Uj Nemzedék, 1921. szeptember (3. évfolyam, 193-217. szám)
1921-09-01 / 193. szám
a.i21 szeptembere, új Sz Nemzedék 346.000 magyar alattvalót, 450 Zsitdlót, 40 gyárat, 10 bányatelepet és sok ipari vállalatot veszíttink el ilyasatmagyarországgal .*. i.i i ... Utolsó fenyvesünk is osztrák kézre kerül — Az „Uj Nemzedék" tudósítójától. — -amit a magyar szorgalom és becsületesség évszázadok folyamán megalkotott, azt a gyűlölet egy tollvonással a jog és igazság ellenére elrabolja. Nyugatmagyarországgal 4399 négyzetkilométer területet, 316 községet és 3 városban összesen 310.052 lakost veszítünk, tehát olyan sűrű népességű területet, melyen egy négyzetkilométerre 79 lélek jut. A 346.052 léleréből 246.632 német, 49.374 horvát, 0.221 pedig magyar, a többi tót, stb. Sopron egymagában 15.000 magyarajku embert juttat Ausztriának. Ezeken a már nagyrészt ismeretes adatokon kívül azonban a kulturális és gazdasági adatok festik csak a valódi, rettentő képét veszteségünknek. Ebből a szempontból ismertette munkatársunk előtt Thirring Gusztáv dr., a Nyugatmagyarországi Liga elnöke ezt a területet amelyet ma szakítanak le a nemzet testéről. — Csak a száraz adatok felsorolására fogok szorítkozni, — mondotta — amelyek minden kétségbeesett kiáltásnál többet mondanak. A terület 409 elemi iskolája közül 287-ben magyarul tanítottak, aminek az eredménye, hogy az idegenajkunk negyven százaléka már magyarul beszél." — Ez a nemzeti vívmány a terület elszakítása folyton kétségkívül veszendőbe megy; az eddig oly hazafias nyugatmagyarországi németség nemzetünkre nézve nemcsak elvész de ki is fog vetkőzni hazafias magyar érzelmeiből és teljesen elnémetesedik. Sőt ami a legszomorubb — a németek és horvátok közötti szigeteket alkotó magyarság is az Őrségben és a Pulya vidékén az osztrák urszlom piniti elveszti eddig tisztán megőrzött m$jgy£y^nemzeti jellegét. — A vidék jó iskola-ügye évtizedek óta magas művelődési fokra emelte a határszél népét, ahol a népességnek 86,8 százaléka tud irni-olvasni, ebből a szempontból az ország első megyéje. — Liszt Ferenc, Joachim József, Hyrtl Ferenc, Haydn József, Dóczy Lajos, Széchenyi István gróf, Hoffmann Pál és Dorfmeister István festő szülőföldjén kívül számtalan gyár és ipartelep jut, osztrák kézre. Sopron megyében elvesz Csáván Esterházy herceg agyagárugyára, a czenkfalvi cukorgyár 500 munkással, Lajtaújfalun a juta-, fonó- és szövőgyár, — az ország egyik legnagyobb ipartelepe 1320 munkással, — vegyitermék és gyufagyár, vegyészeti gyár, Szárazvámon a műkőgyár Szarvkő községben a selyemszallag gyár, — annak idején a Vigadóban volt árusítóhelye, — Szentmargítbányán óriási kőbánya — Vínpác és a Lajta hegység vidékén mindenütt számos, hatalmas kőbánya. Ezek a kőbányák szolgáltattak anyagot a Szent Istvántemplom kupolájához, majd az Országháztól kezdve a bécsi akadémiáig, Operáig, stb. Torbolyán 2 téglagyár. Félszerfalván nagy cukorgyár 450 munkással,- Lajtaszentmiklóson gyufagyár, zsinór- és paszomány-ipartelep, kender-, len- és pamutszövőgyár, Savanyukuton borgyár, Lakompakon fűrésztelep, Récényen barnaszénbánya, Kismartonban bőrgyár, építő vállamok, albestgyár. — Sopron városával megkapja Ausztria a brennbergi kőszénbányákat 882 munkással, a lakatosárugyárat, a gomb- és fém díszműárugyárat, a sörgyárat, az óriási gőzmalmot, a gőzfürésztelepet, a két vasárugyárat 500 munkással, az ecetgyárat és a hordógyárat. A százéves Seltenhoffer, tűzfecekendő és harangöntő gyár, amelyet az egész országban ismernek harangjairól, nemnekünk fog harangokat önteni, elvész a gummigyár, a likőrgyár, a malátagyár, a csavargyár, a szappanfőző és keményítőgyár, a