Uj Nemzedék, 1919. október (1. évfolyam, 3-27. szám)
1919-10-01 / 3. szám
2 tagjában összetörve, ezer sebből vérezve most próbálna eszméletre kelni és új életrevánszorogni. Ennek az összetört, szétroncsolt országnak, ennek a megcsalt, falhoz vitt, megkínzott magyarságnak, most, hogy homlokáról letörli a vért, hogy szeméből kisírta a sarat, szájához kínálják megint a régi poharat Igyál, itt a liberalizmust Ugyanaz a kéz kínálja, mely szennyes és véres az elmúlt félszázad s az elmúlt kilenc hónap bűneitől ugyanaz a lélek, melynek világgá kellene bujdosnia ennyi förtelem után. Mert ez a liberalizmus, ez a demokrácia és ez a radikalizmus még mindig azt hiszi, hogy a magyarság még mindig nem jött rá az ő közös, egyetlen és igazi nevére s hogy gyógyulást inná ebből a pohárból lesz olyan bolond, amilyel vetemedettek azok, akik velem megitatni szeretnék. A politikai helyzet. Vázsonyi a nemzeti erők egyesítését sürgeti. Más „liberális“ pártok szerdára igérli a blokk végleges kialakulását, hír szerintmár alapot is találtak az együttműködésre ,de holnap állítólag nyélbeütik a szövetséget. Sá blokk semmi esetre sem fog segédkezni Lovászynak abban, hogy mellékkormányt alakítson s forradalmo edit játszva pirosasokat rendezzen. Ehhez józan gondolkodású politikus nem adja oda a nevét s az ilyen kísérlet úgyis hajótörést szenvedne az öntudatra ébredt magyarság erején. Lovászy különben annyira komolyan vette az „etienkormány“ megalakítását, hogy előkészületeibe bevonta Szentkirályi Béla volt főkapitányt is, aki a tervezett színjátéknál a karhatalmi rendezői tisztségre volt kiszemelve. Új Nemzedék ma figyelemreméltó dolgok hírét kapta a vidékről is. Túl aDunán és az ország többi részéből számos törvényhatóság és egész sereg község képviselőtestülete hallatta a szavát, hogy csak keresztény és nemzeti irányú politikát hajlandó támogatni és függetlenségi aisszilensek a keresztény nemzeti pártkörben. A Keresztény Nemzeti párt klubjában, a Bág tipikus ismertető jegyei közé, hatvány oldottan volt meg Lukács Györgyben és Balázs Bélában, a pesti irodalom e két jászieszkárjában. Lukács György, a filozófus és esztéta, a világ legködösebb, istentől-embertől legelrugaszkodottabb mondataiba gyötörte a magyar nyelvet, amin nem változtat az, hogy „nem volt egészen tehetségtelen“ (mint ő állapította m meg különben nagyon helyesen Molnár Ferencről), és a „pesti“ kritikáról, megsebzett Balázs-imádatában, helyes megállapításokat is tudott hördülni. Távol kerengett ő, a hideg csillag, minden népitől és minden proletáritól) távol kerengett ő, a milliomosfiú, a nyomorbak sötét szféráitól — s egyszer csak itt termett irodalmi népbiztosnak, Ítélni irók és könyvek fölött. Az irók egyik ülésén Szabó Dezső hevesen nekirontott a direktórium jogosultságának: — Ki nevezte ki ezt a direktóriumot? Lukács György. Micsoda judicium jellemzi Lukács Györgyöt? az, hogy a világot egyik könyvében fölosztotta két nagyon egyenlőtlen részre: Balázs Bélára, és azokra, akiknek nem kell. A hosszúhajú titán, akiről azt hitte volna a jóhiszemű szemlélő, hogy soha ki nem mozdul metafizikai felhőiből, fölcsapott aktív politikusnak, — miért? mert Kun Béla megfújta a patkányhívó sípot a Kol-Nidró dallamára, és a „race-gőg“ munkába serkentette a „ságok ségségének“ filozófusát. Hogy Balázs Béla volt a jobbkeze, az természetes. Ez a kétségbeesett kis önimádó, akit Lukács a Nyugatban egyenesen Dosztojevszkij mellé magasztalt, egyik legjellemzőbb patkánya volt a pesti irodalommak. A lukácsgyörgyi élettelenséget dró Baross utcai Wenkheim-palotában ma este 7 órakor megjelent a függetlenségi pártból kilépett párttagok egy nagyobb csoportja Balla Aladár vezetésével A klubban a nemzeti párt nevében Friedrich István miniszterelnök üdvözölte a megjelenteket. A látogatás célja az volt, hogy a függetlenségi disszidensek bejelentsék, hogy „nemzeti függetlenségi párt“ név alatt külön párttá alakultak s határozatilag kimondták a többi keresztény párttal való együttműködést