Uj Nemzedék, 1919. december (1. évfolyam, 54-77. szám)
1919-12-02 / 54. szám
Kedd, 1919 december 2. US terelni. A mi viszonyaink között azonban köztandomású, hogy hova vezetett a Munkáebiz ősizk önkormányzata. Szakértelem és képzettségnélküli emberek pártpolitikai agitációjuk eszközéül használták föl a betegségtől sújtott munkások szorult helyzetét és a mimásbiztositó oly féktelen agitáció melegágyává lett, mely vezetőinek nagy részét a szroletárdiktatúra szolgálatáig sodorta és abban súlyosan kompromittálta. Magában a Munkásbiztositóban a tisztvisenök ti is nyomó része már megbarátkozott az állandosit!... és az elrendelt sógorú vizsgálat gondolatává", csupán egy egészen kis töredék, alig ötödrésze az egész létszámnak, elégedetlenkedett Kirchner és Báncesi nevű pénztári tisztviselők bujtogatására, akik a régi destinkció exponált emberei lévén, joggal tartottak az állami felügyelet hatékonyabb kiterjesztésétől. Ugyancsak a destrukció mellett kardoskodott állandóan Kiss Adolff, a kerületi pénzmáz igazgatója, akit emiatt egy évre föl is függentettek állásától. Furea fordulata lenne a keresztény irányzatnak, ha ezek most visszatérnek, s ott folytathatják hom-és«rr.é tevékenysésztiket, ahol abba,ha óvják. A mai rendelet természeesen más személyi változást is eredményez. Bendtrd Ágost drt, aki a, Munkásbiztosító pénztérítő« alig két h&*t rendeltek ki rendcsinálás céljából, a Mvatalus lap mai közlése szerint a Népjóléti miniszteriantárt helyezték át államtitkári minőségbe. Ez üggében van még Harkányi Imre miniszteri tanácsos afelbreatása, akit sz elűző kormány a kormánybiztosi teendők ellátása céljából nevezett tó a munkásbiztositó státusában. Ugyancsak függőben maradt a székesfehérvári, győri, nagykasvissai, szombathelyi és zalaegerszegi pénistyek restruktiv elerrainek eltávolítása. Végül késedelmet fog szenvedni a* »76*.form, amelyet az előző kormány a mezőgazdasági auakásbiztosító pénztár átszervezésére nézve, valamint a bányaársládák intézményének revíziójéra kidolgozott. Az erre vonatkozó tervezetet a földmivelésügyi kormánnyal egyetértve Cseléry András volt népegészségügyi miniszter már fckioljgjo®.» volt, mindezt azonban megakasztotta, illuzóriussá tette a Qeram&klenl meet létrejött türelmi egyevek?* Prighinsurt román-magyar megegyezés. ?Az erdélyi magyarság üldözésének első lövetkezménye. _ Drámai jelenetek Kolozsvárott. — Hogyan értelmezik a roma nők más nemzetek szabadságát? — Isaco Emil és a magyar díszképviselők szerepe. Az erdéki magyarságnak a rettentős mnovaltatás és szenvedések között csak egyetlen feyvere van, a passzív rezisztencia.. Nem vállal hivatalt, peres ügyeit nem viszi románbiróság elé, hanem választott, megegyezéses birákkal egymás között intézi el, nem fizét adót, nem jelentkezik választónak. A román vezetőség, a Consiliul Dirigent a szívós küzdelem hatása alatt többször tett diplomatikus kísérletet arra, hogy az erdélyi magyarsággal elismertesse az új államot, Nagy-Romániát, és valami módot találjon vele az együttműködésre. Az eredmény azonban mindig csak az volt, hogy’ jó pénzen kapott néhány renegátot, különösen Nyrgyszebenbben, — fegött magának egy-egy kirakatszékelyt is, akivel miniszterek paroláztak és aki nyugodtan pipázhatott az asztaluknál, amagyarság mégis mereven elutasította még a gondolatát is annak, hogy 4—5 milliónyi tömegével az első nemzetisége legyen a Tiszáig tervezett Nagy-Romániának. Tamását Simon dr .Cosoma (Kolozso megye) prefektusa, Haliegan Emil dr és Juntájává miniszterek, később Bona Romulusz tették meg (V/teKrt. a eredei ft.cmlaos, egyvonalos időközökben. Tárgyaltak a vasztrasofekal, postár sfekkah tisztviselöktvel, mnipiralokkal szórtárc fele me?tercelyföldet. tíarosvasátshelyi Jiszrady Györgyökkel egyezkedtek, Korozsvárt azonban