Uj Nemzedék, 1921. június (3. évfolyam, 117-141. szám)

1921-06-01 / 117. szám

­7V A U­ r * ^ Ara * k°r0na Előfizetési árak: Szerkesztőség : V., Honvéd-a. 10. Kiadóhivatal: IV. Egész évre . 440 K — f. Negyedévre. . 110 K —­ f« K­riv it V Jt nn Jt n Gerlóczy-o. 11. sz. A szerkesztőség telefoniloejai: Félévre . . . 220 K — f. Egy hóra. . . 40 K — f. A M­­­PhST Felelős szerkesztő: 75-8S. Közgazdasági rovatvezető: egyes szám­ára helyben, vidéken és pályaudvaron W­SJ* Szerkesztőségi 110-55, 7-20, 7-21. A kiadó* 2 kor. — Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. hivatal telefonszámai: 5-67,5-68. Reklamáció : 19-25 iiuiiiiniiiiiiiiiiuiiiiiiitiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiitiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiimiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Budapest, 1921. 111. évfolyam, 777. (502) szám.­­ Szerda, június 7. Igazi sajtószabadság A független Svájcnak szabadságszerető új­­ítágb­ól hajtották meg tegnap lobogójukat a "magyarság előtt, mint amely a közszabadságok­­"tal gonoszul visszaélő álliberalizmust és egyéb destrukciót bátor kézzel megfékezni tudta. Ők f­elmondták azt az egyszeregy­ igazságot, amit nálunk is mindenki tud, mert világos, mint a napfény, hogy első a haza s csak aztán jöhet az­­szlet, a párt, a nemzetiség és semmiféle kéz­­­szabadság nem illetheti a rombolás virtuózait. Azonban valljuk be, hogy a sajtó államjogi ellenőrzése nem oly könnyű kérdés, mint ahogy első percre játszhatnék. Hogyan akadályozzuk meg egy már nem is ellenzéki, de ellenséges és hazaáruló sajtó szabad burjánzását, anélkül, hogy viszont sajtódiktatúrát teremtsünk? Ho­gyan őrizzük meg a sajtószabadság nagy kin­csét klikkekkel, kormányokkal szemben, anél­kül, hogy menlevelet adnánk a céltudatos fel­­forgatók táborának? A cenzúra nem teszi meg. Egyrészt túl nagy hatalmat ad az épen felülkerekedett kormány­­közegek kezébe, másrészt a nagy cél: a hazát­lan izgatók és fajuralmat akarók aknamunká­jának megakadályozása szempontjából teljes­séggel­ elégtelen. Láttuk ezt az újjáéledt des­trukciónak főleg újév óta szinte vezényszóra kiújult sajtókampányán. A legszigorúbb cen­zúra mellett is mindent meg lehet írni, minden nemzeti érdeket elárulni, minden gyűlöletet és forradalmi szellemet felszítani, minden igazsá­got elferdíteni, minden gonosz szenvedélyt a tömegbe dobni. A felderítéshez és izgatáshoz még csak az sem kell, hogy valaki egyenesen hazudjon; elég, ha az események közlésének bizonyos színezést és irányt ad, bizonyos rész­leteket elhallgat, másokat kiemel s ugyanabból víz eseményből a legellentétesebb tendenciákat l­ehet kihozni. S ha vannak az országban lelki­ismeretlen s ügyes tollforgatók és lapkiadók, (minthogy vannak­, akiknek csakugyan az üz­let és a faji érdek minden, a magyar haza és keresztény erkölcs semmi, azok még egy cári cenzúra mellett is pompásan megtalálják a módját annak, hogy az országot aláaknázzák, miként 19­18 októberében tették s ha mással nem, azzal is félelmetes veszedelemmé válnak, hogy bizonyos selejtes elemeket mindennap nagy tömegekben gyűjtenek katedrájuk köré s azokat minden pillanatban befoghatják a ma­guk nemzetellenes és speciálisan elkülönzött céljainak szekerébe. Rendes bíróság elé tereljük a sajtó rend­­bentartásának ügyét? A mondottak alapján ez is filozófius megoldás volna. Paragrafusokkal sajtójogrendet teremteni nem lehet, mert a jog­­rendsajtó — a sajtójogrendnek ez a konok el­lenzője — minden paragrafus alól játszva ki­fújhat. Láttuk ezt a forradalmak előtti időkben. A legszemérmetlenebb defetista mételyhintés, a legvadabb személyi hajsza, a legdurvább haza- és vallásellenes izgatás vígan járták s az ügyészség nem mert már sajtóterméket pörbe­­fogni, mert tudta, hogy minden vádolt kibúvik s az eredménytelen vádemeléssel csak a sajtó­betyárok vakmerőségét növeli. Nem volt olyan szenny és aljasság, amit bizonyos lapok és füzetek vallás, haza, egyéni becsület, női méltóság, erkölcs ellen le nem ír­hattak volna s a legalacsonyabb fajta sajtóter­mékek rendesen ezzel a felírással büszkélked­tek: „Az esküdtszék felmentette.