Uj Nemzedék, 1920. szeptember (2. évfolyam, 207-231. szám)
1920-09-21 / 223. szám
% Keddi szelmeciek 1920 szeptember 21. Pmw®mhm%éű®k és bessámerék — Kikindott munkatársunktól. — A minimeréknök szombathelyi uta**' Teleki Pál gróf miniszterelnökje vasárnap Rubinek Gyula, Tomcsányi Vilmoss Sréfer István, Vass József, Bleyer Jakab a t reokorópátkai Szabó Iparán miniszterek, Hiller Károly volt miniszterelnök és több képvilő társaságában .Szombathelyre utazott, hogy a kormányzót a Vas vármegyei Népgondoló Szövetsége ünnepélyén képviselje. A miniszterelnököt a pályaudvar őrt Cziráky Józsm gróf, Vas vármegye •főispánja üdvüzött^^. diszszázad megszemlélése után HerbsLe€tz3. alispán, Vas vármegye törvényhatósíítja nevében köszöntötte a miniszterelnököt. r . . A pályaudvarról a miniszterelnök díszbe öleött lovasbandérium kíséretében vonult be a város főterére, ahol a helyőrség csapatai felett tartott szemlét. A püspöki rezidencián Mikes János gróf megyéspüspök üdvözölte a miniszterelnököt. Kérjük nagyméltóságodat, — úgymond — hogy ragaszkodásunkat és szeretetünket a kormányzó, ám ő főméltóságának tolmácsolja és biztosítsa őt, hogy az országot újjáépítő céltudatos munkájában számítson reánk. Teleki Pál gróf miniszterelnök megköszönte a ragaszkodás és a szeretet kifejezését és azt, hogy a kormány politikájában a céltudatos.a munkát fölismerték és támogatni kívánják. Fos vármegye volt — mondotta a miniszterelnök — talán az összes vármegyék közül leginkább az, amely semmiféle erőnek nem engedő ellenállással a vörös erők alatt is komoly munkát folytatott és amelynek ellenállásán megtörtek megtörtek a vörös hullámok. Azok, akik akkor a kormányzó úr erőméltóságával Szegedről próbálták a vörös veszedelmet megdönteni, mindenkor Vas vármeye felé tekintettek, mert bíztak Vas vármegye erősen keresztény hitű népének hazafias érzésében és nem is csalódtak. A miniszterelnök ezután a Nyugatír Magyarországi Cserkészszövetség zászlóavatási ünnepélyén vett részt. A szögbeverés után a miniszterelnök megköszönte Ravasz Lajosnak, a Magyar Cserkészszövetség elnökének üdvözlését, majd rövid szavakban megmagyarázta az ifjúságnak jelmondatát: „önzetlen és komoly törekvéssel egy erős Magyarország lesz!“ A zászlószenteléssel egyidősen a város különböző részein magyar, némt, horvát és vend népgyűléseket tartottak, amelyeken tiltakoztak Magyarország megcsonkítása ellen. A szemle után a miniszterelnök a vármegyeháza nagytermébe vonult, ahol különböző hatóságok és testületek tisztelgését fogadta. Vas vármegye törvényhatósága nevében Veres István törvényhatósági bizottsági tag üdvözölte a miniszterelnököt. Sopron vármegye közönsége nevében Wolff Lajos, Sopron vármegye alispánja beszélt. Sopron városnevében Thürner Mihály polgármester annak a reményének adott kifejezést, hogy Sopron városa, mint a magyarság nyugati védvára, továbbra is megmarad Hunnia áldott kebelén. A miniszterelnök az üdvözlésekre úgy a maga, mint a kormányzó nevében hálás köszönetet mondott a hűségért és ragaszkodásért. — Igen nehézküzdelemnek vagyunk a közepén. Fölismertük végre ellenfeleinket, fölismertük képességeiket, tudjuk, kivel állunk szemben úgy külső, mint belső ellenség tekintetében. Ezt a felismerés hozta magával azt, hogy az újjászületés Magyarországon megkezdődött, amit letagadni, amit meg nem látni lehetetlenség. Ez az érdeme az egész magyarságnak