Uj Nemzedék, 1920. május (2. évfolyam, 105-128. szám)

1920-05-01 / 105. szám

Kizárólag szomszédaink magatartásától függ tehát, mikor jó létre az a barátságos viszony, amelynek megteremtésére törekszünk. A külügyminiszter ezután a tudósító kér­désére megcáfolta a magyar hadsereg mozgó­sításáról elterjedt külföldi híreket s utalt arra, hogy a tisztek összeírása azért történik, hogy az állam gondoskodhassék a keresetnélküliek ellátásáról. Németországgal szintén barátságos politikát akar követni Magyarország, különö­sen gazdasági vonatkozásokban. Ezután örö­mét fejezte ki Teleki gróf, hogy — amint a hollandi tudósító megemlítette — londoni hí­rek szerint Anglia már most akar kereskedelmi összeköttetésbe lépni Magyarországgal. A beszélgetés Amerikára és az amerikai magyarok magatartására terelődött, amire vo­natkozólag a miniszter a következőket jegyezte meg:— Nagy hálával vesszük azt az anyagi támo­gatást és azt a nagy érdeklődést, amelylyel az Amerikában élő magyarok irányunkban viseltetnek. Különösen a megszállott területeken lévő honfitár­­saink érdekében az amerikai magyarok sokkal többet tehetnek,­ mint mi. Támogathatják őket, in­terveniálhatnak érdekükben és sok más módon is segítségükre lehetnek. De arra kellene az amerikai magyarokat kérnem, foglalkozzanak a Szibériában levő magyar hadifoglyok sorsával is. Már valutáris szempontból is ők inkább siethetnének hadifog­lyaink támogatására, talán legcélszerűbben oly mó­don, hogy Szibériából Amerikába vigyék őket, ahol munkát, ideiglenes keresetet találhatnának, hogy azután megtakarított pénzükkel később saját költ­ségükön térhessenek vissza hazájukba. Teleki Pál gróf külügyminiszter a beszél­getés végén a legnagyobb hála és elismerés hangján nyilatkozot­ a hollandi nép nagy ál­dozatkészségéről s megemlítette, hogy ő geo­gráfiai tanulmányainak egy részét Hollandiá­ban folytatta és régi őszinte szeretet tölti el a hollandusok iánt. . .­­ Uj Nemzedék Szombat, 1920 május 1* Készülődés a tiszántúli választásra — A politikai helyzet !— Május 17-rn elnapolták a nemzetgyűlés ta­nácskozásait, h­ogy a háromhetes szünet alatt a kormánynak ideje legyen előkészíteni az alap­vető törvényja­vaslatokat. A miniszterek óhaj­tották ezt a szünetet, amelyre szükségük van a gazdálkodó nem­szetgyű­lési tagoknak is, akik szét akarnak nézni a vidéken, ahol most bonta­kozik a magyar föld vetése. A pártokat élénken foglalkoztatják a tiszántúli választások előké­születei, a kisgazdapárt már csatasorba állí­totta jelöltjeit és most folyik a szervezkedés munkája a keresztény nemzeti egyesülés párt­jában is, amely szintén minden kerületben je­löltet áll­ít. A kormánybiztosok és politikai ál­lamtitkárok kinevezése a mostani napokban dől el. A béke megkötéséig a koalíciós kor­mányzást fentartani kívánják az összes felelős politikusok. E tekintetben változás még a ti­szántúli választás eredménye sem hozhat. A kisgazdapárt vérmes reményeket fűz ahhoz, hogy a keresztény egyesülés pártjából egyes csoportok csatlakozni fognak hozzájuk, neveket is emlegetnek, e kombinációk azonban messze járnak az igazságtól. Az egységes kormányzó­­párt megalapításának gondolata foglalkoztatta a szünet előtt is a nemzetgyűlés mérsékelt és higgadt elemeit. Klebelsberg Kunó gróf akciója lassan érlelődik a megvalósulás felé, Teleki Pál grófnál hír szerint megbeszélések folynak s e tárgyalásokon a keresztény nemzeti párt régi elemei keresnek módot arra, hogy a szünet után a nemzetgyűlés egységes frontot alkosson. Nyugatmnagyarország tisztviselői Az osztrák sajtó minden alap nélkül azzal a hírrel kürtölte tele a világot, hogy Nyugat­­magyarország közigazgatásában háttérbe szo­rítják az ottani elemet. E híresztelésekkel szemben hivatalos statisztikai adatokkal meg­állapították azt, hogy Sopron vármegyében hetvennégy közigazgatási tisztviselő közül het­ven nyugatmagyarországi illetőségű, négy más megyei illetőségű, Sopron város nyolcvanhat tisztviselője közül nyolcvannégy sopronmegyei, egy szombathelyi, egy debreceni származású. Moson vármegye h­etvenhárom tisztviselője közül 34 mosonmegyei, 7 sopronmegyei, tehát 40 nyugatmagyarországi származású s 29 tiszt­viselő a szomszédos Pozsony­ és Zala megyé­­ből való. Ugyanez az arány érvényesül a lel­kesei és a tanítói karban is. A fővárosi törvényjavaslat A nemzetgyűlés közigazgatási bizottsága ma, pénteken délután 5 órakor az 1. számú bizottsági teremben ülést ,tart. Tárgya /A székesfővárosi tör­vényhatósági bizottság újjáalakításáról szóló tör­vényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Estebéd a kormányzónál .f­­o­r­t­h­y Miklós kormányzó és felesége tegnap nyolc órakor dinert adott, amelyen részt vettek az összes miniszterek, továbbá R­a­­k­o­v­s­z­k­y István, a nemzetgyűlés elnöke, Bartha Richard, a kabinetiroda főnöke és Magasházy László szárnysegéd. A kisgazdapárt jelölései A kisgazdapárt elnöksége újabban a következő hivatalos jelöléseket állapította meg a tiszántúli kerületekben: Szeghalomban Kun Andor dr.-t, a Magyarország főmunkatársát, Orosházán Csizma­dia Andrást, Gyomán Zeöke Antalt, Cséfán Czebe László hírlapb­ól, Szarvason Schöner Ferencet lép­tetik fel. Az új bihari kisgazdapárti kormánybiztos főispán, Szilágyi Lajos, tegnap letette az esküt a belügyminiszter kezébe. A bihari kormánybiztos­ság székhelye ideiglenesen Berettyóújfalu lesz. Gaál Gaszton nemzetgyűlési indítványa és a köztisztviselők Ismeretes, hogy G­aál Gasztonnak a köz­­tisztviselők összeférhetetlenségének és magán­­vállalatiktól való függésének megszüntetésére tett ne­m­zetgyűlési indítványát leszavazták s ezzel mazt a kérdést levették ezen ülésszak napi­rendjéről. A­ közszolgálati alkalmazottak nem­zeti szövetsége is foglalkozott Gaál indítványá­val és arra az elhatározásra jutott, hogy fel­terj­eszt­éssel fordul a kormányhoz, amelyben kéri, hogy a köztisztviselők igazgatósági és ha­sonló tagságaikért az államtól kapjanak díja­zást, viszont az állam a fedezetet erre a célra a magánvállalatokra kivetett illetékből fe­dezze. A szövetségnek az a véleménye, hogy maguknak az igazgatósági stb. tagságoknak megszüntetése nem lehetne érdeke az állam­nak, mert egyrészt az általános felügyeletet, másrészt az államnak, mint részvényesnek, ér­dekképviseletét csakis ily tagságokkal lehet el­látni. Helytelennek tartja ellenben, ha az ily állásokat egyesek kezében kumulálják, mert ezzel egyeseket annyira túlterhelnék, hogy kö­telességét nem is teljesítheti, másrészt pedig aránytalanul soje illetményhez jut. MA _ A törökkanizsai kerület Szegedről Jelentik*1: A törökkanizsai csonka kerületben Szel­ess itt­sef dt­ a szegedi keresz­tény magyar társadalmm­ vezére fog föllépni a ke­resztény nemzeti ejgyesü­lés pártjának programm­­jával. A keresztény orvostanhallgatóink ügye és tegnapi ülésén Schandl Károly kisgazda­­párti­­képviselő interpellációt intézett Haller Ist­ván kultuszmi­nstlerhez az orvostanhallgatónők beiratkozásának lehetővé tétele tárgyában. Még februárban megígérték a nőhallgatóknak, hogy fel­veszik"őket a,,karhatalomba és folytathatják egye­temi tanulmányaikat. Ki is bocsátották az erre vo­natkozó rendeletet. Felvételük azonban ez ideig nem történt meg, bár a nőhallgatók legnagyobb­­része családfenntartó és középosztálybeli szegény­­sorsú szorny. Arra a hivatalos ellenérvre, hogy nin­csen hely, az a válasza, hogy mindössze kilencven egyetemi hallgatónőről van szó, akkor volt elég hely az egyetemen, mikor a destruktív hallgatók tömegeit kellett elhelyezni. Kérte a kultuszminisz­tert, hogy ne büntessék a keresztény nőhallgatókat tanulmányaik erőszakos félbeszakításával és tegyék lehetővé azoknak, akik pályájuk befejezése­­ előtt állanak, hogy beiratkozhassanak és elvégezzék ta­­nulmányaikat. Haller István felvilágosította az in­­terpellálót, hogy a pótfélévet azok számára tervez­ték, akik katonai szolgálatuk következtében vesz­teséget szenvedtek, a nők csak a póttanfolyam má­sodik felére iratkozhatnak be. Schandl Károly a választ nem vette tudomá­sul, miután a bölcsészeti karra négyszáz hallgatót engedtek be, nem helyesli tehát a kultuszminiszter álláspontját, aki az orvosira kilencvenet sem akar bebocsátani. Sajnálja, hogy a miniszter nem akarja rendeletét épen az orvosi karon végrehajtani. A nemzetgyűlés többsége a miniszter válaszát tudo­másul vette. Zludaváry László május elsejének megünnep­lése tárgyában interpellált, védelmet kért a ke­resztény munkásság számára a belügyminisztertől. A keresztény munkások ugyanis dolgozni akarnak május elsején. Dömötör Mihály belügyminiszter kijelentene, hogy a legmesszebbmenő védelembe veszi azokat a munkásokat, akik dolgozni akarnak. Bródy Ernő a tervbe vett lakbéremelésről interpel­lált, kérte az igazságügyminisztert, hogy mielőtt végleges határozatot hoznak, hallgassa meg a lakó­kat is. Sírlámpa, vaskereszt saját gyártmány! gárvsk­y János rallaltatoa. ix . Üllöi-út 3. szám A Ruhr-­vidék megszállása — Millarand és Goeppert találkozása — Francia botrány a megszállás miatt — A felit Párisien resteteket közöl Millerandt miniszterelnök és Gocnyerl, Németország diplomá­ciai képviselőjének csdio találkozásáról a san­remoi tanácskozás­ után. Golppert hivatalosan közölte Millerand-nal, hogy a gruhr-vidéken a németeknek immár csak 17.500 főnyi csapatuk van, vagyis nem több, mint amennyit a fennálló egyezmények megengednek. Kifejezte reményét, hogy ezek után a francia­ csa­patokat rövidesen visszavonják Délnémetországból. Millerand erre közölte vele a san­remoi hatá­rozatokat autentikus formában. Goeppert erre azt válaszolta: Ezek után fe­lesleges, hogy a jegyzéket, amelyet önnek átnyúj­tani akartam, előterjesszem. Az új háború Pária, április 30. A Couturie-incidens, amelyre eleinte ügyet sem­ vetettek,hirtelen nagy politikai, sőt nemzetközi jelentőségre tesz szert Couturier cikket itt, amelyben a csapatokat felszólította, hogy ne engedjék nyagukat Németország megszál­lására felhasználni.Ezt a cikket a kamara jobb­oldali pártjai súlyos elítélő nyilatkozat