Uj Nemzedék, 1921. január (3. évfolyam, 1-24. szám)

1921-01-01 / 1. szám

Uj Nemzedék 1921 jainuier 1­­4. Szom­bat A nemzetgyűlés forradalmi szerepre nem vállalkozóik Klebelsberg Kunó gróf óvatosságot ajánl történeti alkotmányunkkal szemben A volt disszidensek támogatják a kormányt — Az „Uj Nemzedék“ tudósítójától. — Uj (pártalakulásokt és csoportosulását hivé­­vel visszhangos a pesti sajtó. Az erőszakolt kom­binációk azonban, ám enekkel az elpihent napi­­politika sima tükrét zavarják, nem okoz nagyobb hullámokat, vihar nem ígérkezik és a széktvetők várt aratása ezúttal elmarad. Nem alakit pártot Andrássy Gyula gróf sem és nem fordítanak há­­tat a kormáányzópártnak a volt disszidensek. Erre vonatkozólag Klebelsberg Kunó gróf az Uj Nem­zedéke munkatársának a következőket mondotta: m* — A politikai események a konszolidáció ut­ján haladnak. Nagy jelentőségű intézkedéseket és eredményeket várhatunk gazdasági téren is és ezért semmi okát sem látom, hogy éppen most lépjek ki a kormányzópártból és vonjam meg tá­mogatásomat a kormánytól, amely iránt teljes bizalommal vagyok. —■ Ami az alkotmányrevíziót illeti, ezeréves történeti alkotmányunkkal szemben nagyon óva­tosan kell eljárnunk. A nemzetgyűlésnek tartóz­kodnia kell attól, hogy egy forradalmi konsti­­tuante szerepét játssza, mert különben a történeti alkotmány rendszeréről a forradalmi kodifikált alkotmányok rendszerére térnénk át. A nemzet a legutóbbi nemzetgyűlési választásokon határozot­tan elítélte a Károlyi-forradalmat- A nemzet nem akar forradalmat és ennek következtében a nem­zetgyűlésnek sem, szabad egy forradalmi szerv sze­repére vállalkozni . A nemzetgyűlés idő előtti összehívására vonatkozólag csak annyit jegyzek meg, hogy a nemzetgyűlés oly soká volt együtt, hogy már csak a­ közérdeklődés kipihentetése szempontjából sem tartanám, célszerűnek február harmadika előtti összehívását. Ne felejtsük, hogy a lázas nemzet­gyűlési tárgyalások és izgalmak korántsem jelen­tenek parlamenti munkát és aki a vidék hangu­latát ismeri, jól tudja, hogy az úgynevezett viha­ros ülések mennyire ellenszenvesek a kijózanodott magyar közönség előtt, jól tudja, hogy ezek a vi­h­­aros ülések legfeljebb egyes képviselőkre gyako­rolnak bizonyos lenyomást, de a a nsre a vágót teljesen hidegen hagyják. A politika újéve. Politikai körökben az újévi üdvözlésekkel kapcsolatban fontos nyilatkozatokat várnak. A kormányzót a kormány nevében holnap délelőtt Teleki Pál gróf miniszterelnök üdvözli A pártok képviselői az egyes klubhelyiségek­ben jönnek össze, ahol a pártvezéreket köszöntik fel. A keresztényszocialisták délelőtt tíz órakor gyülekeznek a Károlyi-palotában, ahol Bernolák Nándor intéz beszédet Saller Istvánhoz. A kisgazdák az Eszterházy-palotából tíz óra­kor Rubinák Gyula lakására mennek, ahol Barla- Szabó József mond beszédet. Nagyatádi Szabó minisztert és sokorópátkai Szabót táviratilag üd­­vözlik. A miniszterelnök üdvözlése a miniszterel­nöki palotában történik meg, ahová az egész kor­mányzópárt déli tizenkét órakor vonul fel. Te­­leki Pál grófot a párt nevében Hermann Miksa képviselő köszönti. A Ház elnökének és alelnök­ének újévi üd­vözlése valószínűleg távirati úton fog megtör­ténni, mert Rakovszky István elnök jelenleg nem tartózkodik Budapesten. Bot­lik József alelnök is csak 4—5-ikén tér vissza­­'Miskolczról a fővárosba. A keresz­tény szocialista szakszervezeti tanács tegnap este ülést tartott, amelyen elhatározta, hogy