Uj Nemzedék, 1921. június (3. évfolyam, 117-141. szám)
1921-06-01 / 117. szám
7V A U r * ^ Ara * k°r0na Előfizetési árak: Szerkesztőség : V., Honvéd-a. 10. Kiadóhivatal: IV. Egész évre . 440 K — f. Negyedévre. . 110 K — f« Kriv it V Jt nn Jt n Gerlóczy-o. 11. sz. A szerkesztőség telefoniloejai: Félévre . . . 220 K — f. Egy hóra. . . 40 K — f. A MPhST Felelős szerkesztő: 75-8S. Közgazdasági rovatvezető: egyes számára helyben, vidéken és pályaudvaron WSJ* Szerkesztőségi 110-55, 7-20, 7-21. A kiadó* 2 kor. — Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. hivatal telefonszámai: 5-67,5-68. Reklamáció : 19-25 iiuiiiiniiiiiiiiiiuiiiiiiitiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiitiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiimiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Budapest, 1921. 111. évfolyam, 777. (502) szám. Szerda, június 7. Igazi sajtószabadság A független Svájcnak szabadságszerető újítágból hajtották meg tegnap lobogójukat a "magyarság előtt, mint amely a közszabadságok"tal gonoszul visszaélő álliberalizmust és egyéb destrukciót bátor kézzel megfékezni tudta. Ők felmondták azt az egyszeregy igazságot, amit nálunk is mindenki tud, mert világos, mint a napfény, hogy első a haza s csak aztán jöhet azszlet, a párt, a nemzetiség és semmiféle kézszabadság nem illetheti a rombolás virtuózait. Azonban valljuk be, hogy a sajtó államjogi ellenőrzése nem oly könnyű kérdés, mint ahogy első percre játszhatnék. Hogyan akadályozzuk meg egy már nem is ellenzéki, de ellenséges és hazaáruló sajtó szabad burjánzását, anélkül, hogy viszont sajtódiktatúrát teremtsünk? Hogyan őrizzük meg a sajtószabadság nagy kincsét klikkekkel, kormányokkal szemben, anélkül, hogy menlevelet adnánk a céltudatos felforgatók táborának? A cenzúra nem teszi meg. Egyrészt túl nagy hatalmat ad az épen felülkerekedett kormányközegek kezébe, másrészt a nagy cél: a hazátlan izgatók és fajuralmat akarók aknamunkájának megakadályozása szempontjából teljességgel elégtelen. Láttuk ezt az újjáéledt destrukciónak főleg újév óta szinte vezényszóra kiújult sajtókampányán. A legszigorúbb cenzúra mellett is mindent meg lehet írni, minden nemzeti érdeket elárulni, minden gyűlöletet és forradalmi szellemet felszítani, minden igazságot elferdíteni, minden gonosz szenvedélyt a tömegbe dobni. A felderítéshez és izgatáshoz még csak az sem kell, hogy valaki egyenesen hazudjon; elég, ha az események közlésének bizonyos színezést és irányt ad, bizonyos részleteket elhallgat, másokat kiemel s ugyanabból víz eseményből a legellentétesebb tendenciákat lehet kihozni. S ha vannak az országban lelkiismeretlen s ügyes tollforgatók és lapkiadók, (minthogy vannak, akiknek csakugyan az üzlet és a faji érdek minden, a magyar haza és keresztény erkölcs semmi, azok még egy cári cenzúra mellett is pompásan megtalálják a módját annak, hogy az országot aláaknázzák, miként 1918 októberében tették s ha mással nem, azzal is félelmetes veszedelemmé válnak, hogy bizonyos selejtes elemeket mindennap nagy tömegekben gyűjtenek katedrájuk köré s azokat minden pillanatban befoghatják a maguk nemzetellenes és speciálisan elkülönzött céljainak szekerébe. Rendes bíróság elé tereljük a sajtó rendbentartásának ügyét? A mondottak alapján ez is filozófius megoldás volna. Paragrafusokkal sajtójogrendet teremteni nem lehet, mert a jogrendsajtó — a sajtójogrendnek ez a konok ellenzője — minden paragrafus alól játszva kifújhat. Láttuk ezt a forradalmak előtti időkben. A legszemérmetlenebb defetista mételyhintés, a legvadabb személyi hajsza, a legdurvább haza- és vallásellenes izgatás vígan járták s az ügyészség nem mert már sajtóterméket pörbefogni, mert tudta, hogy minden vádolt kibúvik s az eredménytelen vádemeléssel csak a sajtóbetyárok vakmerőségét növeli. Nem volt olyan szenny és aljasság, amit bizonyos lapok és füzetek vallás, haza, egyéni becsület, női méltóság, erkölcs ellen le nem írhattak volna s a legalacsonyabb fajta sajtótermékek rendesen ezzel a felírással büszkélkedtek: „Az esküdtszék felmentette.