Uj Nemzedék, 1920. február (2. évfolyam, 51-52. szám)
1920-02-28 / 51. szám
8/Szombat, 1920 február 28. Uj Nemzedék i bandával szemben. A javaslat egyes részletkérdéseivel szemben bizonyos aggályaim vannak. Ragaszkodnunk kell a történelmi alkotmányhoz, amely egyik erkölcsi kapcsa és ragasztéka annak a területnek, amelyet most tőlünk el akarnak választani. A Szent István koronájának egységét a forradalom nem rúgta volna fel, hogy ha önmaguk el nem dobták volna útjukból Szent István koronájának arany abroncsait, akkor a szász, a román nemzeti tanácsok a jogosság semmiféle látszatával nem cselekedhettek volna külön. Könnyebb rombolni, mint építeni. Könynyebb egy elszéleskedett törvénnyel, vagy forradalomlépéssel egy nemzet életét megsemmisíteni, mintsem rendes, szabályos, meggondolt, óvatos munkával a nemzet életének alapjait lefektetni. A hadsereg fejlesztésére végesen szükségünk van. A világon egyetlen barátunk sincsen, a polgári rend még minidig alá van aknázva. Fő hibája a javaslatnak, hogy a nemzetgyűlésnek teljhatalmat ad. A zsarnokok mindig visszaéltek hatalmukkal. (Közbekiáltások: Azért nem adunk egy embernek teljhatalmat saját, szenvedésünkből tanuljunk, szerencsétlenségünk a közelmúltban az volt, hogy, egy párt korlátlan ura volt az országnak. Andrássy Gyula: Az nem lehet veszedelmes. Hogyha korlátlan feloszlatási jogot biztosítunk kormányzónak. (Felkiáltások a kisgazdapártban: Diktatúrához vezet! Óriási derültség.) A szabadság csak nem lehet veszedelmes?! A múltban, amikor a választók nem voltak függetlenek a végrehajtó hatalomtól, amikor a kormány befolyásától kellett tartani, amikor pénzzel, terrorral dolgoztak, amikor befolyásolhatták a választók véleményét ..? . (Felkiáltások: Most is lehet!) az tűnik ki, hogy az urak nem bíznak a nemzetben! (Zajos ellentmondások.) Míg a magyar politika lélektana és erkölcse meg nem változik, kétségtelen, hogy elkerülhetetlenek bizonyos visszaélések, mint belügyminiszter koromban magam is tapasztaltam. (Sokorópátkai Szabó István: A szolgabírónak a vérében van! !Óriási derültség.) Csak azt állítom, hogy egy kormány a maga züllött tekintélyével döntően nem befolyásolhatja a választókat. Sajnálattal kell konstatálnom, hogy Magyarországnak jelenleg nincs kormánya. Miniszteri szolidaritásról szó sincs, a miniszterek egymás jelöltjeit záratjuk le. Ilyen esetben tehát nem szabad egy vaskéztől félni, mert ma az a helyzet, hogy ha a nemzethez folyamodunk, akkor valóban a nemzethez folyamodunk. (Kovács J. István: Nem a nemzet ítéletétől félünk, hanem az interregnumtól. Tudom, hogy a t. képviselő urak nem félnek a nemzettől; tudom, hogy attól félnek, hogy államcsínyek és forradalmak következhetnek. Lapunk jártakor Andrássi folytatja beszédei t Pardon . . . Bárczy és a felekezeti kezlyű. Olvassuk, hogy Bárczy István az Erzsébetvárosban nyilatkozott egyrészt a királyságról, másrészt a felekezeti kérdésről. Mindkét kérdésben igazi demokratához méltó módon nyilatkozott meg. A királyságról szólván kijelentette, hogy ő nem royalista, de nem is ellensége a királyságnak. Szóval, ha mások úgy akarják vemhes, ám ha mások úgy akarják, nem vemhes. A becsületes