Uj Nemzedék, 1921. január (3. évfolyam, 1-24. szám)
1921-01-01 / 1. szám
Uj Nemzedék 1921 jainuier 14. Szombat A nemzetgyűlés forradalmi szerepre nem vállalkozóik Klebelsberg Kunó gróf óvatosságot ajánl történeti alkotmányunkkal szemben A volt disszidensek támogatják a kormányt — Az „Uj Nemzedék“ tudósítójától. — Uj (pártalakulásokt és csoportosulását hivével visszhangos a pesti sajtó. Az erőszakolt kombinációk azonban, ám enekkel az elpihent napipolitika sima tükrét zavarják, nem okoz nagyobb hullámokat, vihar nem ígérkezik és a széktvetők várt aratása ezúttal elmarad. Nem alakit pártot Andrássy Gyula gróf sem és nem fordítanak hátat a kormáányzópártnak a volt disszidensek. Erre vonatkozólag Klebelsberg Kunó gróf az Uj Nemzedéke munkatársának a következőket mondotta: m* — A politikai események a konszolidáció utján haladnak. Nagy jelentőségű intézkedéseket és eredményeket várhatunk gazdasági téren is és ezért semmi okát sem látom, hogy éppen most lépjek ki a kormányzópártból és vonjam meg támogatásomat a kormánytól, amely iránt teljes bizalommal vagyok. —■ Ami az alkotmányrevíziót illeti, ezeréves történeti alkotmányunkkal szemben nagyon óvatosan kell eljárnunk. A nemzetgyűlésnek tartózkodnia kell attól, hogy egy forradalmi konstituante szerepét játssza, mert különben a történeti alkotmány rendszeréről a forradalmi kodifikált alkotmányok rendszerére térnénk át. A nemzet a legutóbbi nemzetgyűlési választásokon határozottan elítélte a Károlyi-forradalmat- A nemzet nem akar forradalmat és ennek következtében a nemzetgyűlésnek sem, szabad egy forradalmi szerv szerepére vállalkozni . A nemzetgyűlés idő előtti összehívására vonatkozólag csak annyit jegyzek meg, hogy a nemzetgyűlés oly soká volt együtt, hogy már csak a közérdeklődés kipihentetése szempontjából sem tartanám, célszerűnek február harmadika előtti összehívását. Ne felejtsük, hogy a lázas nemzetgyűlési tárgyalások és izgalmak korántsem jelentenek parlamenti munkát és aki a vidék hangulatát ismeri, jól tudja, hogy az úgynevezett viharos ülések mennyire ellenszenvesek a kijózanodott magyar közönség előtt, jól tudja, hogy ezek a viharos ülések legfeljebb egyes képviselőkre gyakorolnak bizonyos lenyomást, de a a nsre a vágót teljesen hidegen hagyják. A politika újéve. Politikai körökben az újévi üdvözlésekkel kapcsolatban fontos nyilatkozatokat várnak. A kormányzót a kormány nevében holnap délelőtt Teleki Pál gróf miniszterelnök üdvözli A pártok képviselői az egyes klubhelyiségekben jönnek össze, ahol a pártvezéreket köszöntik fel. A keresztényszocialisták délelőtt tíz órakor gyülekeznek a Károlyi-palotában, ahol Bernolák Nándor intéz beszédet Saller Istvánhoz. A kisgazdák az Eszterházy-palotából tíz órakor Rubinák Gyula lakására mennek, ahol Barla- Szabó József mond beszédet. Nagyatádi Szabó minisztert és sokorópátkai Szabót táviratilag üdvözlik. A miniszterelnök üdvözlése a miniszterelnöki palotában történik meg, ahová az egész kormányzópárt déli tizenkét órakor vonul fel. Teleki Pál grófot a párt nevében Hermann Miksa képviselő köszönti. A Ház elnökének és alelnökének újévi üdvözlése valószínűleg távirati úton fog megtörténni, mert Rakovszky István elnök jelenleg nem tartózkodik Budapesten. Botlik József alelnök is csak 4—5-ikén tér vissza'Miskolczról a fővárosba. A keresztény szocialista szakszervezeti tanács tegnap este ülést tartott, amelyen