Uj Nemzedék, 1921. március (3. évfolyam, 48-68. szám)

1921-03-05 / 48. szám

P t9 I .«AK 4 * III Ncimodék Előfizetési árak: Égisz évre . 440 K — f. Negyedévre. * 110 K — f. Félévre < . . 220 K — £. Egy hóra. » « 40 K — f. Egyes szám ára helyban, vidékéé és pályaadvaron 2 kér. — Hirdetések miÚimétsres díjszabás szériák POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Krüger Aladár dr. Szerkesztőség: V.. Konvéd-u. 10. Kiadóhivatal: IV., Gerlóezy-a. 11. sz. A szerkesztőség telefonszámai: Felelős szerkesztő: 75-88. Közgazdasági rovatvezető: 75-31. Szerkesztőség: 110*55, 7*29, 7*21. A kiadó- hivatal telefonszázsai: 5*57, 5-68 és 5-69. ■> Budapest, 1921. Ili. évfolyam, 48. (433.) szám Szombat, március 5. iniiI!IlllillIlllIIIlIiI{!IIIIII<lll!IIIIIIIIIi!IIIIIIIIIIIII!illlllItlll!IIIIilHlllllllll!Iilllilllll!lll!llllllllllillllliiI!llillllll!llllIillilIII!ll!llllllilí!llllilli!lllllIlimiII!l!imilliimi!miililSllllil!!!ll!Slillllll!IÜMIHIIIlIllli:il Szétfoszlott a vörös árnyék A jjyomdászsztriíjk lezajlott. Ma Budapest összes nyomdáiban újra felveszik a munkát, a munkások igényeit pedig az arra illetékesek tárgyalás alá veszik és annak rendje-módja szerint, komoly megbeszélések utján, fogják a megoldást keresni. Szóval az erőszak helyett a józan meggyőzés, az ököl helyett az élsz argu­mentumai fognak felsorakozni. A nyomdászsztrájknak ez a befejezése egé­szen újszerű finálét jelent a sztrájkok történe­tében. Ha azelőtt sztrájk tört ki Magyarországon, már jóval előtte izgatottak voltak a kedélyek, aggodalom ülte meg a lelkeket. Maga a sztrájk az élet artériáinak lekötését jelentette, a társa­dalom egyes rétegeiben megállóit az élet pezs- dülése. vörös árnyék húzódott végig a polgári társadalom fölött,, ebben a vörös árnyékban szorongva jártak, tehetetlenül vergődtek az emberek s a zavarokból a közgazdasági élet szeizmográfja, a tőzsde, állami rendünk meg­rokkanását konstatálta. Mindezek a kórtünetek, melyeket pedig ugyancsak mohón lestek körülöttünk minden­felé Magyarországnak prédára éhes ellenségei, a mostani nyomdászsztrájknál elmaradtak. Uj fajtáját láttuk a sztrájknak. Nem állunk többé tehetetlenül, megriadt nyáj módjára, hanem a szervezettséggel szervezettséget állítunk szem­be. melyben nem lehet többé döntő tényezőül beállítani a tömegeknek kívülről dirigált nyers .parancsszavát. 1 Nyomdászsztrájk volt és annak ellenére az ország hírszolgálata egy pillanatra sem akadt meg. A műegyetemi ifjúság a társadalom ren­delkezésére bocsátotta technikai tudását,' be­állott szedőnek, öntőmunkásnak, gépmunkás­nak és éjjel-nappali megfeszített munkával le­hetővé tette, hogy a közönség a szokott időben újságot kaphasson. A polgári társadalom teljes nyugalommal várta, mig a nyomdászok lelké­ben is a jobb belátás válik úrrá. A közgazda- jsági életnek vári megrendülése egyáltalán nem következett be, sőt ellenkezőleg, a külföldi t-zsdéken a magyar értékeknek jelentékeny (emelkedése állott be, mindez annak kétségtelen (bizonyságául, hogy Magyarországon a mai tár­sadalmi rend kősziklán áll, amelyet falrafestett pokolkapuk nem dönthetnek meg. A tőzsdék a (várt földrengés helyett abszolút nyugalmat és biztonságot jeleztek. És ezekhez a külföldi jel- ' zőállomásokhoz hűségesen csatlakozott a bu­dapesti közgazdasági szeizmográf is. Min­denki, hogy ha a kézimunka frontján az első- nyomdászsztrájkot. A budapesti tőzsde, mely­nek irányító hatalmasságait szintén jól ismer­jük, megpróbált néhány napig fontoskodó és aggodalmas arcot vágni. Az elfogulatlan