Uj Magyarság, 1944. december (11. évfolyam, 272-277. szám)

1944-12-01 / 272. szám

PÉNTEK, 1944 DECEMBER 1 Német-magyar harc a vörös veszedelem ellen Pécstől közvetlenül nyugatra megállították az erős bolsevista támadó kötelékeket Hetven szovjet­ lövészhadosztály rohama tört meg a második külföldi elhárító csatában Berlin, november 30. A magyar földön lejátszódó katonai események állanak jórészt a német sajtó érdeklődésének előterében. A­ Wiener Neueste Nachrichten élen hozza a hadseregfőparancsnokság szerdai jelentését. Két címének egyike: „A bolse­visták elérték Pécset“ volt. Kommentáló cikkében a német hadi jelentés alapján kü­lön is megállapítja, hogy az ellenségnek az a terve, hogy Budapest és Miskolc ké­zö­tt Szlovákiába betörjön, immár össze­omlott. A Neues Wiener Tagblatt „Elhárítási siker Magyarországon“ címmel kommen­tálja a német hadseregfőparancsnokságnak a budapesti csata eddigi lefolyásáról ki­adott jelentését. A középmagyarországi harcok ellanyhulásával — írja a lap ber­lini munkatársa — lezárult azoknak a szovjet­ kísérleteknek első fázisa, amelyek Budapest délkeletről való elfoglalására irá­nyultak, továbbá hogy a magyar-szlová­k határterületbe betörjenek. A lap a továbbiakban utal arra, hogy bár a szovjetnek sikerült a Duna keleti partján elérnie a főváros közvetlen szélét, ennek ellenére nem volt­ képes sem a cse­peli záróövezet, sem a Hatvan térségében és a Mátra-hegység déli lejtőjén végig­húzódó állásokat áttörni. A Mátra és Mis­kolc közötti záróretesz nem csupán szárny­biztosítást jelentett Budapest számára, ami egyidejűleg védelem volt a déli szlo­vák határ számára is, mert Budapest el­foglalásán kivitt féligismerhetetleül az volt a bolsevisták szándéka, hogy északi irányban egészen a magyar-szlovák határig előretörjenek. Ezt a célt szolgálták az Ungvárnál és a Duklai-szorosban végre­hajtott támadások is, hogy a kelet felé előreugró német-magyar arcvonal éspedig a Duklai-szorostól Ungváron keresztül Miskolcig húzódó arcvonalrész összeomlá­sát előidézzék. Mindezek a messzemenő célok most meghiúsultak. A szovjet aktivitása ezidőszerint Dél­­magyarországon végrehajtott előretöré­sekre korlátozódik, ahol a Dráva torkola­tának területéről Pécsig előrenyomulha­tott. Ez a támadás bizonyos mértékben a magyarorszá­gi német keleti front déli szárnyán és a tuljadonképpeni balkáni arcvonal csatlakozási pontján történt. Itt a bolsevisták éppen úgy hadműveleti cé­lokat követhetnek­ a német balkáni had­állások ellen­, mint ahogy akciójuk a dél­­magyarországi német-magyar állások el­len irányulhat. Másrészt azonban a bol­sevista­ hadműveletek itt erős szárnyve­­szélyeztetés jegyében állanak. A harcok további kifejlődését még meg kell várni, mielőtt ítéletet­ lehetne mondani a most kezdődő hadműveletek tulajdonképpeni céljáról. Csütörtökön délben az Interinf adott je­lentést a keleti arcvonalról a következők­ben: A magyar térségben folyt barokktól el­tekintve, a szerdai nap a keleti arvonalon viszonylag nyugodtan telt el. Cse­pel-szige­­tén német gránátosok szétvertek egyes, bol­sevista támadásokat. Budapesttől keletre német ellentámadásokra került a sor. Eger két oldalán német népi gránátosok erősebb bolsevista támadásokat hárítottak el. Mis­kolc térségében a harctevékenység átmene­tileg felélénkült, azonban nem k­erült sor nagyobb állásváltoztatásokra. Kassától északkeletre tart a szovjetnyomás. Válto­zatos harcokban minden bolsevista táma­dást elhárítottak és így foglyok mellett fegyverzsákmány jutott német kézre. A keleti arcvonal többi szakaszáról nem érkezett hír nagyobb jelentőségű harccse­lekményekről. Csütörtökön délután 2 órakor aztán a német távirati iroda a véderőfőparancsnok­ságnak a Führer főhadiszállásáról kiadott következő hivatalos­ jelentését közölte: A Balkánon Mosz­tárnál kötelékeink erő­sebb ellenséges támadásokat vertek vissza. "A dinári Alpokban, Knin térségében az ellenség nyomása az utóbbi napokban el­szenvedett súlyos veszteségek miatt jelen­tősen alábbhagyott. Délm­agyarországon a Pécstől közvetle­nül nyugatra levő elhárító arcvonalunk előtt megállítottuk az erős bolsevista tá­madó kötelékeket. Középmagy­arországon