elhatározta, hogy a keresztény szocist a munkásság határozata alapján újévkor csak a vele együtt dolgozó vezéreit üdvözli. Semmiféle politikai üdvözlésben nem vesz részt és attól teljesen távoltartja magát. Keresztényszocialista nagygyűlések Január hó 16-án a keresztényszocialista munkásság nagygyűlést tart a fővárosi Vigadókon, amelyen a munkásság gazdasági helyzetével és a drágasággal fognak foglalkozni. Ugyanekkor az ország minden városában, ahol keresztényszocialista szervezetek vannak, ebben a kérdésben hasonló gyűléseket tartanak. A központ titkárai januárban a központi vezetőség határozata alapján mind a budapesti, mind a vidéki szakszervezeti helyi csoportokat meglátogatják. A szakszervezeti agitáció a H-.-'í’ — ~u-u. megindiH-V ’ ' • keresztényszociaista pártmozgalmakat is. bann csorbíthatta. Arra a gyászfátyolra, melyet párisi békekonferenciára a magyar emléke borit, egy távol felkelő napnak talán csagy halvány sugara esett: a békekonferencia itha felismerte volna a magyar műveltség önzőségét és elismerte annak integritását, akinek respektálása a magyar békeszerződés freia előadójának legutóbb nyilvánosságra jutt jelentéséből is kicsendül. A békekonferen a bécsi volt közös és udvari gyűjteményyel szemben Magyarországnak — a volt csák császársággal fennállott államjogi kaphatónak megfelelően — nagyobb jogát isme el, mint amilyennel a ste germaini szerződéses az osztrák utódállamokat ruházta fel és a prehajtásra vonatkozólag is Magyarországra nagyobb garanciákat nyújtott. Bízunk be, hogy a négyszázados együttesee után elvé s most már külön utakon járó két államban megmaradt egymással _ szemben annyi lejrás, hogy e kérdést egymásközt simán vitem el, figyelemmel_ egymás nemzeti kulturájá s nem kerül rá sor, hogy Magyarorszá az említett biztosítékokat legyen kénytelen fénybe venni. , , Eremység beteljesedését kívánjuk az uj esztendőbe a magyar kultúrának. 1 . f l A nécs! :r mfiRjgrcsek , • Irta: Gero -jc!) T-jm- * ^___ A magyar közvélemény ,T megnyugvással vette tudomásul a miniszteremiiknek a nemzetgyűlés egyik legutóbbi illésén mondott beszédéből, hogy a kormány a bécsi magyar műkincsekkel szemben igenjeinket mihamarább érvényesíti. Rendkívül Szerencsés volt a miniszterelnök ama megkülönböztetése, hogy a mi ezirányú jogunknak nem a trianoni szerződés a forrása, a békeszerződés csak elismerte jogunkat. Bécsi műkincseinkre való jogunk mélyen gyökerezhetik, ha azt még a békekonfore 1 eia is kénytelen volt elismerni, mely a.j vi égbekiáltó igazságtalansággal szemben Büket volt! Megtörtént, ami az akkori viszony ny 1 . közt nem csekély jelentőségű volt, hogy mialatt a békekonferencia a magyar békeszerződést tárgyalta s a magyar delegátusok a Chelma de Madridban voltak némaságra kárpozíttva: egy előkelő párisi lap vezércikkben szállt síkra a magyar kultúra érdekében és követelte a bécsi magyar műkincsek és okiratok dudását. Apponyi nagy alakja körül a párisi közvéleményben oly légkör keletkezett, melyet elemi felsőbbség megőrzése szuggesztive hozott létre. A bécsi magyar műkincsekre való jogot. nem kellett, megadni, mert már századok óta megvolt, csak elismerni lehetett Magyarország a, bécsi magyar műkincseket sohasem szűnt meg magáénak tekinteni. A nagyszentmiklósi kincs, II. Lajos páncélja, a Bocskai koronája, Zrínyi sisakja és kardja, Mátyás és Beatrix márvány domborműve, Anonymus