Uj Március, 1951 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1951-11-01 / 2. szám

rításában. A segítségben járjon ezen a párt, a DISZ, az állam, a tanácsok, az állami­­gazdaságok, az állami gépállomások.»­­ Felismertük azt, hogy termelőszövetkezetünk gazdasági megerősítésében, a magas termésért folytatott harcban, a szocialista munkafegyelem megszilárdításában első­sorban nekünk, fiataloknak kell pár­unknak segítséget adni. Elolvastuk azt, amit Sztálin elvtárs mondott a kolhozok fiataljainak: «Az ifjúság a mi jövőnk, a mi reménységünk. Az ifjúságnak kell majd felváltani bennünket, öregeket, nekik kell majd zászlónkat a végleges győzelemre vinni. A parasztok közt nem kevés az olyan ember, akit lenyűgöz a régi teher, lenyűgöz a megszokás hatalma és a régi élet em­léke. Más az ifjúságunk. Az ifjúság mentes minden régi tehertől s könnyebben teszi magáévá a lenini eszméket, mint bárki más. Éppen ezért van hivatva arra, hogy a lemaradókat és ingadozókat előrevigye. Igaz, nincs elég tudása, de a tudás olyan dolog, amit meg lehet szerezni. Ma nincs meg, holnap meg lesz. Ezért a feladat tanulni és megint csak tanulni. Komszomol elvtársak és Komszomol elvtársnők! Sajátítsátok el a bolsevizmust és vezessétek az ingadozókat előre. Kevesebbet fecseg­jetek, többet dolgozzatok s ügyeteket siker koronázza.» Igyekeztünk eszerint cselekedni. Szervezetünk munkájában arra törekedtünk, hogy minél jobb nevelőjévé váljunk termelőszövetkezetünk fiataljának. Ma m­ár minden termelőszövetkezeti­ fiatal, így a nősök, családosak, a 24 éven aluliak is tag­jai szervezetünknek. Ezeket a fiatalokat hétről-hétre összehívjuk ifjúsági napra s havonta taggyűlésre. Itt Kovács Veronika DISZ aktívánk, aki az igazgatóság tagja, rendszeresen be szokott számolni a termelőszövetkezet kérdéseiről, új feladatairól. Ezeken a gyűléseken meg szoktuk vitatni ezeket a problémákat , ugyanakkor meg­nézzük azt is, hogy mit tehetünk a termelőszövetkezet egyes hibáinak kijavítása érdekében, milyen kezdeményezéssel vihetjük előre a termelés ügyét, szilárdíthatjuk meg a munkafegyelmet. A legjobb fiatalokat állítjuk példaképül fiataljaink elé. Kiírjuk nevüket a ver­senytáblára. Például állítjuk a DISZ-titkárunkat, Paksi Józsefet, aki negyedmagá­val naponta 8—10 vagon termény berakását végezte el az elmúlt napokban. Sok hiba fordult elő a nyáron a munkafegyelem terén. Sok hiba volt például egyik tagunkkal, Rácz Rózsival, aki nem jelent meg pontosan a munkán, nem vé­gezte el a neki kiosztott munkafeladatokat. Először a DISZ-titkár beszélt vele. Ez sem használt. Aztán csasztuskával kiénekeltük, megbíráltuk nyilvánosan a taggyű­lésen s most már tapasztalható nála a javulás. Néhány kivétellel minden tagunk népnevelő, ifjúgárdista. A gyűléseinkéin meg­beszélteket a munkacsapatokban elmondják az elvtársak az idősebbeknek is. Egy­­egy taggyűlés után ilyen módon indult el az egyéni munkaverseny kihívása, munka­­felajánlás, majd a versengés a munkacsapatok között. Fiataljainknak döntő része volt a versenyszellem kialakításában termelőszövetkezetünkben. Például ifjú Kör­­möci Mátyás, egyik legifjabb tagunk kihívta versenyre az egyik munkában elma­radozó idősebbet, Nagy Kovács Ferencet. Nagy Kovács bácsi nem akart lemaradni, «nem reszel­te túl rajtam öcsém» s jó kedvvel, már csak virtusból is állta a ver­senyt a kukoricatörésben, a napraforgótányér-szedésben és szárletörésben. S mi ennek az eredménye? Mind a ketten túlteljesítették minden eddigi teljesítményüket. A munka örömet okozott számukra s ugyanakkor a nagyobb munkaegységben is mind a ketten meglátták a maguk hasznát. Ha nehezebb feladatok adódnak a termelőszövetkezetben, mi fiatalok közösen vállalkozunk annak elvégzésére, így építette rohammunkával DISZ-brigádunk a ta­vasszal a termelőszövetkezet víztároló medencéjét, vagy például most ősszel, mikor a betakarítás már igen sürgetett, Fekete János 6 tagú ifjú csoportja 3 napon keresz­tül egyfolytában dolgozott, csak egy-két órát aludtak felváltva. Ilyen kérdéseket tárgyalunk meg és határozunk el a taggyűléseken. Ifjúsági napjainkat felhasználjuk arra, hogy növeljük tagjaink politikai és szakmai tudását. Agronómusunkat megkérjük arra, hogy időnként tartson előadást a legfontosabb­­korszerű termelési módokról. A télre azt tervezzük, hogy hetenként 2 előadást, me- 39

Next