Uj Nemzedék, 1920. szeptember (2. évfolyam, 207-231. szám)

1920-09-02 / 208. szám

Előfizetési árak -Felelős szerkesztő: Milotay István Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IV. kerület, Gerlóczy­ utca 11. szám. Telef­onszámok : Felelős szerkesztő: 75—85 Közgazdasági szerkesztő: 75—31 Szerkesztőség és kiadóhivatal: 5—67, 5—68, 5—69 Egén évte . 280 K — f. Negyedévre . . 70 K — f. Félévre ... 140 K — f. Egy hóra ... 25 K — f. Egyed szám­ára helyben, vidéken és pályaudvaron •1­1 korona ‡• gátért, hogy hosszú sötétség után utat vágtak a keresztény nemzeti közvéleménynek az­ ér­vényesülés és a diadal ormai felé! Százezrek üdvözlik ma érte s adják tovább az igét száj­­ról-szájra: keresztény magyar ember kezébe csak keresztény magyar sajtó való! Budapest, 1920. II. évfolyam 208. (286.) szám. Csütörtök, szeptember 2. Egy esztendő A Központi Sa­tvállal­at, százezrek lelke­sedésének, jobb.­ssajtó után sóvárgásának tömö­rülése, tegnap­ tartotta első üzleti évéről beszá­moló képfesü­lését. A hideg számok és adatok mögül azonban — ezt mindenki tudja — ezüt­­tel nem az üzleti érdek, mégcsak nem is poli­tikai érvényesülések vágya bujdos, hanem egy szent remény: a magyarság keresztényen érző egyetemének bizakodása az élet jogában, ame­lyet ma a gazdasági, katonai és politikai eszkö­zök mellett legelső helyen az egyforma gondol­kozás, az egységes és egészséges nemzeti és keresztény közvélemény biztosít. Mi az újság? Kérdi egy német nemzetgaz­­dász s igy felel meg rá: üzlet. Az újság — mondja tovább — kereskedés a nyilvánosság hatalmával. Az újság: hirdetési vállalat, amely a hirdetések kedvéért szöveget is ad. Sajnos, annyira igaz ez a legtöbb esetben, hogy az új­ság az üzletkörébe von mindent, amivel üzleti céljait biztosabban elérhetni véli: erkölcs, ha­­zafiság, kultúra mind csak sallang és lépes­vessző neki, eszköz, amellyel üzleti mérlegét jobbá billenteni törekszik. Tegnap a forradalom volt divatban s volt pengő ércekben kamatoz­tatható, tehát hűséges forradalmár volt. Ma a nemzeti jelszó kellemes a füleknek: nosza rajta, a máról-holnapra átidomult leism­eret rezgő mellhangján dörgi a magyar nemzeti eszmék dicséretét (óvatosan persze, hogy a maga főlő Nemzetének meg ne ártson). Holnap talán is­mét a liberalizmus lesz divatban: ő jó előre üdvözöl minden felkelő napot. A közönség kor­látolt része oly rövidlátó, hogy mindezt észre nem veszi s elhiszi az üzletsajtónak, hogy an­nak csak épen ideálokért fáj a feje. Ebben a különös és csúf és szomorú játék­ban oly sajátos a nemzeti sajtó helyzete, azé, amely szakit az üzletsajtói tradíciókkal és nem haszonért és nem félrevezetésért dolgozik, ha­nem meg akarja teremteni azt a természetes és jogos állapotot, hogy a sajtó csakugyan a köz­véleménynek, a köz érzés- és gondolatvilágának a kifejezője, a százezrek panaszainak, vágyai­nak, kívánalmainak szócsöve legyen. Ennek a sajtónak eleve nehezebb a helyzete, mert lel­kiismeretből ir és nem pénzszomjból, szolgálni akar és nem észrevétlenül leágazni, nem adja idegenfaju érdekekből a sovén magyart, de ízig-vérig magyar — muszájból, lelki szükség­letből, annak­ születettségből. A közönség rö­vidlátóbb fele meg sem érti, mintha nem is új­ságok és újságírók ásták volna meg Magyar­­ország sírját, ma sem tesz különbséget magyar sajtó és magyarul írt sajtó között s csudálatos feledékenységgel öleli kebléhez azokat az or­gánumokat, amelyeknek a történtek után való fennmaradása, megjelenése, be nem tiltatása egyedül a keresztény kormányzat hallatlanul