Új Művészet, 2013 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2013-07-01 / 7. szám
felnyitja szemét az akadályokra - archetipikus bibliai elbeszélések, az emberiség történetéből mélyfúrással felhozott aktuális látlelet. A tökéletességet hordozó, törékeny, ám időtálló kerámia a massza lefejtése és hozzáadása során születik, számos allúziót keltve a bibliai teremtéstörténet agyagból gyúrt Ádámjától a Gólem-legendáig. A mintegy tíz évig készült szoborcsoport komplex szimbólumrendszere a bibliai képtilalom, a rabbinikus hagyomány és a látás metaforája felől bontható ki leginkább, és a kiállítás címére visszautalva érezhetően súlyos terheket hordoz. „...Az elveszett, elvesztett dolgok, lények iránt érzett szomorúság volt a hajtóerő, ami a tárgyak elkészülte után sem csökkent, talán a téma örök feldolgozhatatlansága okán. Elsősorban a zsidóüldözésre gondolok..." - vallja a művész Turán Tamás Képfogyatkozás című zsidó képtilalomról írt könyvének utószavában.4 A holokauszt vizuális megjelenítése olyan sarokkő, melyet Roskó, adekvát módon, komor, egyenesen szent eseményként közelít meg.5 A hiányzó ész (2013) és a Mr. Steven Hawking (2013) című legújabb kerámiainstallációinál sem lehet elvonatkoztatni az eszme anyaggá változtatásának aktusától, az agyag megformálásának, majd kiégetésének folyamatától. A világhírű, gépek segítségével életben tartott fizikus maga a mentes-Roskó Gábor: tesült ész’ tudományos munkássága Osama bin laden ősrobbanásról, fekete lyukról és időuta-2001-2002, magastüzazásról messze meghaladja korunk elmekerámia 60x52*46,5 cm ____________________________________ leti horizontját. A szürke mázas kerámia a használhatatlan testben fogságba esett zseni archetípusának állít emléket. Descartes és Spinoza találkozása (2005) szoborkompozíció két szárnyas, sisakot (?) viselő alakot jelenít meg egy nyelv nélküli - funkcióját vesztett - mérleg két oldalán. Az újkori filozófia két meghatározó gondolkodójának (szellemi) találkozása kibillentette volna a történelem mérlegét? De ki az a Spinoza és mi közünk Descartes-hoz? Az anyaggal folytatott fizikai és szellemi harc, az intellektuális koncentráció, az átlényegítésért vívott küzdelem a festés folyamatát is meghatározza. Roskó elsőrendű alapanyaga a látomás - írja róla Erdély Miklós 1985-ben -, számára a feladat úgy alakul, hogy vízióját lefesti, pontosabban, gondosan megszervezi a látomás és festék kockázatos találkozását a festővásznon.6 íz a mágikus találkozás pedig maximális szabadságfokon valósul meg, mellőzve a tökéletességnek és hibátlanságnak még a látszatát is. A festmények szuggesztív ereje, a kompozíciók belső erővonalai, a szituációk mibenléte el is tántorít a valós és fiktív történetek szétszálazásától. Az Odüsszeusz és a szirének (1985) c. kompozíció turbános alakjának megbabonázó tekintete (a festő önarcképe?) a szirének hangjához hasonlóan köti gúzsba a szemlélőt. Lehet, hogy nem is Odüsszeusz próbatételéről és állhatatosságáról van itt szó? A Lecke pszichológusoknak (1982) c. festmény hátterében párbaj, előterében a béka királyfi és egy nagyon is kortárs hercegnő in flagranti jelenete látható. Miféle átváltozástörténetbe és tudatalatti vágyakról szóló mesébe csöppentünk? A Nézzük, mi újság a nagyvilágban (1989) című kép időben és térben is nagy távlatokat fog át. Egy Steven Hawking-féle időutazás talán megmagyarázná, hogyan lehetséges, hogy Cook kapitány VHS-ről tájékozódik. A legtöbb festményen az idősíkok egymásba csúsznak, a mesék összekeverednek, keleti és nyugati kultúrák rakód- 8 új művészet 201307