kül­földi ' tőzsdék általános irányzata alól azonban nem vonhatta ki magát, kénytelen volt az ese­ményekből is levonni a következtetést: a csü­törtöki tőzsde általános lanyha üzletmeneté­ben a jól értesültek, a szabadkőművesekkel összeköttetést fenntartó elemek frontot vál­toztattak és egyszerre vásárolni kezdtek nehéz papírokat száz és ezer darabos tételekben. Felismerték, hogy a sztrájk mint üzleti puccs is csődöt mondott és igyekeztek nyeregbe- szökkenve, a közgazdasági megszilárdulás, a bizalom élén lovagolni legalább egy • kis nye­reség után. A nyomdászsztrájknak ebből a lezajlásából bűn volna le nem vonni a tanulságokat jobbra és balra. A polgári társadalom merítsen erőt és önbizalmat a még hatásosabb további szer­vezkedésre. A kézi munkakészség ne legyen egyesek kiváltságos titka, álljon készen min­denki, hogy ma a kézimunka frontján az első­sorból valaki hátralép, belépjen annak a he­lyébe és ne engedje a békés társadalom had­állásait. megbontani és felgöngyölíteni. A mun­kássá« is ismerje be azt, hogy a polgárság tel­jes rokonérzéssel kíséri ugyan a munkásság­nak minden jogos gazdasági követelését, de magát megrettenttetni, terrorizáltatni, nem fogja többé. Uj iránynak / kell elkövetkeznie a társa­dalmi osztályok egyensúlyának kialakulásáért Az Uj Nemzedék tudósítójától — • Berlin, március 4. A londoni konferencia legutóbbi üléséről érkezett; német jelentés sze­rint Lloyd George beszédét azzal a kérdéssel végezte, hogy Simons dr. rögtön óhajt-e vála­szolni, vagy pedig ma délután akarja-e elhatá­rozását közölni. A német külügyminiszter erre azt mondotta, hogy Lloyd George beszédét át fogja tanulmányozni azzal a gondossággal, mely a beszéd terjedelmének és jelentőségének megfelel. Eszerint a választ hétfő délután fogja megadni. Simons dr. tiltakozott az ellen, hogy Lloyd, George a német kormány szándékait félremagyarázza és hangsúlyozta, hogy semmi ok sincs azokra a kényszerrendszabályokra, amelyekkel a szövetségesek Németországot megfenyegetik. (M. T. I.) Hogyan tervezik a szövetségesek a büntető intézkedések végrehajtását London, március 4. A Daily Telegraph Írja: Ha a németek elutasítják a szövetségesek ulti­mátumát, az első intézkedés az lesz, hogy Mannheim és Bonn városát francia csapatok szálljak meg. Ezután Majna-Frankfurt és Darmstadt városára kerül a sor. Berlin meg­szállásáról szó sem volt, A francia, angol és olasz sajtó erélyes megtorlást követel Páris, március 4. (Havas.) A francia sajtó egyértelműen követeli, hogy a szövetségesek energikus büntető intézkedésekkel feleljenek Németország vakmerő kihívására. Az Eclair elsősorban gazdasági intézkedéseket követel, de szükségesnek tartja a katonai operációkat is, mert meg kell előzni Németország fegy­veres lázadását. A Repubüque Francaise nagy hibának tartaná, ha a büntető intézke­dések végrehajtását elhalasztanák május 1-ig. A Le Peuple, az általános munkás-szövetség lapja azt Írja, hogy a német delegáció nagyon cgyügyüen végezte dolgát. Az Ere Nouvelle szerint a németek ellenjavaslata nem volt ko­moly, tehát ők maguk az okai, hogy nem lehe­tett róla tárgyalni. London, március 4. Az angol sajtó csak­nem egyértelműen foglal állást Németország ellen. A Times azt Írja, hogy a szövetségesek­nek a németek gyalázatos javaslataival szemben erőseknek kell lenniök és össze kell tartaniok. A Westminster Gazette azt írja, hogy a német ellenjavaslatot nem lehet egyébnek tekinteni, mint Németország sötét taktikai manőveré­nek. A Morningpost meg van győződve róla, hogy