Uj Nemzedék, 1920. augusztus (2. évfolyam, 182-199. szám)

1920-08-01 / 182. szám

r£­tíj Nemzedék 1920. vii. i. Hirek . A budapesti központi járásbíróság öt bi­ / rája ülnak,UWWo! a menekültek részére 80, a nemzeti had-? 10 koronát, Varga Lajos (Budapest) a rokkan­tak részére 10 koronát, N. N. pedig a kit bujdosó tisztnek 50 koronát­ küldött be. H­r~ (A nagyváradi mártírok.) A román­ka­törvényszék Csécsi Nagy Imre ezredes és lábainak úgynevezett hazaárulási perét újból , tárgyalás alá vette, de a per revíziója, bár nem szolgáltatott újabb és terhelőbb bizonyítékokat, mint első alkalom HÍSZT­ illeg sem hozta meg azt az eredmény­t(..am­ielyet a magyar közvélemény «a müv^P^urópai emberiség a román igaz­­s^*s«e^Ttatás hivatalos korrektúrájához fű­zött. A román katonai törvényszék Csécsi Nagy Imre ezredest, Cserey és Birska alezredeseket, Szunyogh őrnagyot, Csa­xi főhadnagyot és Jankovits járásbirót újból golyó általi halálra ítélte, a többi vádlottat pedig hosszabb ideig tartó nehéz börtönbüntetéssel sújtotta, s a vád­lottak közül csak­ kettőt mentett föl. Nem le­pődünk meg a román igazságszolgáltatás vak­merőségén és balkáni lelkiismeretén, amely elégséges bizonyítékok híján embertelen bruta­litással bünteti azokat a magyar katonákat és polgárokat, akik nem tudták elfelejteni magyar voltukat é­s képtelenek voltak máról-holnapra képmutató alattvalói lenni az úgynevezett Nagy-Romániának. Az újabb ítélet,' 'amelytől, minden józan ember a vádlottak felmentését várta, nemcsak büntetőjogi képtelenség, de a legsúlyosabb politikai hiba, amelyet a könnyű birtokszerzéstől elvakult román állam elkövet Magyarországgal, a megszállott területeken sínylődő magyarokkal és az egész civilizált világ lelkiismeretével szemben. A folyó év február elején Kolozsvárott megtartott első tárgyaláson a védelem határozottan megcáfolta az úgyneve­zett összeesküvők ellen azt a vádat, hogy a magyar katonatisztek szervezkedése román ka­tonai őrségeknek egy alkalmas pillanatban való leszerelése, majd a magyar had­erőkkel való egyesítésére s a románok­nak Erdélyből való végleges kikergetésére irá­nyult volna. A vád egyetlen dokumentuma mindössze egy Csereghez címzett kétes eredetű megbízó levélre támaszkodott, s amely mind­össze azt bizonyította, hogy a vádlottak csak megbeszélést folytattak egy esetleges magyar karhatalom szervezésére a románok kivonulása után. Tudni kell ugyanis, hogy abban az idő­ben Nagyvárad még nem volt a románoknak odaígérve és így föltehető volt, hogy a magyar nemzeti hadsereg katonái bevonulnak Nagy­váradra. A február 6-án meghozott ítéletet az egész magyar társadalom feljajdulással fogadta s nyomása alatt a magyar kormány interveniált a budapesti orsrántmisszióknál az ítélet meg­változtatása érdekében. Mikor a demarsnak feloldó eredményét a magyar közönség meg­tudta, megkönnyebbülten lélegzett föl s bizo­nyos bizakodással várta a per ujrafelvételét. Ezek a remények szétfoszlottak. A román ka­tonai törvényszék hű maradt önmagához. A magyar kormány dolga és haladékot nem tűrő kötelessége, hogy újabb, nyomatékos interven­cióval kiszabadítsa a magyar lírákat, a román hóhérok fojtogatása alól. A magyar közvéle­mény megbotránkozással és fájdalmas meg­döbbenéssel értesül erről a drákói ítéletről, amely — reméljük — soha sem