A vendégek aztán a nemzeti párt tagjaival hosszasabban elbeszélgettek a kooperáció szükségéről és módozatairól. Lovászy a kormány programmját várja. Az Országos Függetlenségi és 48-as párt választmányának tegnapi ülésén Lovászy bejelentette, hogy a kormány részéről felkeresték őt tárgyalások végett Lovászy kijelentette, hogy kész tárgyalásokba bocsátkozni, ha a kormány programmot ad. A programmot mindez ideig nem kapta meg úgy, hogy ezek a tárgyalások tovább nem haladtak. A polgári pártokkal megindított tárgyalások már annyira előrehaladtak, hogy a blokk ma elvileg megalakult, a formai megalakulás szerdán lesz. Ántant körökben szívesen fogadnák, ha ennek a blokknak Lovászy Márton kerülne élésre, mert ezzel biztosítva látnák a blokk eredményes működését Vizsonyi a békés megegyezésről Felkerestük Vázsonyi Vilmos volt igazságügyminisztert, aki a következő érdekes kijelentéseiket tette munkatársunk előtt: — A liberális blokk alakulóban van és azt hiszem, létre is fog jönni. Célja tisztára a szétforgácsolt erőknek egyesítése. A liberális blokknak első pontja egyenesen lávánja: a nemzet erők egyesítését. A végcél nem a harc, de a megegyezés keresése a másik táborral. Nézetem szerint az ország jelenlegi helyzetében nem az ellentétek ökélesítése, de azok előlaatása szükséges és hazafias kötelesség.. Itt nem szabad egymás letöréséből rendszereket csinálni és mielőtt békét kötnénk elenségeinkkel meg kell kötnünk egymás közt a békét Forradalmi púposról én nem tudok, ez egészen új dolog előttem. Azt hiszem, Magyarországon már teljesen elég volt a forradalmi puncsokból s nem gondolnám, hogy akadna olyan vérfelvazló szellemi, aki a forradalom vívmányait szaporítani akarná Lovászy és úgy a békés megegyezés híve, mint jómagaim. Hadik János gróf elitatott A politikai világban élénken kommentálták Hadik János gróf volt máriniseteralnek Pestire jöveteléi A „jogfolytonosság“ hivat különféle szerepet szántak Hadik grófnak, aki szombaton érkezett a fővárosba Seregélyesi birtokáról Hadik gróf — mint illetékes forrásból értesülünk — alig foglalkozott politikával e régi párthívei kómákban, versekben, novellákban, ködös németből puskázott értekezésekben próbálta megeleveníteni, szédületes sikertelenséggel. Ha valaha méltán buktak meg drámák és könyvek Budapesten, Balázs fráskái méltán buktak. De a nagy önszerelmes nem csüggedt, hanem öszszes pórusain át tovább verejtékezte az irodalmat. Ha valaki papíron át gondolkozott papírra, könyvből csinált könyvet, valami kacagtató keverékével a német Schulmeisternak és a zsidó talmudistának, akkor Balázs Béla. De Balázs e világidegensége mögött is forrón ott lüktetett egyetlen eleven életnyilvánulása: a faji és egyéni érvényesülés vágya. A Károlyi-forradalom napjaiban még Hatvany Lajos, a cukor-Voltaire is elképedt azon, hogy a hadügyminisztérium egyik szobájában egy egész ellenkormányt talált, amely ott lázasan írógépeit, telefonált, tábornokokat csapott el, az ellenkormány feje Balázs Béla volt. Balázs Béla, aki a háború alatt először k. u. k. gutgesinntséggel próbált boldogulni, elment hadiönkéntesnek, a népszövetség kísérletező állomásául magasztalta a monarchiát, katholikus helyeken chestertoni katholicizmusával kérkedett, nacionalistáknak az ő fronton szerzett „magyar rape-gőgjéről” szavalt, Ignotuséknak Mitteleurópát imádta, — ez a ravasz kis „tiszta irodalmár“ a nagy patkány lázadás idején végre elérkezettenak látta az időt, amikor együtt imádhatja két igaz szerelmét, a nagy Ciont és a nagy Balázst. Hogy aztán az irók kataszterével, az irók első, második és harmadik osztályba való sorozásával milyen kis panamákat csinált és, milyen homori kudarcot valott ez a két élelmes szobatudós, azzal csak keveset fogadott A gróf ma délben Itolgavégezetten elutazott a fővárosból. Az ántántmissziók Lehár ezredesnél. A budapesti ántántmilaziók kiküldöttei most érkeztek vissza, Kaposvárról, ahol a nemzeti hadsereg megszervezésére vonatkozó előkészületeket tanulmányozták. A