Uj Nemzedék, 1921. április (3. évfolyam, 69-93. szám)

1921-04-01 / 69. szám

1921 április 1. UJ Nemzetitek A volt holland miniszterelnök lány­a a magyar népművészetről m­ás 17­ Nemzedék tudósítójától. .. • Fluyper Krisztina, a volt holland ruinierter­üloök leánya tizenkilenc oldalt irt a Stemmen 'Pea Tijds-ben a magyar iterőmű­vészedről. Műérte­l­­ém­i szemmel és mű­vészi képzet üteggel vizsgálja a sok magyar csodát Balasza Istvánné házában és a Széprajzi Muzszufiban. Maat, a hollandi alföld, a magyar Tiszapart, is megszülte a maga független, egyszerű művész­­parasztóját. A függetlenség, a szabadság, amely ebből az áldott földből fakadt, adta meg a magyar lakás, bútorzat, házieszközök, ruházkodás vonalai­nak és színösszeállításának stilusát — mondja Bunyper Krisztina. Idegen még talán sohasem érest® meg ilyen ■finoman a magyar föld és a magyar­ ember közötti életközösséget. Egyik a másikért van és nem képzelhető el egymás nélkül. A magyar ruháról azt írja, hogy fejedelmi, fejedelm, — alá is húzza — nem talál más kife­jezést arra a sok művészi kincsre, ami a magyar parasztasszony tanulatlan, ősi kultúrájú lelkéből vetődik a párnákra, ágyhuzatokra, mellénykékre. Fenséges elegancia van bennük, — mondja Kuyper Krisztina — amit nem lehet tanulni, — különbést is s magyar népművészet közvetlenségére m­egem­­lő, hogy a mi parasztasszonyunk legtöbbször nem Sb rajzol, hanem egyenesen a lelkéből hímez min­tákat, amelyek színéből m­egelégedettség, vidámság és nyugalom tükröződik vissza. Kétszer volt Kuyper Krisztina nálunk. 1017- ben a diadalmas Magyarországot látta, akkor any­­aigira megszerette a művészetünket, a nyelvünket, hogy elhatározta: magyarul fog tanulni, s eljött hozzánk másodszor is, a nagy katasztrófa után. Barátunk lett, mert magába szitta a mi földünk Lehelleré­t. Barátunk most is, az írását igy fejezi fel „Két nagy sebből vérzik szegény Magyaror­szág. Az egyiket a háború ütötte rajta, a másikat a béke. És az utóbbi a nagyobb, sasit gyógyitha­­tjaan." II.­I. Miért Lett antiszemita Ford, az autókirály? B©di*Sclmimmer Róza gyanús szerepe TM Az Új Nemzedék tudósítójától. —­ Kevesen emlékszünk Forrt Henry-re, az amerikai autókirályra, a Békehajó-akció ve­zetőjére. fölé­be kell visszamennünk: az expe­díció célja az európai béke megteremtése volt. Sokan akarták már akkor is — Ford ameri­­kahásan akarta megcsinálni. Kiszámította, hogyha a háborús felek azt a rengeteg­ pénzt, amelyet munícióban füstölnek el, mezőgazda­­sági gépek gyártására fordítanák, a gépek árát az eddiginek egyötödére lehetne szállí­tani, aminek kimondhatatlan előnye és kiha­tása hinne az emberiség gazdasági életére és boldogulására. Ezzel a szent céllal indult meg a Békehajó, amelynek fedélzetén a két kontinens tudomá­nyos életének kiválóságai szerepeltek. Magyar­­országot BédiSchwimmer Róza kép viselte.