Uj Nemzedék, 1921. augusztus (3. évfolyam, 169-192. szám)

1921-08-02 / 169. szám

Ma két éve Ma két éve dőlt meg Magyarországon a Wrorlegények rohamkéseire épült szocia­lista-kommunista rémuralom, a halálautók­ból.; Batthyány-pincéből, főrendiházi kinzó- kamrákbpi fakadó szociális jóiét, a vörös sa­kálok cjs gettó-vérebek pokolnál sötétebb zsarnoksága. Ma két éve szaladt és K uníWBécsbe, íázámuely az Isten ítélőszéke elé, a vörös patkánysereg vissza a fedezé­kekül, a megint hirtelen kettesre festett szo­ciálisa „pártba^, a joífftmd és „felekezeti“ hékd s a budapesti Shjtó mindent elfödő ol­talma alá. Medret éve csinálta meg Pried- íüeb Hsi-yá»-azt a bravúros fordulatot, amely nélkül lehet, ma is ott tartanánk, ahol _ sze­gény bécsiek, a munkás- és katonatanácsok leplezett bolsevizmusánál, a kétfelé sandító „nem-kommunista“ Peidlek és Garamiak dik­tatúrájánál. Mia két éve ugyan oláh zászló lengett a budai vár ormán, de a meggyötört, pőrére vetkőztetett, kirabolt és halálra üldö­zött magyarság még ezt is megváltásnak vette és joggal, mert tudta, hogy az oláh in­vázió után még lehet feltámadás, de a marxi és trocky-i zsidólázadásból, ha állandósul, csak sirtenger és üszökmező maradhatott. Ma, két évvel a tatárjárásnál szégyenle­tesebb országvesztés után, két különös és fáj­dalmas bejegyeznivaióuk van az emlékeze­tünkbe s Klió asszony könyveibe. Az egyik, hogy a gettolázodás nyyuqt közvetlenül leráz-* • tűk ugyan (jó, ha meg vallj tue s mérlegeljük amúgy befelé, magunk felé, hogy sajnos, ezt is csak oláh segítséggel tettük, magunktól még erre sem tudtuk rászánni magunkat), de a lázadás ördögeit megfékezni azóta sem na­gyon siettünk. A legvéresebb kezű haramiá­kat elitéltük, egy csomó elvadult embert in­ternáltunk, néhány száz fegyelmit lefolytat­tunk, de azt a szellemet, amely októberhez s márciushoz vezetett, annyira nem tudtuk megölni, hogy ma már szinte újabb októberi légkör terjeng közöttünk. Az országvesztés távolabbi előkészítői, a csendes-izgatók és linóm kutmérgezők megint munkában van­nak, a kimondott cél megint ez: zavart kel­teni, a magyarság sorait megbontani s a tra­dícióktól korlátolatlan, erkölcsileg megkötet- len faji liberálizmus egyeduralmát megala­pozni. A budapesti sajtó egyik fele (nem kell megmondanunk, melyik) szinte egyebet sem tesz, mint faji apológiákat, ir, mintha Magyarországnak legégetőbb közéleti té­mája a zsidómentés lenne; forradalmárokat juttat szóhoz s felháborodik minden intéz­kedésen, mellyel a magyarság az ország er­kölcsi talpraállását szorgalmazni meri. Soha ez a sajtó a maga liazafiatlanságát ily szemérmetlen nyíltsággal nem dokumen­tálta: a Lloydnak épugy mint Az Estnek, Az Újságnak épugy mint a Világnak soha­sem a magyarság sérelmei fájnak, hanem a zsidóságéi; nekik nem az a fontos, hogy a forradalom és országvesztés démonai uj erőre ne kapjanak, hanem hogy a fajtájuk embereinek, forradalom ide vagy oda, ha- jukszála ne görbüljön. Ezek a lapok tünetek. Tünetei annak, hogy az a földalatti tábor, mely októberben s márciusban oly hirtelen itt termett s oly hirtelen egyöntetűséggel állt a felforgatás szolgálatába, ma is itt van, ma is készülődik s lelke a magyarság leikétől ma is oly tudatosan távol van, mint valaha. Szerbek és csehek és „emigránsok“ nemcsak a. határainkon túl vannak; tele van velük az ország; bankokat dirigálnak, lapokat tar­tanak fenn, munkásokat fanatizálnak s akad elég szűklátókörű magyar is, aki méltóságos elvakultságában dehogy veszi észre őket. A másik sajátszerü és fájdalmas fáéit az elmúlt két évből: hogy minket magyaro­kat. íi try látszik, a poklok pokla sem tud egybeforrasztani. Alig mult el a rémuralom, kezdődött a nemtelen játék: Rubinek contra Haller, kisgazdák contra keresztények, sza- fcadkirályosok contía legitimisták és ez igy megy immár két év óta. Semmitsem lehet csinálni, mindent kontrekarriroz egy-egy pártoskodó magyar. A külső és belső ellen­ségek soha igy el nem hatalmasodnak, a törpe-tömpe, megfélemlített, tettenért forra- radalmi minoritás soha ilyen diktátori han­got nem mer megütni, ha nem látja, hogy mi magunk egyenetlenek vagyunk s hogy minden destrukcióra kapható egy-egy söré- uyes magyar, aki boldog, ha a szomszédjának a májában turkálhat, mégha a keresztény, ébredést öli is meg vele. Csak igy urak, csak igy. Akkor igazán Mohácsot játszhatunk újra. S töröknél-tatár- nál ha nem is vérengzőbb, de vérszivóbb el-t lenséget ültetünk ismét a nyakunkra. Három részletben ürítik ki a baranyai és bajai megszállt területeket Még e béten megállapítják a kiürítés idejét — Nyolc nap alatt történik meg az leadás — Lindert a szerbek kiutasítják — A bolseviki agitátorok már megszöktek Szerb' részről is minden intézkedés meg­történt a kiürítésre. Linder polgármestert már e hét folyamán kiutasítják a megszálló hatóságok. Ki van zárva, hogy a szerbek a szolgálatukba fogad­ják. Á kiutasítás, hir szerint, formailag már meg is történt oly megjegyzéssel, hogy Szerbiában, illetőleg a jugoszláv királyság megszállt terü­letein nem telepedhet le. A hivatásos bolseviki-agilálorok, akik Lin­der Béla szolgálatában voltak, máris kereket oldottak. A munkásnép már régen elfordult tőlük, mert maguk is tapasztalhatták, hogy úgy Linder Béla, mint a hivatásos bolseviki- agitátorok tulajdonképpen a magyar nemzeti érzés elsorvasztása céljából működtek a nagy szerb imperialisták érdeliében. Az ántánt részéről már kezdettől fogva több figyelmeztetés ment a megszálló szerb hatóságokhoz a bolsevizmus fa­vorizálása miatt. A szerbek azonban a legutóbbi időig sem mondottak le róla, mindaddig, mig a belgrádi merénylet meg nem történt. Ami az ottani magyar munkásságot illeti, túlnyomórészt odavaló, egyszerű vidéki nép, amely nem alkalmas oly néreíú morális fer­tőzésre, mint a fővárosi. Ez a munkásság már jóideje fölismerte a bolseviki agitáció igazi céljait és szakított a veszedelmes irányzattal. Tekiutve, hogy az ipar és kereskedelem pang, a munkásság maga is rég meggyőződött róla, hogy a vidék felvirágzását csakis az anyaország adhatja vissza. Az erősen nemze- Hes érzésű polgársággal együtt már ezért is nehezen várják a nemzeti hadsereg bevonu­lását. A szerbek az utóbbi időben még meg akar­lak sareolni a sokat szenvedett lakosságot kü­lönböző súlyos adókkal, de a brutális jogtalan­ság ellen úgy az ántánt részéről, mini magyar részről éles tiltakozás történt, joggal föltehető tehát, hogy elállottak e kockázatos lépésüktől. Egyébként az utóbbi időkben a szerbek már türhetőbben viselkedtek. Biztosra vehető, hogy nemzeti hadsere­günk bevonulása minden zavaró incidens nél­kül, a legiinnepiesebb formában fog megtör-» tenni. ä t Uj Nemzedék tudósítójától, mdü ántántforrásbólfgn term értesü- y a budapesti ájitéÖtmissziók az án- lácsának döjiiéíc alapján a legutóbbi íoghúj^effük ■— és pedig végleges — varanya, Pécs, Baja, valamint háromszög kiürítésével, úgy hogy most már tisztán a kiürítés határidejének a megállapításáról van szó. Informátorunk ar­ról is biztosit, hogy *■' mW e hét folyainár. döntenek a mi­előbbi kiürítés időpontjáról. Forrásunk azt is hangoztatta, hogy a meg­szállók minden tekintetben alávetik magukat az ántánt parancsának. Magyar részről az előzetes katonai és ad­minisztratív intézkedés megtörtént a kiürí­tendő területek átvételére. A nemzeti hadsereg élén Koós Károly tábornok fog bevonulni Pécsre, hogy Szent István ezeréves országának első visszatérő részeit átvegye. A szerbek kivonulásának és a visszatérő területek átvételének katonai programmja — ántánt informátorunk szerint — a követ­kező: A szerbek kivonulásának első katonai művelete a Somogy-, Tolnavármegyék megszállott részeiből, Baja város és vidékéről s a szegedi háromszögből való kivonulás. A második kiürítési terület: Pécs város és egész vidéke Mohácsig, Villányig és Siklósig. A harmadik kiürítési hadművelet a trianoni szer­ződésben megállapított „végleges“ határig fog tör-í ténni. Mindhárom kiürítési műveletnek nyolc nap alatt kell megtörténnie. A területek átvételének és kiürítésének minden mozzanatát tíz tagú katonai ántántbi- zottság fogja ellenőrizni. A területek átvételének pillanatát magyar és szerb részről katonai tisztelgéssel jelzik oly- formán, hogy nemzeti hadseregünk minden szerb katonai állomást és őrhelyet azonnal átvesz. » -Wl W» yil»«»»Kl»» WIMfi «WWWM» WillWliiMWWM» Mapökkóban francia területre n^éneküitek a spanyol katonák f Páris, augusztus 1. A nádori spanyol he]j- árség még folytatja a véiteSíezést a felkmő iahiíok ellen. Spanyot^Kafonák kénytelenek ivóitak Marokkó frßuma területére menekülnd, ahol a frímrApJe- nagyon szívesen fogadtál? ■ rmst fiiMjMTr’uifnnrrn elhatározta, hogy a vö­röskereszt osztaggal együtt Melillába utazik. Legutóbbi jelentés szerint az idegenlégió elfoglalta Nádort. Ez a jelentés kissé homá­lyos, mert Nadqrt a kabilok ostromolták s a francia idegenlégió, ha bele is avatkozott a harcba, csak a kabilok leverése után foglal­hatta el a várost. Erről pedig semmiféle jelen­tés sem érkezett Anglia és Japánország a washingtoni konferencia elhalasztását kérik Washington, augusztus 1. Az angol és a japán nagykövet megjelelitek a külügyi állam- ^Ukárná^á^^trra kérték, tegyen előterjesztést ffnrvfThg elnöknek a washingtoni konferencia elhalasztásáról. A két nagykövet a Csendes­tengeri kérdésben és a Yap-sziget ügyében tervezett konferencia elhalasztását kéri, még pedig a jövő év tavaszáig. Valószínű, hogy az Egyesült Államok kormánya teljesíteni fogja a kérést UIHomrodék Előfizetési ir: Egész évre 440 korona, félévre 220 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V. kér,, korona, negyedévre 110 kor., egy hónapra 40 kor, TJ Y’T'TVf AT M A PH AD Honvéd-utca 10. szám. — Telefon-szám: 127—46, Egyes szám ára helyben, vidéken és pályaudvaron * ^'**^^J** 127—47, 127—48, 127—49. József 65. — Gyorsírókt £ kor. — Hirdetés milliméteres díjszabás szerint. 7—20, 7—21. — Reklamáció: 19—25 szám. iiniiiinniiiiiiiiiiiiiitiiiinuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiifiiiiiiiiiiiiiiiimiwiiiiiiimiiiiiiiHmiiniiiiiiiiiiiifiiiiiiniiiiiifmHHnjHnifWHniifHiiiiifiKniiiHJtiUHiiinimnfflflrmfntiHfnifrHinmffifai’ Budapest, 1921. Ili. évfolyam, 169, (554.) szám. Kedd, augusztus 2. tllllllllllllllllflllllllllllllllllllllllllllHIllHHIlllllllllllllllIHHIIllfllllllllUllllllllllllllillHHtllfllülffHHIIIHItlHIlIHllfHflllllllllllllllHMIIIf'lfllHIlIHHIffllllfHIIIIIIIHIIHIIIIIIIIIIIIIlIHllHIHHIIHflHIIIHIftHfHfl SO-

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék