Uj Nemzedék, 1920. május (2. évfolyam, 105-128. szám)

1920-05-01 / 105. szám

Szombat, 1920 május 1. 1j Nemzedék A zsidókérdés az osztrák nemzetgyűlésen Bécs, április 30. A budgetvita során szóba ke­rültek az utóbbi napokban előfordult diákzavar­gások. Stricker (zsinór nemzeti) tiltakozott a rek­torátus és a tanárok­ magatartása ellen, mert nem tettek semmiféle kísérletet, hogy az ifjúságot nyu­galomra intsék. Pauly nagynémetpárti képviselő kifejtette Stricker zsidó nemzeti képviselővel szemben, hogy a zsidó egyetemi tanárok, asszisztensek arányszáma túlságosan nagy és hogy a német diákok helyzete a zsidókéval szemben nagyon kedvezőtlen. A nume­rus clausus bevezetése tehát teljesen jogosult. U­r­s­­­n dr. nagynémetpárti képviselő indítvá­nyozta, hogy a kormány terjesszen a nemzetgyűlés elé törvényjavaslatot, amely szerint a keleti zsi­dókat teljesen távol kell tartani az osztrák főiskoláktól és az Ausztriában szü­letett és osztrák községben illetőséggel bíró zsidó­kat csak a zsidó népesség arányában megfelelő mér­tékben fogadják be az osztrák főiskolákba. Kunschak keresztényszocialista képviselő el­mondta, hogy az arja­ Bécs csak addig gyakorolha­tott vendéglátást a keleti zsidókkal szemben, amíg mint menekülteknek az emberiesség címén joguk volt hozzá. A helyzet azonban már m­e­g­v­á­lt­o­­zott és most már ideje, hogy eltávolítsuk őket or­szágunkból. Követeli, hogyha nem akarják a zsidó­kat kiutasítani és önként sem távoznak, haladék­talanul internálják őket koncentrá­ciós táborokban. A nép bizonyára beleegye­zik, hogy ezeket a zsidókat államköltségen tartsák ei, esetleg külön fejadóból. A szónok követeli végül, hogy a kormány terjesszen törvényjavaslatot a nemzetgyűlés elé arról, hogy a zsidók jogviszonyait, mint külföldi kisebbségi népét, rendezzék. A közoktatásügyi alállamtitkár kijelentette, hogy a gazdasági főiskolának és az állatorvosi főiskolá­nak rektoraival egyetértően bezárja ezeket a fő­iskolákat, ha ott oly események játszódnak le, mint a többi főiskolán. Az iparosok tüntető felvonulása Bécs, április 30. Körülbelül hatvanezer ipa­ros és kereskedő felvonulást rendezett tegnap dél­után a Ringstrassen, azután nagygyűlést tartott a városháza előtt és a­­ városháza népcsarnokában. Délután négy­rrakor minden üzletet be­­zártak, a vendéglőket és a kávéháza­kat is. A kerületenkint való fölvonulás szakadó esőben ment végbe a Ringstrassén keresztül a vá­rosházához. A városháza előtt az'S­TiZ'épít­ethreit' tar­tott gyűléseken néhány nagynémetpárti és keresz­tényszocialista képviselő is részt vett. Beszédeket mondtak, amelyekben az új adók és a vagyondézsma ellen foglaltak ál­lást. Több szónok arra is rámutatott, hogy a szo­ciáldemokraták nem tartották meg az iparosoknak tett ígéreteket és hogy az iparosok ezért a legköze­lebbi választásokon ke­r­esz­té­n­ys­zo­c­ia­l­i­s­t­a jelöltekre fognak szavazni. Végül hatá­rozatban kimondták, hogy a munkások szer­vezeteivel szemben erős iparosszer­vezetet állítanak. A gyűlések teljes rendben folytak le, csupán né­hány incidens volt. A parlament közelében, a Sta­dion-Gasseban megtámadtak néhány zsi­dót Szidalmazták, megfenyegették és megverték őket és amidőn elfutottak, üldö­zőbe vették és földre teperték. Ezek a jelenetek iz­galmat idéztek elő, a közönség azonban elszéledt és csakhamar helyreállt a teljes nyugalom, hadsereggel történt. Az egyebeknek meg kell hajolniok a köz előtt, így kívánja azt a nép érdeke. A különböző „tanácsok“ beavatkozása a központi szervek ügykörébe mindennemű mun­kára csak káros befolyással jár. Minden eréllyel azon leszünk. •— mondotta — hogy az „üzemi tanácsok“ hatás­körét korlátozzuk. Trockij azt