Uj Nemzedék, 1920. március (2. évfolyam, 53-78. szám)

1920-03-26 / 74. szám

2 *­ " ■ Uj Nemzedik­­péntek, 1920 március 21.- Beszélgetés Skulsky lengyel miniszterelnökkel ! Az Új Nemze­di kit kiküldött tudósítójának telefonjelentése. Vn&A. március 25. v£ A remetországi eseniéívek rendkívüli ha­­rc­zást gyakoroltak az egész lengyel közvéle­­ményra' Az első len valóságos konsternációt is idéztek..elő a varsói^Belvedereben és a külügyi ^ hivatalban, cdv&mz únlántmissziók egymásnak ts adták Politikai körökben még ma sem látják tisztán a berlini és németországi L eseményeket, ami főleg arra vezethető vissza,­­_ hogy a lengyel sajtó a berlini eseményekről a *­ bécsi távirati iroda révén értesült, amely párt­­ja szempontokból nézve kiszínezve adja le híveit 11 Varsóba. Azt megállapíthattam, hogy a né-­­­­metországi események Lengyelországot legérzé-­lé­kenyebb oldalán érintették. Lengyelország * rendkívül nehéz helyzetben van. Egyik oldal-­­ ról a bolsevizmus veszedelme fenyegeti legko- * raolyabban, másfelől a népszavazási területen­­ sem olyan a helyzet, hogy nyugodtan nézhet­nék, mi történik a nyugati határon. A népsza­­­­vazás most folyik a nyugati gazdag ipari vidé­ken, Felső-Sziléziában.­­ A lengyel nemzet aggódva figyel Tesche­n­­ felé. A cseh-szlovák állammal sok közös érdek­e megkívánná a jóbarátságot, de a harminc- 3 milliós nemzet nem­ tud és nem is akar lemon­­­­dani a tescheni és darwini bányavidékről. A népszavazás területén meglehetős ko­­­­moly a helyzet. A lengyel kilátások nem na­­­­gyon kedvezőek, naponta vannak összeütközé­sek csehek és lengyelek között, úgy hogy a né­met ellenforradalom érthető riadalmat keltett. Első kérdésem, melyet Skulskij min­iszterel­­nökhöz intéztem, a bolseviki veszedelemre vo­natkozott. Skulsky miniszterelnök ama kevés lengyel politikusok egyike, aki teljes őszinte­séggel válaszolt a föltett kérdésekre. Szükséges­nek tartom ezt külön hangsúlyozni, mert sok olyan lengyel politikussal érintkeztem, akiknek nyilatkozata teljesen ellenkezett azzal, amit láttam és amit három heti ottlétem alatt ta­pasztaltam. Skulsky miniszterelnök elég fiata­lon került a lengyel politikai élet élére. Az alig negyvenkétéves Skulsky Németországban vé­gezte tanulmányait és vegyészmérnöki okleve­lét is Karlsruhéban nyerte el. A politikában újonc, talán ezzel magyarázható feltűnő őszin­tesége. A német megszállás idején Lodz főpol­gármestere volt, majd a felszabaduláskor új pártot alakított, mely ma is vezetőszerepet visz Lengyelország közéletében. Amidőn Bilinsk­i pénzügyminiszter után Paderewszky felett a politikai élet hullámai összecsaptak, nem ta­láltak méltóbb embert Skulsky urnál, akinek tényleg sikerült is a pánviszályokat lecsillapí­tani és a konszolidáció erős m­unkáját meg­kezdeni.­­ Az, orosz bolsét­izmus veszedelme — Mily kilátásai vannak a lengyel kor­máénak a­­bolsevizyeis megakadályozására ? — kérdeztem a miniszterelnököt. — Az­t néznem, hogy a bolsevikiek béke­kötés esetébe nem fogják feladni agitációjukat. A békefeltételekben mint conditio sine qua non-t követelni fogjuk a bolseviki propaganda beszüntetését. Ámde ennek a pontnak a betar­tását a bolsevikiek részéről szinte kizártnak tartom, annál is inkább, mivel ezt ellenőrizni úgyszólván lehetetlenség. A bolsevikiek nem­csak Európára fogják kiterjeszteni propagan­dájukat. Angliának jó lesz tehát vigyáznia! Ami a bolsevikiekkel való kereskedelmet illeti, az európai kulturállamok nem sok jót várhat­nak onnan. A bolseviki Oroszország semmiféle javakkal nem rendelkezik és teljesen export­képtelen. Ha vannak is Oroszországban némi készletek, akkor azok az ország belsejében van­nak és onnan nem lehet őket elszállítani, m­ert Szovjetoroszországnak a legprimitívebb szállí­tóeszközei sincsenek. A szállítóeszközök teljes hiánya minden reményt illuzóriussá­ tesz; a külföld egyáltaláng nem számíthat az orosz nyersterményekre­ és az orosz gabonára.­ ­ Lengyelország külpolitikája " . Van-e v­alamilyenn eredménye a finnek, oroszok, litvánok, tajjaanok között lefolytatott tárgyalásoknak ?