demokrata mindig is a konjunktúrához tartja magát és sokkal objektívebb, hogysem saját véleménye lenne. Ugyanez az álláspontja a felekezeti kérdésben : ő a megegyezés híve, de ha a megegyezés nem sikerül, akkor felveszia harcot a felekezeti alapon álló pártokkal. Most már csak arra vagyunk kiváncsiak, hogy ha a konjunkturális objektivitás lovagja esetleg kénytelen lesz nyíltan felvenni a felekezeti harcot , várjon melyik felekezetnek csatasorában lesz szerencsénk üdvözölni a nagy demokrata lándzsarázót ? ms a fontos ? Ugron Gábor azt mondta az Ezrszébetvárosban, hogy a parlamentben sok mindenről hallott már, de a területi integritásról még egy kukot sem szóltak, holott — fedezi fel a rabonbánok komor utódja — ez az egyedül fontos kérdés. Pardon, mondjuk mi erre, a bőgés helyes, de a mélyen tisztelt oroszlán úr némely dolgokat elfelejt. Egyrészt azt, hogy lm ez a kérdés olyan végtelenül fontos és senki ebben a kérdésben fel nem szólalt, miért kell a fel nem szólalók sorában látnunk Ugron Gábort is, akinek a XIV. kerület választóinak 13 százaléka megadta a lehetőséget arra, hogy a magyar nemzetgyűlésen felszólaljon? Mécsrészt elfelejti a jeles szónok hogy ezen a nemzetgyűlésen volt már szó keresztény nemzetketekről, szociális igazságosztásról és egyés ilyen kérdésekről, amelyek mind némán, említés nélkül is magukban foglalják a terület integritás kérdését. Harmadrészt pedig meglepő Ugron Gábortól az objektivitásnak az a túlzása, amellyel még saját magáról is megfeledkezik, arról az Ugron Gáborról, akinek — pardon — de néminemű része volt az erdély katonák leszerelésében, mikor ezek a nempacifista elemek legalább Erdélyre vonatkozóan meg akarták menteni a területi integritás mindennél fontosabb kérdését ? · · • •> Pallavicini levele ljuday Barnához. Pa lla v i c ini György őrgróf a következő levele intézte Buday .Barnához, a Köztelek szerkesztőjéhez: „Kitéves Barátom! A Közteleki folyó hó 21-i-i számából örömmel látom, hogy lapod hatfiár nemcsak a napi politikával, hanemr a köznapi polémiával is foglalkozik»..Sajítalom, hogy a Nemzeti Újságban megjelent egyik nyilatkozatomat félreértetted és ezért arra kérlek, hogy lapod hasábjain helyt adjál az én interpretációmnak is. Azt hiszem, nem kételkedel őszinteségemben, hiszen csak az együtt is végigharcolt politikai múltra utalok, amelyben Te is eddig az őszinte szó, de ezenkívül a meggyőződéses, de kemény toll embere voltál. De a radikalizmusban nem akarok versenyre kelni veled. Nem kergettem soha jelszavakat, de ezek sem kergettek meg engem. Mosolyognom kell azonban a feltevésen is, mintha olyan országot alapozó kérdésben, mint a földbirtokreform, egyéni érdek szabhat tevékenységemnek határt. Különben ezen egyéni tevékenységet — ami talán nem is tartozik a nyilvánosság elé — a magam legjobb belátása szerint nagyrészt el is végeztem és talán inkább azok a kisgazdák volnának hivatottak bírálatot mondani az én földosztó tevékenységemről, kiket papírreform nélkül „juttattam földhöz“, mint a Köztelek hasábjai, melyek múltjukhoz méltóan türelmesebbek is lehetnének. Az őszinteségről és radikalizmusról mondottakat úgy Te, mint a Köztelek