azért az életerőért, amely Magyarország népében nyelvi különbség nélkül megvan.Különösen Nyugatmagyarország iránt tartozik hálával az egész nemzet azért, hogy innen indult ki az az erő, amely Magyarországot megmentette. Nyugodt építőmunka kell abban a küzdelemben, amit még vívnunk kell, ami talán még nagyobb áldozatkészséget kíván, mint, eddigi munkánk. Ma még nincs béke, azért úgy kell életünket beosztani, sok mindent kell megvonni magunktól, hogy azután annál biztosabban élhessünk egy erősebb országban. Méltóztassanak elhinni, biztos lépésekből haladva hamarabb célhoz ér az ember, mintha hirtelen nagyot ugrik és elcsúszik. Azután a népgyülések küldöttségeit fogadtaa miniszterelnök. A magyar népgyülés tiltakozó határozatát Sigray Antal gróf tolmácsolta. Thürner Mihály a német népgyűlés tiltakozását hozta el. Vas, Sopron és Moson várhegyek horvátnyelvű népének küldöttségét Strassner József esperes vezette a miniszterelnök elé és fölhívta a kormány figyelmét arra a nagyfontosságú szerepre, amelyet a fejlett kultúrájú horvát nép betölt. Összekötő kapocs és egyben egyensúly és azok is akarnak maradni. A jugoszlávok által megszállott vend nép nevében Muravidék küldöttségét Sinkovich Elek vezette és tiltakozását jelentette be a békeszerződés rendelkezése ellen, hogy őket a szláv nép közé sorolja. Hangsúlyozta, hogy nem tűrik sokáig a rabságot, mert az idegen rabság teljesen tönkretette ezt a szorgalmas népet. Teleki Fát miniszterelnök válaszában biztosította a küldöttségeket, hogy hírül foga vinni a kormányzó úr őfőméltóságának azt a lelkesedést, amit itt Nyugatmagyarország részéről tapasztalt. Nem lehet semmit hirtelen és elhamarkodó törekvésekkel elérni. Alaposan, elhatározásokkal meg kell állapítani azt, amit az ember akar. Mi ellenünk úgy dőlgött alá, hogy nem vettük észre és nem dolgoztunk hasonló erővel. Az okozta Magyarország szétomlását, hogy nem ismertük sem külső, sem belső ellenségeinket, amelyek ellenünk törték. Most ismerjük. Vonjuk le tehát a tapasztalatokat, hogyan kell következetesen akarni és következetesem cselekedni. Az erős akaratnak eredményeis lesze nem tehetek ígéreteket, nem mondhatok olyan dolgokat, amelyeket én remélhetek, de az énerős meggyőződésem , és kérem önöket, tartátnak, ki önök is elyen, hogy az erős akarat föltétlenül érvényre jut. Az erős akarat előtt meghajolnak azok is, akik eddig azt az erős akaratól neon ismerték. deliben István gróf a királykérdésről Vasárnap délelőtt tartotta meg Bethlen István gróf Hódmezővásárhelyen programmbeszédét, mint a város első kerületének egyedüli képviselőjelöltje. .Kíséretében voltak Szádeczky Lajos, Temesvárt Imre, Pálffy Dániel, Héjj Imre, Kenéz Béla képviselők, Sebess Dénes, Horváth Emil báró és Butkafalvy Miklós államtitkárok. Bethlen István grófot a város közönsége nagy ünnepséggel fogadta. Bethlen nagyszabású beszédben fejtette ki prograiumjátai s hirdette, hogy egységes magyar köz- S*£$llemxme"vam, szükség. A proletárt, a polgáron tudatra kell felemelni. Nyilatkozott a királykérdésről is, kijelentette, hogy ennek a kérdésnél az elintézése az ország érdekében igen sürgős. Nézete szerint a leendő magyar király más trónt, mint a magyar trónt nem fogadhat el. Nem híve annak a koncepciónak, hogy a régi osztrák-magyar monarchiát föl kell támasztani. Egészen megfelelőnek tartja a mai választójogot. Jó külpolitikát — mondotta — a mai viszonyok között, meggyőződésem szerint alig lehet csinálni, mert egy ország, amelyben felelőtlen tényezők nap-nap után kardjukat csörtetik, szövetségesekre alig fog találni. A kíaántáni politikáját a magyarság elleni gyűlölet vezeti. A lelkes tapssal fogadott programbeszéd után Rulkafalvy államtitkár szólalt föl , a gyűlést Márton Árpád bukaresti menekült református lelkész beszéde zárta be. Délben bankett volt Bethlen Istvángróf tiszteletére, amelyben felköszöntőket mondottak: Temesvárit Géza dr. főispán, Sós István polgármester, Szathmáry Tihamér, Lázár Dezső, Méhffy ezredes, Barabás István, Czettler Jenő Jásztéryszarun. Czettler Jenő dr., a jászapáti kerület nemzetgyűlési képviselője tegnap mondta el képviselői beszámolóját Jászfényszaru nagyközségben. A népszerű képviselőt a volt disszidensek közül Karapáth Jenő dr., nyugalmazott államtitkár, Huszár Elemér, Róbert Emil és Magyar Kázmér kísérték el, vele érkezett továbbá Benárd Ágost dr. népjóléti miniszter és Bénim István, a földmives-demokrácia és a kisgazdamozgalmak atyja és irányítója. A minisztert és a képviselőket nagy ünnepségek között fogadták a jász mezővárosban, amelynek piacán por. délben 12 órakor kezdte el beszámoló beszédét Czettler Jenő, aki a következőket mondotta: • Keresztény vagyok, magyar vagyok, kisgazda vagyok. Ebben a három mondatban tömörít az egész képviselői működésének irányát és célját Elmondja, hogy október 28-án a három keresztény kormányzópárt paktumot kötött az egyesülésre és közös kormányzásra, amelyet az ő részükről Rubinek Gyida írt alá. Ennek ellenére a két párt között, amelynek programja hajszálnyira ugyanaz jóideig nem jött létre a fúzió, mire huszadmagára ellenzékbe ment. A kilépés üdvös eredménye egyszerre megmutatkozott a hirtelen részekalapult fúzióban, s amit lehetetlennek tartottak, 48 óra alat létrejött. Mikor ezek a kicsiny vezérkék megválasztották fővezérnek Prohászka Ottokárt, akkor az átkötő munka lehetősége és a sima együttműködés biztosítva lett. A kis kántantot nem tartja aljas veszedelemnek, mert saját erőink és Európa rokonszenvének birtokában nincs mitől tartanunk. Ponzünk lerongyolódásának egyik legfőbb oka az elmalasztot négy hónap, amelyet, a nemzetgyűlés jogi pártjai testvért arcban töltöttek el. Takarékoskodnunk kell s a terheket arányosítanunk és áthárítanunk azokra, akik a felfordulás tényező részese voltak. Le kell foglalni a hazaárulók vagyonát s a közterhek fizetésére fordítani. Felelősségre kell vonnunk a Károlyi-forradalom előidézőit. Az örökösödési illeték törvényjavaslatával azt a réteget akarták sújtani, amelyre a nemzet nagy terhei rásúlyosodnak s amellyel szemben ex - akciójuk eredményeképp itt a jövedelmi hozadékot kell venni alapul Dvorcsák a francia-magyar barátságról. Nyír-egyházáról jelentik: Dvorcsák Győző, Nyíregyháza ■ térképeit haza ’ ‘Kijelentette, Barát politika k özhangulatába az ig szemmellát« '•ggal és inkább» ,res összekötte•en belekapcsolonszenvvel nékeleten legsziárdabban álló keresztény államot, Magyarország külpolitikai kilátásai sohasem voltak kedvezőbbek, mint most, amidőn Európában Franciaország irányításával egy hatalmas konzervatív biok van kialakulóba... (M. K.) A kormányzópárt ma, hétfőn este 7 órakor a párthelyiségben rendkívül fontos ügyben pártértekezletet tart s Követeli a progresszív adózást, a részvénytársaságok és