Új Művészet, 2020 (31. évfolyam, 1-12. szám)

2020-10-01 / 10. szám

A művész Moth című, 2019-es sorozatában a kerámiatekervényeket és karomszerű formákat sűrű, bundaszerű applikációk burjánzó tömege egészíti ki. A puhább asszociációkat hordozó textilrészleteket gyakran fémes tónusokban és gyöngyházfényekben pompázó, ragadozók végtagjaira is emlékeztető elemek veszik körül. Makai The Gate című monumentális kerámia­installációjában a falon egy képzeletbeli kapu elemei jelennek meg egymás mellett. A grot­­taszerű, szövevényes formákat felvonultató fragmentumok egy ismeretlen kultúra létéről tanúskodnak, megcsillantva a mű gazdag mitológiáját, amire ugyanúgy nincs rálátásunk, mint a kapu mögötti, fenyegető túlvilági térre. Ez az installáció a természetfelettitől való félelem és a science fiction kibernetikus összekeveredésének azt a módozatát is hordozza, mely a DOOM nevű korszakalkotó játék élményéhez kapcsolódik, és amely a vihar előtti csend hasonlatával ragadható meg a leginkább. T. 5. Miller szerint az ismeretlent megtestesítő lény képzetét a 20. század során a nyugati kultúrkörben a csápos szörny, a korábbi évszázadokban pedig a sárkány alakja határozta meg.4 Makai alkotásaiban ezek a lények ötvöződnek, különböző szerkezeti átalakulásokra kényszerítve a matériát. Legújabb, 2020-ban született, a figuralitás irányába mutató sorozatában, mely a Guardians címet kapta, monumentális fejek jelennek meg, japán animációs filmek alakjait parafrazeálva. A regresszió esztétikájának bevonása révén Makai saját alkotói univerzumának különböző szféráit bővíti, melyek között ugyanúgy megtalálható az éterien szép, mélytengeri világhatárok látványa vagy a számítógépes játékok mellékszereplőibe kódolt abszurd humor is. A vizuális források itt is heterogének: Makai új munkái megidézik a luxus futócipők robbanékony színkombinációit és ívekbe rendezett, kiszámított agresszióját, de a művész otthonában található, saját készítésű, dísztárgyként funkcionáló játékfiguráit is. Makai szobrainak szemlélődést inspiráló terepén ezek a figurák egyfajta alternatívát nyújtanak, és összekötik a szórakozás eszképizmusát az alkotás szabadságával. Jegyzetek 1 Sybille Lammes: Terra Incognita: Computer Games, Cartography and Spatial Stories. In Digital Material. Tracing New Media in Everyday Life and Technology. Amsterdam University Press, 2009, 227. 2 Bonnie E. Nardi: My Life as a Night Elf Priest. University of Michigan Press, Digitalculturebooks, 2010, 85. 3 David Young Kim: The Horror of Mimesis. Oxford Art Journal, 34/3., 2011, 339-341. 4 T. S. Miller: From Bodily Fear to Cosmic Horror (and Back Again). Lovecraft Annual, 2011/5., 123. MflKfli Mira Palma No Man's Land III., 2019, kerámiainstalláció, 80x80x30 cm A művész jóvoltából

Next