fog végrehaj­tatni. Az ítélet végrehajtása csak arra szol­gálna, hogy a magyarság lelkében a románság iránt lobogó gyűlöletet és a megtorlás gondola­tát végsőkig fokozza s egyszer és mindenkorra megakadályozza, hogy a bolsevista veszedelem­mel szemben a két ország egysége frontot al­kosson. a­_ (Gerő és Létai bankigazgatók vizsgálati fogságban maradnak.) - A Jellinek-féle valutacsa­lási ügyben — mint­­ ismeretes — Gerő Vilmos dr. és Létai Gusztáv bankigazgatókat a vizsgálóbíró szabadlábra helyezte. A királyi ügyészség felfolya­­modására párost foglalkozott ezzel az ügygyel a vádtanács. A vizsgálóbíró végzését megváltoztatta és úgy döntött, hogy a két bankigazgató egyelőre fogságban marad és egyben elrendelte ellenük cs vizsgálati Újságot. —^Orvosi hit*.) Hegedűs Miklós dr. uro­lógus/Szabadságáról megérkezett s rendelését uj­­ból ütegkezdette lb. Zsigmond-utca 1., II. 19. alatt. L (HarinSr.-.'.r.'Viríaionos »Irkára Hadm«iüv4*»rk»iyról je­lenti/: A vadvizek pusztításánál: felvételire kínaiért kárbecslő­­bizo#sát beidéze munkáiét. Megállapították, hosd* íródm­ezí­­vásírhely^,pits­ határéban ötezer k­atasztrélist hold leszaretés litiilü i»wvi II tehát harmincezer mítermázsa buza pusztuit el, harmincmillió korona összértékben. A bírálat alapján a károsult gazdáknak ki fogják állítani azt az igazolványt, amelynek alap­ján a károsult gazda a közellátási hivatalnál a kivett*­ listából a reá­ kirótt adórabonát ré­fien vagy egészben töröltetheti. Ezenkívül adóelengedésben pr részesülni fognak: / _ (a védő ligák s­zövetségének ünnepe lesz vasárnap) a Szent-Margitszigeten túrázón és vizen és a­­evezőben. A vá­rosligeti m­űlcsaptokban pedig: megnyitja délelőtt fél 17 órakor i VdTThctzön'’ cimű­ történelmi képkiállitásit s Jat. amnyzái,,József főherceg, a kom­átsy. , ~ IA vasárnapi natív felvonulás remk­e.) Az epredo magyarok egyesülete vasárnap, a bolseviz- Rius bukásának évfordulóján felvonulást rendez, melynek rendje a következő : Reggel fél 8-kor a me­netben résztvevő összes csoportok 10—10 férfi és 4—4 női rendezői a­dftME IV., Sörház­ utca 3. sz. alatti székházának földszinti üléstermében jelennek meg, ahol az idős állásokat megkapják s úgy az utasí­tásokat, majd a jelzőtáblákat átvehetik. Nyolc órakor ■­ az egyagrozlopok a Ferenc József-rakpartnak Petőfi­­P fér­ és Ferenc József-híd közötti részén sorakoznak föl rendben, a menet élén a Máv­ zenekara halad. A többi zenekarok és dalárdák a helyszínen kapják meg beosztásukat. Az oszlopok élét táblák fogják jelezni, ezért a gyülekezéskor mindenki csoportjának tábláját keresse fel. Fél 9-kor indul el a menet a Petőfi-téren, Váci-utcán, Gizella-téren, Dorottya-utcán, Lánchídon, Alagút­on, Alagút-utcán, Krisztina-köruton át a Vér­mezőre. A Vérmezőre a Karátsonyi-palota előtti Krisztina-körúti bejárónál vonul be a mezőre s ott a kitűzött jelzőtáblához sorakozik fel. A menet né­gyes sorokban halad, minden oszlopot a csoportve­zetők vezetik, utánuk a jelzőtáblát és a zászlót vi­szik s az oszlop két oldalán az egyetemi karhatalmak kordonban menetelnek. A Vérmezőt reggel fél 9-kor katonaság tisztítja meg és kordon fogja körülzárni, tehát oda csak oszlopban lehet bejutni és a mezőt csak a menettel lehet elhagyni, mivel­­az ünnepség az oszlopok rendbeni elvonulásával fejeződik