Uj Nemzedék, 1921. július (3. évfolyam, 142-168. szám)
1921-07-01 / 142. szám
fal julius 1. Uj Nemzedék Kér védőjét kizárták a Tisza-per tárgyalásiról A semmiség! bejelentések zuhataga — Az Uj Nemzedék tudósítójától — A 7. elnök a mai tárgyalást negyedtíz órakor nyitotta meg. A formaságok elintézése után Pap Józsefet, az ügyvédi kamara elnökét szólítják a terembe. Eközben emelkedik szó- írásra Várkonyi Oszkár, Kéri Pál védője. — Nagyságos elnök úr, mielőtt még a tanú kihallgatásához a bíróság hozzáfogna, egy előterjesztést akarok tenni .... • Elnök (közbevág): Nem engedem! Tessék azt később! Most nincs annak helye. Várkonyi (oda sem figyel az elnökre s tovább folytatja mondanivalóját): Már maga az a tény, hogy az elnök úr az előterjesztésemet sem engedi megtenni, ez is flagráns megsértése a védői jognak. (Az elnök folyton csenget, Várkonyi tovább beszél.) Ezen az alapon is semmiségi okot jelentek be Ezután Várkonyi elhagyja a tárgyalótermet.— Elnök: Arra való tekintettel, hogy a védő úr engedelem nélkül eltávozott és a termet elhagyta, szünetet rendelek el addig, míg a bíróság visszavonul és határozatot hoz ebben az ügyben. Várkonyi felszólalásának tulajdonképpen az az előzménye, hogy Kéri Pál tegnapelőtt neki engedelem nélkül két levelet adott át és ezért a fogház-ügyészség Kérit negyvennyolc órai sötét zárkával büntette meg. Kéri viselkedése egyébként is olyan, amely sehogyan sem egyeztethető össze a jogerősen elitélt rab fogalmával. A rend és a pártatlan igazságszolgáltatás szigorúságában bízók nap-nap után megbotránkoznak Kérin, aki a tárgyalóteremben úgy jelenik meg, mintha legalább is a korzóra készülne. Noha labdarác járna neki, ruhájából angol divatos öltözéket csináltatott, könnyű tenniszinget hord elegáns csokorral, nadrágja felvasalt és ha kedve tartja, kordován csizmában és drága bur-barry kelméből készült bricsesznadrágban jelen meg a tárgyaláson, úgy látszik, főleg mint Kéri Pál és csak úgy mellékesen mint kommunista izgatásért tízévi fegyházra jogerősen elítélt rab... A bíróság határozata körülbelül tízperces szünet után a bíróságbevonul. Az elnök a tárgyalást újból megnyitja, egyúttal bejelenti, hogy Várkonyi Oszkárt a tárgyalás további menetéről kizárja és helyette mást biz meg a bíróság Kéri Pál védelmével. Az, ügyvéd úr — folytatja az elnök , azért akart felszólalni és előterjesztéssel élni, mert megsértették a jogát. Ezzel állítólag arra célzott, ami a legutóbbi tárgyalási napon történt, mikor védence titkon két cédulát csúsztatott hozzá. Miután nekem ezt jelentették és miután Kéri sem nem vizsgálati fogoly, sem letartóztatásban levő terhelt, hanem jogerősen elítélt rab, az ügy nem tartozván szorosan az én hatáskörömbe, erről az ügyészséget értesítettem. A fogház-ügyészség pedig értesülésem szerint úgy járt el Kérivel, mint ahogy a többi rabbal szokás, ha az megsérti a fegyintézet rendtartását. Kéri: Rektifikálnom kell azt, ami itt történt a múltkori tárgyaláson. ’A cédulákat nyilván adtam át ügyvédemnek. Elnök: Önnek tudnia kell, hogy a rabnak ilyesmit felettes hatóságának hozzájárulása nélkül cselekednie nem szabad. Leülhet! Azután Polónyi Géza kezd beszélni. Bár köztudomású, hogy