keretében szóvátették, mire a hadügyminiszter kijelentette, hogy Couturier ellen megindítja a büntető eljárást. Erre a Humanité című lap élén 60 szocialista kép­viselő aláírását viselő nyilatkozat jelent meg, amely a többi között a következőket mondja: — Ifjú katonák, tudjátok meg, hogy behívá­sotok célja az új háború előkészítése. A majna­­i rank­fur­ti gyilkosságok és a semleges zóna meg­szállása a német revánseszmének többet használ­tak, semmint a nagynémetek húszesztendei propa­gandája tehette volna. Csakis egy áruló kormány jöhet arra a gondolatra, hogy a német forradal­mat elnyomja és a német militarizmust erősítse. " A jobboldali sajtó vehemens hadjáratot kezd ez akció ellen és a többi között követeli, hogy a 60 aláíró között lévő közéleti tényezők, mint pl. a kamara egyik alelnöke és a nemzetközi munkás­bizottság elnöke, mondjanak le. Az ügy előrelát­hatóan sokat foglalkoztatja majd a parlamentet. Amerika Frankfurt kiürítését követeli Bécs, április 30. A Neue Freie Presse-nek táviratozzák Bernből. Megbízható hír szerint az Egyesült­ Államok kormánya kijelentette, hogy mindaddig nem kezdi meg Franciaországgal a ke­reskedelmi összeköttetést, amíg a franciák ki nem ' ürítik Frankfurt városát". A románok máris lejátsz­­szák a békeszerződést Bukarest, április 30. A román közvéle­mény máris kezd szembehelyezkedni az an­tantnak a nemzetiségi kisebbségek érdekében való kívánságával. A „Renastenza Romana“ egy cikkében hevesen támadja azt az álláspon­tot, amely­ a kisebbségek teljes nemzeti szabad­ságát képviseli. A románság — úgymond — kényszerhelyzetben megadta a maroknyi (?) magyarságnak a nemzeti jogok bizonyos ré­szét, de e tekintetben senkitől sem fogad el parancokat. Jó lesz, — úgymond, — ha a ki­sebbségek nem hivatkoznak a békeszerződésre, mert ha külső hatalomra támaszkodnak, keve­sebbre számíthatnak, mintha feltétlenül csatla­­koznának Nagyromániához. Besszarábia züllése a román uralom alatt Jassy, április 30. Herta Vladimir, a bessz-­ arábiai románság vezetőembere, a Dimineaca tudósítója előtt nyilatkozott Besszarábia mai helyzeteiről és rámutatot arra, hogy egyes volt képviselők­­­elégedetlensége a hadseregben for­radalmi mozgalmat szil és bolseviki propagan­dát fejt ki. Elismeri, hogy elkeseredésre van ok, mert az agrár­reform végrehajtását meg­bízhatatlan elemekkel végeztetik és ezen a té­ren a legsérelmesebb visszaélések fordulnak elő. Főleg ebben kereshető az elszakadásra irányuló besszarábiai mozgalom oka. A román pénzügyminiszter vallomása Erdély és Románia összeférhetetlen­ségéről Bukarest,­­április 30. Argentoianu pénzügy­­miniszer krajovai választói előtt mondott beszédében kifejtette, hogy az új kormány 100.000 embert bocsá­tott el a katonai szolgálatból, ami az állam költség­vetésében havi 200 millió lej megtakarítást jelent. Az erdélyi állapotot tűrhetetlennek mondta. Ott — úgy­mond — már másfél esztendeje pazarolják „Nagy­­románia“ pénzét, minden ellenőrzés nélkül. Az er­délyi kormányzótanács milliárdokat pocsékolt el, de Erdélyből még egy fillér sem folyt be az állampénz­tárba. Ez az út a végső romlás felé vezet, mert a háború következtében Nagyrománia állam­adóssága már úgyis meghaladja a 30 m­i­ll­i­á­r­­dot, amiből az Ausztriától, Magyarországtól és Oroszországtól átveendő államadósság körülbelül 20 milliárd.

Next