Uj Nemzedék, 1921. szeptember (3. évfolyam, 193-217. szám)

1921-09-01 / 193. szám

a.i­21 szeptember­e, új Sz Nemzedék 346.000 magyar alattvalót, 450 Zsitdlót, 40 gyárat, 10 bányatelepet és sok ipari vállalatot veszíttink el ilyasatmagyarországgal .*. i.i i ... Utolsó fenyvesünk is osztrák kézre kerül — Az „Uj Nemzedék" tudósítójától. — -amit a magyar szorgalom és becsületesség évszázadok folyamán megalkotott, azt a gyűlö­let egy tollvonással a jog és igazság ellenére el­­rabolja. Nyugatmagyarországgal 4399 négyzet­kilométer területet, 316 községet és 3 városban összesen 310.052 lakost veszítünk, tehát olyan sű­rű népességű területet, melyen egy négyzet­­kilométerre 79 lélek jut. A 346.052 léleréből 246.632 német, 49.374 horvát, 0.221 pedig magyar, a többi tót, stb. Sopron egymagában 15.000 ma­­gyarajku embert­ juttat Ausztriának. Ezeken a már nagyrészt ismeretes adatokon kívül azonban a kulturális és gazdasági adatok festik csak a valódi, rettentő képét vesztesé­günknek. Ebből a szempontból ismertette mun­katársunk előtt Thirring Gusztáv dr., a Nyu­­gatm­agyarországi Liga elnöke ezt a területet amelyet ma szakítanak le a nemzet testéről. — Csak a száraz adatok felsorolására fogok szorítkozni, — mondotta — amelyek minden kétségbeesett kiáltásnál többet mondanak. A terület 409 elemi iskolája közül 287-ben magya­rul tanítottak, aminek az eredménye, hogy az idegenajkunk negyven százaléka már magya­rul beszél." — Ez a nemzeti vívmány a terület elsza­kítása folyton kétségkívül veszendőbe­ megy; az eddig oly hazafias nyugatmagyarországi németség nemzetünkre nézve nemcsak elvész de ki is fog vetkőzni hazafias magyar érzel­meiből és teljesen elnémetesedik. Sőt ami a legszomorubb — a németek és h­­orv­átok közötti szigeteket alkotó magyarság is az Őrségben­ és a Pulya vidékén az osztrák urszlom piniti elveszti eddig tisztán megőrzött m$jgy£y^nem­­zeti jellegét. — A vidék jó iskola-ügye évtizedek óta magas művelődési fokra emelte a határszél népét, ahol a népességnek 86,8 százaléka tud irni-olvasni, ebből a szempontból az ország első megyéje. — Liszt Ferenc, Joachim József, Hyrtl Fe­renc, Haydn József, Dóczy Lajos, Széchenyi István gróf, Hoffmann Pál és Dorfmeister István festő szülőföldjén kívül számtalan gyár és ipartelep jut­, osztrák kézre. Sopron megyé­­ben elvesz Csáván Esterházy herceg agyag­árugyára, a czenkfalvi cukorgyár 500 munkás­sal, Lajtaújfalun a juta-, fonó- és szövőgyár, — az ország egyik legnagyobb ipartelepe 1320 munkással, — vegyitermék és gyufagyár, ve­gyészeti gyár, Szárazvámon a műkőgyár Szarvkő községben a selyemszallag gyár, — annak idején a Vigadóban volt árusítóhelye, — Szentmargítbányán óriási kőbánya — Vínpác­ és a Lajta hegység vidékén min­denütt számos, hatalmas kőbánya. Ezek a kő­bányák szolgáltattak anyagot a Szent István­­templom kupolájához, majd az Országháztól kezdve a bécsi akadémiáig, Operáig, stb. Torbo­lyán 2 téglagyár. Félszer­falván nagy cukorgyár 450 munkással,­- Lajtaszentm­iklóson gyufagyár, zsinór- és paszomány-ipartelep, kender-, len- és pamutszövőgyár, Savanyukuton borgyár, Lakompakon fűrésztelep, Récényen barnaszén­bánya, Kismartonban bőrgyár, építő vállam­­ok, albestgyár. — Sopron városával megkapja Ausztria a brennbergi kőszénbányákat 882 munkással, a lakatosárugyárat, a gomb- és fém díszműáru­gyárat, a sörgyárat, az óriási gőzmalmot, a gőzfü­résztelepet, a két vasárugyárat 500 mun­kással, az ecetgyárat és a hordógyárat. A száz­éves Seltenhoffer, tűzfecekendő és harangöntő gyár, amelyet az egész országban ismernek harangjairól, nem­­nekünk fog harangokat ön­teni, elvész a gummigyár, a likőrgyár, a ma­látagyár, a csavargyár, a szappanfőző és ke­ményítőgyár, a