Uj Nemzedék, 1920. április (2. évfolyam, 79-104. szám)
1920-04-01 / 79. szám
Uj nemzedék Csütörtök, 1920 árilis 1. pékét, melyeket meg sem kérdeztek a rájuk rótt feltételekre vonatkozólag. Nem hinném, — mondta a lord — hogy valaha is megkötöttek volna eddig olyan békét, melynél a legyőzött népeknek még csak a hangjukat sem volt szabad hallatniok! Nemcsak hogy a hozzájárulás hiányzott az érdekeltek részéről, de a legdurvább s a legkeményebb erőszak békéjét csinálták meg. Mindenki, aki csak a szerződést elolvasta, kell, hogy arra a konklúzióra jusson, hogy a békét feltétlenül revideálni kell A békét revideálni kell és ha nem fogjuk revideálni, akkor vége az európai civilizációnak! Mozgalom / a faisztÉ Bjeisesilj Histiális — Minisztertanács ifj nemzetgyűlés munkája a/szünet után — Aj Kormány tgjai tegnap este Simonyi'Semadam Sánsor miniszterelnök elnöklésével' minisztertarjásot tartottak, amely a késő éjszaktoiódfáig tartott. A miniszteranácson részt vett Emich Gusztáv kereskedelmi miniszter, a kabinet új tagja is, aki tegnap tette le az *!&üt a kormányzó kezébe. A minisztertanács folyóügyekkel foglalkozott, azonkívül megbeszélte a kormány azokat a fontosabb törvényjavaslatokat, amelyek a húsvéti szünet után a nemzetgyűlés elé kerülnek. A kormány tudvalevőleg indemnitást kér a nemzetgyűléstől, amely az összes állami szükségleteket költségvetési rendszerbe foglalja. Az inderanitási javaslat szomorú képet tár föl az ország közgazdasági állapotáról, amennyiben az állami deficit lényegesen túl fogja haladni a három és félmilliárdot. A kormány feladata tehát elsősorban az lesz, hogy az államháztartás mérlegét a bevételek emelésével fokozza, a kiadásokat pedig lehetően csökkentse, miután gazdasági helyzetünk szanálásától függ elsősorban valutánk értékének emelése is. A pártkörökben tegnap este csend honolt, a kisgazdapárti képviselők nagy része, továbbá az agrárminiszterek elutaztak a vidékre. A földművespárt vezető emberei közül megjelent a pártkörben Meskó Zoltán, aki a legutóbbi parlamenti eseményekkel kapcsolatosan utalt arra, hogy a két párt közötti jóviszonyt az ország érdekében sürgősen helyre kell állítani. Figyelmeztette a jelenlevőket, hogy a testvérpártok közül egyik se üljön fel a kulisszák mögött működök” aknamunkájának, a keresztény összetételű parlament munkaképességét közös erővel biztosítani kell. A kereszténypártban az Új Nemzedék tegnapi cikkével foglalkoztak, amelyben utaltunk a Friedrich-csoport mozgalmára. A párt mérsékelt elemei megértést keresnek Friedrichékkel, akiknek kilépését s ezzel a párt megbontását mindenképpen elhárítani szeretnék. Húsvét után a nemzetgyűlésen számos olyan, javaslatot tárgyalnak, amelyek közelről érintik a keresztény társadalom gazdasági érvényesülését. Szóba fog kerülni például az állami jogosítványok, a trafik- és italmérési engedélyek revíziójának a dolga, továbbá az árdrágítók és lánckereskedők elleni eljárás. E kérdésekben kizárólag a párt képviselőtagjai határoznak, anélkül, hogy a párt régi vezetőembereit, akik parlamenti képviseletet nem kaptak, megkérdeznék. A választások óta ugyanis a képviselőtagok bizonyos elkülönzött álláshoz jutottak, a képviselői értekezleteken a párt többi vezető tagjai természetesen nem vehetnek részt s így befolyásukat sem érvényesíthetik kellő módon a párt politikai elhatározására és parlamenti működésére, holott a párt, szerintük, nemcsak képviselőtagokból áll, hanem azokból is, akik a kurzust fáradhatatlan agitációval megteremtették. A pártnak ebben a rétegében mozgalom indult meg olyan irányban, hogy szorosabb együttműködés és kapcsolat jöjjön létre a párt parlamenti képviselete és egyéb szervei között. Aprotestánsok követelései. A „Magyar Kurir/ jelenti: ^ Országos protestáns szövetség gröadézssoi'^fluának második előadását tegnap.fkedden^délután tartotta meg Hamar István steológiai tanár A protestáns egyházak helmeti 191-17-18-ig címmel. Rámutatott arra így az 1791: XXVI. t.-c. bár biztosította a vallásszabadságot, mégis több intézkedésében módot és alkalmat adott arra, hogy a római katolikus egyház, mint religio praedominans, a maga helyzetét tovább is megtarthatta. Végül hangoztatta, hogy milyen felvilágosodott álláspont nyilatkozott meg az 1848: XX. t.