Polónyi, Friedrich István védője volna, ez azonban nem akadályozza meg őt abban, hogy Kéri Pált is védelmébe vegye. Épp azért tiltakozik az ellen, mégpedig ünnepiesen, hogy Kéri a többi vádlottal szemben hátrányos helyzetben legyen. Különben ő is Várkonyival együtt a bűnvádi perrendtartás 62. §-a értelmében semmiségi okot jelent be. _ Szvassy ügyész: A törvény idevonatkozó rendelkezései annyira világosak, hogy jogász előtt egy pillanatra sem lehetnek kétségesek. A védő urak által idézett paragrafus kizáróan csak a letartóztatásban levő terheltre és a vizsgálati fogolyra vonatkozik. Azt mindenki tudja, hogy Kéri Pál nem terhelt, még kevésbé vizsgálati fogoly, hanem jogerősen elítélt rab !A védő úr nagyon helyesen mondta, hogy Kéri a többi vádlottal szemben hátrányban van ... a Gaertner felpattan helyéről, valami határozatot akar felolvasni. Az elnök rácsenget. Gaertner azonban rendületlenül tovább hadar, alaposan elsajátítva a tárgyaláson az utóbbi időben meghonosult szokást. Túl kiabálja az elnöki csengetyűt, de így sem lehet szavát érteni. Majd Fényes áll fel és beszélni kezd. — Elnök: Ugyan kérem, üljenek te, már mindenki beszélni akar. — Fényes: Kérem, én is korlátozva érzem magam a védelmemben, különben is ezért álltam el a további védekezéstől. Be kell jelentenem, hogy bár vizsgálati fogoly vagyok, mégsem engedte meg az öröm, hogy az ügyvédemmel zavartalanul érintkezzem. Ezen az alapon semmiségi okot jelentek be. — Gaertner közbekiált: Ehhez én is csatlakozom. — Vágó feláll a helyéről. — Az elnök rászól: Üljön le, maga is csatlakozik! — Vágó: Én csak azt akarom bejelenteni, hogy vizsgálati fogságom ideje alatt egyetlen egyszer sem beszélhettem a védőmmel négyszemközt, pedig erre a törvény feljogosít. — Az elnök ezután Polónyi felszólalására hirdeti ki a bíróság határozatát, mellyel visszautasítja az előterjesztést. Kűrire vonatkozóan pedig még egyszer és utoljára megjegyzi, hogy egészen más annak a helyzete, akit jogerősen elítéltek, mert erre nem vonatkozik a 62-ik szakasz, csak a fegyintézeti büntetőrendtartás. Ilyen alapon tém lehet a törvény szellemét kijátszani. . Pap József kihallgatása következik. Elmondja hogy soha a nemzeti tanácsban meg nem fordult, az októbristákkal semmi összeköttetése nem volt, csak tévedésből kerülhetett neve a perbe. Megesketése után elbocsájtják. Rab Antalnak, az Astoria portásának jelentéktelen vallomása után Swachulay Zoltánt hallgatta ki a bíróság. Jilnek- Nyilatkozzék arra vonatkozóan, hogy a gyilkossággal vádolt egyének közül kinek a terhére vagy mentségére mondhat valamit. — Shaachulay: Friedrichhel 1918 augusztusától egészen az októberi forradalom kitöréséig együtt voltam. Az emlékezetes lánchídi tüntetés után másnap a lapokban azt olvastam, hogy Friedrich is megsebesült. Rögtön felkerestem és arra kértem, hogy tartsa magát távol ezektől a mozgalmaktól. Friedrich kijelentette, hogy ezzel a társasággal többet nem érintkezik. — Október 29-én és 30-án szintén jártam Friedrichnél, csak október 31-én nem voltam nla, mert akkor bent maradtam Pesten. November 2-án vagy 3-án találkoztam Friedrichhel, mint hadügyi államtitkárral és már akkor nagyon