Uj Nemzedék, 1920. március (2. évfolyam, 53-78. szám)

1920-03-26 / 74. szám

2 * " ■ Uj Nemzedikpéntek, 1920 március 21.- Beszélgetés Skulsky lengyel miniszterelnökkel ! Az Új Nemzedi kit kiküldött tudósítójának telefonjelentése. Vn&A. március 25. v£ A remetországi eseniéívek rendkívüli harczást gyakoroltak az egész lengyel közvéleményra' Az első len valóságos konsternációt is idéztek..elő a varsói^Belvedereben és a külügyi ^ hivatalban, cdv&mz únlántmissziók egymásnak ts adták Politikai körökben még ma sem látják tisztán a berlini és németországi L eseményeket, ami főleg arra vezethető vissza,_ hogy a lengyel sajtó a berlini eseményekről a * bécsi távirati iroda révén értesült, amely pártja szempontokból nézve kiszínezve adja le híveit 11 Varsóba. Azt megállapíthattam, hogy a né-metországi események Lengyelországot legérzé-lékenyebb oldalán érintették. Lengyelország * rendkívül nehéz helyzetben van. Egyik oldal- ról a bolsevizmus veszedelme fenyegeti legko- * raolyabban, másfelől a népszavazási területen sem olyan a helyzet, hogy nyugodtan nézhetnék, mi történik a nyugati határon. A népszavazás most folyik a nyugati gazdag ipari vidéken, Felső-Sziléziában. A lengyel nemzet aggódva figyel Teschen felé. A cseh-szlovák állammal sok közös érdeke megkívánná a jóbarátságot, de a harminc- 3 milliós nemzet nem tud és nem is akar lemondani a tescheni és darwini bányavidékről. A népszavazás területén meglehetős komoly a helyzet. A lengyel kilátások nem nagyon kedvezőek, naponta vannak összeütközések csehek és lengyelek között, úgy hogy a német ellenforradalom érthető riadalmat keltett. Első kérdésem, melyet Skulskij miniszterelnökhöz intéztem, a bolseviki veszedelemre vonatkozott. Skulsky miniszterelnök ama kevés lengyel politikusok egyike, aki teljes őszinteséggel válaszolt a föltett kérdésekre. Szükségesnek tartom ezt külön hangsúlyozni, mert sok olyan lengyel politikussal érintkeztem, akiknek nyilatkozata teljesen ellenkezett azzal, amit láttam és amit három heti ottlétem alatt tapasztaltam. Skulsky miniszterelnök elég fiatalon került a lengyel politikai élet élére. Az alig negyvenkétéves Skulsky Németországban végezte tanulmányait és vegyészmérnöki oklevelét is Karlsruhéban nyerte el. A politikában újonc, talán ezzel magyarázható feltűnő őszintesége. A német megszállás idején Lodz főpolgármestere volt, majd a felszabaduláskor új pártot alakított, mely ma is vezetőszerepet visz Lengyelország közéletében. Amidőn Bilinski pénzügyminiszter után Paderewszky felett a politikai élet hullámai összecsaptak, nem találtak méltóbb embert Skulsky urnál, akinek tényleg sikerült is a pánviszályokat lecsillapítani és a konszolidáció erős munkáját megkezdeni. Az, orosz bolsétizmus veszedelme — Mily kilátásai vannak a lengyel kormáénak abolsevizyeis megakadályozására ? — kérdeztem a miniszterelnököt. — Azt néznem, hogy a bolsevikiek békekötés esetébe nem fogják feladni agitációjukat. A békefeltételekben mint conditio sine qua non-t követelni fogjuk a bolseviki propaganda beszüntetését. Ámde ennek a pontnak a betartását a bolsevikiek részéről szinte kizártnak tartom, annál is inkább, mivel ezt ellenőrizni úgyszólván lehetetlenség. A bolsevikiek nemcsak Európára fogják kiterjeszteni propagandájukat. Angliának jó lesz tehát vigyáznia! Ami a bolsevikiekkel való kereskedelmet illeti, az európai kulturállamok nem sok jót várhatnak onnan. A bolseviki Oroszország semmiféle javakkal nem rendelkezik és teljesen exportképtelen. Ha vannak is Oroszországban némi készletek, akkor azok az ország belsejében vannak és onnan nem lehet őket elszállítani, mert Szovjetoroszországnak a legprimitívebb szállítóeszközei sincsenek. A szállítóeszközök teljes hiánya minden reményt illuzóriussá tesz; a külföld egyáltaláng nem számíthat az orosz nyersterményekre és az orosz gabonára. Lengyelország külpolitikája " . Van-e valamilyenn eredménye a finnek, oroszok, litvánok, tajjaanok között lefolytatott tárgyalásoknak ?