Uj Nemzedék, 1920. szeptember (2. évfolyam, 207-231. szám)
1920-09-02 / 208. szám
Előfizetési árak -Felelős szerkesztő: Milotay István Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IV. kerület, Gerlóczy utca 11. szám. Telefonszámok : Felelős szerkesztő: 75—85 Közgazdasági szerkesztő: 75—31 Szerkesztőség és kiadóhivatal: 5—67, 5—68, 5—69 Egén évte . 280 K — f. Negyedévre . . 70 K — f. Félévre ... 140 K — f. Egy hóra ... 25 K — f. Egyed számára helyben, vidéken és pályaudvaron •11 korona ‡• gátért, hogy hosszú sötétség után utat vágtak a keresztény nemzeti közvéleménynek az érvényesülés és a diadal ormai felé! Százezrek üdvözlik ma érte s adják tovább az igét szájról-szájra: keresztény magyar ember kezébe csak keresztény magyar sajtó való! Budapest, 1920. II. évfolyam 208. (286.) szám. Csütörtök, szeptember 2. Egy esztendő A Központi Satvállalat, százezrek lelkesedésének, jobb.ssajtó után sóvárgásának tömörülése, tegnap tartotta első üzleti évéről beszámoló képfesülését. A hideg számok és adatok mögül azonban — ezt mindenki tudja — ezüttel nem az üzleti érdek, mégcsak nem is politikai érvényesülések vágya bujdos, hanem egy szent remény: a magyarság keresztényen érző egyetemének bizakodása az élet jogában, amelyet ma a gazdasági, katonai és politikai eszközök mellett legelső helyen az egyforma gondolkozás, az egységes és egészséges nemzeti és keresztény közvélemény biztosít. Mi az újság? Kérdi egy német nemzetgazdász s igy felel meg rá: üzlet. Az újság — mondja tovább — kereskedés a nyilvánosság hatalmával. Az újság: hirdetési vállalat, amely a hirdetések kedvéért szöveget is ad. Sajnos, annyira igaz ez a legtöbb esetben, hogy az újság az üzletkörébe von mindent, amivel üzleti céljait biztosabban elérhetni véli: erkölcs, hazafiság, kultúra mind csak sallang és lépesvessző neki, eszköz, amellyel üzleti mérlegét jobbá billenteni törekszik. Tegnap a forradalom volt divatban s volt pengő ércekben kamatoztatható, tehát hűséges forradalmár volt. Ma a nemzeti jelszó kellemes a füleknek: nosza rajta, a máról-holnapra átidomult leismeret rezgő mellhangján dörgi a magyar nemzeti eszmék dicséretét (óvatosan persze, hogy a maga főlő Nemzetének meg ne ártson). Holnap talán ismét a liberalizmus lesz divatban: ő jó előre üdvözöl minden felkelő napot. A közönség korlátolt része oly rövidlátó, hogy mindezt észre nem veszi s elhiszi az üzletsajtónak, hogy annak csak épen ideálokért fáj a feje. Ebben a különös és csúf és szomorú játékban oly sajátos a nemzeti sajtó helyzete, azé, amely szakit az üzletsajtói tradíciókkal és nem haszonért és nem félrevezetésért dolgozik, hanem meg akarja teremteni azt a természetes és jogos állapotot, hogy a sajtó csakugyan a közvéleménynek, a köz érzés- és gondolatvilágának a kifejezője, a százezrek panaszainak, vágyainak, kívánalmainak szócsöve legyen. Ennek a sajtónak eleve nehezebb a helyzete, mert lelkiismeretből ir és nem pénzszomjból, szolgálni akar és nem észrevétlenül leágazni, nem adja idegenfaju érdekekből a sovén magyart, de ízig-vérig magyar — muszájból, lelki szükségletből, annak születettségből. A közönség rövidlátóbb fele meg sem érti, mintha nem is újságok és újságírók ásták volna meg Magyarország sírját, ma sem tesz különbséget magyar sajtó és magyarul írt sajtó között s csudálatos feledékenységgel öleli kebléhez azokat az orgánumokat, amelyeknek a történtek után való fennmaradása, megjelenése, be nem tiltatása egyedül a keresztény kormányzat