­­ Schwimmer Rózának egyébként igen előkelő szerepe volt, nagy mértékben az ő imerativá­­jára indult meg az akció, — Fordnak rövide­sen­­ bizalm­as­a, sőt titkára lett. Az eset nagy feltűnést keltett akkoriban, — az egész világ­sajtó foglalkozott­­vele — a hajó már Kopen­­hágában és Krisztiániában is volt s egy szép napon beütött a csőd, Ford beteget jelentett , éttól kezdve végleg elhallgatott az akció. ■ Legújabban egy amerikai pap Charles F. Jak­ed dr., aki az akcióban részt vett, nyilatko­zott a Christian Register-ben. E nyilatkozat­­ból kitűnik, hogy miért bukott meg a Ford akció._ — Aked többek között a következőket mondja: „Az expedícióban kiváló képességű és jellemű urak és hölgyek vettek részt; a szószóló mindenekfelett egy Schwimmer I’m­a nevű zsidónő volt, akit Ford eleinte teljes bi­zalmával ajándékozott meg. Hogy hogy és mint történt, nem tudni; a tény azonban az, hogy egy szép napon Ford formálisan elker­gette ezt a hölgyet és kijelentette, hong­ban fillért sem ad a további akcióra. Az ok min­denesetre Schwimmer Rózával lett keserű la­­ppaszteri­aiban rejlett: Ford látta­, hogy be­­csapták, hogy jóhiszeműségét üzleti elánon kihasználták: ez a nagy emberbarátot teljesen letörte, beteggé tette . Ford a világsajtó guny­­iacája kíséretében tért vissza Amerikába. Aked cikke azért keltett nagy feltűnést Amerikában, mert az eset óta Ford óriási va­gyonát és hatalmas befolyását teljesen az an­tiszemitizmus szolgálatába állította — egész tömeg újságot irányít ebben a szellemben, úgy hogy akciója a zsidóérdekekre fölöttébb ká­ros. A zsidó la­pok egyedül Schwimmer Rózát okolják, mint aki az autókirály előtt a zsidó­ságot annyira antivafikunsá tette, hogy Ford most minden erejét a zsidóság­ elleni küzde­­fefflje hasánál Ja fel-­ A románok újabb értékeket visznek ki Magyarországból A budapesti román misszió tárgyalásai a kormánnyal *— 'As Uj Nemzedék tudósítójától. — Bukarest, március 31. A Patria közli a budapesti román pénzügyi és gazdasági misz­­szió információja alapján, hogy a misszió tárgyalást folytat a magyar kormánnyal a Magyarország területén tartózkodó román álampolgárok értéktárgyainak és értékpapí­­rominak kiviteli engedélyéről. Az engedély továbbá kiterjed a Rom­ániában és a román megszállás alatt lévő magyar területeken lakó román állampolgárok és társulatok magyar területén levő vagyonára is. A következő értékek és értékpapirosok vi­hetők ki: 1. Hadikölcsönkötvények. 2. Nyilvá­nos magyar értékpapirosok, részvények, jel­­záloglevelek, magán- és állami kötvények, amelyek koronaértékre szólnak, kivéve a ko­­ronajárad­ék kötvényeit és bizonyos kategó­riájú jelzálogkötvényeket. 3. Idegen értékek, akár korona értékű, akár más valuták.­­ kül­földi valuták, a, Magyarországon kívüli álla­mok lebélyegzett bankjegyeit is beleértve. Nem terjed ki a kiviteli engedély az arany és ezüst érmékre és feldolgozatlan aranyra és ezüstre, az idegen értékre szóló magyar állami kötvényekre, a négyszázalékos s a három és fél százalékos magyar járadékra, a négy százalékos tiszai és szegedi földhitelkötvé­­nyekre, művészeti és tudományos értéktár­gyakra, valamint az Osztrák-Magyar Bank le­bélyegzetten bankjegyeire sem. A budapesti román misszió közli egyúttal azt is, hogy amint elintézte a kiviteli enge­dély dolgát a magyar kormánnyal, az érde­kelt román állampolgárok és intézetek nyom­ban meg is kezdhetik az engedélyezett értékek elszállítását. Erdélyi gazdasági kongresszus Bukarestben Az ipari és kereskedelmi törvények egysége­sítéséről is tárgyaltak .■ Az Uj Nemzedék tudósítójától.