be s a me­net csak a Krisztina-köruton oszlik fel. Az ünnepsé­gen, résztvevő előkelőségek fél 10-kor gyülekeznek a Vérmezőnek Atilla­ utcai oldalán, ahonnan lépcsőn jutnak le a mezőre s ott a díszsátrak előtt várják meg Horthy Miklós kormányzó, József főherceg, Jó­zsef Ferenc főherceg és a klérus érkezését. A dísz­sátor előtt áll­­el a katonai díszszázad és a katonai zenekarok, melyek az elvonulás alatt a zenét is szol­gáltatják. Az egyesület vezetősége nyomatékosan fel­hívja a menetben résztvevő közönséget, hogy a leg­teljesebb rendet és fegyelmet tartsa soraiban, mert a rendezők fel vannak jogosítva a rendzavarókat a rendőrközegeknek átadni. Az egyesület vezetősége, tekintettel a nemzeti ünnepre, felhívja az útvonal menti házak tulajdonosait, hogy házaik feldíszítéséről gondoskodjanak. — (Gyászrovarffl'Ozv. Nemes Négy Józsefné, szül. tiagymiMiyi Ki»J*Anna, életének 62. évében hosszas szenvedés után ,«b­úos*^A megboldogultban Nemes Nagy Zoltán ír. iö. orvos édesanyját gyászolja.­­ — (A faláb.) Tegnap este jajgatva találtam a kapuban szomszédok házmesternéját. Az asszony elsírta nekem, hogy az ura, aki tizennégyben Gro­­déknél elvesztette a féllábát, megint a korcsmába ment. . . — Ez ugyanez legkisebb baj, asszonyság. Egy kis 'Higasságfrt!?Iván ráfér mindnyájunkra. — Tic magával vitte a heti keresetét is, nagy­­ságos ur. 5— Hát minek adta oda? —­ Mert végigvert — a lába miatt... — A lába miatt? Hogy történt? — Úgy történt, nagyságos ur, — szipákolt az asszonyság , hogy eldugtam a pénzt, de eldugtam a falábát is, átrág lefeküdt ma délután. Mikor aztán fölkelt, azt mondta, adj egy kis pénzt. Nem akartam adni. Hol a lábam? kérdezte. Add ide a lábamat. Hát a lábát oda is adtam, de csak egy negyedóra múlva, amire úgy fölháborodott, hogy majd össze­törte vele a hátamat. Erre a pénzt is kénytelen voltam kiadni neki. Most iszik valahol a pogány. — S a lábnak nincs semmi baja? — Tölgyfából csináltatta a hadigondozó, nagyságos ur. Oszt mikor felcsatolta, félrevágta a kalapját s úgy kilépett vele az a lelkéslelt ember, hogy még fütyült is hozzá magának. _ (Árleszállítás.) A legelőkelőbb cégek, hogy jó példával járjanak elöl, kérdik áraikat leszállítani. Feltűnő e tekintetben a belvárosi eskü-uki C­i­t­y-d­r­o­g­e­r­i­a kirakata, ahol 20­,5 százalékos ár­leszállítást figyelhettünk meg. _ (A frab­lei­ páholy házad Egy Margit-körti modern bérházban, a Kapás-utca sarkán volt a budai Gavi­lei és Ham­ál páholyok székhelye. A csen­des Kapás-utcai részen a^sarki kávéház mögött a kétszárnyas kamiszem bejárat felett különös dom­bormű ékeskedik,a láncát széttörő gondolatot szim­­bolizált a Prosswffeus. A kapu egyik szárnyán most kis hirdetés olvasható — egy tánciskola reklámja, amely hetenként többször itt tartja összejöveteleit. Ismeretes, hogy Európa keresztény országainak pél­­­dájára a magyar kormány is föloszlatja a szabadkő­műves-páholyokat, mint a destrukció tűzfészkeit. Munkatársunknak alkalma volt meglátogatni a Gan­­lei-páholy helyiségeit Lobh­may­er Jenő , dr. fővá­rosi tanácsjegyző vezetésével, akit a feloszlott páholy gondnokául rendeltek ki. A félemeletről nyitó , iroda- és könyvtárhelyiségekben a bútorokon kívül alig ta­lálunk valamit A jól értesült vezetőség a diktatúrát megelőző napokban minden értékes tárgyat