Uj Március, 1951 (1. évfolyam, 1-3. szám)
1951-11-01 / 2. szám
károsan hat ki a politikai körök hallgatóinak tanulására, fejlődésére is. * A politikai körök soron következő tananyaga: «A DISZ jellege és célkitűzései.* Igen fontos kérdés, hogy tagságunk alaposan megismerje szövetségünk alapvető sajátosságait amelyek biztosítják, hogy a DISZ elvégezhesse a párt által rábízott feladatokat. Amikor az előadásra felkészülök, első feladatom, hogy kiválasszam a szükséges irodalmat, amelyet a téma ismerethez át kell vennem Mivel az előadás nem tarthat tovább 30 percnél (a hosszabb előadás a kezdő hallgatók számára ugyanis fárasztó, időmet úgy osztom be, hogy minden kérdés megtárgyalásának ideje arányban legyen a kérdés jelentőségével. A legfontosabb ebben az előadásban, hogy a hallgatók megértsék a párt vezető szerepének jelentőségét, tehát természetes, hogy előadásomban erre a kérdésre fordítom a legtöbb időt. Vigyázok arra, hogy ne kövessem el azt a hibát, hogy e miatt a többi fontos kérdések háttérbe szoruljanak — olyanok, mint a DISZ szervezeti önállósága, osztályösszetétele, tömeg jellege, végül a marxista-leninista szellemben való nevelése. Tehát a DISZ-nek minden alapvető sajátosságát, mint főkérdéseket kell kezelnem s ezeket az előadásban ki kell domborítanom. Ha a párt vezető szerepéről 10 percig beszélünk, a többi négy főkérdésre nem marad több idő, mint egyenként 4—5 perc. Felvetődhet sok propagandistában, hogy ez kevés idő az anyag megértéséhez. Ez igaz is, de azt is látnunk kell, hogy az előadásnak nem az a célja, hogy az öszszes kérdéseket minden oldalról, részleteiben megvilágítsa, hiszen ezt úgysem lehet elérni egy előadás keretében. A kör hallgatóit arra kell nevelnünk, hogy a tananyagot részleteiben az egyéni tanulás során sajátítsák el, mivel a tanulás fő formája az egyéni tanulás, amit semilyen előadás nem pótolhat, nem helyettesíthet. Mi tehát akkor az előadás célja? Az, hogy kiemelje a téma legfontosabb részeit, ráirányítsa a hallgatók figyelmét a leglényegesebb kérdésekre és ezzel segítséget nyújtson nekik az önálló tanulásban. Ha ezt el tudjuk érni, akkor jó lesz az előadás. Ehhez azonban az szükséges, hogy azelőadó alaposan és részleteiben ismerje mindazokat a problémákat, amelyek a DISZ jellegével, alapvető sajátosságaival kapcsolatosak, mert csak így képes arra, hogy a sok irodalom között megtalálja a lényeget hogy a sok bába között ne vesszen el a gyerek. Az előadás megtartásához a következő irodalmakat kell elsősorban átvennem: «Lenin-Sztálin az ifjúságról» című könyv II. fejezetének egyes cikkeit (pl.: «Az ifjúsági szövetségek feladatai»; «Sztálin elvtárs beszéde a Komszomol VIII. Kongresszusán»; «A Komszomol feladatairól»; «A falusi Komszomol aktíváról» szóló cikkeit.) Ezenkívül alaposan fel kell dolgoznom, Rákosi és Farkas elvtársak beszédeit, az ijúsági szövetség jeligével és feladatával kapcsolatban. Ezek a beszédek, cikkek mesterien alkalmazzák az ifjúságról szóló lenini-sztálini tanításokat a DISZ-re, a magyar ifjúsági mozgalom viszonyaira. A legfontosabbak ezek közül Rákosi , elvtárs beszéde a DISZ I. Kongresszusán és az MDP II. Kongresszusán elhangzott beszédének ifjúsági vonatozásai. Farkas Mály elvtárs: «Legyen a magyar ifjúság pártunk legjobb, legharcosabb, leghűbb segítőtársa» címmel az ifjúmunkás konferencián elhangzott beszéde is nélkülözhetetlen segítséget nyújt az anyag áttanulmányozásához. Feltétlenül el kell olvasnom a párt két levelét, mert azok szorosan összefüggnek az említett témával Pártunk az egyiket a pártbizottságokhoz és pártszervezetekhez, másikat pedig a DISZ I. Kongresszusához intézte. Az irodalom megválogatása után megkezdem az anyag áttanulmányozását. Ez úgy történik, hogy minden egyes irodalmat lassan, szakaszonként elolvasok s míg minden kérdést nem látok tisztán addig nem megyek tovább. Utána mégegyszer elolvasom az anyagot. Aláhúzom a lényegesebb kérdéseket, majd saját szavaimmal (tehát rém szószerint) kijegyzetelem. Az így nyert jegyzet még nem azonos az előadásvázlattal, — mint sokan így gondolják —, hanem csupán alap az előadásvázlat elkészítéséhez. Ezután megkeresem a Szabad Ifjúságból és a Szabad Népiből azokat a legfontosabb cikkeket, amelyeket fel tudok az előadásban használni. Kitűnően felhasználhatom például azt a cikksorozatot, amely az elmúlt hetekben jelent meg a Szabad Ifjúságban arról hogy a DISZ-be bevegyük-e a passzív, tobszul dolgozó és gyengén tanuló fiatalokat, vagy csak a