Uj Nemzedék, 1921. június (3. évfolyam, 117-141. szám)
1921-06-01 / 117. szám
35 Saerila Az előrelátó kicsinyek !86cs. május 80. re" Európa gyermekszobáiban, a cseh, román és jugoszláv külügyi hivatalokban ravasz balkáni agyvelők számítgatják a jövendő esélyeit, amikor pártfogóik, az antant-nagyhatalmak egységes frontjában a bomladozásnak bármily efemer tünetei is mutatkoznak. A politikai moráltól annyira független emberek, amint Benes és Take Jonescu, jól tudják, hogy Európa jövő sorsán az angol, francia, német és orosz nagyhatalmak együtt fognak határozni és hogy ennélfogva a mai angol-francia egyeduralom min fog örökké tartani. Az örök, változhatlan gyűlölet vagy szeretet nem is tulajdona e mozgékony balkániaknak, kiket a franciák — e kitűnő stiliszták, de rossz pszichológusok — nagyon is félreismernek, mikor őket „nos amis de toujours"-nek, örökkétig barátaiknak tartják. E kicsinyek fantáziája nyugtalanul előzi a dolgok lassú változását és Itt is, ott is megszöveti velük azokat a szálakat, melyekkel sorsukat a most még porban heverő, de egykor fölemelkedendő európai tényezőkhöz köthetik. .. .. A cseh és jugoszláv számításoknak alfája és ómegája a hatalmas Oroszország: a prágai és belgrádi kormányoknak csak addig kell kínlódniok a mai helyzet fenntartásán, míg Oroszország helyre nem áll és nem biztosítja egyszers mindenkorra szláv testvéreinek jövőjét. De Németországot sem hagyják ki számításaikból, annál kevésbé, mert hiszen a jelen viszonyaiban is szükségük van a német ipar produktumaira s a német gazdasággal való érintkezésre. E tekintetben Jugoszlávia ment legtovább; a tél folyamán a németekkel kereskedelmi szerződést kötött, ugyanolyan széles alapon és keretekben, mint a háború előtt, amikor, mint tudjuk, Szerbia a német gazdasági expanziónak egyik fontos objektuma volt A szerződés el is készült. Előkelő német diplomata vezette Belgrádban a tárgyalásokat, de végül az antant mégis megsokalta, hogy a jugoszlávok ennyire kitöröljék a háború emlékezetét és megtiltotta nekik a szerződés ratifikálását. Újabban a német bevitelre kivetendő 50 százalékos vámot, ezt a londoni „szankciót“, a belgrádiak lehet hogy éppen ennek a leckének a hatása alatt fogadták el nagyobb nehézségek nélkül. A csehek két szék közti helyzetére jellemző, hogy ők még mai napig sem tudták elhatározni magukat, hogy ezt a vámot az antant parancsához híven kivessék. Benes eleinte nagy beszédekben mérlegelte a pro és kontrát: a cseh állam életfeltétele a német behozatal, melyben a szankció elfogadása mindenkép zavarokat okozna, de viszont még nagyobb életfeltétele az antant főhatalmaivalviszonyban lenni, minélfogva biztosította Franciaországot, legyen nyugodt, ők teljesíteni fogják az utasítást még akkor is, ha nekik kárukra lenne. A szónoklatokra azonban tett nem következett: a prágai nemzetgyűlés többször kitűzte napirendjére a vámszankciót, de tárgyalását mindannyiszor elhalasztotta. Ami érthető is: a német képviselőkön kívül a csehek egy része sem fogadná el, a szocialisták biztosan nem. A cseh munkások júniusban nemzetközi olympiást terveznek Prágában, erre a német szocialisták Scheidemann vezetésével fognak eljönni, külön hajó hozza őket az Elbán és Moldván le az „aranyos Prágába“, amely igen jól tudja, mit tesz az, ha a német birodalom a szomszédja, míg a franciák messze vannak. A cseh polgári pártok pedig egyszer Párisban járnak és Verdunban sírnak az antant-katonák temetőjében: a prágai községtanács tagjai ezen a paris— verduni után, francia megfigyelések szerint, „állandó elérzékenyülésben” voltak, máskor "azonban Münchenben esküdöznek a jó szomszédságra, talán több őszinteséggel. Az ötvenszázalékos szankció villámként világította meg a harmadik kis győző, Románia helyzetét is. Briand sajátkezű levélben szólította fel Take Ionescut e szankcióra. A bukaresti parlamentben mégsem ment simán a dolog: a Bratianu-párt, az erdélyi nacionalisták Vajdával élükön, a szocialisták egymásután álltak fel és nyilatkoztak a szankció ellen. Ekkor kiáltotta el az egyik román szenátor, hogy: , 1 — Ellen Németország! Végül is elfogadták a kormányjavaslatot, de azzal, hogy a Vám alól kivétetik minden, ami „elsőrendű szükséglet“ és ami „Románia újjáépítéséhez szükséges“. Ami annyira tág fogalom, hogy a