a Grondinerre Emil dr magyar kormánybiztosnál megkísérelt lépéseik sorra, teljesen eredménytelenek maradtak.Szeptember végén Nagyszebenben r.kigakkult egy Magyar nei trohratopárt. Néhány ezebeni magyar venetőomber, egy románbarát lap, az XI. Világ szerkesztősége és egy Ugrott csinálták ezt a negyvoohat emberből álló pártot. Az új csoport értékével azonban — amelynek mégis sikerült 34 képviselőjét ellenjelölt és szavazók nélkül beküldesre a bukasestiparlamentbe, — tisztában voltak arománok is. Ezért, mielőtt elszánta volna ma et Románia arra, hogy aláírja a nemzeti kisebirségeket védő Versailles békeklauzulát, megtette szeptember végén az ufóké és a legérdekesebb kiséntetett és erdélyi magyarsággal való megegjemsre. ÖzepUrdibar Al-Ar Kolozsvárra jött, máért Emil dr. akit nője a román Byronnak nevez észi:l-' Irí ría (' siíkfirpkrt: T.‘*t í) n IC k —[ .U- skormány exponensei ellen a román ügyek propagálásával. Isacu Emil dr kijelentve, hogy mögötte felelős tényezők vannak, írásbeli alapot kért a magyarságtól arra hogy valami meegyezés létesüljön. — Martin Gyula dr erdélyi román kormányelnök eddig a mindent megkísérelt a magyarsággal való együttműködés előkészítésére, de hiába, — mondotta. — Még azt se tudjuk, miit kivált a magyarság testtek. Volt magyar kormánybiztosok, vezető mágnások udvariasan térnek ki a felelet elő azzal, hogy ők,most már egyik magánemberek, nincs pártjuk, senkire! &..n értUtkércw6^’. hogyan beszéltének ők milliók nevében? Mi hogy még mindig remélik Magyarország WW! forteiler^égére. Másképpen tudjuk a dolgot és higyjék 10*'*“.1;, '' ver' indítási béke döntését hamar bánják önök is. Csak azt szeretnénk, hogy a Wfcs. 'rtSca után már fccez megegyezés keretén belül, békésen helyeskedhessék el a magyarság Nagy-Romániában. Arra az időre, mig benne lesz, önök azt mondják: pár évig, mi azt, hogy örökké. Majd elválik. Október d-iig folytatt a tárgyalások Kok« — váróik A román &éat«elv *z volt. kosár Nagy-Románia nemzeti, orthodox átiem lesz, teljes védkötelezettsséggel és egységes parlameinttel. A magyar alapelv volt: vér, erő és anyagkimélés a magyarságban, hama fölszabadítht mg érintetlen épségben, maradhasson. Könnyen értheto okokból még nem a nyilvánosság elé valló, kik voltak a terveasweáklatéi, de október S-refeáig int a tervezet. E tervesetből, amely a magyarság legaulyonabib helyzetében és hallatlan erköle.-d nyomás alatt jött létre, csak néhány jellemző adatot közlünk itt, amelyek élénk világosságot vetnek arra, hogy a románok miképpen gond 'ikoar 'tk *a uralmuk alá kerülő idegen népek jogairól * miért berzenkedtek annyira a nemzetiségek. védőmére vonatkozó •békeölterapdé.'-i cikkely «baránától. A tervezet értelmében a magyarságok . vsak kulturális és gazdaság' téren -ráírnak jogai, politikai jogai egyáltalán nincsenek, így kimondja a hadügyre vomlkozó rész, hogy a romániai magyarság nem katonaköteles, sőt még önkéntes jelentkezés alapján sem tűrhető meg a román hadseregben. Külügyi szolgálatban a magyarok nem alkalmazhatók, a parlament külügyi vitáiban a magyar képviselőknek sem jekeaktintok, nem-scanszniok new. lehet. A. tth’co nélkül — meg tudja értetni magát. Exponált állást nem vállal, mert érzi a bukást s egy szocialista, kabinetben még szerepelni akar. A Peidl-kormány alatt megjelenik Pesten, bizakodik, exkashedra beszél az új helyzetről. Vicktim, jókedvű és jókedvének csak akkor vége, amikor Friedrich hatalomra kerül. Ekkor érkezett el az az idő, melyre célzott: letette magyar nevét. Krámer Pál pimjái - névre szóló útlevéllel akart elfutni végzete elől, mely azonban utolérte ezt a szellemi selyemgyereket . . . Fogant József, a kommüd Nápolybn sí vieini és lelki testvére Bérinek, s ugyanazok a források táplálják, ugyanaz a faj és réteg sarjasztja ki