megmen­tett. Az előszoba egyik sarkában két poros tábla emlékeztet arra, hogy valamikor­­itt székelt a „má­sodik kerületi katonai munkástanács“. A páholy le­véltárát hiába­­keressük. Csak­­évesítésképpen hagy­tak hátra néhány ártatlan levelet, amelyben például az egyik testvérrel tudatják, hogy a házépítési bizott­ság tagjává választották, mintha csak ilyen hasznos foglalkozás lett volna fő céljuk . . . Az asztalfiókokr­a össze-vissza hányva kisebb számadások, a tagfelvételt megelőző titkos szavazásokhoz szükséges fekete és fehér golyók és jetonok. A gazdagon felszerelt könyv­tár alig érdekelte a felvilágosultságért lelkesülő tago­kat. A könyvtári ellenőrző szelvények kitöltetlenek, a kölcsön vett könyvek jegyzéke igen üres. A búto­rokon a magyar pénzügyminisztérium bélyegzője, mert a bútorok egy részét az adófelügyelőség részére foglalták le. A félemeletről széles lépcsőházon át le­het a páholy termeibe jutni. Már a lépcsőhöz falain mindenütt megendovidos,motívumok és csillagos dí­szítése . Itt-ott jelmon­datos falitáblák­: Mensch, 1­mer-pártoly ugyanis alapításának évétől, 1871- kezdve német volt és csak 1910-ben tért át a magi nyelvre. Tagjái azonban nem a budai jámbor spiel­­S­ora­lból kerültek ki, hanem kétharm részben előkelő pesti zsidók voltak. A földszi napterem, az úgynevezett vakolóterem a­ rendezett mulatságok színhelye. Itt ír­tózkodtat­ a vendégek, a „nővérek“ csak ide teheti be lábukat, amint például a zsidó templomokban nők csak a karzatokon foglalhatnak helyet. Ment megkapó hasonlóság a szokásokban ! A terem egy Sarkában zongora húzódik meg, vele szemben a­­ Ion Salamon templomát ábrázoló nagy festmény, szabadkőművesek is egy nagy templom felépítén dolgoznak, amint mondják, az örök, ideális emberse­retet­ templomán. A vakolóteremből a lépcsőházi) tovább haladva, a rendes pincéknél jóval nagyo mélységben­­— mintha ezzel is a szabadkőmüvesi rejtelmességét akarnák jelezni — munkaterem vr Ez a tulajdonképpeni páholy, egy hosszúkás, nég­yzögalakú helyiség, amelynek négy oldalát a vis nép tája szerint nevezik­­el. Keleten ül a Bölcsessí a főmester személyében, akihez három lépcsőfok v­zet, aminthogy a bölcsességhez csak fokozatosan is hatunk. A páholyhelyiségnek természetesen a­n ablaka, hogy a­ világ ne zavarja az emberiség­re­gáltásáért dolgozó testvéreket. A terem közepén f­iatal, körülöttük fáklyák. Mesteravatás vagy tagit vétel idején ebbe a koporsóba fektetik, a jelöltet ezzel jelzik, hogy a túlvilág számára meghalt. A­­ mester háromszögű asztala mögött félkörben a tisz­viselők foglalnak helyet, a terem egyik oldalán a­­­gények, a másikon a mesterek ülnek, az oszlopoki nyugvó karzat alatt pedig az inasok állnak. A s­inpter asztalán a „munka idején“ ott volt a karó mint a támadás jelképe, azután körző, vakoló, kal­pács, a felügyelők asztalán pedig vízszinmérő függő­en. Ezeket­­ a jelvényeket a szabadkőműves­ magukkal vitték és csak a túlzásig unalmas mögé: dávidos diszitések tátongnak az üres teremben, pince egyik zugában nyolc sötét kamra, ahová a­­ löltetmet zárják, hogy koponya- és lábszárcsont m­i­lett az emberi múlandóságról elmélkedjenek és ho­­­gy tegyék próbára ellenálló erejüket. . A huszad században művelt emberek, akik magukat a „bút” tömegnél felvilágosultabbnak tartották, ilyen cicorat közepette tárgyaltak az emberiség megváltásán amint a közelmúlt eredményei azonban mutatja voltaképpen­ önző érdekeik kielégítéséről.