“ Azokat a ra­vasz, eldugott, céltudatos mételyszórókat, ame­lyekkel a redukciókba özönlött galíciai söpre­dék a magyarságot megosztotta, félrevezette, összeveszhette, elkábította, holttá gyengítette: vajjon meg lehet-e fogni holt paragrafusokkal? A paragrafus sokszor a legádázabb ellensége a jogrendnek, főleg ha ki lehet bújni alóla. Sajtókamara? Még lehetetlenebb. A lapki­adók s újságírók maguk döntsenek a sajtójogrend­ dolgában? És olyan volna ez, mintha a tolva­jokat olyan bíróság elé állítanák, amely három­­negyed részben szintén a tetteseik sorából kerül ki. Ennél már csak az a követelmény nevetsé­gesebb, hogy a sajtó lelkiismeretességét bízzuk magának a sajtónak lelkiismeretére. Ami annyit jelent, hogy a sajtó terén egyáltalán ne legyen törvény s ne legyen jogrend. Nem vagyunk hívei a sajtószabadság letö­résének. De még kevésbé vagyunk hívei a sajtó­­anarkiának, amely ma cenzúra és ügyészség ellenére orgiáit üli. A megoldást csak úgy tud­juk elképzelni, ha egy magyar tárákból álló teljesen független bírói testületet állítanának fel, amely ne legyen semmiféle kormánynak vagy pártnak alárendelve, amelynek egyetlenegys paragrafusa van az írott törvényeken kívül s ez a ,polus reipu­blicae", de amely aztán egyszerűen a lellkiismerete szerint, diszkre* cionális jogon gyakorolja hatalmát s ott is le* sújthasson, akár lapbeszüntetéssel is, ahol más paragrafust nem lehet a roppantul ravasz és ügyes bujkálókra és jogrendsértőkre ráhúzni, mint a salus reipublicae-t. Valami igazságos Mátyás királynak kellene lennie ennek a legfőbb és független sajtóbíróságnak, amely a józan esze és magyar lelkiismerete szerint vág bele ebbe a haramiadzsungelbe, de a tisztességes sajtót nem szorítja sem pártok, sem kormányok spanyolcsizmáiba. A munkáspénztár csak egészségügyi célt szolgálhat Tekintettel kell lenni a nemzeti érdekre — A népjóléti miniszter nyilatkozik az ankét eredményéről —­z Az Új Nemzedék tudósítói­tól. — A munkásbiztosító pénztár reformja tárgyá­ban tartott­­ankétről, amelyet tegnap délután fe­deztek be, Bernolák Nándor népjóléti miniszter a az Új Nemzedék munkatársának­­a következőket m­ondotta: — Az új héten kizárólag a különböző érde­keltséget hallgattam meg: a munkaadók és a mun­­k­ásszervezetek képviselőit. A mintegy ötven részt­vevő közül a legtöbben fel is szólaltak, természe­tesen minden egyes felszólaló a maga érdekelt­­ségének szempontjából vizsgálta­­a kérdést. Jóleső­­érzéssel tölt el mégis, hogy a felszólalók legna­­­gyobb része iparkodott tárgyilagosan szem előtt tartani a munkásbiztosító pénztár érdekét és az intézmény reformjához fűződő nagy­­nemzeti ér­tel­ékeket is.­­ Az egyes alapvető kérdésekben egységes vélemény kialakulásáról természetesem nem lehe­tett szó, mert hiszen nyilvánvaló, hogy az egyes­­ érdekeltségeket nagy ellentét választja el egymás­tól. Az ankét rendkívüli előnyét abban látom, hogy megismerkedtem azokkal a tendenciákkal, amelyek az intézmény reformja alkal­máva­ 1 nyesicini iparkodnak. ..