követelte, hogy az ipart is „militarizál- ták“. A nyolcórai munkaidőből álló munkanapnak meg kell szűnnie és helyette a 10—12 órás munkanapot kell bevezetni. A munkakerülőket kérlelhetetlen szigorral úgy kell büntetni, mint a katonai szökevényeket. A Golos Rossis tudósításából világosan kitű­nik, milyen nehéz gazdasági helyzetben van Orosz­ország és hogy az orosz nép nem adta fel a szov­jet­ kormány ellen a passzív ellentállás. Maga az, hogy egy orosz kommunista lap ilyen tartalmú tu­dósítást mert hozni, minden kommentárt felesle­gessé tesz. Lenin csődje 3- Oroszország gazdasági válsága . A Golos Rossij­­ című orosz napilapban az orosz gazdasági tanácsnak Moszkvában megtar­tott VII-ik általános kongresszusáról rendkívül jellemző tudósítás­ jelent meg . A kongresszuson összesen 250 kiküldött vett részt. A pa­rasztok a kooperatív társaságok és a különböző iparcsoportok külön megbízottakkal képviseltették magukat. A népjóléti tanács főinépbiztosa R­y­k­o­v, rámutatott arra, hogy az ellentétek a falu és a városok között mily nagyok. A földmívelő parasztság még mindig megakadályozza a városi lakosságnak gazds­ági­ termékekkel való ellátását. A falun felhalmozott ga­­bonamennyiségek ott tönkrementek, a kereskedelem nacionali­­zálása óriási üzérkedésekre vezetett. Az államháztartásnak kom­­­b­iunisztikus alapon való reorganizációja teljes fiaskóval végződött A gyáripar 70 százalékkal fejlődött vissza és az a kevés üzem, mely még fennáll, o­l­y v­e­s­z­t­e­s­é­g­e­k­­k­e­l dolgozik, hogy még a munkabéreket sem tudta f­e­d­e­z­ni. Krasin kereskedelmi és ipari népbiztos, hosszabb be­szédben kijelentette, hogy kénytelen bevallani, hogy ..az élet erősebbnek bizonyult minden kommunista teóriánál és hogy egyetlenegy szovjet sem volt képes a gazdasági életet a jelen­legi szovjetuniók alatt ij életre kelteni. A lokális szovjetek képviselői szerint a parasztság­ot éppen oly nagy gyűlölettel viseltetik a népbiztosok, mint a csendőrök iránt. A parasztok milyen fel vannak háborodva a szovjet kormány hivatalnokai­nak megvesztegethetősége és kegyetlensége miatt. A kongresszus fő érdekessége Lenin és T­r­o­c­k­­­i be­szédei voltak. Lenin beszédében kifejtette, hogy az ipari és gazdasági híhzetel illetőleg ugyanoly módon kell majd eljárni, mint az a A tavalyi május elseje — Pogány József májusi feljegyzése — A tavalyi/ május elsejének képe vörösen búvik ki az emlékezés ködéből. A rémfarsang elmúlt, lemállott rólunk, a vörös rongyok el­rohadtak, dti az impressziók, hiába — meg­bújtak idegrendszereink agyongázolt ujjain és ránkfenyegetnek a négy hónap fordulóin. Le­hetetlen, hogy eszünkbe ne jusson a tavalyi té­boly májusi ünnepe, mely vörössel borította be a várost. A faji géniusz, mely e rendszert kivirágoztatta, a város pocsékká diszitésében is hű volt magához. Vörös papírszövetbe bon­tottak mindent: a hídfők, az utcakeresztezé­sek, a lámpaoszlopok, a középületek a vörös maszk alá süppedtek. A körutakon vörös osz­lopok meredeztek a levegőbe, hegyükön a ri­tuális megen Dávid és a kalapács". A kalapá­csot suhogtató vörös ember gipszfigurája sze­mérmetlen meztelenséggel fenyegetett a csodál­kozó parasztasszonyokra, a Ligetben, András­­sy­ úton szónoki emelvények meredeztek Pór mester kitekert derekú allegorikus alakjaival ékesen. A milleniumi emlékoszlop egyiptomi obeliszkké hegyesedett, a terrorfiúk még a gép­puskát is vörösbe húzták. Egyébként halálos félelemben telt el a nagy nap, az oláhok Szol­nok alá tolakodtak, a híres vörös vasaszászló­aljak elszaladtak, de az eszme­­ diadalt ült a távszónokok, a Bokányiak száján. A főrendezést a népbiztosok vállalták, a május elsejének főintézője Pogány­ Napoleon József