magától. Azonosak a létfeltételeik, pályájuk egy ponton egy cél felé iisul. Ami különbség van közöttük, az egyéniség, nem a célok különbsége. Pogány a szegély* zsidó bullancsó házából lép ki teli vággyal, bareani témpararrléhtumittal, faji gyűlölettel teli az életbe. Gyerekkorában gyűlölni tanítják a magyart és lenézni az idegent, nem a fajhoz tartozót A rituális hit..'Telmekbe azonban bak gázelt az elet és Sehwarez Józsi azt vette észre, hogy félre- fiuzódtak mellőle iskolás pajtásai, amiben a fajvédelem ösztöne égett iintudavbuuil. Elhatározta, hgy föléjük kerül, akárno- 1 g'vrn, akármilyen eszközzel. Felfedezi siketier korában, hogy Napóleonra üt, az arca. A nagy Császár arcképei él kollekciót vásárol, olv.r.sz. falja, felszívja történetét,mely lelkéi, végétködlik, groteszk alakotölt. iás irodalmi kísérletei megbuknak, de a pornográfia rosszállatti.orgalmnaá kitárják fóljának keblüket. Pogány úr fordít és malac-ágokat firkál, éjszakai lányokkal tivornyázik, de szerelmévé i állandóan üldözi azokat a tiszta nőket is...Ikikhez közel térhet. Újságíró lesz egy haldokló lapnál, ír mindent, amit rábíznak. Kölnben észreveszi, hogy itt nem lehet első, teh»t»- átnyargal aszocializmusra. Nagy ring.ia van, széles tüdeje, markáns, éppen nem napóleoni amit Inkább Pállik mester birkáira hasonlít. Szeme mindig fölfelé fordul, mintha a császári sasokat keresné. Népgyűléseken harsog As lázit, megtanítja rá demagógia fogásait. Bekerül a Népszavához és elhagyva az irodalmat, politikában, társadalmi kérdésekben szólaltatja meg tollait. Itt is vannak azonban jobb ujságirók és becsületesebb, őszintébb emberek, akikkel nem bírja a versenyt. Energiája azonban kiapadhatatlan ás amikor kitört a tavalyi áreányfomulatotu, elszéditett magyar katonák élén bérel tanászához és letériti. Ez lett fomulaturi exisztenciája. A selyemfiu Kéri előbb mulatni akar, ő azonban urai mondni. Magyar Lajossal a fülein hallatára beszéltek arról a váro.éArza előszói«í.ja 1a.n, hogy jó lesz kéz- Irtvonni a katonaságot. Ettől a pillanattól kezdve nyílegyenesen emel'ktutik pályája, cél tudatit, erőteljesen nyilatkozik a...g. ö.-...“ Rz.-‘rovih;a]ja a hadsereget, szakszerve:* Vé silányitja. Zsidó fajtársai vele' fgyitt izgatnak tiszti Iidiában, a kaszárnyákban. Élcsapata Partha Albertet, majd Festetichet, csakhogy hadügyminiszter lehessen. Nem sikerül neki, mert a fürge Böhm eléje vág. Nem csügged: a hadsereg, mindig a hadsereg lebeg előtte. Hadügyi népbiztos lesz, de Böhm kidobja. Mégsem eged. Nagyzásik lármája komikus figurává gömbölyiti. A hatalom, mely xoátteorvassit, őt meghizlalja,népbiztos korában ■ Ah s lesz tut, arca és puffadt, mint egy kecskebékáé. Mindenki mosolyog rajta, é ő nem veszi ászra. Napoleon kitört belőle, egy csapnivaló shinyudi tákolmány alakjában és pózaiban. Azokkal a, gesztusokkal kendőzi magát, ?iie,jyt*fc a császáréi v.iltak, de nem tudta el titkárai semmi voltát. Egy politikailag tehetlségtelen ember energiaforrásának szikrázói kitörése volt iiiuid'h, amit tudott. Jo a hadsereget megkapta. Züllötté.», felbomlott állapotban lett az övé,már nem tudott beléje lelket önni. Futatt, menekült, a siófoki nyári nlapi előtt, dinálig» Jokomotiv viszi a ,,s:«imüzetésbe". Néi i t»dom vájjon most !« a ! «.unjmsic me ache• ...ttrján tartja bája.'- kea.it. com '..mini, rájütt-e arra, hogy dón tf.iixofcci Mennek!slí é- , -idó alatásokból nem leie!e.dibe trónust .emelni a hozzá hasonló, .gidtáixV .-aijadzui i. ka- ihiidóroknakAferi kalmusorok velak mmoauuguui. Iveri is, logany is, mer a többiek. Erkölcstelenségük. hatalom óh e.-'-ső- A'n.K. minden .axon és eszközzel való érvényesilésük ». veszeelelmes faji sajátságok megnyilvánulásai, amely sajátságuk kör. tülzúgnak mindent elsöprő törtetssel még ma is a magyarságon. 3