szőnyeg- és butorszövőgyár, több nagy téglavető, amelyek ősidő óta dolgoznak, a két szivarkahüvelygyár, villamos áramfejlesztő telep, gázgyár, több nyomda. Sopron rendkívüli kereskedelmi fontosságát bizonyítja, hogy gócpontja: a bécsújhelyi, az ébenfurti, a pozsonyi, a kőszegi, a szombathelyi, a győri, illetőleg a Fertőszentmiklós—Vándorfalu vasútvonalaknak, — tehát hét irányból futnak#* itt össze a vasutak. Szénbányáiban év óta dolgoznak. A Lajtaújfalu-Kidesly*E bánya lignitet, a Brennbergréczényi bálára már érett szenet ad. Csupán a bányák videkén kétezer bányász család lakik. — Jehernes felsorolni Sopron iskoláit. Evangéclikus teológiai akadémia, amely Győrbenmrég, — evangélikus főgimnázium, bencés főgimnázium, állami főreál, állami leánygimnázium, felsőbb leányiskola, állami felsőkereskedelmi iskola, honvéd főreáliskola, bányászati és erdészeti akadémia, az Orsolyák leánygimnáziuma, evangélikus tanítóképző, polgári tanítónőképző, kisdedóvónő intézet, állami, városi és katolikus polgári iskola, katonatisztek leánynevelő intézete, — az utóbbi Egerbe költözik, — számos elemi iskola, két iparostanonc iskola, süketnéma intézet, javító intézet és nyomorék gyermekek otthona, de van ott szegényház és hajléktalanok menhelye is. Idegen uralom alá kerül három hatalmas kórház, ötven tudományos és sporegyesület, köztük a Dunántúli Turista Egyesület, öt napilap, számos hitelintézet, a soproni színház. — az ország legrégibb kőszínháza. — két uszoda,Sopron múzeuma, amely a vidéki múzeumok közt a legelső, immár biztosan a Hofburgba kerül. — Elvesztjük a nagyértékű Stormer- és Czefter-gyűjteményt, a bencések XIII-ik századból való templomát, a Szent Mihály-templomot, amely építészeti műemlék. A városháza alapfalai az Árpádok idejéből valók, hatvan méter magas tornya a középkorból. Osztrák zászló fog lengeni rajta__ — Vasmegyében osztrák kézre kerül a lékai gőzfűrésztelep, a nagyszentmihályi téglagyár, az őribányai híres antimonbányásé 189 munkással, a pinkafői fűrésztelep, két posztógyár, két épitővállalat, óriási ácstelep, a sámfaival kavicsbánya a most megnyitott , vasérc- és szénbányákat együtt, a borostyánkői szerpentintelepek, ahol a dísztárgyak faragásához való szép zöld követ fejtik. — Mosonmegyében a mosonszentjánosi gőzmalom, a királyhidai nagy vasúti állomás és a konzervgyár, a vallai tőzegtelep és a zarányi dinamitgyár jut Ausztriának. — A dombvidéken rendkívül fejlett gyümölcstenyésztés folyik. A vidéknek különös bajt ad a szelidgesztenye-tenyészet, amely Magyarországon jóformán páratlan. A ruszti aszút már a középkorban ismerték, a Lajtahegység tövében véges-végig kitűnő szöllőzöldek húzódnak. Dél felé a hegyvidéken a termelés nem elégíti ki a szükségletet. A kőszegi, lánzséri és borostyánkői hegyek vidéke élelmiszerbehozatalra szorul, — hogy honnan, az súlyos kérdés az osztrákoknak. — A Fertő-tóról külön kell megemlékezni. Ez a nagy vízfelület épp úgy temperálja vidékének éghajlatát, mint nagy méretekben a tenger, nincs szélsőséges fagy vagy hó. Most ezeréves halászata, bortermő vidéke, várvágása, bámulatos vízimadár élete Ausztriáé lesz. jp — Elveszítjük a lajtapordájt#*!, savanyúkat és balfi fürdőket, Tarcsi’országos hirü fürdőjét. A Rozália-hegyság pompás fenyveseiben többé neim gyönyörködünk és ezzel a 95.000 hektár fenyvesérmével elvész Magyarország utolsó fenypnese. Idegen főidőit lesz Fraknó büszke vára, Kabold és Lakomnak öreg gyárai, Lánzsér alpesi jellegű hegyvidéke. Borostyánkő, Szalonak, Léka, Németujvár, Rohoncz várai, amelyek annyit szenvedtek az osztrák hercegek becsapásaitól, újra ki lesznek szolgáltatva az osztrák ármánynak. Máriafalva