olvasói legjobban akkor értenék meg, ha közölné Rubinek Gyula miniszter úr állásfoglalását a Serényi-féle birtokreform ankétjén a Magyar Gazdaszövetség rokkantfelesi akciójával szemben a Búza Barna-féle ankéten és beszédét, melyet 1919. március 22-én az OMGE és a Magyar Gazdaszövetség egyesített igazgató-választmányi ülésén tartott és leközölném egyúttal szerény parlamenti felszólalásaimat a birtokreform kérdéseiben, melyeket a háború alatt tartottam. Állásfoglalásom a Buza-féle ankéten és mai nézeteimet is erről a kérdésről, melyet röviden az Új Nemzedékben csak a múlt napokban körvonalaztam és még egyet kérek, ne kezeljük ezt a kérdést mint a gyűlölet tárgyát, ne kezeljük már a Köztelek hasábjain is azon bizonyos osztályfenyegető hangon, amely tavaly oly szép gyümölcsöket termett, de reformot nem hozott. Itt van kérdés, melyben a föld szeretete egyáltal a haza szeretetét is jelenti, úgy ez az."Ne feledjük el soha! Fogadd, stb.,* A forradalom legitimistái. Tegnapi vezércikkünkkel kapcsolatban Kovács János István nemzetgyűlési képviselő úr annak megállamítását kéri, hogy ő nem azt kiáltotta közbe Simrecsányi György beszéde alatt, hogy «Mi lesz a főurak és főpapok vagyonával?», hanem mikor Szmrecsányi arról, beszélt, hogy a főurak és főpapok zsidóknak adják bérbe birtokaikat, ő közbevetette: «Ezen tessék kezdeni a keresztény kurzust». Keresztény és magyar tisztviselői kart! A Kispesti Keresztényszociális Nemzeti Párt a kormányhoz feliratot intézett, amelyben kívánja, hogy a kormány sürgősen váltsa fel, mindazokat a főtisztviselőket, akik a múltban tanúsított viselkedésükkel nem adna k kellő biztosítékot a keresztény és nemzeti irányzat szolgálatára s akikről feltehető, hogy a legcsekélyebb politikai időváltozásra szélkakasként irányt változtatnának. Keresztény és magyar tisztviselői kart akarunk látni, — mondja a többi közt a memorandum, — a minisztériumokban, a postán és a vasútnál, de főként a közoktatásügy terén. Akarja-e, hogy késelési költségei csökkenjenek? Forduljon a Ilint ii ^ti iJ refontC 9 A BIZTOSÍTOTTAK ÉRDEKKÉPVISELETE 1-egiqaM» A'románok visszavonulása & Jrfagyar Távirati Iroda Meatf: csapataink által edUbtf megsailloU. tiszántúli területen t^ij^s rend és nyugalom uralkodik. A lakosság hangulata, eltekintve a békefeltételek miatt érzett aggodalomtól, mindenütt nyugodt. Már folyó hó 25-én Rakamázt a budapesti és vidéki lánckereskedők egész raja lepte el, ezeket oda levonult csapataink kiutasították és a Tisza nyugati partjára toloncolták. Egyúttal elrendelték az öszszes tiszai átjárók és hidak szigorú ellenőrzését. A szajoli pályaudvar ép állapotban van, a vasúti szertár anyagkészletét, és a pótlási tárgyakat azonban a románok elvitték. Asyoth lesz az angol miniszterelnök? Módosítják a versaillesi békét. J Bészi,február 27. A „Neues Wiener Jurnal“-sak táviratoztak Parisból. Asquithnak az alsóházba történt beválasztását meglehetősen szomorú hangon kommentálják a francia lapok. Az «Echo de Paris» londoni jelentése szerint Asquith megválasztása valószínűvé teszi, hogy módosítani fogják a versaillesi béke gazdasági feltételeit. Londonban arról beszélnek, hogy Asquith lesz rövidesen a miniszterelnök és Lloyd George a külügyi tárcát veszi át. Lloyd George bukása nagyon közel, mert Cecil Robert lord és Northcliffe lord szövetkeztek Asquith-tel. Asquith győzelmének az lesz a következménye, hogy azok a szabadelvű képviselők, akik a mostani kormányt támogatták, kilépnek a koalícióból és csatlakoznak Asquithhez. Witson válasza az adriai kérdésben /Paris, február .27A Hughes Wallace, az Egyesült Államok parisi nagykövete átnyújtotta Paleojetruenak, a külügyminisztérium elnökiesztálya vezetőjének azt a jegyzéket, amelyben az Egyesült Államok kormánya válaszol a szövetséges kormányoknak az adriai kérdésben hozzá intézett legutóbbi közlésére. A jegyzék szerint Wilson elnök nem járul hozzá a megoldásnak ahhoz a tervezetéhez, amelyet a legfelsőbb tanács január 20-án közölt a jugoszláv békeküldöttséggel, de ezt az álláspontját rendkívül udminas formában hozza a szövetséges kormányok tudomására. Londonban vizsgálják meg a magyar békedelegáció válaszát Pakis, február 27. A Temps szerint azokat a főbb politikai kérdéseket, amelyeket a magyar békeküldöttség válasza fölvet, valószínűleg Londonban fogják megvizsgálni, míg a magyar békeszerződéssel összefüggő egyéb kérdéseket Parisban a nagykövetek értekezlete fogja megvitatni. * Cáfolják a román kormány bukását Paris, február 27.(Szikratávirat.) A román sajtóhom T határozosan megcáfolja a Vada - kaprtány lemondásának hírét. Csak a hadügyminiszter és a kereskedelemügyi miniszter mondott le, mégpedig a román sajtóiroda szerint olyan okokból, amelyek teljesen távol állnak az általános politikától. S — (A mai tőzsde árfolyamai,) Magyar Hitel 1435—1420, Osztrák Hitel 930-910, Linót 355, Forgalmi 095, Iparbank 652, Mercur 550, Ker. Hitel 562, Földbirtok 950 ésterm. 960, Bosnyák-agrár 910, Agrár Banok 1290, Lesz. Bank 900—890, Jelzálogbank 605, Hazai Bank 800—830—815, Alt. Takarék 1100, Orsz. Bank 840, Magyar Bank 895, Rima 3300—3280, Államvasut 3900—50—3875, Coburg 1820, Ganz 9900- 9960, Lipták 520-515, Láng 770—760, Schlick 750—760, Magyar-belga 1560— 1600, Ganz vill. 2250-2230, Salgótarján 6700-6400, Alt. Kösz. 6900—6800, Urikány 3650, Szászv. 3000, Közúti 1310—1320, Városi 560—570, Déli vasút 635— 625, Adria 7500, Cement 920, Levante 4200, Atlantika 4600, Goldberger 1340, Fabank 1060—1050, Chinoin 1830, Országos fatermelő 2630—40, Szlavónia 2850— 2960, Guttmann 3350-3400, Lichtig 2150, Olaj 2350, Fiumei rizs 25.000, Danica 4800, Klotild 2225, Flóra 2800, Barók 1400—1450, Papír 2220, Beocsini 3950— 4000, Drasche 1970, Újlaki 1570, István tégla 735, Cukor 7700, Gummi 3800, Konkordia 1380, Első Budapesti 4900 (áru), Gizella 1100, Borsod-Miskolci 2900, Lámpa 2250, Felton 3600, Fegyver 1270—1300, Phöbus 500—510, Tröszt 1500, Ruggyanta 3800, Kar-' ton 1200, Vasforgalmi 1225—1300, Hungária mt. 3150—3200, Pannónia 5200, Textil 1825, Polgári sör 5400.A valutaüzletben a következő jegyzések történtek: Dollár 250—252, Márka 314—3187 Lei 391— 388, Lira 15.40, Romanov-rubel 260—265, Napoleon 830, Szokol 280—281, Francia franc 17.50. A mai irányzat a pénzhiány miatt lanyhaság- hajló volt. Később bécsi jelentésre az irányzat szi lásb