a keresz­tény szo­c­­ist a munkásság határo­zata alapján újévkor csak a vele együtt dolgozó vezéreit üdvözli. Semmiféle politikai üdvözlésben nem vesz részt és attól teljesen távoltartja magát. Keresztényszocialista nagygyűlések Január hó 16-án a keresztényszocialista mun­kásság nagygyűlést tart a fővárosi Vigadók­on, amelyen a munkásság gazdasági helyzetével és a drágasággal fognak foglalkozni. Ugyanekkor az ország minden városában, ahol keresztényszoci­­alista szervezetek vannak, ebben a kérdésben ha­­­sonló gyűléseket tartanak. A központ titkárai ja­nuárban a központi vezetőség határozata alapján mind a budapesti, mind a vidéki szakszervezeti helyi csoportokat meglátogatják. A szakszervezeti agitáció a H-.-'í’ — ~u-u. m­egindiH-V ’ ' • keresztényszociaista pártmozgalmakat­ is. ban­n csorbíthatta. Arra a gyászfátyolra, melyet párisi békekonferenciára a magyar emléke borit, egy távol felkelő napnak ta­lán csagy halvány sugara esett: a békekonfe­rencia itha felismerte volna a magyar mű­­­veltség önzőségét és elismerte annak integri­tását, akinek respektálása a magyar békeszer­ződés freia előadójának legutóbb nyilvános­ságra jutt jelentéséből is kicsendül. A béke­­konferen a bécsi volt közös és udvari gyű­j­­teményyel szemben Magyarországnak — a volt csák császársággal fennállott állam­­jogi kaphatónak megfelelően — nagyobb jo­gát isme el, mint amilyennel a ste germaini szerződéses az osztrák utód­államokat ruházta fel és a preha­jtásra vonatkozólag is Magyar­­országra nagyobb garanciákat nyújtott. Bí­zunk be­, hogy a négyszázados együttesee után elvé s most már külön utakon járó két államban megmaradt egymással _ szemben annyi lej­rás, hogy e kérdést egym­ásközt si­mán vitem el, figyelemmel_ egymás nemzeti kulturájá s nem kerül rá sor, hogy Ma­­gyarorszá az említett biztosítékokat legyen kénytelen fénybe venni. , , E­remység beteljesedését kívánjuk az uj esztendőbe a magyar kultúrának. 1 . f l A n­écs! :r mfiRjgrcsek , • Irta: Gero -jc!) T-jm- * ^___ A magyar közvélemény ,T megnyugvással vette tudomásul a miniszterem­iiknek a nem­zetgyűlés egyik legutóbbi illésén mondott be­szédéből, hogy a kormány a bécsi magyar mű­kincsekkel szemben igenjeinket mihamarább érvényesíti. Rendkívü­l Szerencsés volt a mi­niszterelnök ama megkülönböztetése, hogy a mi ezirányú jogunknak nem a trianoni szerző­­dé­s a forrása, a békeszerződés csak elismerte jogunkat. Bécsi műkincseinkre való jogunk mélyen gyökerezhetik, ha azt még a békekon­­fore 1 eia is kénytelen volt elismerni, mely a.j vi égbekiáltó igazságtalansággal szemben Büket volt! Megtörtént, ami az akkori viszon­y ny 1 . közt nem csekély jelentőségű volt, hogy mialatt a­ békekonferencia a magyar békeszer­­ződé­st tárgyalta s a magyar delegátusok a Chelma de Madridban voltak némaságra kár­­pozíttva: egy előkelő párisi lap vezércikkben szállt síkra a magyar kultúra érdekében és kö­vetelte a bécsi magyar műkincsek és okiratok dudását. Apponyi nagy alakja körül a párisi közvéleményben oly légkör keletkezett, melyet elemi felsőbbség megőrzése szuggesztive hozot­t létre. A bécsi magyar műkincsekre való jogot. nem kellett, megadni, mert már századok óta megvolt, csak elismerni lehetett Magyarország a, bécsi magyar műkincseket sohasem szűnt meg­­ magáénak tekinteni. A nagyszentmiklósi kincs, II. Lajos páncélja, a Bocskai­ koronája, Zrínyi sisakja és kardja, Mátyás és Beatrix márvány domborműve, Anonymus krónikája, az udvari könyvtár száznál több Korona- Codexe mindenha nemzeti klenódiumaink közt szerepelt, állandóan ható tényezője volt nem­zet érzés világunknak és részese műveltsé­­■­inknek. A magyar tudomány hatáskörébe tar­toztak, mely mint a magáéval foglalkozott ve­lük. Azok a magyar kincsek, melyeket az ud­vari gyűjteményekben, a volt osztrák császá­rok és egy személyben p­agyar királyok gyűj­teményeiben őriztek, a közösség fennállásának idején is mint a magyar királyok kincsei fog­laltak ott helyet. S most, hogy a közösség meg­szűnt, Bécsben még ideiglenesen sincs többé mit keresniük, helyük a magyar királyság te­rületén van. Azok a kincsek és műtárgyak, melyekhez a személyükben volt közös uralko­dók mint magyar királyok jutottak, melyek rájuk ily minőségükben vonatkoztak, mindig a magyar királyi méltóság tartozékai voltak. Midőn I. Ferdinánd a mohácsi vész után a budai és visegrádi királyi kincstárakat Bécsbe vitette, ezt mint magyar király tette, hogy’ azokat, a török elöl biztonságba bek E kén­yszeri boly változással azonban se nem váltqgott Ringger -Midőn Hl XV­ll. század végéin i­gazítve ». műkincsek gyűjtésébe az államhatalom mind rendszeresebben kapcsolódott bele, s nálunk például II. József és I. Ferenc a kincse­letek hatósági beszól­­­­áltatását célzó rendelt,­okét adott ki, melyek alapján a magyar múlt újabb és újabb emlékei tették meg az utat Magyaror­szágból a bécsi udvari gyűjteményekbe: ez in­tézkedések az említett uralkodók magyar ki­rályi jogán alapultak. S ha a magyar kin­cseket magyar királyi hatalmuknál fogva bécsi gyűjteményeikbe vitették, ez kétségkívül an­nak jele volt, hogy a bécsi udvari gyűjtemé­nyeket magyar királyi gyűjteményeknek is te­kintették, hiszen Magyarországon a török hó­doltság és a folytonos harcok miatt ily gyűjteményeket hosszú ideig nem is le­hetett­ alapítani. Mint mindig, úgy változatlanul ma is a magyar királyság tulajdonát tevő e kincse­ket az osztrák köztársaság a likvidálás keresztülviteléig csak őrzi, s azokat ki kell adnia, mihelyt erre a magyar kormány, az ideiglenes őrzést köszönettel nyugtázva, hiva­talos lépést tesz. S nem kétséges, hogy az osz­trák kormány a kérelem teljesítése elől nem tér ki, hiszen ellenkező eljárásra semmi ok nem forogna fenn. Hasonló a helyzet a bécsi volt osztrák és magyar közös gyűjteményekben őrzött műkin­csek és egyéb történeti emlékek tekintetében. A közösség idején e gyűjtemények épp úgy Magyarország, mint a volt­­osztrák császárság tulajdonát alkották. Magyar műkincsek ezekbe épp azért kerültek, mert Magyarországot is megillető intézmények voltak. A bécsi volt közös hadimúzeumba tősgyökeres magyar csa­ládok és nagynevű nemzetségek, magyar egy­házak és hatóságok azért helyezték a magyar vitézség ereklyéit letétbe, mert a múzeum épp oly mértékben volt Magyarországé, mint Ausz­triáé, s mert ily múzeuma hazánkban nem volt. A közösség megszűnvén, az osztrák kormány­­kiadások ellen nem tehet, s meggyőződésem szerint nem is fog tenni észrevételt Nem hi­szem, hogy a magyar kormány oly tárgyakat reklamálna Bécstől, melyek a speciális osztrák történetre és kultúrára vonatkoznak, viszont az osztrák kormányról sem tételezheti fel senki, hogy jogtalanul megtagadná a Magyarorszá­got jogosan megillető műkincsek kiadását, me­lyek a magyar történelemnek drága ereklyéi, s melyek nélkül nemzeti életünk nem lehet teljes. A trianoni szerződés önkényesen és ideig­lenesen átrajzolhatta az ezeréves