­­Bukarest, március 31. Március 24-én kezdődött Bukarestben a kereskedelmi és­­iparkamara helyi­ségében a félűivolatei-,a összehívott erdély­i gazda­sági kongresszus, amely rendkívül fontos gazda­sági és gazdaságpolitikai kérdéseket intézett el. A kongresszusról ideiglenesen csak egészen rövid jelentést adtak ki, amely jóformán csak el­sorolja a napirend egyes pontjait. Szóba kerültek az Erdélyben szükségessé vált különleges kiadások, amelyekkel Erdély gazdasági erejének intenzívebb kihasználását akarják elérni. Tárgyaltak a Magyar­­országon megszállt területek és Románia egységes vámpolitikájáról, forgalmi és szállítási kérdésekről, a vasúti díjszabásokról­, ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi statisztikáról s a kiviteli és behoza­­tali kereskedelem szabályozásáról. A kongresszus kimondta, hogy szükségesnek tartja a kereskedelemre és az iparra vonatkozó törvények kiterjesztését Románia új területeire. A bankkérdésről és új bankjegyek kibocsátásának módjairól is tárgyalték. A kizárólagosan erdélyi ügyek megvitatására összeírt orott kongresszuson érthető feltűnést kel­tett, hogy Bukovina és Besszarábia képviselői is megjelentek. Ez a körülmény annál feltűnőbb volt, mert a kongresszus rendezői különös nyo­matékkal hívták meg az Ausztriától és Orosz­­országtól elszakított területek képviselőit. Végül elhatározták, hogy újabb kongresszust­ hívnak össze, amelyre Románia és a hozzá csatolandó valamennyi terület ipari, pénzügyi, kereskedelmi és mezőgazdasági érdekképviseleteit, meghívják. Salik Fatime és más idegenek Budapesten — Az Új Nemzedék tudósítójától — A nagyvárosi étel tarka forgatagában gyak­ran akadunk össze furcsa, nem mindennapi ak­tokkal. Kalandos életű emberekkel, kik sokszor a világ másik részéről vetődtek ide, ahogyan sor­suk kiszámíthatatlan szeszélye sodorta őket. Böl­­kerert ma-' közü­lök néhányat, megkértem, mondják el, miként kerültek Budapestre? A török tdrissorm­ester-kisasszony Oroszországból nemrégen hadifoglyok ér­keztek Budapestre. A Hernád-uttcai hadifogoly szálláson a sok fáradt, szomorú nézésű ember kö­zött, találtam egy mosolygós arcú nőt is. — Talán csak nem hadifogoly? — próbált el­mélkedni kísérőm. Nagy meglepetésemre egyszerre többen is ki-, jelentjük, hogy bizony hadifogoly, ki ezelőtt pár héttel jött Szibériából. A kisasszony Salih Fatime 25 éves konstantinápolyi török leány, ki Makro­­vics János néven, mint törzsőrmester, végighar­colta a világháborút és megsseente az arany év­­ezüst vitézségi érmeket, valamint két­ török kitün­tetést. Salik Ffttirn© a következőket mondotta: — Édesapámmal, Salik Musztafával és négy fivéremmel együtt a balkán háborúban —­ én akkor még mint ápolónő — szerb fogságba ke­rültem, ahonnan csak az albán események után szabadultunk ki. A világháború kitörésekor Buda­pesten rekedtünk, mire jelentkeztünk a pesti, egyes bosnyák ezrednél. Még 1914-ben kikerültem a frontra, hol megszereztem a kitüntetéseket és­elértem a törzsőrmester­i rangot. 