középkori temploma, a Répcze, Gyöngyös, Pinka és Lapincs folyók, mind-mind elvesznek ... * Ezek a számok, amelyeket Thirring Gusztáv dr. egészen tömören ismertetett, kiáltják a leghangosabb vétót az ország kultúrája és gazdasági fejlődése, élete ellen intézett merényletre. Alenség. Rettenetes hajnal virradt ránk. Zúgott, szántott a gránát, kaszált a gépfegyver, már a hátunkban állt az orosz. Egyik roham a másikra hullámzott fel. Hajnaltól délig tartott a küzdelem. Végre is mi győztünk! Kis apádat akkor a tenyerükön hordták katonái. Mindenki ünnepelte. Pedig csak a távbeszélő gépnél ült. ... — Kis apám, büszke vagyok reád! Ugye akkor nagyon boldog voltál? — Nagyon boldog? Miért, gyermekem? Talán a cifra rendjeiért? Szomorú bánatárnyékok ültek meg. Hiszen tizenegy tisztem és kilencszáz emberem vérén úszott hozzánk a diadal. Árva gyermekek könnye panaszkodik a cifra kereszten. Ki tudja! Nem átkozzák-e most apádat valahol, talán a Mecsek alján, vagy a nádfödeles somogyi viskóban? ... Leánykám zokog, felkel, az ajtó felé megy... — Elég volt, apus... megyek aludni... hajnalban kenyeret kell dagasztani... imádkozni fogok a vitézeidért... holnap sok pénzt viszek a Szent Antalnak... könyörögni fogok, hogy megsegítse a kis árvákat... a szegény asszonyokat . Az ajtó halkan bezárult, de ismét kinyílott. Egy boglyos, szöszke fej mosolygott ki rajta és édes, lágy gyermekszavak melegedtek felénk: — Apus, szeretlek! Jó éjszakát. Egyedül maradtam. Ablakomon bemosássál a holdvilág. A vén hársfa tetejét szerelmetesenr bug a vadgerle. Az éjjeli szellő megringatja kertem virágzó bokrait. Édes illat telíti a szobámat. Elgondolkozom. Ember! Mit cselekedtél? Megkínoztad a rózsabimbót, az ibolyiszálat, a Tecskefiókát! Vénasszony módra jajveszékeltél, sirattad a katonáidat, akik parancsszavadra megtették kötelességüket a hazáért.. Pacifizmust hirdettél! Érted? — kezd gyötörni a lelkiismeret. — Igazad van! Félre veletek, sötét gondolatok! Jertek, cifra, tündöklő rendjelek! Ismét szeretlek, imádlak titeket! Ti vagytok a magyar becsületnek, a magyar hűségnek, a magyar áldozatkészségnek, a vitézségnek, a bátorságnak, a halálmegvetésnek soha el nem múló, el nem porladó emlékkövei. Ha rátok nézek, eszembe jutnak a diadalmas csaták, látom a havas Zwitnii, a jeges Jasiovecét, Irzsokot, a diadalmas drohobyezi hajnalt, a wolhyniai csatamezőket, a rarancei haláldombot, a ködköntösbe burkolt öreg Capuli-hegyet, a radautzi síkon, az Alpesekben, az olasz síkon rohamozó honvédőimet, látom a felséges múltat. Karácsonyfa vagyok! Reáaggattam a rendjeleimet. De ágairól, leveleiről már nem csorog a vér, nem a múlt véres emlékei díszítik. Hanem? — kérdi a lelkiismeret. A magyarság élniakarása, a bizva-bizás, a hit a nemzet feltámadásában! S a karácsonyfát ismét harcos, keménylelkü magyarok, acélos izma, dacos, elszánt tekintetű ifjak, harcrakész, vasakaratú, vállig fegyveres nemzet állják körül. Mit látsz, mit hallasz még? Látom a magyar trikolórt a Kárpátok csúcsain, az erdélyi havasokon, Belgrád romjain, a kék Adrián úszkáló magyar spirók árbocain. "Hallom a hitvány rablónépek ...gYáva könyörgését, az orgonák ünnepi bugását.I tt templomokban és látom a poraiból felt.í m.