Uj Nemzedék, 1921. február (3. évfolyam, 25-47. szám)

1921-02-01 / 25. szám

48: Kedd Fényes nappal harmincegy lakást fosztott ki egy hivatalnokleány — Az Új Nemzedék tudósítójától — Nem­ mindennapi kalandornő került nemrég a rendőrség kezére. A detektívek elfogták Bárányi Rózsi 21 éves, kereskedelmi iskolát végzett hivatal­nok­ leányt, aki főleg azokat a házakat kereste fel, ahol sok vagyonos ember lakott. Rendszerint be­állított a házmesterhez, ahol előadta, hogy az­­­egyik családhoz ajánlották nevelőnek, de a címet elfelejtette. Ily np­ódon sikerült is több helyre be­­ férkőznie. Mihályt valahol otthoniassá vált, olyan-­­kor, mikor a­ család tagjai nem voltak odahaza/ fényes najjjpal kifosztotta a lakást, hordárok segít­ség­ével Ja összes értékes holmikat kocsira rakatta és a legnagyobb nyugalommal elvitette. Jr­égre sikerült elfogni a vakmerően szédelgő aranyt és kiderült, hogy harmincegy lakást fosztott f­el és több mint ötmillió korona kárt okozott.­­ Az ügyészség Szerb­ utcai fogházában tegnap kérte Moldován detektívfelügyelőt, hogy mégegy­­szer sürgősen hallgassák ki, az újabb lopásokat is be akarja vallani. Erre ma délelőtt visszaideértek a főkapitányságra, ahol vallomása alapján a csalá­sok és lopások egész sorozatát vették jegyző­könyvbe. Lapunk zártakor a kabin­ornő kihall­gatása még tart. A tótság népszavazással akar dönteni és sorsáról A felvidéki tótok nagygyűlése Budapesten — Az Uj Nemzedék tudósítójától. — A régi képviselőház termében vasárnap dél­után nagygyűlést tartottak a Felvidékről kiutasí­tott és menekült tótok és megjelentek a Magyar­­ország meg nem szállott részében lakó tótság kép­viselői is. A hi­atalmas gyűlésen igen sok fölszólal­ás foglalkozott a csehek sanyargatásaival, a Felvidék népének­ szörn­yű szenvedéseivel és határozati ja­­vaslatt­an­ mondották ki, hogy követelik a tótság burteretdelkezési jogát és azt, hogy minden idegen­­ befolyástól menten, a tótság népszavazás útján szabadon dönthessen a sorsáról. A gyűlést Lakits Pál vörösvári plébános nyi­totta meg és javaslatára Janovicz Lajos ny. ,min. tanácsost választották meg elnökké. Csorba Ödön­­a felvidéki tótok elnyomásáról számolt be, a fel­vidéki munkások helyzetét pedig Hajidka János ismertette. A Komár Károly által benyújtott ha­tározati javaslat csatlakozásra szólítja fel az ame­rikai tótokat és a Lengyelországban és Bécsben működő tót- bizottságokat is. A közmunkák tanácsa sürgeti az építkezés megkezdését Csak építkezéssel lehet megszüntetni a lakás­­viselt. — A kormánynak kell építésre serken­­­­tenie­ a tőkét.­­. . — Az Új Nemzedék tudósítójától. — A fővárosi közm­unkák­ tanácsa kedden délután t­eljes ülést tart, amelyben a közmunkák tanácsa­­előterjesztést tesz­ a lakásnyomor­­enyhítésére. Az­­ előterjesztés szerint a­ lakáskérdésnek gyökeres, »komoly rendezése csak egy után érhető el: lakás­­\c,[ütéssel. Az e£ sok nehézség, amely ma az épít-t­ezésre gátolja/leküzdhető megfelelő tőkeerős váll­akozással jár a kormány nagyarányú támogatá­sába]. / \ A közfemunkárkt tanácsának elnöke, Szentgály Antal a­­következőképp vázolta az Új Nemzedék munkatársa előtt a közmunkák tanácsának­ állás­pontját : — A lakásínség csak új házak építésével eny­hííthető. Nem ismeretlenek előttünk azok a nehéz­ségek, amelyek