szőnyeg- és butorszövőgyár, több nagy téglavető, amelyek ősidő óta dolgoz­nak, a két szivarkahüvelygyár, villamos áram­fejlesztő telep, gázgyár, több nyomda. Sopron rendkívüli kereskedelmi fontosságát bizo­nyítja, hogy gócpontja: a bécsújhelyi, az ében­­furti, a pozsonyi, a kőszegi, a szombathelyi, a győri, illetőleg a Fertőszentm­iklós—Ván­­dorfalu vasútvonalaknak, — tehát hét irányból futnak#* itt össze a vasutak. Szénbányáiban év óta dolgoznak. A Lajta­­újfalu-Kidesly*E bánya lignitet, a Brennberg­­réczényi bálára már érett szenet ad. Csupán a bányák videkén kétezer bányász család lakik. — J­eherne­s felsorolni Sopron iskoláit. Evang­éclikus teológiai akadémia, amely Győrbe­nmrég, — evangélikus főgimnázium, bencés fő­gimnázium, állami főreál, állami leánygimná­zium, felsőbb leányiskola, állami felsőkeres­kedelmi iskola, honvéd főreáliskola, bányá­szati és erdészeti akadémia, az Orsolyák leány­­gimnáziuma, evangélikus tanítóképző, polgári tanítónőképző, kisdedóvónő intézet, állami, vá­rosi és katolikus polgári iskola, katonatisztek leánynevelő intézete, — az utóbbi Egerbe köl­tözik, — számos elemi iskola, két iparostanonc iskola, süketnéma intézet, javító intézet és nyomorék gyermekek otthona, de van ott sze­gényház és hajléktalanok menhelye is. Idegen uralom alá kerül három hatalmas kórház, öt­ven tudományos és spor­egyesület, köztük a Dunántúli Turista Egyesület, öt napilap, szá­mos hitelintézet, a soproni színház. — az or­szág legrégibb kőszínháza. — két uszoda,­Sop­ron múzeuma, amely a vidéki múzeumok közt a legelső, immár biztosan a Hofburgba kerül. — Elvesztjük a nagyértékű­ Storm­er- és Czef­ter­-gyűjteményt, a bencések XIII-ik századból való templomát, a Szent Mihály-templomot, amely építészeti műemlék. A városháza alap­falai az Árpádok idejéből valók, hatvan méter magas tornya a középkorból. Osztrák zászló fog lengeni rajta__ — Vasmegyében osztrák kézre kerül a lékai gőzfű­résztelep, a nagyszentmihályi téglagyár, az őribányai híres antimonbányásé 189 munkás­sal, a pinkafői fűrésztelep, két posztógyár, két épitővállalat, óriási ácstelep, a sámfaival ka­vicsbánya a most megnyitott , vasérc- és szén­bányákat együtt, a borostyánkői szerpentin­telepek, ahol a dísztárgyak faragásához való szép zöld követ fejtik.­­ — Mosonmegyében a m­osonszentjánosi gőz­malom, a királyhidai nagy vasúti állomás és a konzervgyár, a vallai tőzegtelep és a zarányi dinamitgyár jut Ausztriának. — A dombvidéken rendkívül fejlett gyü­mölcstenyésztés folyik. A vidéknek különös bajt ad a szelidgesztenye-tenyészet, amely Ma­gyarországon jóformán páratlan. A ruszti aszút már a középkorban ismerték, a Lajta­­hegység tövében véges-végig kitűnő szöllőzöl­­dek húzódnak. Dél felé a hegyvidéken a terme­lés nem elégíti ki a szükségletet. A kőszegi, lánzséri és borostyánkői hegyek vidéke élelmi­szerbehozatalra szorul, — hogy honnan, az sú­lyos kérdés az osztrákoknak. — A Fertő-tóról külön kell megemlékezni. Ez a nagy vízfelület épp úgy temperálja vidé­kének éghajlatát, mint nagy méretekben a tenger, nincs szélsőséges fagy vagy hó. Most ezeréves halászata, bortermő vidéke, várvá­­gása, bámulatos vízimadár élete Ausztriáé lesz. jp — Elveszítjük a lajtapo­rdájt#*!, savanyú­kat­ és balfi fürdőket, Tarcsi­’országos hirü fürdőjét. A Rozália-hegysá­g pompás fenyve­seiben többé neim gyönyörködünk és ezzel a 95.000 hektár fen­yvesérmével elvész Magyaror­szág utolsó fenypnese. Idegen főidőit lesz Fraknó büszke vára, Kabold és Lakomnak öreg gyárai, Lánzsér alpesi jellegű hegyvidéke. Borostyánkő, Szalonak, Léka, Németujvár, Rohoncz várai, amelyek annyit szenvedtek az osztrák hercegek becsapásaitól, újra ki lesznek szolgáltatva az osztrák ármánynak. Mária­­falva középkori temploma,­­ a Répcze, Gyön­gyös, Pinka és Lapincs folyók, mind-mind el­vesznek ... * Ezek a számok, amelyeket Thirring Gusz­táv dr. egészen tömören ismertetett, kiáltják a leghangosabb vétót az ország kultúrája és gazdasági fejlődése, élete ellen intézett me­rényletre. A­lenség. Rettenetes hajnal virradt ránk. Zúgott, szán­tott a gránát, kaszált a gépfegyver, már a hátunk­ban állt az orosz. Egyik roham a másikra hullámzott fel. Hajnaltól délig tartott a küzdelem. Végre is mi győztünk! Kis apádat akkor a tenyerükön hordták katonái. Mindenki ünnepelte. Pedig csak a távbeszélő gépnél ült. ... — Kis apám, büszke vagyok reád! Ugy­e akkor nagyon boldog voltál? — Nagyon boldog? Miért, gyermekem? Talán a cifra rendjeiért? Szomorú bánatárnyékok ültek meg. Hiszen tizenegy tisztem és kilencszáz emberem vérén úszott hozzánk a diadal. Árva gyermekek könnye panaszkodik a cifra kereszten. Ki tudja! Nem átkoz­zák-e most apádat valahol, talán a Mecsek alján, vagy a nádfödeles somogyi viskóban? ... Leánykám zokog, felkel, az ajtó felé megy... — Elég volt, apus... megyek aludni... hajnal­ban kenyeret kell dagasztani... imádkozni fogok a vitézeidért... holnap sok pénzt viszek a Szent Antal­­nak... könyörögni fogok, hogy megsegítse a kis árvákat... a szegény asszonyokat . Az ajtó halkan bezárult, de is­mét kinyílott. Egy boglyos, szöszke fej mosolygott ki rajta és édes, lágy gyermekszavak melegedtek felénk: — Apus, szeretlek! Jó éjszakát. Egyedül maradtam. Ablakomon bemosássál a holdvilág. A vén hársfa tetejét­ szerelmetesenr bug a vadgerle. Az éjjeli szellő megringatja kertem virágzó bokrait. Édes illat telíti a szobámat. Elgondolkozom. Ember! Mit cselekedtél? Megkínoztad a rózsa­bimbót, az ibolyiszálat, a Tecskefiókát! Vénasszony módra jajveszékeltél, sirattad a katonáidat, akik parancsszavadra megtették kötelességüket a hazáért.. Pacifizmust hirdettél! Érted? — kezd gyötörni a lelki­ismeret. — Igazad van! Félre veletek, sötét gondolatok! Jertek, cifra, tündöklő rendjelek! Ismét szeretlek, imádlak titeket! Ti vagytok a magyar becsületnek, a magyar hűségnek, a magyar áldozatkészségnek, a vitézségnek, a bátorságnak, a h­alálmegvetésnek soha el nem múló, el nem porladó emlékkövei. Ha­­ rátok nézek, eszembe jutnak a diadalmas csaták, látom a havas Zwitnii, a jeges Jasiovecét, Irzsokot, a diadalmas drohobyezi hajnalt, a wolhyniai csata­mezőket, a rarancei haláldombot, a ködköntösbe bur­kolt öreg Capuli-hegyet, a radautzi síkon, az Alpe­­sekben, az olasz síkon rohamozó honvédőimet, látom a felséges múltat. Karácsonyfa vagyok! Reáaggattam a rendjelei­met. De ágairól, leveleiről már nem csorog a vér, nem a múlt véres emlékei díszítik. Hanem? — kérdi a lelkiismeret. A magyarság­ élniakarása, a bizva-bizás, a hit a nemzet feltámadásában! S a karácsonyfát ismét har­cos, keménylelkü magyarok, acélos izma, dacos, el­szánt tekintetű ifjak, harcrakész, vasakaratú, v­állig fegyveres nemzet állják körül. Mit látsz, mit hallasz még? Látom a magyar trikolórt a Kárpátok csúcsain, az erdélyi havasokon, Belgrád romjain, a kék Adrián úszkáló magyar spirók árbocain. "Hallom a hitvány rablónépek ...gYáva könyörgését, az orgonák ünnepi bugását.I tt templomokban és látom a poraiból fel­­t.í m.«lFNy­ugat ma gy a'.'országot. „.­ Hatot üt a vén falióra. Virrad. Ismét élni kezd­­ a természet. Katonazubbony van rajtam, a mellemen csillognak a rendjele­n, megtaláltam ismét a lel­­kemet. Kinyílik az ajtóm, beszökik a rózsabimbó, reám tekint, mosolyog a lelke... — Szeretlek, kis apám! Tegnap kegyetlen, csúnya voltál. Ma oly szép vágy. A homlokod se ráncos. Ugy­e, szereted a rendjeleidet? — Imádom őket, kis szentem! Most pedig siess, fuss a templomba. Nesze! adok sok pénzt, vidd el a Szent Antalnak, hogy megsegítse... — ... az árvagyermekeket, az özvegyeket — egé­szíti ki szomorúan a leányka. .. — Nem! Ne őket, hanem „a csonka hazát“, kis leányom! A rózsabimbó a nyakamba ugrik, ölel, csókol és­­örömkönnyei hullanak a­­cifra, a tündöklő rendjelekre. Csütörtök­­ Holnap lép életbe az új forgalmi adó Megjelent a végrehajtási utasítás — Az Új Nemzedék tudósítójától­­ Az utolsó pillanatig kétségben voltak az érde­­keltek, hogy a másfél százalékos forgalmi adó besze­dése miként történik és az adó kit és milyen irány­ban sújt. A pénzügyminiszter ma — az utolsó na­pon — tette közzé a végrehajtási utasítást. A for­galmi adót — mint ismeretes — mindazon természe­tes és jogi személyek fizetik, akik a belföldön bevé­tel elérésére irányuló önálló kereseti tevékenységet fejtenek ki. Belföldinek tekintendő az is, akinek üzeme, üzlettelepe, raktára vagy képviselete van belföldön. Forgalmi adót csupán a belföldön folyta­tott üzletből eredő bevétel után kell fizetni. Az adó szempontjából közömbös, hogy volt-e a keresetü­ző­­nek a kereseti tevékenységből haszna vagy nyere­sége, pusztán a bevétel m­ár adó alá esik. Forgalmi adó alá esik minden önálló ipari és kereskedelmi te­vékenység, önálló közvetítés, továbbítás, szállítás és általában minden vállalkozás, minden szabad szel­lemi foglalkozás és minden önálló, kereseti célzat­tal űzött munkateljesítés. Forgalmi adót tartozik te­hát fizetni a kis- és nagyiparos, a kis- és nagykeres­­­kedő, a házaló, csarnoki, piaci, utcai árus, kereske­delmi, ipari és gyári vállalat, alkusz, ügynök, bizo­mányos, kereskedelmi képviselő, szabadalmi ügyvivő, munkaközvetítő és munkavállalkozó, szállító,"­fuva­rozó, minden színház, mozgó, panzió, étkező, ven­déglő, kávéház, kávémérés, mulatóhely, szanatórium, fürdővállalat, könyv- és a­lapkiadó, építési vállakoz­ó, nyomozó­iroda, versenyfogadási iroda, sperfiakör, totalizátor, tánc-, zenei és nyelviskola, affigániskola, internátus, letéti, őrlési és raktározási vállalat, minden ivó, művész, orvos, állatorvos, ügyvéd, köz­jegyző, mérnök, nyelv és zene­már, gyógyszerész, fogtechnikus, szülésznő stb. jr Nem esnek adó alá a lézező- és szőlőgazdaság, a kertészet, a gyümölcs- ipar zöldségtermelés, az állat­­tenyésztés, a méhészet...- a vadászat és halászat. Ter­mészetszerűen neva tekinthető őstermelésnek és így adóköteles a mezőgazdasági ipar (cukor-, szesz-, sör­gyártás stb.). Az adó tárgya az önálló kereseti tevékenység körében történő áruszállítás vagy munkateljesítés, teh­át nem esik adó alá az ingatlanok átruházása, sem azok bérbe-, illetve haszonbérbeadása, valamint a jogok átadása­ sem. Nem vonható forgalmi adó alá az, aki valamely értéktárgyának elzálogosításáról szóló cédulát azért ad el, mert azt kiváltani nem képes, de aki zálogcédulák vételével üzletszerűen foglalkozik, arra az adó hatálya kiterjed. Az általános forgalmi adó kulcsa — mint jelez­tük — másfél százalék. Az adó összegét mindenkori teljes koronára kell kiegészíteni. A rendelet intéz­kedik a­­bejelentési kötelezettségről, majd az adó­­leróvás módjáról. A forgalmi adót bélyegjeggyel vagy készpénzben való­ fizetés útján lehet leróni. A bélyeggel való leróvás a nyers bevételt tartalmazó könyvek és feljegyzések alapján bélyegjegyek fel­­ragasztásásával történik, m­íg a készpénzbefizetést adóbevallási ív alapján kell eszközölni. Ha az adó­köteles kérelmére átalányösszegben állapítják­­meg az adót, a lerovás bármelyik módon történhetik. Az adót különben rendszerinti­ bélyeggel kell leróni s a készpénzfizetésre csak azok” kaphatnak engedélyt, akik feltétlen megbízhatóságuk mellett, rendes kezén ke­ffű­ könyvet vezetnek.

Next