volt, akinek a tavalyi május elsejére vonatkozó feljegyzései a rendőrségen vannak. A feljegyzések nagy elmére és ötletbőségre val­lanak és Szamuely Tibor elvtársat oktatják ki a májusi művészetre. De szóljon a följegyzés: , — Az alapszín vörös, a különböző mellékszi­ktekkel. A művészi díszítések, főleg a közlekedések gócpontjaira kerüljenek. (Pld. Oktogon, Körönd, a terek és középületekre.) Felállítandó Marx, Engels, Lenin, Liebknecht, Szabó Ervin óriási gipsz- vagy papirmasché-szobrai. „Itt az írás“ óriási méretű szobra. Tervezi Ferenczi, Lányi, Beck Ö. — Elkészítendő az előbbi kommunista vezérek képmásai medaillon-alakban, vörös alapon. Tervezi Uitz, Lam­pér­th, Pór és Berényi. — A felvonulás főútvonalai, Andrássy-út eleje és vége, stb. artisztikus diadalkapuk állítandók fel. Tervezi Falus. — A kültelkek forgalmas útvonalain a tűzfa­lakra óriási méretű­ festmények, „Vörös katonák előre“, „Világ proletárjai egyesüljetek“, tervezi U­i­t­z és P­ó­r. — A vörösre festett háztetőkön fehér betűkkel „Ez a harc lesz a végső“, „Be a vörös hadseregbe“, „A proletariátus diktatúrája lesz a világ kapuja“, Tervezi Falus, Uitz, Pór. — A művészek csak a terveket, illetve vázlato­kat készítsék. Az óriási méretekre való átvitelt kár­pitos-, festő- és­ egyéb díszítőmunkások végezik. A kivitelre minden „alkalmas“ művészember felhasz­nálandó. Ezzel egyúttal a segélyezésüket is elintéz­hetjük. Hajó, villamos és más közlekedési eszköz vö­rösre festendő. — A bizottság és Biró Dezső elvtárs egy-egy autót kapjanak a rendezéshez. Természetesen ezek a kocsik is művészileg feldíszítendők. A néplekesítéshez hozzátartozik az is, hogy az ünnep kerek tizenkét millióba került. A papírszövetet Ausztriából hozták és az éhező proletáriátus szájából vették ki az ellenértékét. Lisztet, zsírt és húst kellett adni Ausztriának, mely ilyenformát­ néhány napig jóllakott a pesti vörös lelkesedésből, melyet Pogány meg akart ismételni a múlt tapasztalatai alapján 1920 május elsején is. Feljegyzésében ugyanis gőggel vigyorog a napóleoni kiszólás: Egy év múlva diadalmámorban győzelmi tort ülünk... K­in­ézvet sósfürd® fürdője megnyilik május h­ó 3-án. — Fürdőóráró d. e. 8-12-ig, d. u. VííM/*?*ig. Villamosközlekedés 19, 49,51, 71-es kocsikkal egészen a fürdőig. 3 Az árdrágítás letörése . Ma délelőtt a közélelmezési minisztérium­ban Temple államtitkár elnöklésével ankétot hívtak össze az árdrágítás és a lánckereskede­lem letörése miatt. Az értekezleten a honvé­delmi r­inisztérium, a főváros, az árvizsgáló­­bizottság és az államrendőrség képviseltették magukat. Mindeneseelőn a közélelmezési mi­­nisztérium áltel kiküldött piaci árellenőrző bi­zottság számolt be működéséről. Szabó József vágóhídi igazgató olvasta fel a bizottság nagy­szabású elaborátumát, amely végkövetkeztetés­képpen a közönség érdekeit leghatásosabban úgy véli m­egvédhetőnek, ha az összes városi és állami beszerzési csoportokat, fogyasztási szövetkezeteket, a katonai alakulatokat, vala­mint több mint ötszáz alkalmazottat foglal­koztató magánvállalatokat arra szorítják, hogy megfelelő ellenőrzés mellett vagy maguk, vagy mások útján közvetlenül termeljék a szüksé­ges élelmiszereket. Nagyon kívánatos volna a gyorsabb és olcsóbb szállítás érdekében a fu­varozási és szállítási viszonyok sürgős rende­­zése. A bizottság jelentéséhez elsőnek Wagner Károly ezredes, a honvédelmi minisztérium kiküldöttje szólott hozzá, aki hangoztatta, hogy a lánckereskedelem letöréséhez állandó ellenőrzőszervre van szükség, amely az élelmi­szerekkel foglalkozó iparosok és kereskedeimi igazolványait is revidiálják. Az értekezlet lapunk zártakor tart. A vagyonmentővásár Az állami kezelésben