­­ (Tanárok a kultuszminiszternél.) Az országi középiskolai tanáregyesület vezetősége Lévay E. elnökkel az élén felkereste Haller István kultus­minisztert, hogy őt hivatalának újabb elfoglalása a kalmából üdvö£üijieJ"$`‘egybeti felhivja őt és általa VjQhflMrt'UTmrrtfóTtTiTnlöi rend s köztük a tanársi katasztrofális anyagi helyzetének sürgős megjavítá­sára. A miniszter az állam jelenlegi pénzügyi viszo­nyai miatt semminemű újabb támogatást nem helye­zett kilátásba, csupán a tisztviselők természetben ellátásának lebonyolítására szervezett új intéz­ményre utalt, amelytől ő sokat vár. Ennek az intéz­ménynek az élén ugyanis egy tábornok fog állni aki vaskézzel fog vigyázni arra, hogy a tisztviselői­nek szánt természetbeli illetmény az utolsó grammi a tisztviselőknek jusson. Végül kérvényt adott át küldöttség, melyben az állami tanárok vasúti kedvez­ményének a nem' állami tanárok családtagjaira va! kiterjesztését kérik. A miniszter ennek a kérelembe meleg pártolását ígérte meg. —­ (Házasság.) S a m e­z i Lajos oki. gazdász. tart. he vedhuseattadn­agy.' $tttu*» Vilmos volt orsz. képviselő Ga. s tartotta eslftvfiját­o­r Hajnalkával, színi Fodor Gyű fővárosi müépi£*S leányával Balatonbe­táron. Násznagyok ve tak óhegyirfüc­h \v­á b Alfréd ny. altábornagy és gyulai G­a­r QnsztM­ ncvizvtgyű­lési képviselő. \— (Uj műegyetemi tanárok.) A kormányzó vallás, és közökraisz­or előterjesztései B u d *Tf*'wa),«»«tir “"miniszteri tanácsost a gazdaság­politlikai tanszékre, Buday László dr. a statisztis nyílváros rendes tanárává a műegyetemre kinevezi Bud János alig 40 esztendős, de a komoly és ér­ték­es tudományos munkák egész sorával " gyarap­totta a gazdaságpolitikai tudomány­t. Nem­­csupa teoretisítis, de évek óta a magyar közélelmezés front legnehezebb szakaszán teljesít becses szolgá­latot. s­­int a Közgazdasági Szemle szer­k­esztője maga körül a szakmabeli­ munkásoknak és értékes gárdáját gyűjtötte össze, amely folyósítata a magyar gazdaságpolitikai irodalom­ vezető orga­almává avatta. Kinevezése megnyugvást és öröm­ kelti a­ magyar tudományos és gazdaságpolitikai köz­véleményben egyaránt. A másik kinevezett protest szót Bu­day Llászló, a statisztikai hivatal vő igazgatója, szakmájában kétségtelenül a legelső egyi­ke Magyarországban, aki számos becses érteke­zéssel gazdagította statisztikai­ irodalmunkat. (Befejezték a Strausz-ügyet.) A törvény­szék tegnap befejezte Strausz István ügyének tár­­ry ,­­ a . ÁJ t pj-■»»**-' n védőbeszéde után fekszó valt Strausz István és kijelentette, hogy ártat­­annak érzi magát. A bíróság az ítéletet 7-én reg­gel kilenc órakor hirdeti ki. *­ (Keresztényszocialista sajtóünnep.) A ke­resztényszocialista szakszervezetek központi kultur­atzáusága Hallér István* Proheszka Ottoka is Ralfay­ Sándor ti védi­ségi* vet holnap» vasár­nap miután két egyikof­­a munkásság lapja javán lugyszaMsu »ffjTittinssal rendez s _ kobAn­ai, rég tórhfczfcan. Az flanapi beszédfet Haller Istvfe noTidin i­l CITY drogéria Budapest, IV. ker., Sskürut 5. szám. KoimeUkRi különlejeiBÖKtit. drognak, kőráterek gummi- ■ imk. -Eördühelyikre ■ és vik­ikre .erftkü­ldés *kispont«H­ím ni ni

Next