« már tiszta képtér- -WA, arról, milyen módon oldható meg legcélszerűbben­­a kérdés. — Néhány t­apig a törvényjavaslat átdolgo­zásával és átszövegezésével leszünk elfoglalás». Minden elhangzott véleményre a legmesszebb tmenően figyelemmel vagyunk, azt az elvi követsz­­ést azonban, amelyet kezdettől fogva a legfontoo­sabbnak tartottam, hogy tudn­iil­ise ez az intézmény tisztára egészségügyi cél szolgálatában kell hogy álljon, minden irányban érvényre fogom ju­ttatni. Még akkor is, h­a a megoldásnak ez a módja az egyes érdekeltségeket nem minden tekintetben tudja majd kielégíteni.­­­­Meg vagyok győződve egyébként arról, hogy ha a megoldás ezt a legfőbb célt eléri, a tör­­v­ényjavaslat tető alá hozása és végrehajtása utáni kn kedélyek az egész vonalon le fognak csillapodni és az új szabályozás általában megnyugvást kelt majd. Kérvény hegyek a népjóléti minisztériumban Megbukott a nyaraltatási akció — Egy nagybirtokos és két kisgazda jelentkezett — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Szombaton, május 28-án járt le a kérvények beadásának ideje, melyet a közszolgálati alkalma­­zottak és a nemzeti hadsereg tisztjei és altisztjei fürdőztetésük érdekében a népjóléti minisztérium illetékes ügyosztályához intéztek. A középosztály­nak ma legégetőbb szüksége, a zéli nyomorúság után néhány heti pihenés és gyógyulás után való vágy óriási arányokban mutatkozik azon a kérvényhegyen, mely négy nap alatt a népjóléti minisztérium fürdőügyi osztályába érkezett. Munkatársunk érdeklődött az illetékes ügyosz­tálynál és a következő elszomorító felvilágosítást kapta.­ — Az eddig beérkezett folyamodványok száma sok ezer és a nemzeti hadsereg részéről várt kér­­vények ebben még nincsenek benne. Értesülésünk szerint a hadsereg részéről többezer kérvény be­nyújtására van kilátás, holott összesen kétezer­­négyszáz előirányzott hely betöltéséről van szó és a miniszter rendelete értelmében ennek csak negyedrészét kaphatják a nemzeti hadsereg tagjai és hozzátartozóik. Ezenfelül az előirányzott helyek egy része az előidényben elesik, miután ezeknek a fürdőhelyeknek vendéglői üzeme csak később nyílik meg. A fürdőzés első turnusa május 29-től június 18-ig tartana, minthogy azonban Siófokon csak június 11-én nyílnak meg a fürdővendéglők, az előidényben odairáznyitottak nyaraltatása az első két hétben lehetetlenné válik. Eddigi tudo­másunk szerint Balatonfüred, Hévíz, Badacsony, Révfülöp, Balatonvilágos és néhány kisebb hely áll ü­zemben.­­ Hogy az illetéktelen befolyásoknak és az utólag kétségtelenül felmerülő vádaskodásnak elejét vehessük, a kérvényezők kérésének teljesíté­­sét a Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szö­­vetségének bizottságával és a népjóléti minisztér­ium fürdőügyi osztályának kiküldöttjeivel fogjuk elbíráltatni, végső fokon azonban a minisztert, dönt.­­ A népjóléti minisztériumnak az a terve, hogy az üdülésre szoruló, de fürdőn elhelyezésre nem kerülő tisztviselő-családokat a vidéki gazdák vendégszeretetére bízza, tökéletes kudarccal vég­­ződött.­ Mindössze egy nagybirtokos és két kis­­gazda jelentkezett, amelyek közül az első egy csa­­ládot, a két utóbbi pedig egy-egy nyaraló tiszt­vi­­selőt volt hajlandó ellátni. A kudarcban sok he­­lyütt a közigazgatási hatóságok közömbössége 4 bűnös. Spur István balatoni kormánybiztos pél­­dául egy veszprém megyei községben kastély­szer­ű,­­félig üresen álló épületet talált. A tulajdonos hajon­landó volt az épületeit nyaraltatási célokra ingye­­nes rendelkezésre bocsátani, de utólag kiderült, hogy a népjóléti minisztérium felhívásáról szólás ügydarab­ a község jegyzőjének asztalán a többi­ek nem intézett, egy dar­ab között feküdt. Tizenöt pontta­ emelkedett a korona Zürichben —■ Az Új Nemzedék tudósítójától — Bécs, május 31. A tőzsdén ma erős hatást váltott ki a magyar korona váratlan javulása. A tegnap 2.06-on zárult magyar korona árfolyam­ a­ mai nyitáson tizenöt ponttal 2,20-ra emel­­kedett.

Next