hallatlanul nagylelkű engedékenységét bizonyítja... De az értékesebb és komolyabb, a magyarabb rész rendületlenül kitart az elv mellett, hogy magyar ember kezébe magyar újság való s öngyilkos az a nép, amely agyát és szivét odaadja védetlen zsákmányul idegen jelszavaknak és idegen érdekeknek. Jó munkát végzett a Sajtóvállalat s dicséret illeti kezdeményező harcosait, fenntartóit, támo- ^ Bssoror«« feltámadása Beszélgetés Bothmer gróffal, a bajor királypárt vezérével ! — Az új Nemzedek tudósítójától. — U f Hosszabb beszélgetésünk során a királypárt e#yik vezető egyénisége: Bpihmer Károlygróf a jzövetkezőket mondott^e*"'’ — VindeLudmott arra kell utalnom, hogy a [király pártj^Pm külön álló politikai párt, hameon ^ i ilw^ag összes rétegeit, azoknak pártpolitikai állásfoglalásukra való tekintet nélkül, egymásba foglaló párt, amely a királyság helyreállítására törekszik, abban a megingathatatlan meggyőződésében, hogy addig az országban rend nem lesz, míg a mostani bizonytalan és forradalmi állapotokat stabilis rendszer nem váltja fel, amelyet csakis a királyságban látunk. Mindazok, akik személyileg és anyagilag nincsenek érdekelve a mai rendszernél, akiknek tehát nem kell a befolyásuk vagy pedig anyagi előnyeik elveszítését félteniük, csatlakoznak mozgalmunkhoz. Ma már oly erős az, hogy ellenfeleink, elsősorban a kommunisták, teljesen lemondtak a mozgalom leküzdésére irányuló intenzív harcáról. — Különösen hangsúlyozni saeretacar, a bajor királyi párt — rein a nonicsSeg V.'.-'y ~czP udvari’ körök nártta hanem kizárólagosan a kis embereké: a parazdoké, munkásoké, iparosoké, kis hivatalnokoké: ők teszik a szervezet számbelileg túlnyomó részét. Az udvari köröknek azt a törekvését, hogy a párt irányítását kezükbe kaparintsák, eddig mindig megakadályoztuk, mert a mozgalom általános jellegét föltétlenül meg akarjuk őrizni. A párt programmja azon azelven épül föl, hogy Bajorország a mienk s mi magunk intézzük a sorsunkat s ezt a feladatot nem akarjuk Berlinre ruházni, annál kevesbbé, mert szerintünk Berlin semmi más, mint a harmadik internete fonálé hídfője. A mi mozgalmunk azonban nem elszakadásra törekszik, hanem a régi szövetségi alkotmány helyreállítására, másrészt azonban teljes energiával harcolunk a Berlinben mindinkább megnyilvánuló tendencia ellen, amely a szovjet megvalósításán buzgálkodik. Megát a berlini s észak-németországi helyzetet mi bajorok igen komolynak ítéljük, mert Poroszország teljesen elbukottan fekszik a földön. Ennek a magyarázatát elsősorban abban az ellőtétben látom, a m a hely a parasztok kezén levő új , s a nagybirtokosok kezén levő kelet között me. A nyadási rész elszeretne kerülni Berlintől, mi, keleti rész hatalmas földmunkás tömegei a prodiktatúra megvalósítását remélik és várják. Elyes állameszméről Poroszországban ma nem is szó. Ehhez járul még, hogy Poroszország szerdai is kormánya az egész közigazgatást az utóbbiékoz közös elveket valló elemek kezébe játszotta át. .. Poroszországgal s az északkal szemben fel- védekeznünk kell , meg vagyunk győződve, de annak helyes és hathatós eszközét meg is talál! Ez a lakosság felfegyverzése. De nem csupán ülünk öltött ez az akció, ellenfeleinkre nézve oly félelmetes irányokat, hanem szomszédos Würtz- - bércben s Hessaanbem is. Ezek az államok épp ot határozottan el vannak szánva, hogy az északra jövő veszedelemmel fegyveresen szembeszállnak mint mi bajorok. A hesszen kormányelnök Ulibricl csak arra vár, hogy Bajorország