«lFNyugat ma gy a'.'országot. „. Hatot üt a vén falióra. Virrad. Ismét élni kezd a természet. Katonazubbony van rajtam, a mellemen csillognak a rendjelen, megtaláltam ismét a lelkemet. Kinyílik az ajtóm, beszökik a rózsabimbó, reám tekint, mosolyog a lelke... — Szeretlek, kis apám! Tegnap kegyetlen, csúnya voltál. Ma oly szép vágy. A homlokod se ráncos. Ugye, szereted a rendjeleidet? — Imádom őket, kis szentem! Most pedig siess, fuss a templomba. Nesze! adok sok pénzt, vidd el a Szent Antalnak, hogy megsegítse... — ... az árvagyermekeket, az özvegyeket — egészíti ki szomorúan a leányka. .. — Nem! Ne őket, hanem „a csonka hazát“, kis leányom! A rózsabimbó a nyakamba ugrik, ölel, csókol ésörömkönnyei hullanak acifra, a tündöklő rendjelekre. Csütörtök Holnap lép életbe az új forgalmi adó Megjelent a végrehajtási utasítás — Az Új Nemzedék tudósítójától Az utolsó pillanatig kétségben voltak az érdekeltek, hogy a másfél százalékos forgalmi adó beszedése miként történik és az adó kit és milyen irányban sújt. A pénzügyminiszter ma — az utolsó napon — tette közzé a végrehajtási utasítást. A forgalmi adót — mint ismeretes — mindazon természetes és jogi személyek fizetik, akik a belföldön bevétel elérésére irányuló önálló kereseti tevékenységet fejtenek ki. Belföldinek tekintendő az is, akinek üzeme, üzlettelepe, raktára vagy képviselete van belföldön. Forgalmi adót csupán a belföldön folytatott üzletből eredő bevétel után kell fizetni. Az adó szempontjából közömbös, hogy volt-e a keresetüzőnek a kereseti tevékenységből haszna vagy nyeresége, pusztán a bevétel már adó alá esik. Forgalmi adó alá esik minden önálló ipari és kereskedelmi tevékenység, önálló közvetítés, továbbítás, szállítás és általában minden vállalkozás, minden szabad szellemi foglalkozás és minden önálló, kereseti célzattal űzött munkateljesítés. Forgalmi adót tartozik tehát fizetni a kis- és nagyiparos, a kis- és nagykereskedő, a házaló, csarnoki, piaci, utcai árus, kereskedelmi, ipari és gyári vállalat, alkusz, ügynök, bizományos, kereskedelmi képviselő, szabadalmi ügyvivő, munkaközvetítő és munkavállalkozó, szállító,"fuvarozó, minden színház, mozgó, panzió, étkező, vendéglő, kávéház, kávémérés, mulatóhely, szanatórium, fürdővállalat, könyv- és alapkiadó, építési vállakozó, nyomozóiroda, versenyfogadási iroda, sperfiakör, totalizátor, tánc-, zenei és nyelviskola, affigániskola, internátus, letéti, őrlési és raktározási vállalat, minden ivó, művész, orvos, állatorvos, ügyvéd, közjegyző, mérnök, nyelv és zenemár, gyógyszerész, fogtechnikus, szülésznő stb. jr Nem esnek adó alá a lézező- és szőlőgazdaság, a kertészet, a gyümölcs- ipar zöldségtermelés, az állattenyésztés, a méhészet...- a vadászat és halászat. Természetszerűen neva tekinthető őstermelésnek és így adóköteles a mezőgazdasági ipar (cukor-, szesz-, sörgyártás stb.). Az adó tárgya az önálló kereseti tevékenység körében történő áruszállítás vagy munkateljesítés, tehát nem esik adó alá az ingatlanok átruházása, sem azok bérbe-, illetve haszonbérbeadása, valamint a jogok átadása sem. Nem vonható forgalmi adó alá az, aki valamely értéktárgyának elzálogosításáról szóló cédulát azért ad el, mert azt kiváltani nem képes, de aki zálogcédulák vételével üzletszerűen foglalkozik, arra az adó hatálya kiterjed. Az általános forgalmi adó kulcsa — mint jeleztük — másfél százalék. Az adó összegét mindenkori teljes koronára kell kiegészíteni. A rendelet intézkedik abejelentési kötelezettségről, majd az adóleróvás módjáról. A forgalmi adót bélyegjeggyel vagy készpénzben való fizetés útján lehet leróni. A bélyeggel való leróvás a nyers bevételt tartalmazó könyvek és feljegyzések alapján bélyegjegyek felragasztásásával történik, míg a készpénzbefizetést adóbevallási ív alapján kell eszközölni. Ha az adóköteles kérelmére átalányösszegben állapítjákmeg az adót, a lerovás bármelyik módon történhetik. Az adót különben rendszerinti bélyeggel kell leróni s a készpénzfizetésre csak azok” kaphatnak engedélyt, akik feltétlen megbízhatóságuk mellett, rendes kezén keffű könyvet vezetnek.