-1- Tekintettel arra, hogy az úgynevezett határrállamok között­­semmiféle ellentétek sem állanak fenn, meg vagyok róla győződve, hogy a bolsevikiekkel folytatandó béketárgyalásokra vonatkozólag akadálytalanul sikerülni fog a két állam között megállapodásra jutni annál is in­kább, miután egyrészt Lengyelország, másrészt Románia s Finnország és Litvánia részéről a határkérdéseket illetően szerződési pontok nin­csenek. «HB-is, letöltendő szerződés defenzív katonái, vagy pedig politikai természetű szövetséget fog-e teremteni ? — Ezideig semmi szövetséget nem kötöt­­tünk. Amennyiben azonban ilyen Szövetség létrejönne, úgy annak minden körülmények kö­zött csak defenzív jellege lehet. A másirányú szö­vetségről már csak azért sérti lehet szó, mivel Lengyelország, mint az ántánt tagja, az ántánt­­nagyhatalmak nélkül semmiféle politikai szer­ződést nem köthet. (Ezt az utóbbi mondatot a lengyel miniszterelnök sajtófőnöke útján hely­benhagyta, a külügyminisztérium azonban el­lenkező politikát folytat. Skulsky kijelentése teljesen fedi egyébként is szerzett információ­­mat, úgy hogy a külügyi cenzor a miniszterel­nök óhaját úgy ebben, mint egy alábbi másik kérdésemre kapott miniszterelnöki válaszra vo­natkozólag tekintetbe nem vette.) —­ Mi fog történni abban az esetben, ha nem jön létre a béke Szovjet-Oroszországgal? — Abban az esetben semmi egyéb n­em fog bekövetkezni, ami most van. A jelenlegi helyzet tovább tartana, mert Lengyelország nem is gondol arra, hogy Szovjet-Oroszország ellen offenzívát indítson, amelynek egyébként­­ nem is lenne értelme. A bolseviki hadsereg­­ nem­ jelent komoly katonai erőt. Erre vonat­ t­kozólag bizonyítékot szolgáltattak utolsó har­­­­caink, ahol egy-két lengyel lovas-svadron a vörös hadsereg egy egész ezredét verte széjjel. (Erre vonatkozólag lesz megjegyeznivalóm.) — Vannak-e érdekellentétek egyrészt An­glia, másrészt pedig Lengyelország, Oroszor­szág és Franciaország között a bolsevikiekkel szemben tanúskodó politikai magatartásra nézve ? — Semmi körülmények között nem lehet szó érdekellentétről. Amennyiben mégis volná­nak ellentétek, azok másodrendű kérdésekre vonatkoznak és inkább teoretikus, mint prak­tikus jellegűek. Mindazonáltal azon vagyunk, hogy az összes érdekellentéteket elsimítsuk és reményünk van arra, hogy az teljes mértékben sikerülni is fog. Ha Anglia meg fog győződni arról, hogy Szovjet-Oroszországból semmit sem kaphat, magától is megváltoztatja né­­­zeteit, mára megnyerni, anélkül azonban, hogy lé­nyeges eredményeket értek volna el. Utolsó kérdésem arra vonatkozott, hogy a jelenlegi lengyel kormánynak kilátása van-e arra, hogy messzemenő programm­­al megvaló­sítsa, vagyis, hogy a mostani kormány ál­landó-e? — Erre a kérdésre, — mondotta Skulsky, — nem olyan könnyű a válasz. Mi természete­sen azokra a pártokra támaszkodunk, ame­lyeknek a parlamentben többségük­­van, csak­hogy a kormány stabilitása nem annyira a belpolitikai, mint a külpolitikai körülmények­től függ. Ha a határkérdésben és a békekötés kérdésében kedvezően alakul a helyzet, semmi ok nincs rá, hogy lemondjunk, ellenkező eset­ben minden erőnket fel fogjuk használni arra, hogy a konszolidálás munkáját befejezzük. Ámde a külpolitikában a nehézségek sohasem láthatók előre ... Lengyelország belső helyzete — Mikorra ténnéd excellencájra a lengyel állapotok konszolidációját ? ^ — Ami a k önszolidációPalett, úgy ez na­gyon tág fogalom. A n­epével parlamentben van egy többségi p­árt, pártelynek nincs ugyan ab­szolút többsége ,"­a"lényegbevágó kérdésekre vo­­natkozólag, mint például a békeszerződés, a ha­tárkérdések, az összes parlamenti pártok egy állásponton vannak. Ami azonban a szociális kérdéseket illeti, úgy még meg kell várni a konszolidáció időpontját. Mindenekelőtt az élel­mezés körül vannak nehézségeink, de remélem, hogy ebben a tekintetben is meg fog változni a helyzet az új­aratás után. A­ szó tágabb értel­mében a konszolidáció nagyobb időt igényel,­­ de nem szabad megfeledkezni arról, hogy Len­gyelország három részre