rendszeresített, hónapon­­ként ismétlődő árverezés, mely vagyonmentővásár elnevezéssel megszorult és holmiját eladogató kö­zéposztályunk helyzetén láván segítem, hamarosan megnyerte a közönség rokonszenvét. Az első aukció sikerén fölbuzdulva, ez alkalomra oly nagy számban keresték föl a Kinizsy­ utcai köz­ponti zálogház árverési csarnokát, hogy a második aukcióra összegyűlt anyag nemcsak "mennyiségileg, hanem a minőség szempontjából is messze fölülmúlja az első árverés anyagát. Antik és modern képek (köztük egy Munkácsy-színvázlat, Kaulbach, Zichy, Med­nyánszky), műtárgyak, porcellánok, keleti sző­nyegek­, zongorák, ékszerek, bútor és mindenféle köz­­használati cikk került össze a legnagyobb választék­ban. A fiatal intézmény életrevalósága szempontjá­ból kétségkívül örvendetes a változatos és szemre, valóan rendezett kiállítás, de kinek nem szorulna el a szíve a három fölösleges lommá vált diszm­a­r vagy-, az elárvul­t orvosi f­ilitszerfölszerelés lát- és kinek lesz kedve fölvenni a selyemtüllös báli köntöst, ki fog tudni jóízűen enni a pazar, se­lyemmel átszőtt damaszlabroszról, mely kenyérré változott valamelyik méllóságos címben tengődő hi­vatalnokcsalád csupasz asztalán "... A más­félezernél több holmi lajstromozása, ren­dezése megfeszített munkát okoz az árverezési, csar­nok tisztviselőinek és elismerés illeti meg W a Ju­­lesz An­tal dr. aligazgatót, aki öl tisztviselőtársá­­val, leküzdve a kezdet nehézségeit, egy-kettőre me­derbe tudta terelni,­ a nemzeti célt szolgáló fiatal in­tézményt. A második aukció kiállítása 30-án, május 1-én délután 3—­5-ig, 2-án délelőtt­tél 10—1-ig lesz nyitva. Az árverések május 3-án kezdődnek, minden hétköznap délután 3-tól, naponta 150 tárgy kerül kalapács alá, szigorúan a katalógus­­sorszámozás rendjében és beletetik tizenöt nap, mire a tömés­ez.t holmi gazdát cserél. Legujabib Tusár kabinetet alakít Prága, április 29. A cseh köztársaság elnöke Tusar- i miniszterelnörnök kéziratot intézett, amely­ben őt a­ kabinet újjáalakításával, szükség esetén pedig új kabinet alakításával bízza meg. A tőzsde­ ­ ! Kedvező hangulatja­ szilárdan folyt az üzlet, melyet erős x/telkeaft­ és a spekuláció-hajlandóság jellemzett. A megnyitó árfolyamok: Magyar hitel 1012—1603—1609, Osztrák hitel 898—800, Mag­klar bank 1180—1175. Fabank 985—972. Agrarbank 1130, Or­­skUKos bank 990—806. Le­szar­i tolóbank 865. Általános takarék 1000. Iparban­k 580. Ingatlanbank 1190. Őstermelő 890. Földbir­­tokbank 1200-1205. .Jelzálogbank 515. Anglo 750. Hazai bank 755—740. Forgalmi 780—755. Vasúti forgalmi 1190—1210. Város, fejlesztő 1340. Kereskedelmi hitel 515—518. Mercur 505. Jég 600— 605. Rimamurányi 2600—3540. Államvasut 4350—4275—4250. Kö­­bing 2650. Csáky 1245—1250. Lipták 335. Láng 872. Ganz 19­ 100. Fegyver 1250. Schlick 952. Kaszab 1120. Györffy 670.­­­ Schlick 900. Victória 1680, Hazai fatermelő 1600—6700—6000, Országos fatermelő 2675, Szlavónia 3475—3400, Magyar erdő 1850—1890, Nemzeti fa 1375—1390—1420, Lichtig 1590, Outtmann 3950, Salgó­tarjáni 7300—7325—7350, Általános kőszén 9500, Északszén 2740, Szászvári 2930, Urikányi 5100, Levante 4250. Déli vasút 630—638 —628. Közúti 1488—1482. Városi 558, Fóbusz 500-508-511. Ganz villamos 3750. Telefon 2175—2150. Olaj 2400, Danica 4450, Klo­­fild 2450—2380. Flóra 5400—5380—5425. Beocsini 4800-4825. Kohó 5150—5200. Qummi 3950, Cukor 2525. Stummer 4250—4285, Chi­ne­­n 1900, Baróti 1410—1420, Brassói 3800, Viktória 4780, Gizella 1800, Borsod 3475. A valutapiacon tartott üzlet mellett a követ­kező jegyzések történtek: Márka 400—402­, Líra 11­25, Lei 377—378, Dollár 230­2— 231, Romanov rubel 303 - 306, Szokol 342—345.

Next