Uj Nemzedék, 1921. október (3. évfolyam, 218-243. szám)

1921-10-01 / 218. szám

A franciák Budapestet akarták megtenni a dunai forgalom központjául Bcsziüefis Daudet Leonnal — AzjUj Nemzedék tudósítójától. — A csepeli kikötő építésének francia érdek- képviselőd, Daudet Leon visszaérkezett Buda­pestre. 4 kikötőépités kormánybiztos utján való eliifiézése, úgy látszik, kedvező a_ bankkal ’együttműködő külföldi csoport érde­keire. mert Daudet kedvező sj^iffjfen látja a budapesti kereskedelmi kik^iÉö’^ovőjét. Munka­társunknak alkalma- vélt' vele hosszabban be­szélgetni. Daudet a kikötővel kapcsolatos kér­désekről a következő felvilágosítást adta: — Két év óta dolgosom és agitálunk én és barátaim minden erővel amellett, hogy a va­lódi és természetes Dunaközpont itt van, Buda­pesten és semmiesetre sem Bécsben, még ke­vésbé Pozsonyban. A politikával én nem fog­lalkozom és Parisban politikai tekintetben nem is kérdezték a véleményemet. Ellenben mikor Parisban dolgoztam a budapesti Duna­központ érdekében, akkor kaptam meg egyes magyar lapok fantasztikus értesüléseinek for­dítását. Párisban több felolvasást tartottam Magyarország jelentőségéről, például a fran­cia mérnökegyesülefbeu és az Iparművészeti Társaságban. Ezeken az előadásaimon annak a bebizonyítására törekedtem, hogy a Duna forgalmára nézve életkérdés a tranziló forga­lomnak Budapesten át való lebonyolítása. Leg-, közelebb egy könyvem jelenik meg ezzel a címmel: .Budapest mint Középeurópa forgal­mának gócpontja. (Budapest — Centre de Gravité du Trafique de 1‘Europe Centrale)“. — Véleményem szerint a magyar kor­mánynak mindenféle könnyítést kell adnia Budapesten a különböző nemzetközi, angol, olasz, francia stb. csoportok vállalkozó ked- yéner — Tekintettel arra, hogy még ma is, elég helytelenül, Becs a közvetítő kereskedelem központja Magyarország és a Kelet felé, min­dent el kell követni a nagy nyugati államokkal való egyenes és közvetlen gazdasági összeköt­tetés érdekében. Arra egyáltalán nincs szükség, hogy a Franciaországból, Angliából és Olasz­országból jövő áruk Bécsben tároljanak. Ez a háború előtt lehetséges volt, amikor még Bécs hatalmi alapon intézte a közvetítő kereskedel­met, mint az osztrák-magyar birodalom boldo­gult központja. Ha viszont most Magyarország megvalósítja a kedvező fekvés adta nagyszerű előnyöket, gazdasági tekintetben pompás bol­dogulás elé néz, ellenkező esetben csak bosszú vajúdásra lehet kilátás. Itt cselekedni, szer­vezni kell az európai és balkáni érdekeltsége­ket, hogy a Duna forgalmát mielőbb itt való­sítsák meg, itt központosítsák össze. Bécs erre egyáltalán nem alkalmas. Pl. szó van róla, hogy nagymennyiségű szenet küld ide Franciaország Regensbnrgig vasúton, onnét hajókon; kívána­tos volna, hogy üt tárolható legyen; Romá­niából a nyugat felé irányuló petróleum szá­mára kellene lennie Budapesten raktárhelyi­ségeknek, éppen úgy Szerbiából Nyugat felé irányuló gabonának, vagy a Kelet felé kül­dendő nyugateurópai áruknak; ezekhez megfe­lelő berendezkedéseket kell létesíteni. Többek között a magyar malomipar pl. így uj felvi­rágzás elé nézhet és kell, hogy a