megtegye a kezdő lépést. Meg vagyunk arról győződve, hogy a kommunisták kedvező, pillanatban újból megfogják Micreills nálunk re a diktatúra kikiáltását, de a sikmlehetősége teljesen kizártnak tekinthető. Maga Péiosország nem fogja magát oly hamar összeszedni tudni, mint Bajorország vagy Magyarország, mert a kétségbeesés, amely Németországban hatalmába kerítette a lelkeket, a nemzeti bolsevizmus utópiájával játszadozik s e mozgalom mindjobban erősödik. Arra a kérdésemre, hogy mikorára reméli a bajor királypárt programmját megvalósítani, igy felelt Bothmer gróf: — Az időpont előzetes meghatározásáról nem lehet szó. A fejlődés folyamán a nép akarata úllam válik majd valóra a mi programmunk, a bajor királyság helyreállítása. Ennek előfeltételeképp ez mi magunk a népszavazást teremtjük, maga a nép döntsön az ország államformája fölött. Annál inkább is megtehetjük ezt, mert az a döntés nem kétséges Irinyi Jenő. Rigában folytatják az orosz-lengyel béketárgyalást Varsóban nem hisznek a közeli békében Bécs, szeptember 1. A Neue Freie Presserek jelentik Kralból. A lengyel békedelegáció elnöke, Dalsky, kijelentette, hogy a minszki béketárgyalás nem szakadt meg, csupán félbeszakadt. A további tárgyalások színhelye Riga lesz. Bécs, szeptember 1. A Neues Wiener Tagblattnak jelenti: Varsóból. A lengyel békedelegáció elnöke, Iomszki, három lengyel békedelegátussal tegnap érkezett meg Varsóig, hogy új utasítást kérjen a lengyel kormánytól ama javaslatok ügyében, amelyeket a lengyel delegáció az orosz delegáció elé szándékozik terjeszteni. Demszky kijelentette, hogy az orosz békedelegáció elnöke a legutolsó ülésen közölte: az orosz feltételeknek egyáltalán nincsen ultimátum jellegük és az orosz kormány a lengyel ellenjavaslatokat várja. Demszky értesítette az orosz békeküldöttség elnökét, hogy a lengyel kormány a béketárgyalást más helyen akarja folytatni. Az orosz kiküldöttek kijelentették, hogy a szovjetkormánynak e javaslat ellen semmi kifogása. Demszky hazaérkezése után Varsóban fontos tanácskozás folyt, amelyen a lengyel feltételek kérdését és a további tárgyalás helyét ismegvitatták, ahol most már majd ötödször ül össze az orosz-lengyel békebizottság. A lengyel birodalmi gyűlés folyosóin tegnap az a hír keringett, hogy Sapieha külügyminiszter már közölte az orosz békeküldöttséggel az lengyel kormány feltételeit, a keleti határ megállapítására vonatkozóan. Egyidejűleg a lengyelek azt javasolták, hogy a fegyverszüneti vonal a Pinszk-Narojeze mentén elvonuló volt német lövész árokvonal legyen. Varsóban az a felfogás, hogy a lengyel kormány a tárgyalást nem fogja megszakítani, de azért közeli békében nem hisznek. Lengyel jelentés az orosz ellentámadásról Bécs, szeptember L A’ Neue Freie Pressének jelentik Varsóból. A vörös sereg ellenoffenzivára tett kísérletet, az ellenoffenzíva azonban teljesen csütörtököt mondott. Azokat az orosz csapatokat, amelyek Breszt-Litovszk mögött akartak támadni, már visszaverték. A bialisztoki szakaszon is visszavetettek, gyengébb orosz Diótöréseket. Souse ezredes az orosz-lengyel kérdésről Paris, szeptember 1- je MTI, szikratávirata a budapesti rádióállomás útján.) A Petit Parisién cikket kéről az ismét Parisban időző House ezredes tollából a világpolitikai helyzetről. A cikk kifejti, hogy a győzelmes Lengyelország remélhetőleg több mérsékletet fog tanúsítani, mint amennynyit Szovjetoroszország tanúsított. Mindazonáltal Lengyelország még nem tekinti feladatát meg