Új Március, 1956 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1956-06-01 / 6. szám
kérdezzetek..- felelünk A fiatalok eredményesebb politikai nevelése érdekében igen érdekes módszert alkalmaz a dombóvári jájárási DISZ-bizottság. Az elmúlt hónapban két »kérdezz— felelek« összejövetelt rendezett. Az egyiket Nak községben a területi és a tíz DISZ-szervezet bevonásával, a másikat pedig a dombóvári Gőgös Ignác általános gimnáziumban. Az ilyen összejövetelen a fiatalok bármilyen természetű kérdést feltehettek, s arra tapasztalt elvtársaktól azonnal választ kaptak. A „KÉRDEZZ-FELELEK" ÖSSZEJÖVETEL — az ifjúság fóruma A kísérlet igen értékes tapasztalatokat hozott. Ez a módszer a fiatalok közötti agitációs, nevelőmunka egyik igen eredményes, életrevaló eszközének bizonyult. A jól előkészített ilyen összejövetelek arra serkentenek bennünket, hogy az eddiginél sokkal jobban törődjünk a fiatalokat foglalkoztató, eleven kérdésekkel; nevelőmunkánk közelebb kerül az élethez, az ifjúságot pedig érdekeltebbé tesszük a közügyek iránt, a politikai, de saját személyes problémáik helyes megoldása iránt is. Mindkét összejövetelnek már az előkészítése is mozgásba hozta a vezetőséget, az aktivistákat, de a szervezet egész tagságát is. A »felülről jött« kezdeményezést örömmel fogadták az alapszervezetekben, magukévá tették és a lebonyolítás módját is maguk választották meg. Maga a tagság választotta ki azokat az elvtársakat, akiktől kérdéseikre feleletet vártak. Az »ifjúsági fórum« — ahogy a »kérdezz—felelek« összejövetelt nevezték — népszerűsítésére sok ötletes módszert alkalmaztak. Nak községben például egy tucat plakátot helyeztek el a legforgalmasabb helyeken. A hangoshíradón bemondatták, hogy mire készülnek. Beszéltek a diszistákkal, a kultúrcsoport és a sportkör tagjaival. A dombóvári gimnáziumban röpgyűléseket tartottak. — Azt kérdezhettek, amit akartok, megválaszolnak rá — mondták a fiataloknak. Az aktivisták azt javasolták:leghelyesebb, hogy írásban, név feltüntetése nélkül is tehessenek fel kérdéseket a fiatalok. Gyorsan gyűltek a kérdésekkel teleírt cédulák. Nakon még postán is érkeztek. Zömét még az összejövetel előtt beadták, de a válaszadások alatt is sok mindent megkérdeztek. Mindkét helyen több, mint 50 kérdésre kértek választ. MILYEN KÉRDÉSEK VOLTAK! Sok mindent. A kérdések nagyjából három főcsoportra oszthatók: 1. politikai természetű; 2. az ifjúságot általában érdeklő, és 3. helyi jellegű kérdésekre. Mi derült ki a politikai jellegű kérdésekből? Az, hogy a fiatalokat élénken foglalkoztatják az SZKP XX. kongresszusán tárgyalt új problémák, a tanulságok alkalmazása a mi életünkre. Lássunk néhány kérdést mutatóban: »Milyen lehetőségei vannak ma a háború elhárításának?«; »Miért nem léptek fel azokkal a hibákkal szemben, amelyek most, Sztálin személyével kapcsolatban napvilágra kerültek, mi a biztosítéka annak, hogy ezek a hibák többé nem ismétlődnek meg?*; »Mi volt a helyes és mi volt rossz Sztálin tevékenységében?*; »Hogyan derítették fel az igazságot a Rajk-perrel kapcsolatban, ki a felelős az ezzel kapcsolatos hibákért?*, »Mi a helyzet Jugoszláviával?