magyar ha­tárokat, a magyarság szellemi határait azon­ ki feszü­l a kereskedelmi minisztériumban? T­ényjavaslat az ipari munkáról. A keskedelmi miniszter nyilatkozata. — Alíj Nemzedék“ tudósítójától. — Hegyeslmy Lajos kereskedelemügyi minisz­ter tárcáját tartozó ügyekről és a kereskedelem­ügyi ministrium jövő év­i munkaprogrammjáról a következő untos nyilatkozatot tette munkatár­sunk előtt: tdr __ A nézetgyűj­és előtt fekszik egy­ törvény­javaslat a érpaki rendtartásról. Miután meg­győződtem r­ól, hogy az érdekeltségek ennek a törvényjavl­att­a­k a rendelkezésével a legtelje­sebb mértében egyetértenek, magamévá tettem és rajta leek, hogy a bizotságok minél előbb le­tárgyalják , mihamarabb törvény legyen belőle, mert ez a nérnöki kar régi óhajtását elégíti ki. Elrendelte, hogy az Országos Közlekedési Ta­nácsról szól törvényt revízió alá vegyék. A nem­zetgyűlés sünete után rögtön beterjesztem a vi­lágháború­­tal érintett ipari tulajdonjogok fenn­­­tartásira és visszaállítására vonatkozó megálapo­­­sok becskem­­enéséről szóló törvényjavaslatait. A tányobb­­i neállott változás folytán módosíta­sak kell i Ajesz k oltalmáról szóló readeBaviv­. ryival 'élendő ipar jogveaeum ogyö£fi—..-.w bt­ekslyezésé .1. a tisztességtelen verseny id­ei* ilései é . ZZ , . ■ t \ ' utt.v.-.ról és a fftm­dasági szakegipsületekről szóló törvényjavaslta«». Ezután sor kerül a magánalkal­mazottak­ szolgálati viszonyának szabályozásáról, a munkaidőről, fiatal­korú m­unkások és munkáinők védelméről, az ipar­­felügyeleti reformról, tová­bbá a testi épség és egészség védelméről és az elektromosságról szóló törvényavaslatok előkészítésére. Módosítják ezen­­kívül a vasárnapi munka szüneteltetéséről szóló törvényt is.­­ Ezek a munkálatok többé-kev­s­bé előhala­­dott stádiumban vannak és rajta leszek, hogy mi­nél előbb befejezést nyerjenek. Az érdekeltségek és az illetékes tényezők meghallgatása után ezeket a javaslatokat is a nemzetgyű­ls elé fogom ter­­jeszteni. Amint ebből a felsorolásból is látszik, a kereskedelemügyi minisztériumoban intenzív munka folyik. A MÁV rekonstrukciója. A kereskedelemügyi miniszter, aki több éve m­­ár Máv. igazgató volt, nyilatkozatában részletesen kitért arra a munkára, amely a Máv­-nál folyik: " A legnagyobb eréllyel folytatjuk­­a MÁV- nál a rekonstruáló munkát, amely eddig már igen gyönyörű eredményeket tud felmutatni. Ha valaki összehasonlítja az államvasutak állapotát az egy­­ével ezelőtti állapottal, el kell ismerni, hogy óriási haladás történt­. A vonatok rendesen közle­kednek és a járművek helyreállítása terén is szé­pen halad a munka. Sajnos azonban, hogy a jár­művek jókarba helyezésére hiányzik a szükséges pénz. A közlekedés sűrűsége és gyorsasága tekin­tetében még sok kivánn ivelőt hagy hátra, de nem is lehet várni azt, hogy már a hábo­rú előtti álla­potokra térjünk vissza. Ha az államvasu­tak­ a szük­­séges szén felett rendelkeznének, akkor a rekon­strukció munkája már jóval előbbre haladott volna és a forgalom igényeinek is sokkal mosszebbme­­nőleg tehetnénk eleget. Hogy milyen, kétségbe­esett helyzetben vagyunk, mutatja az a szomorú kö­rülmény, hogy most a forgalmat innét tizenkét napra meg kellett szüntetni_ — A szomszédos államokkal, nevezetesen Ro­mániával és Ausztriával a tárgyalások már előre­haladott stádiumban vannak. Jugoszláviával most folynak a tárgyalások, legközelebb pedig Cseh­országgal is megind.i­.lmak. Komiá­nlávni memaccvsy­. If

Next