Új Művészet, 2006 (17. évfolyam, 1-12. szám)
2006-01-01 / 1. szám
Most és in Spidronláncok Erdély Dániel kiállítása a Budapest Galériában MÚJDRICA PÉTER ....amikor a mikroszkóp lencséjén a megfigyelt baktériumok a következő szavakká rendeződnek: - Beszélni akarok a vezetőjükkel." (Crichton) Erdély Dániel leleményéről, a Spidronról az egyenlő oldalú és egyenlő szárú háromszögekből felépített, középpontosan szimmetrikus alakzatról már sokan és sokfélét írtak, és a legtöbb eszmefuttatás a gyakorlati alkalmazás realitása-irrealitása körüli dilemmákba jutott, a biológiai analógiák keresésétől az űrkutatásig, a mikrokozmosztól a makrokozmoszig. A spidron mint művészeti vagy matematikai, netán matematikaművészeti felfedezés méltatásakor, a spidronnak a TC-vel a Ludolph van Ceulen holland matematikus és vívómester által a 17. század elején még forradalmi 36 tizedesjegyig pontosított számmal történő összehasonlítása is érdekes lehet. Mint ismeretes, a K segítségével kvázi végtelennyi közelítéssel meghatározható a kör területe vagy kerülete, a gömb területe és térfogata. Ezek a (mellesleg a Mindenkori Kozmikus Teljességet is jelképező) geometriai elemek arab számokkal igazán pontosan megragadhatatlanok. Nem túlzás párhuzamot vonni a 7t és a spidron közé, hiszen ha ítéletnapig terítjük tovább és tovább a spidronláncot, úgy a mikro-, mint a makrokozmosz irányában, bár az igazi TELJESSÉGET soha nem érhetjük el, jó közelítéssel befedhetjük vele a Világegyetemet. A spidronnak mint világraszóló matematikai felfedezésnek a jelentőségét a 71-hez foghatónak deklarálni, a gyakorlati alkalmazás késlekedése miatt még túlságosan korainak tűnhet. Ám a spidron mint elméleti konstrukció - mind matematikailag, mind imaginárius térként - e sorok írója szerint a 7E-nél is szebb és tökéletesebb. A többi már csak idő és türelem kérdése. Erdély Dániel legfrissebb magyarországi bemutatkozása a spadronnal a Budapest Galéria Szabadsajtó úti kiállítóterében történt. A kiállítótér természetes fénnyel telített „főhajójában" a spidron sík- és térbeli kifejtései vonulnak fel, különböző méretben és anyaghasználattal, a „mellékhajó" inkább a gondolat evolúciójának átélésére invitál. A főhajóba lépve a jobb kézre eső falon, teljes belmagasságot kitöltő, 20 nm-es spidronreliefet láthatunk, fából. A járófelületre helyezett alacsony podeszteken, kvázi svasztikaszerűen kifejtett spidronfraktál- és mandulavariációkat tekinthetünk meg, különféle anyagokból és színekkel, a faintarziától a papírig. A kiállítás talán legjelesebb darabja az az ökölnyi méretű üvegkocka, melynek közepén, kristályként csillogva lebeg egy középpontosan szimmetrikus térspídron. Eme gondolat sokszorosára nagyított rokona az a fából készült, szoborként megfogalmazott térelem, amely a főhajó bejárattal átellenes legtávolabbi sarkát kitöltve fogadja a látogatót, három dimenzióban síktükrökkel többszörözve a majdnem embermagasságú „sarokspidront". A falakon nagyméretű, számítógép generálta „spidronfestmények" függenek, a szomszédos spidronalkotó háromszögek mindegyik képen eltérő színnel megjelenítve. A természetes fények által kevésbé derített mellékhajóban szerényebb méretekben a spidron keletkezésének történetébe nyerhetünk bepillantást, mintegy a tárlat falain kiterített „munkafüzet" gyanánt, videóvetítéssel szemléletesebbé téve a folyamatot. „Azért meghökkentő jelenség a spidron - fejtette ki megnyitószövegében Szántó Borisz egyetemi magántanár -, mert olyan algoritmust, művelet- vagy megoldássort sejtet, amely önépítő, méghozzá egyszerű, lineáris módon. Az élet önépítő algoritmusai viszont nemlineáris jellegűek. Az oksági lineáris logikával megáldott ember számára a nemlineáris Világ egy örök rejtély. (...) És ha a Világ működése és kibontakozása természetében nem-lineáris, hogyan lehetséges, hogy Erdély Dániel: Spidronfal, fa,540x316cm Erdély Dániel: SpidroHedron térkitöltés Erdély Dániel: Spidron négykarú számítógépes grafika, print, 91x91 cm. Alkotótárs: Rinus Roelofs, Hollandia számítógépes grafika, print, 91x91 cm. Alkotótárs: Rinus Roelofs, Hollandia 14 I ÚJ MŰVÉSZET