krónikája, az udvari könyvtár száznál több Korona- Codexe mindenha nemzeti klenódiumaink közt szerepelt, állandóan ható tényezője volt nemzet érzés világunknak és részese műveltsé■inknek. A magyar tudomány hatáskörébe tartoztak, mely mint a magáéval foglalkozott velük. Azok a magyar kincsek, melyeket az udvari gyűjteményekben, a volt osztrák császárok és egy személyben pagyar királyok gyűjteményeiben őriztek, a közösség fennállásának idején is mint a magyar királyok kincsei foglaltak ott helyet. S most, hogy a közösség megszűnt, Bécsben még ideiglenesen sincs többé mit keresniük, helyük a magyar királyság területén van. Azok a kincsek és műtárgyak, melyekhez a személyükben volt közös uralkodók mint magyar királyok jutottak, melyek rájuk ily minőségükben vonatkoztak, mindig a magyar királyi méltóság tartozékai voltak. Midőn I. Ferdinánd a mohácsi vész után a budai és visegrádi királyi kincstárakat Bécsbe vitette, ezt mint magyar király tette, hogy’ azokat, a török elöl biztonságba bek E kényszeri boly változással azonban se nem váltqgott Ringger -Midőn Hl XVll. század végéin igazítve ». műkincsek gyűjtésébe az államhatalom mind rendszeresebben kapcsolódott bele, s nálunk például II. József és I. Ferenc a kincseletek hatósági beszóláltatását célzó rendelt,okét adott ki, melyek alapján a magyar múlt újabb és újabb emlékei tették meg az utat Magyarországból a bécsi udvari gyűjteményekbe: ez intézkedések az említett uralkodók magyar királyi jogán alapultak. S ha a magyar kincseket magyar királyi hatalmuknál fogva bécsi gyűjteményeikbe vitették, ez kétségkívül annak jele volt, hogy a bécsi udvari gyűjteményeket magyar királyi gyűjteményeknek is tekintették, hiszen Magyarországon a török hódoltság és a folytonos harcok miatt ily gyűjteményeket hosszú ideig nem is lehetett alapítani. Mint mindig, úgy változatlanul ma is a magyar királyság tulajdonát tevő e kincseket az osztrák köztársaság a likvidálás keresztülviteléig csak őrzi, s azokat ki kell adnia, mihelyt erre a magyar kormány, az ideiglenes őrzést köszönettel nyugtázva, hivatalos lépést tesz. S nem kétséges, hogy az osztrák kormány a kérelem teljesítése elől nem tér ki, hiszen ellenkező eljárásra semmi ok nem forogna fenn. Hasonló a helyzet a bécsi volt osztrák és magyar közös gyűjteményekben őrzött műkincsek és egyéb történeti emlékek tekintetében. A közösség idején e gyűjtemények épp úgy Magyarország, mint a voltosztrák császárság tulajdonát alkották. Magyar műkincsek ezekbe épp azért kerültek, mert Magyarországot is megillető intézmények voltak. A bécsi volt közös hadimúzeumba tősgyökeres magyar családok és nagynevű nemzetségek, magyar egyházak és hatóságok azért helyezték a magyar vitézség ereklyéit letétbe, mert a múzeum épp oly mértékben volt Magyarországé, mint Ausztriáé, s mert ily múzeuma hazánkban nem volt. A közösség megszűnvén, az osztrák kormánykiadások ellen nem tehet, s meggyőződésem szerint nem is fog tenni észrevételt Nem hiszem, hogy a magyar kormány oly tárgyakat reklamálna Bécstől, melyek a speciális osztrák történetre és kultúrára vonatkoznak, viszont az osztrák kormányról sem tételezheti fel senki, hogy jogtalanul megtagadná a Magyarországot jogosan megillető műkincsek kiadását, melyek a magyar történelemnek drága ereklyéi, s melyek nélkül nemzeti életünk nem lehet teljes. A trianoni szerződés önkényesen és ideiglenesen