-1- Tekintettel arra, hogy az úgynevezett határrállamok közöttsemmiféle ellentétek sem állanak fenn, meg vagyok róla győződve, hogy a bolsevikiekkel folytatandó béketárgyalásokra vonatkozólag akadálytalanul sikerülni fog a két állam között megállapodásra jutni annál is inkább, miután egyrészt Lengyelország, másrészt Románia s Finnország és Litvánia részéről a határkérdéseket illetően szerződési pontok nincsenek. «HB-is, letöltendő szerződés defenzív katonái, vagy pedig politikai természetű szövetséget fog-e teremteni ? — Ezideig semmi szövetséget nem kötöttünk. Amennyiben azonban ilyen Szövetség létrejönne, úgy annak minden körülmények között csak defenzív jellege lehet. A másirányú szövetségről már csak azért sérti lehet szó, mivel Lengyelország, mint az ántánt tagja, az ántántnagyhatalmak nélkül semmiféle politikai szerződést nem köthet. (Ezt az utóbbi mondatot a lengyel miniszterelnök sajtófőnöke útján helybenhagyta, a külügyminisztérium azonban ellenkező politikát folytat. Skulsky kijelentése teljesen fedi egyébként is szerzett információmat, úgy hogy a külügyi cenzor a miniszterelnök óhaját úgy ebben, mint egy alábbi másik kérdésemre kapott miniszterelnöki válaszra vonatkozólag tekintetbe nem vette.) — Mi fog történni abban az esetben, ha nem jön létre a béke Szovjet-Oroszországgal? — Abban az esetben semmi egyéb nem fog bekövetkezni, ami most van. A jelenlegi helyzet tovább tartana, mert Lengyelország nem is gondol arra, hogy Szovjet-Oroszország ellen offenzívát indítson, amelynek egyébként nem is lenne értelme. A bolseviki hadsereg nem jelent komoly katonai erőt. Erre vonat tkozólag bizonyítékot szolgáltattak utolsó harcaink, ahol egy-két lengyel lovas-svadron a vörös hadsereg egy egész ezredét verte széjjel. (Erre vonatkozólag lesz megjegyeznivalóm.) — Vannak-e érdekellentétek egyrészt Anglia, másrészt pedig Lengyelország, Oroszország és Franciaország között a bolsevikiekkel szemben tanúskodó politikai magatartásra nézve ? — Semmi körülmények között nem lehet szó érdekellentétről. Amennyiben mégis volnának ellentétek, azok másodrendű kérdésekre vonatkoznak és inkább teoretikus, mint praktikus jellegűek. Mindazonáltal azon vagyunk, hogy az összes érdekellentéteket elsimítsuk és reményünk van arra, hogy az teljes mértékben sikerülni is fog. Ha Anglia meg fog győződni arról, hogy Szovjet-Oroszországból semmit sem kaphat, magától is megváltoztatja nézeteit, mára megnyerni, anélkül azonban, hogy lényeges eredményeket értek volna el. Utolsó kérdésem arra vonatkozott, hogy a jelenlegi lengyel kormánynak kilátása van-e arra, hogy messzemenő programmal megvalósítsa, vagyis, hogy a mostani kormány állandó-e? — Erre a kérdésre, — mondotta Skulsky, — nem olyan könnyű a válasz. Mi természetesen azokra a pártokra támaszkodunk, amelyeknek a parlamentben többségükvan, csakhogy a kormány stabilitása nem annyira a belpolitikai, mint a külpolitikai körülményektől függ. Ha a határkérdésben és a békekötés kérdésében kedvezően alakul a helyzet, semmi ok nincs rá, hogy lemondjunk, ellenkező esetben minden erőnket fel fogjuk használni arra, hogy a konszolidálás munkáját befejezzük. Ámde a külpolitikában a nehézségek sohasem láthatók előre ... Lengyelország belső helyzete — Mikorra ténnéd excellencájra a lengyel állapotok konszolidációját ? ^ — Ami a k önszolidációPalett, úgy ez nagyon tág fogalom. A nepével parlamentben van egy többségi párt, pártelynek nincs ugyan abszolút többsége ,"a"lényegbevágó kérdésekre vonatkozólag, mint például a békeszerződés, a határkérdések, az összes parlamenti pártok egy állásponton vannak. Ami azonban a szociális kérdéseket illeti, úgy még meg kell várni a konszolidáció időpontját. Mindenekelőtt az élelmezés körül vannak nehézségeink, de remélem, hogy ebben a tekintetben is meg fog változni a helyzet az újaratás után. A szó tágabb értelmében a konszolidáció nagyobb időt igényel, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy Lengyelország három