elítélően nyilatkozott Károlyiról, mert azt mondta, hogy közönséges gazember, aki Linderrel és Pogánnyal szervezi a vörös hadsereget. Tisza meggyilkolásáról pedig megjegyezte, hogyha csak halvány sejtelme is lett .Volna a készülő gaztettről, feltétlenül megakadályozta volna, épp úgy, mint Lukachich megölését. A tanút vallomására megesketik. Majd Bengláss József áll darócruhában a biróság elé. Betöréses lopásért kétévi fegyházra van elitélve s büntetését most tölti a törvényszék fogházában. Az elnök kérdésére elmondja, hogy üzletbe tört be s húszezer korona értéket elvitt Elnök: Emlékszik arra, hol volt Hüttner zárkája? — Rengláss: Ugyanazon az emeleten, amelyen dolgoztam — Elnök: Tud-e arról, hogy Hüttner valami üzenetet küldött volna? Rengláss: Nem tudok róla. Én semmiképen sem érintkeztem vele. Erős csendőrfedezet alatt volt. Csak akkor láttam, amikor behozták. Fényes a tanú vallomása után kijelenti, hogy neki Hüttner sohasem küldött üzenetet. A tanút a bíróság elbocsátja. Ezután Fülöp József Máv. raktárnok kihallgatása következik, aki 1919 október 31-én délután a kelenföldi állomáson teljesített szolgálatot, s ott látta a tengerészek autóját. Elnök: Több autó is járt künn az állomáson? — Fülöp: Igen. Többet is láttam, de katonai autót csak egyet. — Elnök: Tudja ön biztosan, hogy ez a gyilkosság napján történt? — Fülöp: Molnár hadnagy, aki a tengerészekkel érintkezett, mondta, hogy a footbalista Dobónak kint járt a testvére. Gaertner jelenetet csap A tanú kihallgatása után Gaertner papírlappal a kezében feláll és olvasni kezdi: Tekintetes Királyi Törvényszék, szabad legyen kérvényemet beterjeszteni... — Elnök: Üljön le! Itt most nincs ennek helye! — Gaertner: Már két hete tartogatom. (A szolgához): Vigye oda az elnök úrnak. — Elnök: Velem nem lehet igy levelezni. — Gaertner (kiabál): Holnapra átharapom az ereimet! A védőmet követelem. Az elnöki rendreutasítás után még Gaertner kiabálni próbál: Nem bírom... — mire a biróság botrányos viselkedése miatt eltávolítja. Az incidens után Fülöp Józsefet vallomására megeskütik. Ilosvay Gusztáv nyugalmazott határrendőrségi főtanácsos a következő tanú, aki elmondja, hogy az ellenforradalmi kormány ideje alatt Szegeden nyomozást folytattak és Seybold detektív jelentette, hogy a Tisza-gyilkosságban Pogány József a tettes, Kéri pedig a bűntárs. Tényeket azonban nem tud mondani. . — A tárgyalás tart. — Zürichi devizapiac . (Berlinen át felvéve, szavatosság nélkül.) Zürich, június 30. (Megnyitás.) Berlin 786, Newyork 594.—, Milánó 28.90, Prága 7.90, Budapest 2.22 és fél, Bukarest 9.—, Bécs 1.02 és fél Péntek 3 ’ A esetiekkel fentiesítik a magyar kisebbség helyzetét Prága, június 30. A Tribuna jelenti: A magyar-cseh tárgyalás közívező eredménnyel járt. A legsúlyosabb kérdésekben,,, megtalálták a megegyezés alapját. f A kisebbségek ügyét úgy rendezték mindkét orsttágra nézve, ajánt Ausztria és Lengyelország. Amagyar-cseh kereskedelmi szerződést mindkét félre kedvezően intézték el. A belgrádi kormány tűzzel-vassal védi az új alkotmányt Belgrád, június 30. A kormány a szkupstina szombati ülésén törvényjavaslatot terjesztett be az ú alkotmány védelméről. A javaslat