átrajzolhatta az ezeréves magyar határokat, a magyarság szellemi határait azon ki feszül a kereskedelmi minisztériumban? Tényjavaslat az ipari munkáról. A keskedelmi miniszter nyilatkozata. — Alíj Nemzedék“ tudósítójától. — Hegyeslmy Lajos kereskedelemügyi miniszter tárcáját tartozó ügyekről és a kereskedelemügyi ministrium jövő évi munkaprogrammjáról a következő untos nyilatkozatot tette munkatársunk előtt: tdr __ A nézetgyűjés előtt fekszik egy törvényjavaslat a érpaki rendtartásról. Miután meggyőződtem ról, hogy az érdekeltségek ennek a törvényjavlattak a rendelkezésével a legteljesebb mértében egyetértenek, magamévá tettem és rajta leek, hogy a bizotságok minél előbb letárgyalják , mihamarabb törvény legyen belőle, mert ez a nérnöki kar régi óhajtását elégíti ki. Elrendelte, hogy az Országos Közlekedési Tanácsról szól törvényt revízió alá vegyék. A nemzetgyűlés sünete után rögtön beterjesztem a világháborútal érintett ipari tulajdonjogok fenntartásira és visszaállítására vonatkozó megálaposok becskemenéséről szóló törvényjavaslatait. A tányobbi neállott változás folytán módosítasak kell i Ajesz k oltalmáról szóló readeBaviv. ryival 'élendő ipar jogveaeum ogyö£fi—..-.w btekslyezésé .1. a tisztességtelen verseny idei* ilései é . ZZ , . ■ t \ ' utt.v.-.ról és a fftmdasági szakegipsületekről szóló törvényjavaslta«». Ezután sor kerül a magánalkalmazottak szolgálati viszonyának szabályozásáról, a munkaidőről, fiatalkorú munkások és munkáinők védelméről, az iparfelügyeleti reformról, továbbá a testi épség és egészség védelméről és az elektromosságról szóló törvényavaslatok előkészítésére. Módosítják ezenkívül a vasárnapi munka szüneteltetéséről szóló törvényt is. Ezek a munkálatok többé-kevsbé előhaladott stádiumban vannak és rajta leszek, hogy minél előbb befejezést nyerjenek. Az érdekeltségek és az illetékes tényezők meghallgatása után ezeket a javaslatokat is a nemzetgyűls elé fogom terjeszteni. Amint ebből a felsorolásból is látszik, a kereskedelemügyi minisztériumoban intenzív munka folyik. A MÁV rekonstrukciója. A kereskedelemügyi miniszter, aki több éve már Máv. igazgató volt, nyilatkozatában részletesen kitért arra a munkára, amely a Máv-nál folyik: " A legnagyobb eréllyel folytatjuka MÁV- nál a rekonstruáló munkát, amely eddig már igen gyönyörű eredményeket tud felmutatni. Ha valaki összehasonlítja az államvasutak állapotát az egyével ezelőtti állapottal, el kell ismerni, hogy óriási haladás történt. A vonatok rendesen közlekednek és a járművek helyreállítása terén is szépen halad a munka. Sajnos azonban, hogy a járművek jókarba helyezésére hiányzik a szükséges pénz. A közlekedés sűrűsége és gyorsasága tekintetében még sok kivánn ivelőt hagy hátra, de nem is lehet várni azt, hogy már a háború előtti állapotokra térjünk vissza. Ha az államvasutak a szükséges szén felett rendelkeznének, akkor a rekonstrukció munkája már jóval előbbre haladott volna és a forgalom igényeinek is sokkal mosszebbmenőleg tehetnénk eleget. Hogy milyen, kétségbeesett helyzetben vagyunk, mutatja az a szomorú körülmény, hogy most a forgalmat innét tizenkét napra meg kellett szüntetni_ — A szomszédos államokkal, nevezetesen Romániával és Ausztriával a tárgyalások már előrehaladott stádiumban vannak. Jugoszláviával most folynak a tárgyalások, legközelebb pedig Csehországgal is megind.i.lmak. Komiánlávni memaccvsy. If