“ Azokat a ravasz, eldugott, céltudatos mételyszórókat, amelyekkel a redukciókba özönlött galíciai söpredék a magyarságot megosztotta, félrevezette, összeveszhette, elkábította, holttá gyengítette: vajjon meg lehet-e fogni holt paragrafusokkal? A paragrafus sokszor a legádázabb ellensége a jogrendnek, főleg ha ki lehet bújni alóla. Sajtókamara? Még lehetetlenebb. A lapkiadók s újságírók maguk döntsenek a sajtójogrend dolgában? És olyan volna ez, mintha a tolvajokat olyan bíróság elé állítanák, amely háromnegyed részben szintén a tetteseik sorából kerül ki. Ennél már csak az a követelmény nevetségesebb, hogy a sajtó lelkiismeretességét bízzuk magának a sajtónak lelkiismeretére. Ami annyit jelent, hogy a sajtó terén egyáltalán ne legyen törvény s ne legyen jogrend. Nem vagyunk hívei a sajtószabadság letörésének. De még kevésbé vagyunk hívei a sajtóanarkiának, amely ma cenzúra és ügyészség ellenére orgiáit üli. A megoldást csak úgy tudjuk elképzelni, ha egy magyar tárákból álló teljesen független bírói testületet állítanának fel, amely ne legyen semmiféle kormánynak vagy pártnak alárendelve, amelynek egyetlenegys paragrafusa van az írott törvényeken kívül s ez a ,polus reipublicae", de amely aztán egyszerűen a lellkiismerete szerint, diszkre* cionális jogon gyakorolja hatalmát s ott is le* sújthasson, akár lapbeszüntetéssel is, ahol más paragrafust nem lehet a roppantul ravasz és ügyes bujkálókra és jogrendsértőkre ráhúzni, mint a salus reipublicae-t. Valami igazságos Mátyás királynak kellene lennie ennek a legfőbb és független sajtóbíróságnak, amely a józan esze és magyar lelkiismerete szerint vág bele ebbe a haramiadzsungelbe, de a tisztességes sajtót nem szorítja sem pártok, sem kormányok spanyolcsizmáiba. A munkáspénztár csak egészségügyi célt szolgálhat Tekintettel kell lenni a nemzeti érdekre — A népjóléti miniszter nyilatkozik az ankét eredményéről —z Az Új Nemzedék tudósítóitól. — A munkásbiztosító pénztár reformja tárgyában tartottankétről, amelyet tegnap délután fedeztek be, Bernolák Nándor népjóléti miniszter a az Új Nemzedék munkatársánaka következőket mondotta: — Az új héten kizárólag a különböző érdekeltséget hallgattam meg: a munkaadók és a munkásszervezetek képviselőit. A mintegy ötven résztvevő közül a legtöbben fel is szólaltak, természetesen minden egyes felszólaló a maga érdekeltségének szempontjából vizsgáltaa kérdést. Jólesőérzéssel tölt el mégis, hogy a felszólalók legnagyobb része iparkodott tárgyilagosan szem előtt tartani a munkásbiztosító pénztár érdekét és az intézmény reformjához fűződő nagynemzeti értelékeket is. Az egyes alapvető kérdésekben egységes vélemény kialakulásáról természetesem nem lehetett szó, mert hiszen nyilvánvaló, hogy az egyes érdekeltségeket nagy ellentét választja el egymástól. Az ankét rendkívüli előnyét abban látom, hogy megismerkedtem azokkal a tendenciákkal, amelyek az intézmény reformja alkalmáva 1 nyesicini iparkodnak. ..