Uj Nemzedék, 1918 (5. évfolyam, 1-45. szám)
1918-02-06 / 1. szám
UJ 1. nemzedék kamara, mint értesülünk, a napokban felterjesztést intéz a kereskedelmi minisztériumhoz, amelyben a közlekedési zavarok csökkentésére és közlekedésünknek az átmeneti gazdaság érdekében való fejlesztésére tesz konkrét javaslatot. Félő, hogy a kamara ezen fel terjesztésekkel is csak úgy jár, mint a legtöbbel eddig: szaporítja a minisztérium irattárába kerülő nyomtatványok számát, anélkül, hogy javaslatai megszívó lehetnének. Kérjük mindazokat az előfizetőinket, akik előfizetésüket eddig nem újították meg, hogy az e számunkhoz mellékelt Utal ványlap felhasználásával küldjék be az esedékes díjakat, hogy az Új Nemzedék postai szétküldésében fennakadás ne történjék. Miután új szerkesztőségi és kiadóhivatali helyiségünk berendezése még néhány napot igénybe vesz, további értesítésünkig egyelőre minden ilynemű küldemény régi elemünkre: Budapest, V., Csákyi utca 49. sz. intézendő. Tisztelettel A KIADÓHIVATAL Szerkesztői üzenetek VIDÉKI. Hogy mikor lesz vége Hatvany „Feleségek felesége" című tárca» sorozatának? Nem tudjuk, mert az u. n. végtelen tárca természetét csak most kezdjük kiismerni a föltaláló első modelljén, eddig ilyen — sajna — nem volt. B. F. Igaza van, Veér Imre nem az athéni dekadencia regényét írta meg (minek következtében recenzorunk nem óhajt megemlékezni róla), hanem ismét sikeresen használta a meztelenséget a fügefalevélnek. A tehetségtelensége fölé. BOLSEVIKI Nézze, ne vitázzunk, szemlélje végig Trockij arcképét, Radenkével együtt. Ha jól megnézte és analizálta, akkor aztán legyen még ábrázata, hogy velünk vitatkozzék. NAIV, ön is nevetett? Mi még most is nevetünk rajta, hogyan szerkesztette ki a B. H. kitűnő közgazdasági rovat» vezetőjét, Serényi Gusztávot, miután a lap kötelékéből megvált, „örülünk neki“ — írta a hírrovatban egy imperialista, — „hogy az a gyanúsító és gyűlölködő szellem, mely közgazdasági rovatunkban három éven át garázdálkodott, ezután hiányozni fog onnan", ön is azt kérdezi erre a gyilkos, helyesebben öngyilkos pár sorra, hogy várjon, hogy szerkesztik a B. H.-t, ha három év múlva jut eszébe, hogy megtagadja a közösséget saját legfontosabb rovatával s három év múlva eszmél rá, hogy ezalatt az idő alatt gyűlölködő és gyanúsító szellem áradt bizonyos hasábjairól. Igaza van önnek: ilyen éberség, ilyen szerkesztői ellenőr zés és ilyen érzékeny lelkiismeret mellett megtörténhetik, hogy holnap a ve» zércikk helyén fog a B. H. hamut hin teni a fejére s bevallja, most jut eszébe, hogy harminc éven át álság, rosszhiszeműség, elvárulás és hazug szemforgatás mérgezte e helyről is a magyar közszellemet. Amit három év után meg lehet tenni, miért ne lehetne ugyanolyan ártatlanul harminc év múlva is? De azt már most, hogy a B. H. közgazdasági rovatában ezután se gyanúsítás, se gyűlölködés nem lesz a bankokkal szemben, ez igazán komoly dolog s ezt igazán el hiheti. Sőt! Erre teljes garancia az új szerkesztő és az új rovatvezető személye. Felelős szerkesztő és kiadó: MILOTAY ISTVÁN