volt osztva és a három ország különböző körülmények, befolyások és­­ törvények alatt állott. Azokat a nehézségeket, amelyek Pozenben, a lengyel köztársaságban és Galíciában oly gyakran felmerülnek, előre lát­tuk . Kétségtelenül nagyon sok fáradságunkba fog kerülni, amíg sikerülni fog teljes egységet , teremteni. A különböző törvények kodifikálása , és az adminisztráció szervezése nem hónapokat, hanem éveket fog igénybe venni. — Milyen viszonyban vannak az egyes szo­ciáldemokrata pártok a kormánnyal ? " — A szociáldemokraták a parlamentben hi­vatalosan az ellenzéket jelentik, de a lényegbe­vágó kérdésekben ugyanazon állásponton áll­nak, mint a többi pártok. Egyáltalán azt lehet mondani, hogy a mi szociáldemokratáink na­gyon enyhe ellenzék, és­pedig inkább elméleti, mint gyakorlati értelemben. Ami a bolseviz­­m­ust illeti, tény, hogy az orosz szovjetnek na­gyon sok ügynöke megkísérelte a mi munká­sainkat felbujtani* a bolsevizmus eszméi szá­ Az új Magyarország Egy svájci újságíró a magyar viszonyok­ról —/Látogatás fterb­y kormányzónál Bené P­a­y­o­l svájci francia újságíró, aki nemrég hosszas idéig Budapesten tartózko­dott­, a Journal de Genéve-ban melog­­rhafigu­rijíret írt a magyar viszonyokról és N­­yrs­rfy Miklósról. A lap nem most­ fordul első ízben felénk tárgyilagos írásaival; fog­lalkozott annak idején a magyar választással is, a minap pedig egyik politikusunkról raj­zol­t hű képet. A svájci újságíró fogadáson volt H Horthy­­n­ál és cikke a fővezér egyéniségéről való be­nyomásaival kezdődik. Hangoztatja, hogy Horthy megfestülése a magyar típusúak. Majd rátér életének ismertetésére, vázolja a há­ború alatt karrierjének magasba lendülő vo­nalét, viselkedését az otrantói ütközetben, s kemény­­ kezét a lázadó matrózokkal szem­ben, s végül a szegedi kormány megalakulása után a nemzeti hadsereg megszervezését. Hajthatatlan akarata sikerre vezette: a régi hadsereg romjaiból rövid idő alatt megbíz­ható, fegyelmezett és vezérükhöz ragaszkodó csapatokat teremtett. A cikkíró kétségtelen­nek tartj­a, hogy Kun Béla uralmát Horthy rövidesen megdöntötte volna, ha Budapestre való utjában a románok, — támogatva a vö­rös hadsereg züllöttségétől,­­ meg nem előzik. Horthy Pestre érve 35.000 főre emelte a nem­zeti hadsereget. A hadsereg számtéli gyen­geségét kiegyenlíti kvalitása. Horthy ambí­ciója, hogy egy valóságos háború előtti (béke) hadsereget teremtsen. Nincs szó katonataná­csokról, sem népőrségről. Megállapítja Payot, hogy a magyar fővárosban tökéletes rend uralkodik. Meglepő látvány, hogy ez a város, raciu annyit szenvedett a bolsevizmustól és a román fosztogatásoktól, mint nyeri vissza egykori békés jellegét. A "­fehér terrorra­ vonatkozóan közölte a fővezér az újságíróval, hogy előfordult né­hány sajnálatos eset, de ezeket főként nemi érthetetlen egyéni bosszú érzete sugalta. Néhány tiszt végigélte anyjának, feleségének, menyasszonyának martíriumát a vörös ura­lom alatt. Nem volt érthetetlen ezek felin­dulása, ha egy kommunista a kezükre került Szigorú parancsok azonban végét vetették a szórványos eseteknek.­­ Payot a következő érdekes kérdéssel is for­dult a fővezérhez: — Fog-e háborút viselni ama magyarlakta területek visszaszerzésére, amelyeket a béke­szerződés igazságtalanul a szomszéd ál­lamokhoz kíván csatolni ? — Nem lehet most háborúról szó, — mondotta a fővezér. — De reméljük,­­ hogy a magyar területek, amelyeket tőlünk el­ragadnak, ismét országunk­­ részeivé fognak válni. Ha önöktől elrabolnák Géniét, nem ten­nének semmit visszaszerzésére? Képzelje ma­gát a mi helyzetünkben és akkor be fogja látni, hogy a békeszerződés oly igazságtalanságokat i­­ tartalmaz, melyeket el nem fogadhatunk. A cikk azzal a megállapítással végződik, hogy tárgyilagos szemlélőnek el kell ismernie: Magyarországon helyreállt a rend ! ! Központi Sajtóvállalat könyvkeres­kedése Budapest, IV. Duna­ u. 6. Klotildpalota Belvárosi kivfrbán mellett ftffindsk köflyu Megrendelések pontosan eszkS­____zöltetnek! 46 K-nál nagyobb mepaph­al... vételnél a portó díjmentes!

Next