szankciót szinte egészen illuzóriussá teheti. Az egész eset világosan dokumentálta, hogy Csehországhoz és Jugoszláviához hasonlóan Románia is csak addig engedelmeskedik nyugati szövetségeseinek, amíg érdeke kívánja. S mivel kétségtelen, hogy gazdaságilag nemcsak nyugati szövetségeseire, de Németországra is rászorul, ezért gazdasági érdeke egyúttal határvonalat is húz elébe, melyen túl nem fog többé szolgálni nyugati barátainak, akiknek eddig mindenét köszönhette. A jövőt senki sem ismeri. Szekfü Gyula: A kisántánt az osztrák csatlakozó mozgalom ellen Bécs, május 31. Csehország, Románia és a délszláv állam bécsi képviselői tegnap arról tanácskoztak, milyen lépést tegyen a kisántánt abban az esetben, ha Ausztriában nem szűnik meg a Németországhoz való csatlakozás érdekében megindított mozgalom. Uj Nemzedék Nemzetközi mozgalom segíti haza a magyar hadifoglyokat Memorandummal fordulunk a világ minden parlamentjéhez — IÁ* Uj Nemzedék tudósítójától — Oroszorságban sínylődő hadifoglyaink érdekében döntő jelentőségű mozgalom, Ítészül. Huszár Károly a mozgalomról az Új Nemzedék munkatársának a következőket mondatta: — A nemzetgyűlés tegnapi ülésén felvetettem azt a gondolatot, hogy hadifoglyaink hazahozatala érdekében, a nemzetgyűlés memorandummal forduljon a világ minden parlamentjéhez Ezt az eszmét magáévá tette Bethlen István gróf miniszterelnök is, úgy hogy a tervet most már pártközi konferencián készítik elő, amely néhány napon belül összeül. Még csak Jungerth Mihály miniszteri osztálytanácsos visszaérkezését várjuk, aki most hadifoglyaink érdekében külföldön tárgyal. — ‘A pártközi konferencián egyfelől a kormány, másfelől az egyes képviselők előterjesztik a hadifogolykérdés egész anyagát. A konferencia eredményét memorandumba foglaljuk, a nemzetgyűlés elé visszük és a nemzetgyűlés útján megküldjük a világ minden parlamentjének. — Rajta leszünk, hogy hadifoglyaink ügyét néhány képviselő a világ minden parlamentjében magáévá tegye, kérésünk támogatására fel is szólaljon és mozgalmaink sikerét ezzel biztosítsa. Holnap mondja el programmbeszédét a német kancellár Berlin, május 31. Wirth dr. birodalmi kancellár szerdán mondja el programmbeszédét a birodalmi gyűlésen. Főképen politikai és pénzügyi kérdésekről és az ántánt ultimátumának teljesítéséről fog beszélni. Az ántánt gazdasági követeléseivel kapcsolatosan bejelenti a kancellár, hogy a kormány bevezeti a kőszén, a finomított cukor és az édesítőanyagok monopóliumát, az örökösödési és a forgalmi adót pedig fölemeli. A népszövetség sürgősnek tartja az osztrák jegybank fölállítását —Az Új Nemzedék tudósítójától. — Bécs, május 31. Londonból jelentik. A népszövetség pénzügyi bizottsága, — mely most Londonban ülésezik — tegnap tárgyalta Ausztria pénzügyi megsegítésének feltételeit. A bizottság tagjai egyhangúan azon a véleményen voltak, hogy az első teendő a jegykibocsátóbank felállítása, amelynek elegendő tekintélye lenne, hogy az osztrák valutát a jelenlegi krízisből kivezesse. A pénzügyi bizottság véleménye szerint ilymódon sikerülne Ausztria pénzügyeit rövidesen rendbehozni. Letartóztattak két nagykereskedőt három milliós csalás miatt Weiszfeilerék brassói üzletei — Az Uj Nemzedék tudósítóitól. — A budapesti rendőrség letartóztatott két Wesselényi-utcai nagykereskedőt, kik három millió koronával károsították meg a Nagyskállói Kereskedelmi Részvénytársaságot. Pár hónappal ezelőtt Weiszfeiler Sándor kereskedő ajánlatot tett a Nagykállói Kereskedelmi Részvénytársaságnak, hogy hajlandó lenne Brassóba az ottani kereskedelmi társaság részére árukat szállítani, ha az áruk" vásárlásához szükséges hárommillió korona tőkét a nagykállói intézet rendelkezésére bocsátana, s ez esetben pár héten belül busás haszonnal bonyolítaná le az üzletet. Weiszteiler ajánlatát hosszas tárgyalás után elfogadta a részvénytársaság és ki is utalta a kért hárommillió koronát. Weiszteiler a pénzen különböző árukat vásárolt, melyeket sikerült is leszállítania Brassóba. Néhány hét múlva azzal érkezett vissza Brassóból, hogy nem tudta készpénzért eladni az árukat, a vevők csak hitelbe vásároltak, aminek igazolására ■ felmutatott egy fővárosi bank nevére kiállított hitellevelet. A részvénytársaság nem helyeselte Weiszfeiler szerződésellenes eljárását, ezért megbízta ügyvédjét, Lázár Ernő dr.