-c. megalkotásánál, amely hivatva lett volna arra, hogy a gyakorlati életben csakugyan biztosítsa az összes törvényes sajttevet, egyházak között a tökéletes egyenlőséget és viszonosságot. Utána Benedek Zsolt konventi tanácsos az egyenlőségről és viszonosságról beszélt. Az 1818: XX. t.-c. rendelkezéseiből kiindulva ismertette azokat az újabb eredetű törvényeket, amelyekben tényleg e törvény irányvonalát látja érvényesülni. Azonban még mindig nagyon sok olyan dolog van, ahol a tökéletes egyenlőség és viszonosság elve távolról sem érvényesül , főleg anyagi téren, továbbá a hitoktatási és iskolaügyi téren. Ezért a protestánsok követelik a párbéri és a kegyurasági jog intézményének teljes megszüntetését, a katolikus egyház államegyházi jellegének megszüntetését, törvényeinkből ama követelmény törlését, hogy a király római katolikus legyen és a koronázás közjogi cselekményének összhangzásba hozását az egyenlőség és viszonosság elveivel, végül a tábori lelkészet terén fennálló sérelmek kiküszöbölését. Az előadás után többen szóvátették a főváros kegyurasági kérdésének tervezett sérelmes rendezését. Pardon • • . A király mondta . . . Ferdinánd oál király,fáz egyetleen Hohenzollern, aki nem fá az ánimtnak,j£gy kolozsvári szerkesztő élet megrótta a magyarokat és — ami ezzel vele is jár memncsérte a zsidókat. ,,Miért ne lehem neki Nagy románjának épp olyan hűséges alulforffol a magyarok, mint amilyenek a szászok és a zsidók?“ — rebegte a király, akinél hiányos emlékezőtehetsége nem lát összefüggést az oláh gyalázat és a magyar ellenállás között. A királyi kijelentés a mi szenvedő, hős testvéreinknek legszebb elismerése és Dick Jakab kolozsvári kereskedő úr háromszázezer testvérének förtelmes bizonyítványa. Már most ezzel a kijelentéssel kapcsolatban egy hétszer nemzetiszínű laptársunk vezércikkben foglalkozik. De csak az első felével, amely a magyarokra vonatkozik. ,,A király mondta...- ez a szép, patetikus címe van a vezércikknek, amely hosszan és meggyőzően fejtegeti azt, amit úgy is tud mindenki, hogy a magyaroknak okuk van az ellenállásra. De hát ,,a királi, mondta“ azt is, ami a zsidókra vonatkozik , ami fontosabb dolog is, mert a magyarság, hazafiságát senki kétségbe nem vonta, ellenben a megszállott területek radikálisainak hazaárulásait reggeltől estig szorgalmas sajtóorgánumok tagadják Budapesten. A magyarság felé úgyis világosan látunk, arrafelé ne fáklyázzon senki, de a zsidóprobléma rejtelmei ma némileg érdeklik az egész országot s lám, arrafelé a még olyan lelkesen nemzetiszínű lap is a hátát tartja minden világosság elé. Pardon, mit is emlegettünk tegnap?: Félelmetes stratégiát... * Svájci lap*’1 magyar kérdésről. A La Suitre -Le JJELd avec la Hongrie» címmel NiLff olasz,íRiiniszterelnöknek a londoni konferencián beterjesztett és a magyar, békeldf\c'zujf megváltoztatását célzó javaslataival fé^jekozik. XiIV javaslata — írja a lap — nemt célozta, hogy az eleinte oly fenhangon hirdetett nemzetiségi elv, — mely a magyar béketervezetben sehol sem lelhető fel — a magyarok javára is érvényes legyen. Ami az idegen nemzetiségeknek Magyarországon való elnyomását illeti, előttünk vannak az egyéves megszállás összes tapasztalatai, annak minden brutalitásával, kulturális destrukciójával, amely alatt az okkupálók mindenkit üldöztek, kínoztak, aki nem az ő nemzetiségükhöz tartozott. Végül megállapítja, hogy a magyarországi nemzetiségi kérdést csak egyetlen módon lehet igazságosan megoldani s ez a népszavazás, amelyeket Magyarország is kivon és teljes bizalommal vár is a szövetségesektől. AKereszténypárt városi bizottsága tegnap este hmott ülésén a községi választások ügyével foglalkozott, albizottság által a belügyminiszer mellé idszemölt hatos albizottság beszámít tárgyaltairól és megemlítette, hogy a város tanácsa részéről új választási javaslat - tevezet érkezett, amelyet Thirring Gusztáv, a fzővárosi statisztikai hivatal igazgatója készített. Az új tervezet a fővárost 60 kerületre akarja felosztani és a szavazóköri beosztáson épül fel. A pártbizottság a tervezetet nagy idegenséggel fogadta, de nem foglalt véglegesen állást, hanem megbízta a hatos bizottságot, hogy a jövő hétre részletes javaslatot terjesszen elő. A jövő heti ülésen a párt véglegesen dönteni