1917-ben sebesül­ten elfogtak az oroszok. Apám és két fivérem el­esett. A másik kettőről nem tudok semmit. Aztán kijelentette, alig várja, hogy háború fegyett. Már nagyon játszok­, Pénterá 3 jön -jT usszuf az egyiptomi kávé főúri Egyik előkelő szálloda éttermében úgynevez­e­zett, valódi török kávét hordoz szét a vendégek­­ között. Hosszú termetén fantasztikus, színes , keleti ruha ragyog, olajbarna arcában pedig meg­villannak fehér fogai, amikor mosolyogva a ven­ ■­dég elé teszi a párolgó feketét. Ibn Jusszufnak hívják. Egyptomból jött Gizsh városából, ezelőtt kilenc esztendővel. Tört magyarsággal elmondja, hogyan került a fáraók libájából Budapestre. Tiz év előtt egy egyptomi leány volt a menyasszonya, ki szerette a művészi táncokat s a színpadra kívánkozott. A menyasszony egyik napon eltűnt Gizehből egy színtársulattal, amely európai­ körútra indult. Ibn Jussuf nagyon szerette menyasszonyát, pár hét­­ múlva utána­­ment, hogy megkeresse és rá­bírja a visszatérésre. Úgy hallotta, hogy a szín­társulat Budapesten szerepel, mire idejött, de menyasszonyát már nem találta itt. A pénze ki­­fogyott, útját nem tudta folytatni. Itt rekedt. Azóta, török­ kávé főzésével tartja fönn magát. Tarka kaftánja zsebéből fényképet húz ki és elém tartja. Abn Jassuf látható a képen egy fehér­­arcú nővel és agy csokol­ádészinű kicsi gyermekkel.­­— Megnősültem, — magyarázza mosolyogva — a feleségem magyar nő. Gyermekünk is van, ki már négy éves. Igen megelégedetten mondotta. A hűtlen egyiptomi menyasszonyt — úgy látszik — már elfelejtette. Csau-Juu-Hou a Nefelejts-utcában A békeidőkből a kár­éházakban jól imert kí­naiak, kik apró nippeket, faragott márványt ki­­n­ógattak eladásra, a Nefelejts-utcában laknak. Már csak tizenegyen vannak, pedig a háború, ki­törésekor százharminc kínai lakott Budapesten. A többiek időközben kimentek Páriába, a kínai negyedbe. Az egyiknek, Csau-Jau-Hou-nak egy Szatmá­rmegyei asszony a felesége. Kis fiacskájuk is van, Giau Janika, kinek jellegzetes­ szemei el­árulják apja faját. A kis Csau-t szorgalmasan ta­nítják mind a két nyelvre, a magyarra épp úgy, mint a kínaira. A tinngei birodalom fiai igen rongyosak, hihe­tetlen nyomorban élnek. — Gyenge, szegény kínai ember nem birj­a gyárban dolgozni, — kiáltják időm kórusban­­melyből folytonosan kihallatszik •; refrain, hogy: „nincs pis, nics piz, hazamenni Kína.“ A nehéz munkát nem bírják, apró kőtár,g­mkat pedig nem tudnak faragni, mert készítményeik kifaratásához szükkéges köveket, állításuk szerint, egyedül csal­. Kínában és Angliában lehet szerezni. Szeretn­ének hazamenni kínai otthonukba, hol már I0 — 75 éve nem voltak. Kínai nő nincs köztük így sem. Két kínainak magyar asszony/ felesége van, kik kijelen­tették, hogy szeretik férjüket és készek őket követni­ Kínába­ is. Lloyd George alatti intézkedést tervez Németország ellen Paris, március 31. A „Petit Parisien“ lon­doni távirata szerint Lloyd George szerdán este magához­­ hivatta Evans hadügyminisztert és Wilson mar­sallt, akikkel hosszabb ideig tanácskozott. A miniszterelnök azokról a ka­tonai intézkedésekről és biztosítékokról tár­gyalt, amelyekre abban az esetben lesz szük­ség, ha a­ berlini kormány vonakodnék a leg­közelebbi napokban esedékes fizetést teljesíteni. » ©03X3CD® <2£d3> i tSXSXS® £Sex3>G>€s><E3®S-3X3XgXj5 |----------------------------------------| | Keresztény nemzet m­elligl Égen szék­én,! táplálékon | | | lissfflSiMfflmiESEsnimsjTii! j

Next