Németország nyomban fizetni fog, amint észre veszi, hogy a szövetségesek szilárdan összetartanak. Róma, március 4. Az olasz lapok többsége azt Írja, hogy a német kormány elvesztette a valóságok iránt való érzékét. Az Idea Nazipncile szerint, ha a német javaslatokat elfogadnák, nagyobb csapás érné Olaszorszá­got, mint a legyőzött Németországot. A Tribuna követeli, • cmlS^eztessék Németorszá­got arra, hogy a szövetségesek határozatai a németek által okozott iszonyú pusztításoknak csupán egy részére vonatkoznak. folytatott mérkőzésben. Nem az osztályban?,, hanem a kölcsönös méltányosság legyen a1 vezényszó. Proletárdiktatúrát nem türünk, pro­letárokká nem leszünk, ellenkezőleg, azt akar­juk. hogy minden proletár jólétben élő, meg­elégedett magyar polgárrá legyen. Olasz lapok Franciaország erőszakos politikája ellen Róma, március 4. A Popolo Romano kije­lenti vezércikkében, hogy Olaszország sem ka­tonával, sem pénzzel, de még barátságos nyi- latkozattal sem hajlandó támogatni Francia- ország erőszakos és bosszúálló politikáját. A A Tempo ezt irja: Úgy látszik, ismét a kímé­letlen és kapzsi németellenes politika győzedel­meskedik. A konferenciának nem lesz egyéb eredménye, minthogy újabb emeletet ópjt arra a kártyavárra, amelyet Versaillesban állított. Amerikai lapok Németország mellett Newyork, március 4. A World szerint a né­met ellenjavaslatok alapján a szövetségesek megkezdhetik a tárgyalást. A lap szór int a megszállott Németország nem tud hadikárpót­lást fizetni. Az Evening Post engedékenységet ajánl, a Mail pedig egyenesen azt kívánja, hogy Németországot segítsék a szövetségesek, mert Németország kedvezőtlen helyzetét egész Közép-Európa megsinylené. Az Evening Jour­nal figyelmezteti a szövetségeseket, hogy ne fe­szítsék túl a hurí. Fölfegyverzett angol kereskedelmi hajó Hamburgban Hamburg, március 4. Az Oranje Kiver nevű angol kereskedelmi gőzös tengeri szállitmány- nyal ideérkezett. A hajó födélzetén 10.5 centi­méteres ágyú van, amelynek csövét a város felé fordították. Ez a harmadik eset, hogy föl­fegyverzett idegen kereskedelmi hajó jelenik meg Hamburgban. Hasonló jelentés más német kikötőkből is érkezett. A megszálló csapatok eltartás'' tönkreteszi Németországot London, március 4. Bonar Law kijelen­tette az alsóházban egy interpellációra adott válaszában, hogy a Rajna vidékén levő meg­szálló csapatok létszáma 10.909 ember és eltar­tásuk költsége havonként körülbelül 219.200 font sterling. Anglia és Franciaország osztozkodnak a zsákmányon. London, máreius 4 A Daily Herald irja: Ha a németek kétszer annyit szállítottak volna már, mint amennyit szállítottak, akkor is elutasították volna javaslataikat. Angliai és Franciaország ugyanis már régebben meg­egyeztek a zsákmányon. A megegyezés úgy szól, hogy Franciaország szabad kezet kap Németországban, viszont eltűri, hogy Anglia Kis-Ázsiában léphessen föl tetszése szerint. fi venlzelislóH Konstantin Királyi oKolinK g londoni kudarc miatt — 'Az Ui Nemzedék bécsi tudósítóidtól. — ' Zürich, március 4. Az Epnca athéni távirata sze­rint a görög kérdésben hozott londoni határozatot a venizelisták felhasználják Konstantin király ßlleil-, irányuló propagandára. Féktelen módon támadják aj királyt, akit azzal vádolnak, hogy elárulta a hazái és, szerencsétlenségbe dönti a görög népet. A német külügyminiszter tiltakozott az erőszakkal vaiO fenyegetés ellen Az antant sajtója Németország ellen — Olasz és amerikai lapok a németek mellett %

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék