőirodába, Rákóczi-út 27/a. küldendők. Rendelet a polgári textiláruk előállításáról A Budapesti Közlöny keddi számában jele nik meg a m. kir iparügyi miniszternek 31.400—1944. Ip. M. számú rendelete a polgári lakosság ellátására szükséges textiláruk előállásának és forgalmának szabályozásáról szóló 31.000—1943. Ip. M. számú rendelet kiegészítése tárgyában. A rendelet szerint a polgári lakosság ellátására szükséges textilárut előállító iparos köteles a textiláru előállásának megkezdése előtt az iparügyi miniszterhez jóváhagyás végett mínőségmintót beküldeni. Az 1944. évi július hó 27. napjától kezdve a polgári lakosság ellátására textilárut csak a beküldött minőség, minta alapján hozott iparügyi miniszteri határozattal megállapított minőségben szabad előállítani. A textilárut előállító ipaos a polgári lakosság ellátására előállított olyan textiláruból, amely e rendelet hatálybalépésének napján birtokában van, nyolc nap alatt, az olyan textiláruból pedig, amelyet az 1944. évi július hó 26. napjáig állít elő, az előállítás napjától számított nyolc nap alatt köteles minőségmintát beküldeni az iparügyi miniszterhez. Az ilyen textilárut csak abban az esetben szabad forgalomba hozni, ha annak minőségét az iparügyi miniszter a polgári lakosság ellátására alkalmasnak nyilvánítja. Jól állnak a vetések A legutóbbi két hét időjárása a vetések fejlődésére eléggé kedvező volt. A bíza komi vetései mindenütt kihalásodtak. További fejlődésühöz meleg időt kívánnak. A rozs és az árpa további fejlődéséhez és beéréséhez ugyancsak száraz, meleg idő kellene. A Zab korai vetése jól bokrosodott, a későbbi vetések fejlődésében visszamaradtak. A tengeri korai vetései jól fejlődnek, de kapálásuk az esőzés miatt vontatottan halad. A burgonya korai fajtái jól virágzanak. A kerti veteminyek erőteljesen fejlődnek. A gyümölcsfák közül a kajszi baracst közepes termést fog adni. Meggyből, almából, körtésből és szilvából közepes termés vírható, míg dióból a termés valószínűleg gyenge lesz. um m ^nippii illi)pwwiipwiiwill^ Danielle Darrieux éS Albert Prejan kacagtatószellemesbűbájosvígjátéka NINCS SEMMI BAJ Mátés PEST — (Rendelet a kitermelt tölgy-, fűz- és lucfenyőkéreg beszolgáltatásának helyéről.) Jurcsek Béla földmívelésügyi miniszter a hivatalos lap keddi számában rendeletet adott ki, amelynek értelmében a tölgy-, fűz- és lucfenyőkérget nem a termelés helyén, hanem — külön megállapodás hiányában — a feladóállomáson vasúti kocsiba vagy hajóba rakva köteles az erdőbirtokos vagy fatermelő átadni, adig is azonban, amíg a feladóállomásra a szállítás megtörténik, köteles az erdőbirtokos vagy fatermelő a kitermelt tölgy, fűz- és lucfenyőkérget szakszerűen összegyűjteni, összerakni, megőrizni és a romlástól megóvni. (A szövetkezeti jog reformja.) Több évtizede esedékes már a magyar szövetkezeti jog korszerűsítése. Most pedig, midőn az ország gazdasági élete az irányított gazdálkodás jegyében történő teljes átállításához érkezett el, okvetlenül eljött az a pillanat, midőn a szövetkezeteket az új gazdasági rendben el kell helyezni, másrészt fel kel£ készíteni őket arra, hogy a mezőgazdasági termelés és értékesítés terén rájuk váró szövetkezeti feladatokat megoldhassák. Ezeknek a kérdéseknek a megoldására állított össze egy fiatal erdélyi gazda, Horváth Dénes, az erdélyrészi Hangya cégvezetője egy új szövetkezeti törvénytervezetet, melyet az elmúlt napokban az ország gazdasági vezetőinek megküldött tanulmányozás végett. A népi erők teljes összefogása sohasem volt akkora probléma, mint éppen ma és ha ezt a kérdést jogilag szabályozott formában, zökkenő nélkül meg tudjuk oldani, a magyar gazdasági átállítás kiállotta a teherpróbát. Ennek a munkának egy része az új szövetkezeti törvényjavaslat is, melyet a szakkörök a legnagyobb érdeklődéssel fogadtak.