tovább tartott a harci szünet. Miskolc térségében a német csapatok makacs ellenállásán meghiúsult a bolsevistáknak egy erős tüzérségi elő­készítéssel végrehajtott áttörési kísérlete. A keletszlovák határvidéken csekély helyi térnyereség után megállították a tá­madó bolsevistákat. A keleti arcvonal többi részén a nap általában nyugodtan telt el. A második külföldi elhárító csatában a hadseregnek és a fegyveres SS germán ön­kénteseinek Schörner vezérezredes főpa­rancsnoksága alatt harcoló kötelékei ismét teljes elhárító győzelmet vívtak ki. Állha­tatosságukon megtört hetven szovjet­­lövészhadosztály és számos páncélosköte­­lék rohama, amelyek november 19-től no­vember 25-ig erős tüzérségi és csatarepülő­­támogatással rohamozták arcvonalunkat. A bolsevisták 158 páncélost, valamint 34 repülőgépet vesztettek és nagy ember- és hadianyagveszteségeik voltak. • .­/ A nyugati arcvonalon támadások és ellentámadások váltakoznak továbbra is Berlin, november 30. Az angolszász hatalmak ellen folyó há­borúról a német távirati iroda csütörtö­kön délután 2 órakor a véderőfőparancs­­nok­ságnak a Führer főhadiszállásáról ki­adott következő hivatalos jelentését kö­zölte.­­ Délkelethollandiában, Nym­wegen térsé­gében és maasmenti állásaink elő­tt trir­­geink tűz alatt tartották és ismételten szétugrasztották az angol kötelékek moz­dulatait. Az Aachentől keletre levő harci terüle­ten az amerikaiak súlyos veszteségeik elle­nére makacsul tovább folytatták támadá­saikat. Jülichtől északnyugatra és nyu­gatra intézett ellentámadásaink során az amerikaiak többszáz foglyot vesztettek. Hürtgennél tovább tartanak a súlyos har­cok erdőkben és helységekben. Elhárítá­sunk az egész harci térségben az utolsó két napon huszonhat ellenséges páncélost semmisített meg. Metz körzetében számos erődünk még mindig vitézül ellenáll. A 3-ik amerikai­­ hadsereg továbbra is nagy erőkkel nyomul előre a lotharingiai határon levő állásaink ellen. A st­­avoldi erdőtől kétoldalt és Saaruniontól délre meghiúsultak az ellenséges támadások. A Buschweilertől északra levő térség­ben kötelékeink az előrenyomuló ellenség­gel szemben megtartották fő harci térsé­güket és ellenlökésekkel visszafoglaltak egyes helységeket. Elzászban harcoló hadosztályaink az eddig rendelkezésre álló jelentések szerint kedden összesen 48 páncélost és kilenc páncélos felderítő kocsit semmisítettek meg, illetve zsákmányoltak. E veszteségek miatt az ellenség szerdán helyi támadá­sokra korlátozta tevékenységét a harcok eddigi súlypontjain. A Müh­lhausentől nyugatra levő lejtőkön az ellenség nagyobb erőkkel új állásaink ellen nyomult­ előre. A Hüningen-csatornától északra levő hídfőből kivetettük az ellenséget és súlyos veszteségeket okoztunk neki. London, Antwerpen és Lüttich területe nappal és éjszaka fokozott tárolható tü­zünk alatt állt. Középolaszországban csapataink a Monte Del­vederén és V­ergatotól délnyugatra meg­tisztítottak két kisebb ellenséges betörési helyet és a harcok során foglyokat ejtet­tek. Imolától nyugatra bevált ejtőernyős vadászaink új magaslati állásokat foglal­tak el.­­ A francia-olasz határon az ellenség a Mont Cenisen lefolyt helyi harcok során nagy veszteségeket szenvedett. Az Égei-tengeren Piscopi szigetének védő­­őrsége­ rövid, de kemény harc után szét­vert egy új angol partraszállási kísérletet. . Északamerikai és angol terrorrepülők a zárt felhőtakaró oltalma alatt megtámad­ták Nyugat- és É északnyugatnémetországot. Elsősorban Hannover, Hamm és Dortmund városok lakónegyedeiben keletkeztek ká­rok. Az elmúlt éjszaka zavaró támadások irányultak Hannover és a birodalom déli része ellen. Günther Weber, az Europapress hadi­­tudósítója a következőket írj­a a nyugati arcvonalról: Aachennél a­­nagy csata tovább folyik, a helyzet azonban a tizenötödik napon sem változott. A harcok ide-oda hullámzanak a gránátok tízezrei által felszántott te­­repen. Geronsvveilennél a németek a 9-ik amerikai hadsereg előző napi betörését­ megtisztították. A hürtgeni erdőben Grosshau ás Kleinhau erdei falvak súlyos harcok középpontjában állottak november utolsó napjáig. A Saar mentén Patton tábornok fokozta