nagylelkű engedékenységét bizonyítja... De az értékesebb és komolyabb, a magyarabb rész rendületlenül kitart az elv mellett, hogy magyar ember kezébe magyar újság való s öngyilkos az a nép, amely agyát és szivét odaadja védet­­len zsákmányul idegen jelszavaknak és idegen érdekeknek. Jó munkát végzett a Sajtóvállalat s dicséret illeti kezdeményező harcosait, fenntartóit, támo- ^ Bssoror«« feltámadása Beszélgetés Bothmer gróffal, a bajor királypárt vezérével ! — Az új Nemzedek tudósítójától. — U f Hosszabb beszélgetésünk során a királypárt e#yik vezető egyénisége: Bpi­hmer Károly­­gróf a jzövetkezőket mondott^e*"'’ — VindeLudmott arra kell utalnom, hogy a [király pártj^Pm külön álló politikai párt, ham­eon ^ i ilw^ag összes rétegeit, azoknak pártpolitikai állásfoglalásukra való tekintet nélkül, egymásba foglaló párt, amely a királyság helyreállít­ás­ára tö­rekszik, abban a megingathatatlan meggyőződésé­ben, hogy addig az országban rend nem lesz, míg a mostani bizonytalan és forradalmi állapotokat stabilis rendszer nem váltja fel, amelyet csakis a királyságban látunk. Mindazok, akik személyileg és anyagilag nincsenek érdekelve a mai rendszer­nél, akiknek tehát nem kell a befolyásuk vagy pe­dig anyagi előnyeik elveszítését félteniük, csatla­koznak mozgalmunkhoz. Ma már oly erős az, hogy ellenfeleink, első­sorban a kommunisták, teljesen lemondtak a mozgalom leküzdésére irányuló inten­zív harcáról. — Különösen hangsúlyozni saeretacar, a bajor királyi párt — rein a n­onicsSeg V.'.-'y ~czP udvari’ körök nártta hanem kizárólagosan a kis embereké: a parazdok­é, munkásoké, iparosoké, kis hivatalno­koké: ők teszik a szervezet számbelileg túlnyomó részét. Az udvari köröknek azt a törekvését, hogy a párt irányítását kezükbe kaparintsák, eddig min­dig megakadályoztuk, mert a mozgalom általános jellegét föltétlenül me­g akarjuk őrizni. A párt programmja azon az­elven épül föl, hogy Bajorország a mienk s mi magunk intézzük a sor­sunkat s ezt a feladatot nem akarjuk Berlinre ru­házni, annál kevesbbé, mert szerintünk Berlin semmi más, mint a harmadik internete fonálé híd­fője. A mi mozgalmunk azonban nem elszakadásra törekszik, hanem a régi szövetségi alkotmány hely­reállítására, másrészt azonban teljes energiával harcolunk a Berlinben mindinkább megnyilvánuló tendencia ellen, amely a szovjet megvalósításán buzgálkodik. Megát a berlini s észak-németországi helyzetet mi bajorok igen komolynak ítéljük, mert Poroszország teljesen elbukotta­n fekszik a földön. Ennek a magyarázatát első­sorban abban az ell­ő­tétben látom, a m a hely a parasztok kezén levő új , s a nagybirtokosok kezén levő kelet között me. A nyadási rész elszeretne kerülni Berlintől, mi, keleti rész hatalmas földmunkás tömegei a pro­­diktatúra megvalósítását remélik és várják. E­l­­yes állameszméről Poroszországban ma nem i­s szó. Ehhez járul még, hogy Poroszország szerdai is kormánya az egész közigazgatást az utóbbiékoz közös elveket valló elemek kezébe játszotta át. .. Poroszországgal s az északkal szemben fel- védekeznünk kell , meg vagyunk győződve, de annak helyes és hathatós eszközét meg is talál! Ez a lakosság felfegyverzése. De nem csupán ü­­lünk öltött ez az akció, ellenfeleinkre nézve oly fé­­lelmetes irányokat, hanem szomszédos Würtz- - bércben s Hessaanbem is. Ezek az államok épp ot határozottan el vannak szánva, hogy az északra jövő veszedelemmel fegyveresen szembeszállnak mint mi bajorok. A hesszen­ kormányelnök Ulibricl csak arra vár, hogy Bajorország megtegye a kezdő