« már tiszta képtér- -WA, arról, milyen módon oldható meg legcélszerűbbena kérdés. — Néhány tapig a törvényjavaslat átdolgozásával és átszövegezésével leszünk elfoglalás». Minden elhangzott véleményre a legmesszebb tmenően figyelemmel vagyunk, azt az elvi követszést azonban, amelyet kezdettől fogva a legfontoosabbnak tartottam, hogy tudniilise ez az intézmény tisztára egészségügyi cél szolgálatában kell hogy álljon, minden irányban érvényre fogom juttatni. Még akkor is, ha a megoldásnak ez a módja az egyes érdekeltségeket nem minden tekintetben tudja majd kielégíteni.Meg vagyok győződve egyébként arról, hogy ha a megoldás ezt a legfőbb célt eléri, a törvényjavaslat tető alá hozása és végrehajtása utáni kn kedélyek az egész vonalon le fognak csillapodni és az új szabályozás általában megnyugvást kelt majd. Kérvény hegyek a népjóléti minisztériumban Megbukott a nyaraltatási akció — Egy nagybirtokos és két kisgazda jelentkezett — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Szombaton, május 28-án járt le a kérvények beadásának ideje, melyet a közszolgálati alkalmazottak és a nemzeti hadsereg tisztjei és altisztjei fürdőztetésük érdekében a népjóléti minisztérium illetékes ügyosztályához intéztek. A középosztálynak ma legégetőbb szüksége, a zéli nyomorúság után néhány heti pihenés és gyógyulás után való vágy óriási arányokban mutatkozik azon a kérvényhegyen, mely négy nap alatt a népjóléti minisztérium fürdőügyi osztályába érkezett. Munkatársunk érdeklődött az illetékes ügyosztálynál és a következő elszomorító felvilágosítást kapta. — Az eddig beérkezett folyamodványok száma sok ezer és a nemzeti hadsereg részéről várt kérvények ebben még nincsenek benne. Értesülésünk szerint a hadsereg részéről többezer kérvény benyújtására van kilátás, holott összesen kétezernégyszáz előirányzott hely betöltéséről van szó és a miniszter rendelete értelmében ennek csak negyedrészét kaphatják a nemzeti hadsereg tagjai és hozzátartozóik. Ezenfelül az előirányzott helyek egy része az előidényben elesik, miután ezeknek a fürdőhelyeknek vendéglői üzeme csak később nyílik meg. A fürdőzés első turnusa május 29-től június 18-ig tartana, minthogy azonban Siófokon csak június 11-én nyílnak meg a fürdővendéglők, az előidényben odairáznyitottak nyaraltatása az első két hétben lehetetlenné válik. Eddigi tudomásunk szerint Balatonfüred, Hévíz, Badacsony, Révfülöp, Balatonvilágos és néhány kisebb hely áll üzemben. Hogy az illetéktelen befolyásoknak és az utólag kétségtelenül felmerülő vádaskodásnak elejét vehessük, a kérvényezők kérésének teljesítését a Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetségének bizottságával és a népjóléti minisztérium fürdőügyi osztályának kiküldöttjeivel fogjuk elbíráltatni, végső fokon azonban a minisztert, dönt. A népjóléti minisztériumnak az a terve, hogy az üdülésre szoruló, de fürdőn elhelyezésre nem kerülő tisztviselő-családokat a vidéki gazdák vendégszeretetére bízza, tökéletes kudarccal végződött. Mindössze egy nagybirtokos és két kisgazda jelentkezett, amelyek közül az első egy családot, a két utóbbi pedig egy-egy nyaraló tisztviselőt volt hajlandó ellátni. A kudarcban sok helyütt a közigazgatási hatóságok közömbössége 4 bűnös. Spur István balatoni kormánybiztos például egy veszprém megyei községben kastélyszerű,félig üresen álló épületet talált. A tulajdonos hajonlandó volt az épületeit nyaraltatási célokra ingyenes rendelkezésre bocsátani, de utólag kiderült, hogy a népjóléti minisztérium felhívásáról szólás ügydarab a község jegyzőjének asztalán a többiek nem intézett, egy darab között feküdt. Tizenöt pontta emelkedett a korona Zürichben —■ Az Új Nemzedék tudósítójától — Bécs, május 31. A tőzsdén ma erős hatást váltott ki a magyar korona váratlan javulása. A tegnap 2.06-on zárult magyar korona árfolyam a mai nyitáson tizenöt ponttal 2,20-ra emelkedett.