a nyomását a német nyugati erődítmények előterében levő ál­lások ellen Saarbrücken és Merthig kö­zött. Patton tábornok, aki a mozgóháború specialistája, páncélosainak nagyarányú harcbavetésével sem , tudta megtarkadá­­lyosíni a véres állóharcokat. Metzlem egyes erődet,­ még mindig tartják magu­kat. A megadásra való felszólítást a né­metek visszautasították. Strassburgtól északnyugatra az ameri­kaiak az alsó Vogézek­ erdős védőkéig tör­tek előre, de Ingeweuernél a Hagenau felé vezető útnál visszaverték őket. Hagenau városát a németek sikeresen megvédték. A magas négézekben a német csapatok néhány magaslati állást visszafoglaltak és helyzetüket megjavították. Mülhausentől északra a n­émet záróvonal még jobban megszilárdult. Hartwaldban a híres Napó­­leon-szigeten, Mühlhausentől északkeletre a németek ellentámadást indítottak. Közép­­eszászban Colmar városa a német ellenál­lás középpontja, ahova a még a Vogézek­ben harcoló német, hadosztályok akadályta­lanul visszavonulhatnak. Mivel az Ezász­­ban harcoló északi és déli ellenséges harc­, csoportot még mindig 70 kilométer vá­lasztja el egymástól, Eisenhower bekerítési terve végleg meghiúsultnak tekinthető. A nyuga­ti arcvonal jelenlegi helyzetéről összefoglalóan megállapítható, hogy a né­metek az északi és középső szakaszon to­vábbra is jelentős elhárító sikereket értek el, míg a déli szakaszon a válságon kétség­kívül úrrá váltak. A legutóbbi 24 óra sor I­rán Rundstedt tábornagy csapatai ötszáz foglyot ejtettek és száz ellenséges páncé­lost semmisítettek meg, ami arra vall, hogy 3 Német lap cikke Budapestről, a frontvárosról Berlin, november 30. A Völkischer Beobachter Budapestről, a frontvárosról közöl a vezércikk helyén kéthasábos budapesti keltezésű tudósí­tást. Már két hónapja tart­­—írja a lap — a változó sikerrel folyó harc a magyar fő­város közelében. A bolsevistái­ először délkeletről nyomultak fel rajtaütésszerűen a milliós város ellen, majd­­ keletről, ké­sőbb pedig délről, próbálkoztak elérni, de mindig sikerült visszaszorítani őket. És azoknak is be kellett látniuk csalódásukat, akik arról akartak tudni, hogy a buda­pestiek már az első ellenséges rohamra megadják magukat. Ennek éppen az ellen­­kezője történt: Budapest helytállt, a buda­pestiek nem inogtak meg és nem reszket­nek és mint eddig, most sem gondolnak arra, hogy elhajítsák a puskát. Már egy hónap óta folyik Budapest körül az el­hárító csata, de akárhol indulnak is ro­hamra a bolsevisták, mindenütt véres fővel verték vissza őket, így legutóbb azokban a napokban, amikor a negyven kilométer hosszú Csepeli-szigeten, amely a ■nagy vasúti összekötő hídig nyúló északi csúcsával egészen a városig ér, alig 20 kilométerre közelítették meg Budaa­pestet. Hasonlóképpen kudarcot vallott a szovjetnek az a kísérlete is, hogy észak­keletről kerülje meg a várost. Német és magyar katonák vállvetve küzdenek és elhárító sikerük nagyságáról éppen a na­pokban adott a német véderőfőparancs­­nokság hadijelentése szemléletes képet. Budapest front város lett, amelyben a katonaság viszi a szót és katonai utánpót­lási forgalom uralja a város képét. A bu­dapestiek meglepően jól megszokták a harctér közelségét. Nyugodtan végzik munkájukat, pedig voltak napok és éjsza­kák, amik­or az ágyúdörgésben valóban alig állott be szünet. Ehhez járulnak még az egyesével repülő szovjet gépek zavaró­repülései, amelyeket, már be sem jelent a rádió- Ennek ellenére a színházak és a mozik ismét nyitva vannak már és a kö­zönség sem gyérült meg éppen úgy, mint a vendéglőké sem. Az élet azonban a ki­ürítés megkezdése ellenére a katonasággal és menekültekkel túlzsúfolt városban nap­­ról-napra drágább lett. A továbbiakban a cikk a munkahelyük védelmére jelentkező 1500 csepeli munkás magatartását méltatja, amellyel kapcsolat­ban kiemeli a propagandaminisztérium ál­lamtitkárainak lelkes fogadását üzemláto­gatásaik alkalmával is, majd annak igaza-­ Idenképpen, hogy az új kormány rettent­­hetetlenül halad, a maga útján, megemlé­kezik Beregfy Károly honvédelmi minisz­ter harctéri szemléjéről és beszámol a had­sereg szellemének emelésére szolgáló ren­deleteiről. MAGYARSÁG

Next