lépést. Meg vagyunk arról győződve, hogy a kom­munisták kedvező, pillanatban újból megfogják M­­icreills nálunk re a diktatúra kikiáltását, de a si­km­­lehetősége teljesen kizártnak tekinthető. Maga Pé­­­­ioso­­rszág nem fogja magát oly hamar összeszedni tudni, mint Bajorország vagy Magyarország, mert a kétségbeesés, amely Németországban hatalmába kerítette a lelkeket, a nemzeti bolseviz­mus utópiá­jával játszadozik s e mozgalom mindjobban erő­södik. Arra a kérdésemre, hogy mikorára reméli a bajor királypárt programmját megvalósítani, igy felelt Bothmer gróf: — Az időpont előzetes meghatározásáról nem lehet szó. A fejlődés folyamán­­ a nép akarata úl­lam válik majd valóra a mi programmunk, a bajor királyság helyreállítása. Ennek előfeltételeképp ez mi magunk a népszavazást­ terem­tjük, maga a nép döntsön az ország államformája fölött. Annál in­kább is megtehetjük ezt, mert az a döntés nem két­séges Irinyi Jenő. Rigában folytatják az orosz-lengyel béketárgyalást Varsóban nem hisznek a közeli békében Bécs, szeptember 1. A Neue Freie Presse­rek jelentik Kralból. A lengyel békedelegáció elnöke, Dalsky, kijelentette, hogy a minszki béketárgyalás nem szakadt meg, csupán félbe­szakadt. A további tárgyalások színhelye Riga lesz. Bécs, szeptember 1. A Neues Wiener Tagblatt­nak jelenti­: Varsóból. A lengyel békedelegá­ció el­nöke, I­­omszki, három lengyel békedelegátus­s­al teg­nap érkezett meg Varsóig, hogy új utasítást kérjen a lengyel kormánytól ama javaslatok ügyében, ame­lyeket a lengyel delegáció az orosz delegáció elé szándékozik terjeszteni. Demszky kijelentette, hogy az orosz békedelegáció elnöke a legutolsó ülésen közölte: az orosz feltételeknek egyáltalán nincsen ultimátum jellegük és az orosz kormány a lengyel ellenjavaslatokat várja. Demszky értesítette az orosz békeküldöttség elnökét, hogy a lengyel kormány a bék­etárgyalást más helyen akarja folytatni. Az orosz kiküldöttek kijelentették, hogy a szovjet­­kormánynak e javaslat ellen semmi kifogása. Demszky hazaérkezése után Varsó­ban fontos tanács­kozás folyt, amelyen a lengyel feltételek kérdését és a további tárgyalás helyét is­­megvitatták, ahol most már majd ötödször ül össze az orosz-lengyel békebizottság. A lengyel birodalmi gyűlés folyo­sóin tegnap az a hír keringett, hogy Sapieha kül­ügyminiszter már közölte az orosz békeküldöttség­gel az lengyel kormány feltételeit, a keleti határ megállapítá­sára vonatkozóan. Egyidejűleg a len­gyelek azt javasolták, hogy a fegyverszüneti vonal a Pinszk-N­arojeze mentén elvonuló volt német lö­vész árokvonal legyen. Varsóban az a felfogás, hogy a lengyel kormány a tárgyalást nem fogja megszakítani, de azért közeli békében nem hisznek. Lengyel jelentés az orosz ellentámadásról Bécs, szeptember L A’ Neue Freie Pressé­nek jelentik Varsóból. A vörös sereg ellenoffenzi­­vára tett kísérletet, az ellenoffenzíva­ azonban tel­jesen csütörtököt mondott. Azokat az orosz csapa­tokat, amelyek Breszt-Litovszk mögött akartak tá­madni, már visszaverték. A bialisztoki szakaszon is visszavetettek, gyengébb orosz Diótöréseket. Souse ezredes az orosz-lengyel kérdésről Paris, szeptember 1- je MTI, szikratávirata a budapesti rádióállomás útján.) A Petit Parisién cikket kéről az ismét Parisban időző House ezre­des tollából a világpolitikai helyzetről. A cikk ki­fejti, hogy a győzelmes Lengyelország remélhető­­­leg több mérsékletet fog tanúsítani, mint amenny­­nyit Szovjetoroszország tanúsított. Mindazonáltal Lengyelország még nem tekinti feladatát meg­

Next