« — és így tovább. A másik kérdéscsoport nagy része a pályaválasztás lehetőségeivel foglalkozott. Ezenkívül helyi példákat soroltak fel a fiatalok viselkedésével, öltözködésével, a barátsággal, a fiúk-lányok egymásközti viszonyával és a szerelemmel kapcsolatban is. Ezekre is választ kértek. Kulturális és sport vonatkozású kérdések is beérkeztek. Ilyenek: »Mi a helyzet irodalmunkkal?«; »Mi az oka a magyar labdarúgó-válogatott szeszélyes szereplésének?«; »Nem veszélyes-e a fiatalítás?« stb. Nézzünk néhányat a helyi problémák közül. Nakon megkérdezték: »Ki az oka, hogy ismételten elodázzák a kultúrotthon létrehozását, annak ellenére, hogy már többször megígérték?*; »Ki az oka, hogy a pedagógusok nem foglalkoznak az iskolából már kikerült fiatalokkal?* Szóvá tették, hogy a tanács és a tsz nem segíti eléggé őket. Kiderült, hogy a dombóvári gimnázium leánykollégiumában olyan módszereket alkalmaznak, amelyek ellenkeznek a szocialista nevelés elveivel. A diákok jogos sérelmeket tettek szóvá ezzel kapcsolatban, így például: felbontják a leveleket, pénzbüntetésre ítélik a diákokat, adminisztratív eszközökkel szorítják őket az újságolvasásra stb. Sok észrevétel, kérdés foglalkozott a helyi DISZ-szervezetek munkájával is. néhány tanulság A »kérdezz—felelek« összejövetel a politikai felvilágosító munka jó módszerének bizonyult. A dombóvári járási DISZ-bizottság elhatározta, hogy a többi alapszervezetben is elterjeszti. Úgy gondoljuk, hogy ez hasznos lesz és követhető az ország összes szervezetében. Az ifjúság közötti szélesebb körű felvilágosító munkánál nehezen találjuk meg azokat a módszereket, melyekkel politikai kérdésekről színvonalasan, frázisok nélkül, érdekesen beszélhetünk, amelyekkel felkelthetjük a fiatalok tömegeinek érdeklődését a közügyek iránt. Az ifjúsági fórumok sokat segíthetnek ebben. Előre fozdíthatják, hogy úgy beszéljünk az ifjúságnak a politikáról, ahogyan az őket érdekli. Azzal foglalkozzunk és úgy, ami és ahogyan a fiatalokat foglalkoztatja. Kitűnő módszer azért is, mert lehetővé teszi az egyes kérdésekhez jól értő idősebb elvtársak — pártmunkások, állami, gazdasági vezetők, pedagógusok stb. — megnyerését a fiatalok közvetlen tanítására. Csak használhat közös ügyünknek, ha ezek az elvtársak, szemtől szembe a fiatalokkal, hallják a hibákat, bajokat, mert azonnal tudnak válaszolni és ami még fontosabb, segítséget nyújtani. Nakon például a tanács módot talált a kultúrotthon létrehozására. Lehetőség nyílik a termelőszövetkezet fejlesztésére is, a fiatalok pedig társadalmi munkát vállaltak. A pedagógusok megígérték, hogy segítik a DISZ-szervezetet. Néhol megijednek attól, hogy a fiatalok nem mindent látnak helyesen és kérdéseiken is meglátszik ez. 21 KIKET KÉRTEK FEL VÁLASZADÁSRA ? Már említettük, hogy a DISZ-szervezetek maguk választották ki a kérdésekre válaszoló elvtársakat. Nakon többek között a járási pártbizottság első titkára, a helyi tsz-elnök, a tanácstitkár, a népművelési ügyvezető és a DISZ-titkár válaszolt a kérdésekre. A gimnáziumban: a járási tanácselnök, a járási DISZ-bizottság titkára, az iskola igazgatóhelyettese és a leánykollégium vezetője. A válaszadók röviden, tömören beszéltek és minden válasz után megkérdezték, van-e még, ami a hallgatóság előtt nem világos. Lehetővé tették, hogy mindenki szabadon hozzáfűzhesse saját véleményét a kérdésekhez. Élénkítette az összejöveteleket, hogy egyes kérdések körül vita kerekedett.