első szakasza kimondja, hogy tíz évig terjedő börtönböntetéssel és százezer dinárig terjedő pénzbírsággal torolnak meg minden írásbeli vagy szóbeli propagandát, amely az alkotmányban megállapított rend megváltoztatására törekszik, minden propagandát és kísérletet, amellyel a szovjetköztársaságot vagy parasztköztársaságot népszerűsíteni akarják, valamint az alkotmányos szervek ellen irányuló mindenféle komolyabb tüntetést. Ugyaniilyen büntetéssel sújtják az antimilitarista propagandát, lakások átengedését gyűlések céljára,0 az állami közegekkel szemben való fegyverhasználatot és általánosságban mindenféle anarchisztikus propagandát. Jr A második szakasz Megállapítja azoknak a büntetését, akik az alkotmányvédő törvény ellen tüntetnének. Kemény bűntettéssel látja a sztrájkot valamennyi állami vállalatnál, a hatóságoknál, az államtól kedvezményezett magoknál, bányákban s a közt úti, világítási, forgalmi, közélelmező és vízvezetéki üzemekben. Rendkívül érdekes a törvény harmadik része is, mely a montenegróiak, arnóták és macedónok ellen irányul, akik a hegyek közé menekültek és ott guerillaharcot folytatnak szabadságukért. Azokat a községeket, amelyek vonakodnak ilyen embereket kiszolgáltatni, az új törvény szerint lerombolják, lakóikat pedig más községekben telepítik le. 40 millió Somsával csökkent Anglia ezévi széntermelése . Az Új Nemzedék tudósítójától. --t -Bécs, június 30. Londonból jelentik. Hivatalos kimutatás szerint a bányászsztrájk miatt az angol birodalom 60 millió, font sterling károsodást szenvedett. Ezennyi munkást kellett elbocsátani, mivel igen sok tárnát úgy elborított a víz, hogy nem lehetett ismét megnyitni. Az angol széntermelés a hivatalos kimutatás szerint ebben az évben 10 millió tonnával marad a tavalyi termelés alatt. Hervé a szankciók megszüntetését követeli Páris, június 30. Hervé Gusztáv vezércikket írt a Victoire keddi számába és azt mondja, hogy Höfer tábornok a németek jóindulatának újabb jelét adta azzal, hogy elfogadta a felsősziléziai antantbizottság tervét a német és a lengyel csapatok visszavonulásáról.,Juntán azt kérdezi Hévvé a minisztestelnökstől, miért ragaszkodik a demokratikus „német kormánynyal szemben is a Rasztír Vidékén életbe léptetett frakciókhoz? Ha a franciák elő akarják mozdítani Németországban a demokratikus irányzatot, akkor haladéktalanul meg kell szüntetni a büntető szankciókat. Csak Giolitti oldhatja meg az olasz válságot — Az U! Nemzedék tudósítóitól, — Bécs, június 30. Rómából jelentik ki. A király ma kihallgatáson fogadta a kanyva és a szenátus elnökeit és megkérdezte:,,Véleményüket a kormányválság felől. "A pártok vezéreit holnap fogadja a király. A pártokban Be Nicola-t, a kamara elnökét tekintik a legalkalmasabb miniszterelnöknek, ésufma a legszélsőbb baloldal, a szélső szocialisták vannak ellene. Nem lehetetlen azonban, hogy Giolitti rászánja magát új kormány alakítására. Más jelentés szerint Giolittit legnagyobb ellenfele, Sonnino is rá akarja bírni a visszatérésre, minthogy az olasz politikai körök véleménye szerint a belső politikai válságot egyedül Giolitti tudja megoldani. Bizonyosra vehető, hogy Sforza gróf kiesik az új kabinetből.