-t, hogy az elszámolatlan hárommillió koronára szerezzen Weiszfeilertől biztosítékot. Lázár felszólítására a nagykereskedő átadott egy bekebelezési meghatalmazást bátyjának, Weissfeiler Mórnak Szegeden levő házára, valamint felajánlott több értékes, ékszert is, melyeket leltári jegyzőkönyvbe írtak, hogy fedezze a követelt öszszeget. A nagykállói részvénytársaság közben hosszas utánjárással megállapította, hogy az" adósként szereplő brassói Kereskedelmi Társaság tagjai Weiszfellerék közeli rokonai és a■ is tudomásukra jutott, hogy Weiszfeller Mórnak Szegeden tlycs is háza és igy valószínű, hogy a kereskedők ki akarnak bújni az elszámolás elől. Arról is értesültek, hogy a biztosítékul felajánlón ékszereket egyenkint átcsempészték a határon az oláhok által megszállott területre és eljuttatták Brassóban lakó rokonaikhoz. A részvénytársaság ezután bűnügyi feljelentést tett a két kereskedő ellen. A feljelentésre a detektívek előállították Weiszfeileréket a főkapitányságra, ahol kihallgatás után mindkettőjüket letartóztatták. 1921 június 1. Az angolok ellentámadásba mennek át Felsősziléziában — Az Új Nemzedék tudósítójától, — Bécs, május 31. Berlinből jelentik: Felsősziléziából érkező hírek szerint a lengyel felkelők újabb támadást intéztek a német csapatok ellen. Közel mellett megkísérelték a Oderán való átkelést. Az antant csapatoknak csak súlyos veszteségek árán sikerült az átkelést megakadályozni. A lengyeleknek két páncélvonatjuk van. A hét végére várják az angol csapatok általános ellentámadását. ,, Anglia Németországnak szánja a vitás felsősziléziai ipari területeket London, május 31. Az angol kormány javaslatot terjeszt a legfelsőbb tanács legközelebbi ülése elé és követelni fogja, hogy a békeszerződés értelmében a határok megállapításánál éppen olyan döntő jelentőségűnek tartják a gazdasági és a földrajzi nézőpontokat, mint a népszavazás eredményét. Felsősziléziai vitus ipari területe ilyenképen Németországé marad. Olaszország álláspontja az, hogy a kétségtelenül német lakosságú területek maradjanak Németországnak, a lengyel lakosságulterület pedig Lengyelországé legyen. A lengyelek megtámadták a népszavazási rendőrséget Kattowitz, május 31. A lengyel felkelők megtámadták hétfőn este a népszavazási rendőrség tagjait. Puskatüzelés kezdődött, amely egész éjszakán át tartott. Több polgári személy megsebesült. A lengyelek támadásra készültek a pályaudvar ellen is, itt azonban a megerősített francia őrség géppuskatüzeléssel fogadta őket. Rosenborgtől Ratiborig vasárnap és hétfőn helyi támadásokat kezdtek a lengyelek tüzérség támogatásával. Passcs a bolgár békeszerződés teljes végrehajtását követeli Belgrád, május 31. Dimitrov bolgár külügyminiszter Belgrádba érkezett és kihallgatáson jelent meg Pasics miniszterelnöknél. Pasics figyelmeztette a bolgár minisztert arra, hogy Szerbiának és Bulgáriának közös érdeke kívánja a, bolgár békeszerződés teljes végrehajtását. 840 millió márkát fizetett tegnap Németország Paks, május 31. A Temps jelenti: Mayer dr. német követ húsz darab, egyenként tízmillió dollárról szóló kincstári utalványt adott át hétfőn délután a jóvátételi bizottságnak. Az utalványok lejárati ideje három hónap, értékük összesen nyolcszáznegyven millió aranymárka. A követ egyúttal jegyzéket is adott át, amely elsorolja az eddig teljesített fizetéseket és megemlíti a legközelebb teljesítendő fizetést is. A franciák száznyolcvanhét milliárdot követelnek Németországtól Paris,május 31. (Havas.) A szenátus ülésén Cheron előadó jelentést tett azokról a kiadásokról, amelyeket Németországnak kell megtérítenie. Kijelentette, hogy a jóvátételi bizottság kicsiny összegben állapította meg Franciaország jogos követelését, amidőn mindössze hatvannyolcmilliárdot állapított meg, mert Franciaországnak legalább száznyolcvanhétmilliárdot kell kapnia Németországtól. Németországnak kell megtérítenie az anyagi kárt, azonkívül a családi pótlékokat és a járadékokat is, amelyekre Franciaország eddig hatvanmlliárdot fizetett ki. Az újjáépítéshez még hetvenkilencmilliárdra van szükség. ----- -------——----- *->m«ni~nr<~~ii-—ir-r—•—-~-— Sírlámpa és vaskereszt kovácsolt vasból 6-4›»`*■*** mftlakato», saját készítmény- \5«rVarjr vJdUUb CIHW-Ut a*