nyugati, ke­leti és balkáni kereskedők és vállalkozók sok? féle előnyt találjanak a Budapesten való adásra és yevésre. IVéleményem szerint a mos­tani gazdasági- feszültség éppen ngy árt' a szomszé^®» államoknak, mint Magyaror- szágBáí'. ■ ' — A magyar kormánnyal való összekötte­tésünk egyáltalán nem szakadt mea: köztünk a viszony állandóan kitűnő volt és ma is az. Újabban fontos tárgyalásokat folytatunk, de ezekről nem nyilatkozhatom. Nagyon örven­dek Zielinszky Szilárd dr. a csepeli kikötő kor­mánybiztosává való kinevezésének. — A mi szándékunk az, hogy a munkálato­kat magyar iparosokkal és munkaerővel oldjuk meg, továbbá azzal nyersanyaggal és techni­kai készséggel, amit Magyarország adhat, míg mi a pénzügyi feladatokat intézzük el. Távol­ról sem szándékunk az, hogy a munkalehetősé­geket elvegyük, ellenkezőleg: minden tekintet' ben együtt akarunk dolgozni. A magara részé­ről őszinte barátja vagyok Magyarországnak s komoly munkása Budapest világgazdasági" fölvirágzásának. Londonban vörös zászlók alatt tűntettek a munkátalanok Az Uj Nemzedék tudósítójának jelentése Berlinen <f£, London, szeptember 30. A munkátalanok nagy tüntető fölvonulást rendeztek tegnap a belvárosban. A menetben tízezrek vettek részt és egyes csoportok vörös zászlót vittek magukkal. A tüntetők nagy zajjal vonultak végig az utcákon és több téren népgyülést rögtönöztek. Az egyik gyűlés szónoka a munka talanság ter­jedéséről és a munkátalanok elégedetlenségé­ről és haragjáról beszélt. Végül megjósolta, hogy Angliában a most következő télen föltét­lenül ki kell törni a forradalomnak. Tipperaryban föllázadt a lakosság és össze­ütközött a katonasággal. Egy ember meghalt, sokan megsebesültek. A katonák végül helyre­állították a rendet. A lázadás okáról semrnií sem Írnak a lapok. S. Az angol birtokok is résztvesznek a washingtoni értekezleten • Az Uj Nemzedék tudósítójának jelentése Berlinen át, London, szepjjöjjabfer 30. A ■washingtoni lefegyvel^f^onferenciára - mdniü smaml MihFiitségben részt vesznek aj domíniumok képviselői is. S. 30 December elején lesz a valuta-konferencia Londonban Az Uj Nemzedék tudósitójának jelentése Berlinen át. London, szept. 30. A nemzetközi valut akonferesciára szóló meghívást már több állam elfogadta. A kon­ferenciát december első napjaiban tartják Londonban. Harding elnök kijelentette, hogy Amerika hivatalosan nem képviselteti magát, de nincs kifogása az ellen, hogy az Egyesült Államok gazdasági szervezetei részt vegyenek) a londoni tanácskozáson. S. M* Százmilliós csalást követett el egy budapesti tőzsdefátékos ^ 'Az Uj Nemzedék tudósitójától — Schwarz Sámuel budapesti kereskedő, aki azonban már évek óta nem foglalkozik keres­kedelemmel, hanem csak tőzsdei spekulációval s ismert ps állandó alakja volt a budapesti tőzsdének, pár hónappal ezelőtt kiment Hol^ lan chába. Amsterdamban Willem He&mtfén szájlójában lakott Schioarz itt is, vulutamani- pufációkkal foglalkozott de nem volt szeren­cséje és elvesztette egész életén át gyűjtött sokiüillió. vagyonának az a kis töredékét is, ami a tavaszi tőzsdei baisse után megmaradt, pedig Amsterdamba azért ment, mert remélte, hogy majd itt ismét sikerül tőzsdeüzletekkel vagyont szereznie.