bankok fokozottabb megadóztatását s a rendszeres pénzügyi és gazdasági politika irányítására fel kell állítani az Országos Gazdasági Tanácsot. Hagazdaságilag talpraállunk, akkor visszaszerezzük azokat a területeket is, amelyeket elraboltak tőlünk. If Czettlernek nagy éljenzéssel fogadott beszéde után Benárd Ágost népjóléti miniszter és Berndt István, a Gazdaszövetség alelnöke intézett buzdító beszédet a jász néphez, amelynek nevében Hebron Kálmán fényszarui plébános köszönte meg a beszámolót és biztosította Czetflert a jász nép hűségéről és ragaszkodásáról. FrühWirtli beszámolója, hagy néptömesz előtt tartott a Tieszamr*ójlt Prijihwinki Mátyás. Felszólalt kívüle Haller miniszter* Samfecsényi, Tasxler, Bernolák. nemzetgyűlési képviselők. Oroszt Gyula, a lőrinci párt elnöke, Urbányi C. József, a kitypeisti párt elröke, Kimenda Lajos jegyző és Varga Géza ref. felkész. A mindvégig lelkes beszámolón a választók intranzigens keresztény politikát követeltek és visszautasították a Gaál Gasztonok gyűlölködő politikáját. fiz Mmi javaslat vitája A nemzetgyűlés ülése A mai ülésen folytatták a numerus clausus vitáját. Az első szónok Rupert Rezső, akit nagyon kevesen hallgatnak, nincs is érdemlegesmondanivalója. Utána Sándor Pál iratkozott fel, aki Prohászka Ottokár és Milotay István beszédére készíti válaszolni. A mai ülés. A nemzetgyűlés mai ülésén Rakovszky István! ! elnök bemutatón Pest, vármegye feliratát a nemzetiségi kisbbségi minisztérium megszüntetése és ugyeninte’a vallás- és közoktatásügyi, továbbá a bcnj£yi tárca keretébe való utalás tárgyában. Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesület szintén felírt a nemzetgyűléshez az ipartörvény revíziója érdekében. * Az elnöki jelentések után folytatta a Házas egyetemi törvényjavaslat részletes vitáját. Az első fölszólaló A numerus clausus vitája. Rupert Rezső: Bűnbakkeresést lát a javasllatoso. Az egyik bűnbakot a liberalizmusban, a másikat a zsidóságban találták meg. Tassler Béla: Úgy is van! Rupert: Vitatkozik Prohásakával és Milotayval, akik szerinte a liberalizmust, összetévesztettek a kapitalizmussal. Arra konkludál, hogy mind a két szónok a magántulajdont támadta, mikor a liberalizmust ütötték. (Rupert beszéde közben Bottlik József vette át az elnöklést.) Rupert hosszas elméleti fejtegetéseket kezd a szabadság, egyenlőség és testvériség fogalmairól. Közjogból fakadó romantikus kin incidensnek nevezi a 48-as szabadságharcot. Haller István: Kis incidens? (Nagy zaj.) Rupert: A történelmi perspektívával próbálja magyarázni kifejezését. Majd ismét azt mondja: Közjogi részvénytársaság volt az ország. Idézi Grünwald Bélát. A nemzetnek nem volt pénzügyi, gazdasági egyénisége 1825 előtt. Csak a királynak volt pénzügye. A vámpolitikával megölte Ausztria- Magyarországot. Beszél a bor, búza kiviteléről. Tasser: Ez nem tartozik a numerus otfesűshöz !Bottlik (elnök): Azt bízza rám a képviselő úr, hogy mi tartozik a vitához. Rupert: Felolvassa Orczy Lőrinc levelét, amelyben azt írja, hogy a kereskedelem, ez a csala-, finta foglalkozás nem illik a magyarhoz. Ez a felfogás dobta a zsidók ölébe az ipart és kereskedelmet. A magyarságban megvan a rátermettség. A titka a dolognak: rálépni arra a terrénumra, amelyet eddig elhanyagoltunk. Neveljünk jó kereskedőket. Nyomor nincs azon a pályán, ahol a zsidók egyenlő versenytársat kaptak. Nyomor van a köz-