missziók közvetlen érintkezésben voltak Lehár ezredessel, a nemzeti hadsereg egyik szervezőjével, aki részletesen beszámolt a bizottságnak az eddigi munkáról. Indítvány Borsod megyéhez, Borsod megye közgyűlése elé érdekes tantványt terjesztett Hebrony József dr ügyvéd, volt országgyűlési képviselő. Az indítvány olyan kormány létrejöttét ajánlja, amely mindenkit kielégít. E célból a törvényhatósági bizottságoknak kellene delegáltakat kiküldeniök, akik azután országos ülésben kineveznék a kormány tagjait. A törvényhatósági bizottságok tagjainak mandátumát ugyanis Károlyiék meghosszabbították, bár a nekik szerfelett kellemetlen fehérmegyei eset óta nem jutottak szóhoz. Ezek a közjogi szervek tehát a jogfolytonosság minden kellékének megfelelnek , a kiküldöttjükből alkotott testűié, valóban az ország akaratát képviseli. Ez a kormány tehát törvényes lenne s az antánt sem zárkózhatnék el az elismerés de. A vidék hangulata. Zalavármegye törvényhatósági bizottság Bitner Zsigmond volt képviselő indítványára nagy lelkesedéssel kimondta, hogy csak olyan kormányt támogat mely keresztény nemzeti alapon áll. A közgyűlésből üdvözölték a Friedrich-kormányt Ugyanilyen határozatot hozott Kecskemét és Győr közgyűlése is. A soproni tisztviselők testületileg tisztelegtek Fercsák korkormánybiztos előtt, s kijelentették, hogy csak keresztény és nemzeti szellemű kormányt támogatnak. A Zdényes kerületben népgyűlést tartottak, melyen hatezer ember jelent meg és hansonló értelmű határozatot hoztak. Esztergány* vármegye minden községe . Általában az égés* Dunántúl legmesszebbmenő bizalmáról biztosította a kormányt A győrmegyei egyesült kisgazdapárt gyűlésén cukorópátkai Szabó István áll miniszter is résztvett, nagyobb beszédet tartott a kormány politikájáról A gyűlés közönsége csupa kisgazdából állott, akik helyesléssel vették, tudomásul a hatalomra jutott irányzatot, amelytől nem tágítanak. Székesfehérvár közgyűlése Károlyi József gróf elnöklete alatt helyesblóan vette tudomásul, hogy a kormány a fővárosi politikai hatalmának ellensúlyozására az országot kerületekre osztotta és a közgyűlés bizalmat szavazott a kormánynak. — A Szombathelyen megjelenő Vas vármegye címü lap élesen kikel a pesti ezernysajtó ellen, amely pogrombrekkd kürtölte tele a fővárost s adatokkal cáfolja az állítólagos kegyetlenkedéseket — Kaposváron megalakult a keresztény magyar nemzeti párt, amely sok ezer tagot számlál ról még a proletárdiktatúra egyes lapjai gaudiummal és fölháborodással írtak. A harmadik csillag, Kassák Lajos, ám szegény feje kereszténynek született. Tót legény, aki a műveletlenek egész boldogságával ragadt meg egy-egy újszerű (neki újszerű) kifejezésen, szókötésen, jelszón,e egy bizonyos ügyesen kormányzott őrülettel mindig tudott magának egy ultraforradalmi plattformot kitalálni. ő mindig előbbre volt a legelsőknél is egy kis negyedórácskával, őt nem lehetett elérni, ő például a proletárdiktatúra napjaiban már a „kollektív individualizmus“ Rosinantéján nyargalászott. A jeles „független“ végigkísérletezett a klerikális tábortól kezdve mindent, és minden látszó őrültsége és rendszertelensége mellett is rendszeresen sütögette a maga kis pecsenyéjét, így a kommün idején is egész diktátori szerepre tolta föl magát futurista versfaragóival és plakátrajzolóival együtt, hiába prüszkölt ellene a Népszava, az Ember, és hiába vicsorgatd a fogát rikító kirakatjukra a képeiktől megdühödött proletártömeg. Kassákékra egészen pontosan áll a „legegészségtelenebb emberfajta“, — az aztán más, hogy az adminisztrációjuk egészen egészségesen működött. A patkányviszonyokra jellemző, hogy őt és patkányait a szomszéd csatornából hevesen és féltékenyen támadták és e támadások együk vezére éppen Kéri (Kramer) Pál volt, a magyar újságírók egyik fő perverzusa. Kéri Pál, a velejéig megrothadt ember volt, a született bolsevista, — függetlenül attól, hogy ilyen izmus történelmileg föllép-e vagy sem, ő a bolhévisme en sói I US Szerbia, 1919 október X