részre volt osztva és a három ország különböző körülmények, befolyások és törvények alatt állott. Azokat a nehézségeket, amelyek Pozenben, a lengyel köztársaságban és Galíciában oly gyakran felmerülnek, előre láttuk . Kétségtelenül nagyon sok fáradságunkba fog kerülni, amíg sikerülni fog teljes egységet , teremteni. A különböző törvények kodifikálása , és az adminisztráció szervezése nem hónapokat, hanem éveket fog igénybe venni. — Milyen viszonyban vannak az egyes szociáldemokrata pártok a kormánnyal ? " — A szociáldemokraták a parlamentben hivatalosan az ellenzéket jelentik, de a lényegbevágó kérdésekben ugyanazon állásponton állnak, mint a többi pártok. Egyáltalán azt lehet mondani, hogy a mi szociáldemokratáink nagyon enyhe ellenzék, éspedig inkább elméleti, mint gyakorlati értelemben. Ami a bolsevizmust illeti, tény, hogy az orosz szovjetnek nagyon sok ügynöke megkísérelte a mi munkásainkat felbujtani* a bolsevizmus eszméi szá Az új Magyarország Egy svájci újságíró a magyar viszonyokról —/Látogatás fterby kormányzónál Bené Payol svájci francia újságíró, aki nemrég hosszas idéig Budapesten tartózkodott, a Journal de Genéve-ban melogrhafigurijíret írt a magyar viszonyokról és Nyrsrfy Miklósról. A lap nem most fordul első ízben felénk tárgyilagos írásaival; foglalkozott annak idején a magyar választással is, a minap pedig egyik politikusunkról rajzolt hű képet. A svájci újságíró fogadáson volt H Horthynál és cikke a fővezér egyéniségéről való benyomásaival kezdődik. Hangoztatja, hogy Horthy megfestülése a magyar típusúak. Majd rátér életének ismertetésére, vázolja a háború alatt karrierjének magasba lendülő vonalét, viselkedését az otrantói ütközetben, s kemény kezét a lázadó matrózokkal szemben, s végül a szegedi kormány megalakulása után a nemzeti hadsereg megszervezését. Hajthatatlan akarata sikerre vezette: a régi hadsereg romjaiból rövid idő alatt megbízható, fegyelmezett és vezérükhöz ragaszkodó csapatokat teremtett. A cikkíró kétségtelennek tartja, hogy Kun Béla uralmát Horthy rövidesen megdöntötte volna, ha Budapestre való utjában a románok, — támogatva a vörös hadsereg züllöttségétől, meg nem előzik. Horthy Pestre érve 35.000 főre emelte a nemzeti hadsereget. A hadsereg számtéli gyengeségét kiegyenlíti kvalitása. Horthy ambíciója, hogy egy valóságos háború előtti (béke) hadsereget teremtsen. Nincs szó katonatanácsokról, sem népőrségről. Megállapítja Payot, hogy a magyar fővárosban tökéletes rend uralkodik. Meglepő látvány, hogy ez a város, raciu annyit szenvedett a bolsevizmustól és a román fosztogatásoktól, mint nyeri vissza egykori békés jellegét. A "fehér terrorra vonatkozóan közölte a fővezér az újságíróval, hogy előfordult néhány sajnálatos eset, de ezeket főként nemi érthetetlen egyéni bosszú érzete sugalta. Néhány tiszt végigélte anyjának, feleségének, menyasszonyának martíriumát a vörös uralom alatt. Nem volt érthetetlen ezek felindulása, ha egy kommunista a kezükre került Szigorú parancsok azonban végét vetették a szórványos eseteknek. Payot a következő érdekes kérdéssel is fordult a fővezérhez: — Fog-e háborút viselni ama magyarlakta területek visszaszerzésére, amelyeket a békeszerződés igazságtalanul a szomszéd államokhoz kíván csatolni ? — Nem lehet most háborúról szó, — mondotta a fővezér. — De reméljük, hogy a magyar területek, amelyeket tőlünk elragadnak, ismét országunk részeivé fognak válni. Ha önöktől elrabolnák Géniét, nem tennének semmit visszaszerzésére? Képzelje magát a mi helyzetünkben és akkor be fogja látni, hogy a békeszerződés oly igazságtalanságokat i tartalmaz, melyeket el nem fogadhatunk. A cikk azzal a megállapítással végződik, hogy tárgyilagos szemlélőnek el kell ismernie: Magyarországon helyreállt a rend ! ! Központi Sajtóvállalat könyvkereskedése Budapest, IV. Duna u. 6. Klotildpalota Belvárosi kivfrbán mellett ftffindsk köflyu Megrendelések pontosan eszkS____zöltetnek! 46 K-nál nagyobb mepaphal... vételnél a portó díjmentes!