szándékozik a községi választások módja és kerületi beosztása kérdésében* • A dán királyság harci küzdelem aifelső ellenséggel — X.sililialisták terrorral aláírják megbuktatni aplurályságot —• A hazafiaguánok a nemzgszi törekvések ellen Dájizsban a sdjJW Swigi népszavazás kedvező ikTM' eredménye miatt igen éles bonyodalom támad Ujis király és a szociáldemokrata párt között. Ti'manoknak, akeik a semlegesség ideje alatt rendkívül meggazdagodtak az Angliával való élénk kereskedelmi összeköttetésük révén, egészen a legutóbbi időig kisebbségi, szociáldemokrata kormányuk volt, amelyben a külügyi tárcát Zahle látta el. Ennek a kormánynak a háború során többször a szemére vetették, hogy elhanyagolja a nemzeti érdeket s megvádolták azzal is, hogy németbarát politikát követ. Az utóbbi vádnak a valóságban kevés nyoma látszott ugyan, mert köztudomásúan Dánia az egész háború alatt az angol gazdasági politika egyik legerősebb bázisa volt s itt hajtották végre a legszigorúbban az angol fekete könyv rendelkezéseit is, úgy hogy Németországnak a dán termelés bőségéből igazán csak morzsák jutottak, de az ellenérzés a szociáldemokrata kabinet ellen mégis ott lappangott mindig a lelkek mélyén, főként a konzervatív godolkozású parasztképviselőkben, mégpedig a kormány erősen aláhúzott nemzetközi fölfogása miatt.” A schleswigi népszavazás most kirobbantotta fel az elégedetlenséget s a kisebbségi kabinetnek azt rótták föl hibájául, hogy Párisban nem szerzett előnyöket Dánia részére, nevezetesen nem vitte keresztül, hogy Schleswigben harmadik megállási zónát is teremtsenek, amely esetben a népszavazás legalább a második zónában kedvezően intéződött volna el a dánok javára. Az általános elégedetlenség emiatt olyan méretűvé lett,, hogy X. Keresztély király végül is engedett a többség nyomásának és felszólította Zahle külügyminisztert, hogy adja be a kormány lemondását. Zahle nem akart engedelmeskedni az utasításnak, mire a király elbocsátotta a kabinetet és Neorgaardot, az ellenzék vezérét bízta meg az uj kormány megalakításával. Neorgaard meggondolási időt kért s ennek letelte után értesítette a királyt, hogy nem tehet eleget a megbízásnak. A király ekkor megkérte Zahlet, hogy az új kabinet megalakulásáig vezesse tovább az ügyeket, de Zahle ezt megtagadta, a szociáldemokraták pedig ultimátumot adtak át a királynak, amelyben kijelentették, hogy ha a király március 30-ig vissza nem helyezi a Zahle-kabinetet s a választási törvény tárgyalása céljából egybe nem hívja az országgyűlést, kimondják az általános sztrájkot. A király válasza az volt, hogy ő nem követett el államcsínyt, mert a kormányt csak akkor bocsátotta el, amikor tudomására adták, hogy a birodalmi gyűlésen már nincs meg a többsége, egyebekben pedig az ultimátumot nem fogadja el. Ugyanekkor a király kinevezte a Liebe-féle ügyvezető minisztériumot. A szociáldemokraták erre, kopenhágai távirat szerint, kimondták az általános sztrájkot, amelynek ma kell életbe lépnie. A szociáldemokraták külön kormányt akarnak alakítani s ennek az ügyvezető Liebe-minisztériumot visszalépésre kellene fölszólítania.- " A legújabb táviratok szerint a kormányból kibuktatott szociáldemokraták a végsőig akarnak menni és a destrukció minden eszközével akarják megakadályozni, hogy az uj kormány a néphez fölebbezhessen. A többség akaratából való félelmükben a legféktelenebb agitációt kezdték meg az uj választás kiírása ellen, ami a Liebe-kabinet programja s a királyság megbuktatásának s a köztársaság kikiáltásának hangoztatásával akarnak érvényt szerezni akaratuknak. A kisebbség terrorjával szemlén a konzervatívok egyesülésre solítják föl az egész dán * JCkatonaság készenlétben — ApAjj Nemzedék tudósítójeinak távirata. Pécs, Tnc.rPiSif 31 71 ■ »1 iwHt-- A ko-i penhágS!1"ftuiySSl Komolyságára jellemző, hogy a katonaság a kaszárnyákban menetaikába öltözötten készenlétben áll, de alig néhány szja azoknak a katonáknak a száma, akik a királynak rendelkezésére állanak. A szocialisták elhatározták, hogy az egész vasúti forgalmat előzetes jelzés nélkül egyszerre megszüntetik, ha megkísérelnék, hogy a vidékről csapatokat szállítsanak a fővárosba. Egyébként a vasúti sztrájkot csak az általános sztrájkkal egy időben, vagyis m. délim* 17 órakín. fenük m&s.. "