az építkezést ma jóformán lehetet­lenné teszik, de céltudatos építőpolitikával ezeket is le lehetne küzdeni. A közmunkák tanácsa lé­­nyeges engedmény­eket tesz az 1914-ik évi Építési szabályzat rendelkezésein,­­ például alacsonyabb szobákat engedélyez, sok higiénikus rendelkezést enyhít a lehetőségig. A kormánynak kell lehetővé tennie az építkezést. Az anyagot főleg kompenzá­ciós szerződésekkel kellene biztosítani külföldről. Az uj ház tulajdonosának meg kell adni az ' adó­­mentességet és a házzal való rendelkezés jogát.­­— A lakáshiány­­ egyik oka az, hogy folyton több lakás válik használhatatlanná.; az eső becsu­rog a tetőn,­­a­ fal nedves, javítás pedig nincs már évek óta. A közmbinkák­ tanácsához naponta szá­zával érkeznek a lakók fellebbezései. Szentgály alelnök végül kijelentette, hogy ha a keddi ülés elfogadja a tanács előterjesztését, úgy azt azonnal felterjesztik a kormányhoz.__ MINDENÜTT KÖVETELJE AZ UJ NEMZEDÉK­«!! UJ Nemzedék A Peréra-ház Madácső-szofeája Egy névtelen adakozó százezer koronát adott a Társaságnak —■ Az Uj Nemzedék tudósítójától — A Betőfi Társaság új vezetősége nagy buzga­lommal látott hozzá ahhoz, hogy a társaságot mintn szélesebb körökben népszerűsítse és hogy, fokozottabb munkával több eredményt mutasson­­fel, mint eddig. Tavaszra nagy és szép tervei vannak a Társaságnak. E tervekről munkatár­sunknak illetékes helyről, a követke­ző felvilágo­sítást adták: — Már régóta terve a Társaságnak, hogy a­ziiégh®rtf Költőnek, Madáchnak méltó helyet szen­teljen fel a Petőfi-házban. Most sikerült enge­délyt kapnunk, hogy Madách alsósztregovai laká­sának berendezését, íróasztalát, könyveit, stb. el­hozhassuk és nemsokára kész lesz a Madách-szoba is a Petőfi- és Jókai-szoba mellett. Tárgyalásokat folytatunk egy Orlay-féle Petőfi-kép megszerzése érdekében is, amely kép egyetlen jó kép Petőfiről. Továbbá Endrődi Béla, a nemrég elhunyt költő­nek, Endrődi Sándornak fia, több Petőfi relikviát ajánlott fel atyja hagyatékából a Társaságnak. Meg fogjuk szerezni Balázs Sándornak, az ötve­nes évek kitűnő humoristájának képét is a Petőfi­­ház részére. : — Legújabb tervünk az, h­ogy tavasszal há­rom kultúrtörténeti matinét rendezünk a Nem­zeti Színházban. Hogy a társaság munkája­ nem meddő és hogy a közönség is mennyire érdeklődik irántunk, mutatja az a tény is, hogy egy névte­­­len adakozó épp a napokban küldött százezer kor rónát a Petőfi Társaság céljaira. Pécsi levél ■y* Az Új N­emzedék tudósítójától. — , Pécs, január 29._ / Amióta Pécs városának kormányzását a szerb hatóságok a nemzetközi jog és a­­népakarat súlyos­ megszértésével a kommunis­­­­táknak adták á£,­azt­a a polgárság és a keresz­­tényszocialista társadalom két malomkő között . A polgárok személy- és vagyonbiztonságát egyfelől a kommunisták, másfelől a szerbek veszélyeztetik. Nincs szükség gyanúra, elegendő egy szerb tisztviselő, vagy egy kommunista egyéni ellenszenve és indokolatlan szeszélye, hogy tekintélyes, teljesen passzív viselkedésű­­ és visszavonult embereket börtönbe hurcolja­nak és bántalmazzanak. A napokban ismételten betörtek az Irgal­mas nővérek intézetébe és azon a címen, hogy magyar tisztek után kutatnak, órákon át tar­tották rémületben a bentlakó nővéreket és ta­nulókat. A városi rendőrségen Dózsa önkéntes ismert sorsához hasonló esetek napirenden vannak. Dózsa önkéntes­ szakaszvezető temetése után fokozott buzgósággal folytatták a magyar pol­gárság terrorizálását. A temetésen impozáns módon nyilvánult meg a magyarság részvéte, a jelenlevők nem titkolták mélységes felhábo­­rodásukat. Ennek a hatása alatt aznap este letartóztatták a református lelkészt, a temetési vállalkozót és több polgárt,, akiket csak az­ an­tant misszióhoz tartozó olasz kapitány közben­járása mentett meg attól, hogy a Dózsa sor­sára jussanak. Az elkövetett kegyetlenségek ellen a pécsi magyar nőegylet január 24-ére tiltakozó gyű­lést hívott össze, melyre az antantmisszió ve­zetője is megígérte megjelenését. A gyűlésen körülbelül ötezer főnyi tömeg jelent meg, kö­zöttük igen sok munkás asszony, hogy tilta­kozzanak a lehetetlen állapotok és a Linder­­uralom ellen. Az antantmisszió vezetőjének egy memorandumot akartak átnyújtani, azonban a várt előkelő idegen helyett harminc emi­gráns kommunista­ detektív és 15 szerb csendőr rontott a terembe, akik puskatussal kezdtek dolgozni. Künn az utcán, ahol rengeteg asz­­szonytömeg állott, lovascsendőrök vágtattak végig és karddal kezdték ütlegelni a védtelen tömeget. A szerb és kommunista tettlegességek különösen a munkásasszonyok körében keltet­tek mérhetetlen elkeseredést „ezért kell kom­munista uralom, ezért akarják itt tartani a szerbeket" — hangzottak a kiáltások, mire más­nap tizenöt magyar asszonyt, közöttük Zichy Lujza grófnőt és számos munkásasszonyt le­tartóztattak, s közülök többet véresre vertek. Ugyancsak több úriasszonyt letartóztattak a miatt, hogy a szerencsétlen véget ért Dózsa önkéntes temetésének rendezésében résztvettek. Zichy Gyula gróf püspök hatezer kötetes könyvtárát elrabolták. Ottveszett az értékes le­véltári anyag és kézirat gyűj­t­e­mény is. A megszállt Baranyában lakó magyarok rémülettel gondolnak arra, hogy a belgrádi belügyminisztérium az egész megszállott Ba­ranya közigazgatását a­­pécsi rendszerhez tel­jesen hasonló módon szándékszik átszervezni. A belügyminisztérium utasítására a törvény­hatósági bizottságot úgy alakítják meg, hogy 120 bizottsági tag közül 45 szerb és sokác, 40 Linder-párti, 15 német és a többi 10 magyar és zsidó legyen. 1921 február 1. Hollandia budapesti követe a magyar államférfiakról és a nemzeti hadseregről — Az Új Nemzedék tudósítójától. — ■C­épi, január 31. Jonkheer van der Treibe, Hollandia budapesti követe, aki azelőtt Bécsben képviselte hazáját, rövid időre visszatért Bécsbe. Az Új Nemzedék tudósítója meglátogatta, hogy­ megkérdezze, milyen benyánlásokat kapott Buda­pesten. A követ "g&t«'"rognálta a többi közt: , ,Szivesen” mentem a magyar fővárosba, mert a magyar nép mindig szimpatikus volt ne­kem. A vezető magyar államférfiakkal folytatott tárgyalások a legjobb benyomást tették rám és meggyőztek arról, hogy Magyarország vezető pol­itikusai bámulatos energiával látnak hozzá az újjáépítés munkájához Egyenesen imponáló az­­ az akarat és hozzáértés, amellyel Hegedűs pénzügy­m­­in­iszter dolgozik kitűzött programotjának meg­­valósításán.­­ A magyar hadsereg, noha számbelileg ki-­ csíny, jól kiképzett és annyira fegyelmezett, hogy mindez­, tekintetben mint számottevő tényező fog szereplelni. Igen örvendetes, hogy a külügyminisz­teri széke,­ C­ratz Gusztávval töltötték be. Az ő kiváló összeköttetései szintén segíteni fogják az országot­­a gyors talpra«Hasban. ***’'" **‘-* mn ■ -■ -—■— r-*-. —r nirrvri inniMillim Nitti a versaillesi békeszerződés ellen Zürich, január 31. Nitti olasz miniszter­elnök cikket irt a Secoloba a versaillesi béke­­szerződésről s a többi közt ezt mondja: , , A versaillesi békét a gyűlölet diktálta és szigorú végrehajtása a sersik háborút idézne föl. Németországot csudt v­agy lehetne fizetésre kényszeríteni, ha a szövetségesek folytatnák a fegyverkezéss és azonban romlásukat - jelen­tené. A szövetségesek sokkal előbb pusztulná­­nak idele, mint Németország. Európa nyu­­­gatora csak úgy állhat helyre, ha Németor­szágra nem rónak ki nagyobb kártérítési ösz­­szeget, mint, amennyit minden erőszakos in­tézkedés nélkül megfizethet néhány esztendő alatt. • .. . Új választás Angliéban London, január 31 Lloyd Georoh elhatá­rozta, hogy nyomban kiírja az t­j választást, amint az alsóház elintézte új költségvetési —nrr imnnravum-ii m rn unnw.-gTimi^“«^ y nu SZÍNHÁZ,_JMŰVÉSZET Rózsa Amerikába érkezett Rózsa­ L­ajosr­a, múlt évadban kifütyülték az Operában. Kortársai kijelenteték, hogy nem lépnek fel vele közös előadásban, mert gyaláz­kodott, tüntetett, politizált. Rózsa Lajos ettől kezdve a Lipótváros nemzeti hőse lett, akinek menekülnie kell. Az élelmes hős erre­ többszö­rösen „kiárusította” lakását, eladott bútorda­rabok helyett a Teleky-térről hordatott pohár­széket, kanapét kifogyhatatlan szobáiba, s így történt, hogy tisztelőinél, barátainál tit­koss­ágyat számlálhatunk össze, melyek mind, Rózsa mester „tulajdonát képezték”. A lakás végül mégis kiürült. Tollszárakra, tintatar­tókra,­ vánkosokra, sőt fogpiszkálókra került a sor, s ezreket fizettek egy-egy párnáért, melyen a hős dalnok fejét megpihentette. Rózsa végre elutazott, Bécsben várta be az amerikai vizu­m­­ot, mely egy év után meg is érkezett. Rózsa most már nem szidja a Kaerntner-Strasse sar­kán a barbár magyarokat, Amerikába utazott. Itt Ben Blumenthal mester támogatásával máris óriási népszerűséget szerzett, mint­ a „Keresztény kurzus” hiteles áldozata. A na­pokban sürgöny jött Rózsától: „Rózsa boldog, sok pénzt fog keresni, ünnepük.“ Semmit­­ sem irigylünk tőle. Keressen dollárokban annyit, mint tollszálaiért, ágyaiért keresett koronák­ban. Csak egy kikötésünk van. A Metropolitan Opera sarkán szidja olyan fenhangon az ame­rikaiakat, mint a pesti Opera környékén gya­­lázta a magyarokat. * (Deméry-matiné.) A Szent­ István Bazilika karnagyának, Demény Dezsőnek, ötvenedik­­ szüle­­­­tésenapja alkalmából tisztelői és barátai vasárnap i. e. a Katolikus-kör termében a Palesztrina Mó­­rus, a Budai dalárda és több magánénekes közre­működésével hangversenyt rendeztek, amelyen ki­zárólag a jubiláns alkotásai kerültek előadásra. A matiné előkelő közönsége a műsor minden egyes száma után meleg ünneplésben részesítette, a ki­váló zeneköltőt. * (A Felvidékiek mű­vészestéje a Vigadóban.) A régi magyar muzsikának arányaiban is nagysza­bású bemutatója lesz a Felvidéki Liga febru­á-ik­i hangversenye, amelyen az, Operaház kiválóságai: Székelyhidy Ferenc, Marschalkó Rózsi, Ni Bodor­ ­ EGiYPTOMI BOHÁÜYFÁe] ” ÉRKEZETT!! CITY, IV., ESKÜ-UT S. SZ. !

Next