- Az amsterdami szállóban a jómegjelenésü ember bankárként szerepelt. Mindenütt azt hi- resztelte, hogy Londonban a Carey House-ban ötvenezer font követelése van. Minthogy állan­dóan előkelő üzletemberekkel tárgyalt és fény­űző életmódot folytatott, sőt még titkárt is tartott, a szálló tulajdonosa. Willem Hermsen, nem kételkedett abban,- hogy csakugyan nagy­stílű1 üzletember lakik a szállójában. Egy pap Schwarz azt mondta Hermsennek, hogy egy üzletének sürgős lebonyolítása céljából nagy “"■**•—"•"V"inriiT~-i 'ii-ii'iin-inrnmi»i]n inn iiriirnimn>rxi*n»nr» ■ 0*8® a k@?ona Zürichben Zürich, szept. 30. (Megnyitás.) Berlin 4.7Ö, New- Vcrk 579, Milano 23.20, Piacra 5.90, Budapest —JUTA Zágráb 2.50, Bukarest 5.00, Varsó *s3TS?'*eScs —.32,, osztrák bélyegzett - Jbaafcjre’r ’ —.26, London 21.32, firh. 4L2* ■ ,l' ' ' összeg pénzre van szüksége s kérte, hogy bo­csássa rendelkezésére. az összeget. Hemsen át is adott neki negyvenkétezer holland forintot és négyszázezer holland forint értékű rész­vényt, amelynek az értéke körülbelül száz- F millió magyar korona. Ennek a hatalmas ősz- szegnek biztosítékául Schwarz közjegyzői ok­iratban Hermsenre engedményezte a londoni Carey Houseban levő ötvenzer font követe­lését. Pár héttel ezután Hermsen megtudta, hogy Schwarznak a Carey Housenál nincs okvetlen font követelése sem, sőt az is kiderült róla, hogy Angliában csalásért körözik. De már ek­kor Schwarz nem volt Amsterdamban, hanem visszajött Budapesre és a magával hozott pénz­zel a budapesti tőzsdén próbált szerencsét. Ál kétségbeesett Hermsen Budapestre jött és meg­tudta, hogy Schwarzot csalásért már két Ízben jogerősen elitélték, először három évi, azután félévi börtönre, amelyet ki is töltött. Hermsen erre büntető feljelentéssel fenyegette meg Schwarzot, aki beigazolta előtte, hogy tényleg tőzsdetag s kérte, hogy adjon neki haladékot, mert csakugyan vannak követelései London­ban, nem a Carey House-nál ugyan, hanem más bankoknál. Hermsen azonban meggyőző­dött arról, hogy ez is csak mese, mire a buda­pesti főkapitányságon megtette ellene a felje­lentést. A nyomozás során Schwarzot előállították a főkapitányságra, ahol kihallgatása után le', tartóztatták s tegnap már át is kisérték as ügyészség fogházába, _ Előfizetés: ár: Egész évre 440 borona, félévre 220 Szerkesztőség és kiadéhivatal: Budapest, d. kér., korona, negyedévre 110 kor., egy hónapra 40 kor. POT ITTTCÄT NAPIT AP Honvéd-ntca 10. szóm. — Telefon-szám: 127—46, Egyes szám ára helyben, vidéken és pályaudvaron * VJial. A UkÄl llArlLfir 127—47, 127—48, 127—49. József 65. — Gyorsírók* 3 kor. — Hirdetés milliméteres díjszabás szerint. 7—20, 7—21. — Reklamáció: 19—25 szám, miiiinuiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuniiiiiiiiiimimiiiminiiiiifftfifmiifniiiimiimfiRimnininuiHnrnnnftinnRiiiTfisnfiRifmfimiutiiiiiifffHinnniiitiitiiiiiirmiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiifnfiiiffic Budapest, 1921. III. évfolyam, 218. (603.) szám. Szombat, október 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék