Uj Nemzedék, 1921. október (3. évfolyam, 218-243. szám)

1921-10-01 / 218. szám

­ A francia sajtót aggasztja a gazdasági szankciók megszüntetése 'Az Új Nem­ggdék' t il­­f ősi tójának jelentése Berlinen át. .y--** Páris, szeptember 30. |* A francia kormánynak az az intézkedése, amellyel a Rajnánál megszüntette a gazda­sági szankciókat, a francia sajtót?an^tw^ff** , keltett örömteljes visszhangot, £P*z*igavá ag­gódik, hogy Lloyd Gynsifffaldviteit ellenőrző bizottság ha,t4sW­^nek megállapításánál aka­­dályo görcsit a francia álláspont érvényesi­­ítése elé. Az Echo de Parisban Per­tin­a azt írja, hogy a francia kormány egyáltalán nem di­csekedhetik azzal, hogy diadalra juttatta ere­deti célját, amikor még a vétójogot sem­ adták meg neki. S így látszik, hogy­­a német biro­dalmi gyűlés összeillésének napjára valami támogatásfélét akarnak éreztetni a Wirth­­kabinettel. Most már azonban Franciaország­nak a sarkára kell állnia, hogy Németország komolyan hozzálásson kötelezettségeinek tel­jesítéséhez. Megtörténhetik az is, hogy az an­gol és amerikai sztrájkolók a fenyegető mun­kanélküliségnek az okát abban keresik, hogy megszűnt Németországnak a természetbeni szolgáltatásokra irányuló kötelezettsége. S. Ii y .1. •.w»»*m­t*t^******a**m*xm*mmwmm*mrmto***W 1921 október 1. UJ Nemzedék Jr » ■ j. ■ ‘ Parisban nagy izgalmat keltett a márka zuhanása rAz Uj Nemzedék tud^siiójdttulL jelentése Berlinen át. Páris, szept. 30. A Matin szerint a márka rohamos zuha­nása Parisban nagy izgalmat keltett. A fran­ciák jól tudják, hogy a német iparnak belát­hatatlan jövője van s a konkurrencia vepe­­delme még a mostani viszonyok között is min­den nappal fenyegetőbbé válik. A márka esé­sét Simons pénzügyminiszter legutóbbi beszé­dére vezetik vissza, de francia pénzügyi kö­rökben úgy vélik, hogy a márka árfolyamát legjobban az a nyersanyag-vásárlás rontotta le, amelyet a németek óriási tételekben végez­tek külföldön. Daz: A szociáldemokraták megnehezítik a német kormány átalakítását — Az Új Nemzedék tudósítójától — S Berlin, szept. 30. A kabinet újjáalakítására vonatkozó tár­gyalást tegnap tovább folytatták. A kormány környezetében hangsúly­ozzák, hogy ismét a szociáldemokraták túlzott követelései nehezítik meg a megegyezést. Ez a körülmény újabb kellemetlen feszültséget teremtett Berlinben. S.­vetődő teremtés legyen belőle? — Mert a saját iga­zolásának vágyában ma­ is elhitte, a maga érdemé­nek érezte azt, amit még pár héttel ezelőtt fájó vilá­gossággal, idegenkedő tudással a sors kegyetlensé­gének érzett, hogy egy­más fiatalságáért húzkodott. De Klára az atyjától, az okos kis szatócstól örö­költ tisztáit látó szemével felfedezte az anya vigasz­taló önámításait és kereste a bizonyítékokat reá. Meg­látta a finom ráncokat rizsporozott arcán és tudta, hogy hálószobája zárt ajtaja mögött diszkréten és csak lassan készül rá, hogy imádott társasága előtt, mint öreg­asszony jelenjen meg. Szégyelte magát, de nem tagadhatta, hogy egy kis felnyillaló kárörömet érez — aztán megrémült. Érezte, hogy már is titkos ellenségek, akik a közös otthonban egymás szavait, mozdulatait lesik és magyarázzák, hogy tetten kap­ják a másikat saját igazuk bizonyítására. Nem volt más út a kibontakozásra,mint az elvá­lás. Az önállóság lett a jövő gondolata és vágya, az élete megmentésének eszköze és Klára sürgetni kezdte, elutazását. Már tenni is tudott, ügyvéddel beszélt, nagykárúsítását sürgette. Az anya pedig te­hetetlen aggodalommal, hiába való vitákkal akart út­jába állani.­­Egy este, mikor a fájóan érzett szeretet hiánya még szenvedélyesebbé tette szavaikat, az anya kitört: — Klára, te nem szeretsz és sohasem is szeret­tél engem! — Hiszen, nem is ismertem és most is alig isme­rem, mama. — felelt a leány ajka egy fájdalmas megrányulásá­val, és mert az érzelgősségtől saját lel­kében eiég jobban félt mint a szenvedélyességtől, felállt és kiment­­a szobából. Az, anya pedig egyedül maradt drága szőnyegek és putorok között, melyeket mind művészek rajzol­tak és nem értette, fűiért m­érte rá a sors ezt a bü­n­­ntetést... Szombat 3 A megvesztegetéssel vádolt képviselőket csak a jövő hét végén hallgatja ki a bíróság A rendőrség csak az ügyészség jóváhagyásával tartóztathat le — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Tegngg­ megírtuk,­ hogy a rendőrség az ügyészség felhatalmazása ajánján megkezdte a nyomozást a megvesztegetéssel vádolt négy neleezetgyűlési képviselő ügyében. Kiss István dr. rendőrtanácsos az intellek­tuális bűncselekmények osztályának vezetője rögtön kiosztotta az ügyet a referensek között. Páko­­dy András képviselőnek ügyével Bede József dr. rendőrtanácsos foglalkozik. Gaál Endrei ügyét Hegyi Sándor dr. rendőrkapi­tánynak, Zákány Gyuláét Pál Endre dr. piad*­­őrftMEfflmaznn­ak és Zecky.Antalét ff or András""dr. rendörfogalmazottak osztották ki. Tegnap a kora reggeli órákban detektívek utaztak a vidékre, hogy a nyomozáshoz szük­séges adatokat megszerezzék, valamint beidéz­zék azokat a tanukat, akiknek kihallgatása szükségessé vált. A detektíveket Munkácsy­­Ar­tur detektívfőfelügyelő vezeti. Ma már valószí­nűen visszaérkeznek a vidékre kiküldött detek­tívek, de még bizonytalan, hány napig, tart, míg a vidéki nyomozást teljesen sikerül befe­jezni. A rendőrség addig nem akarja kihallgatni az üg­yben szereplő képviselőket, amíg az elő­zetes nyomozás befejezve nincs. Előbb majd a tanukat hallgatják ki, csak azután kerül sor a négy képviselő kihallgatására. A rendőrség véleménye szerint körülbelül csak a­ jövő héten kezdhető meg a képviselők kihallgatása, annak ellenére, hogy már tegnap mind a­ négyen je­lentkeztek és szeretnék, ám gyorsan átesnének a kihallgatáson. Munkatársink értesülése szerint a rendőr­ük mielőtt a letartóztatásokat végrehajtja, a nyomozás eredményéről értesíteni tartozik a budapesti királyi ügyészséget és csak az ügyészség jóváhagyása esetén hajthatja végre a letartóztatásokat A képviselők védői egyébként máris terje­­delnes­ beadványt küldtek a rendőrségre, igye­kezve m­egvilágítani az ügyben szereplők ma­­­gatartását és védekeznek az ellen, hogy vé­dettjeik bűncselekményt követtek el. A rendőr­ség azonban a beadványok elbírálását egyelem, függőben tartja, amíg az előnyomozás befeje­ződik. Melyik Budapest legolcsóbb piaca? — Az Ifj Nemzedék tudósítóidtól —■ Az­­egyre fokozódó drágaság súlyos hely­zetbe sodorta a budapesti háziasszonyokat. Tisztviselőknél megesik már gyakran, hogy a konyhapénz 10-ére elfogy és azután csak adós­sággal vagy a régi családi holmik eladásával tudják a mindennapi megélhetésre valót ösz­­szevásárolni. Az „Új Nemzedék“, a háziasszo­nyok segítségére aré­rt sietni, amikor végig járta a buk­­apesti vásárcsarnokokat és vásár­tereket, hogy az árakat összeállítsa és megál­lapíthassa, mi hol a legolcsóbb Budapesten! Általánosságban azt tapasztaltuk, hogy az árak ugyan meglehetősen ki vannak egyen­lítve, egyes cikkeknél azonban mégis lehet kü­­lönbözetet felfedezni. A zsír például a Központi Vásárcsarnokban és a Széna-téren 192 korona, a Batthyány-téri csarnokban azonban már 210, a Hold­ utcaiban 212 koronáig emelkedett. A burgonya ára mindenütt 7—7.50 K, néhol 8 ko­ronás burgonyát is találtunk. Húsnál minőség szerint is nagy a különbség. Gulyásnak való marhahúsért a Széna-téren 28 koronáért is kapni, míg a prima marha­ vesepecsenye néhol 96—100 korona. Az árkülönbségek tehát kicsi­nyek. Általánosságban a Garay-téri és Széna­­téri piacok és a Központi Vásárcsarnok az olcsóbb helyek. Áru persze mindenütt van bőven és vá­sárló is akad, csak ép a hentesek és mészárosok bódéja előtt lézeng kevés ember és ijedten ol­vassa az egyre emelkedő árakat. Részletes vásárjelentsünk a következő: Reklám borjú- és marhahús a központi vásárcsarnokban A központi vásárcsarnokban szinte óráról o órára emelkednek az árak. Különösen a sertés is a borjúhús ára emelkedett. A sertéskaraj diófa­llu, a comb 88 korona. A gyengébb minő­­ségű­ sertéshús sem olcsóbb 70—75 koronánál. A friss tepertő 140, a hús 188, a zsír 196 korona illőnként. Sok leölt malacot árulnak. Kilója 76 korona. A malachús nagyon gyenge m­inő­­ségű­. Alig­ vásárolják. A füstölthús ára hetek óta változatlan. A prágai sonka kilója 300, a nagyár sonka Ibi­, a császárh­ús 170 korona. A jorjuhús kilója 60—72—80 korona. Árulnak így nevezett reklám borjú és marhahúst is. Ivi­­ója 35—15 korona. A fővárosi élelmiszer üzem ugyancsak árusít marhahúst. A feltűnően si­ón­/ hús kilójáért 50 koronát kérnek. A húst senki sem vásárolja. A mar­i a hús kilója válto­zatlanul 56—72 korona. A birkahús kilója 40— 46—56 korona. Feltűnően emelkedett a hat ára. A kecsege­k­ilójáért 200 koronát kérnek. A fogas kilója 120, a ponty, élő 120, fagyasztott 80—90, a harcsa 100 korona. A leölt szárnyas ugyancsak méreg­­drága. A liba kilója 120, a kacsa 110 korona. A csirke darabja 80—100 korona. A vaj kilója 100, a csem­egesajt 160, a túró 50 korona. A tejföl szerje 60 korona. A tojás darabjáért 5.50 ko­ronát kérnek. A gyümölcs változatlanul drága. A szilva diója 26, az alma Sircsáfi,. a .szőlő .JifiHif. a körte., 28—35, az őszibarack 60...80 korona. A zöldségért szinte mesebeli árat kérnek. A zöldbab 26, a paradicsom 14, a scékkáposzta 22, kalarábé 12, kel 6, téli káposzta 15, ugorka 20, zeller 8, vö­röshagyma 16 korona kilónként. A zöld saláta fejenként 5 korona. A retek csomójáért 3 ko­ronát kérnek. A burgonya­­kikja kicsinyben 7 korona. A belvárosi csarnokban 16 korona a paradicsom A Belváros egyetlen t .. mókában, a Város­­háza udvarán ugyancsa­k élénk a forgalom. A vásárló közönség nagyr­­szt a Belváros előke­lőbb lakói közül kerül i­s. Alig másutt a „nagy­sága” maga megy bevásárolni, addig itt fel­tűnően sok a szakácsnő és egyéb házi alkal­­mazott. A marhahús kilója 68—84 korona, sertés­comb 90, karaj 110, a legsilányabb sertéshús sem olcsóbb 85 koronánál. A háj 196, a zsír 200 korona. Borjúhús kilója 52—68—80—96 korona. A zöldségnemű­ek ára feltűnően magas: a para­dicsom kilója 10 korona, sugorka 20, kelkáposzta 18, téli káposzta 15 koronába kerül. A burgonya kilójáért 8 koronát kérnek, a zöldbabért 27 ko­ronát, a tökért 6 koronát kérnek. Zöldpaprika darabja 2—3 korona, a kararábé kilója 14 ko­rona. A gyümölcs szintén rendkívül drága: szilva kilója 25 korona, alma 30—45, birsalma 18, őszi barack 65—80, szőlő 30—38 korona. Szárnyas állatok közül a liba kilójáért 120 koronát kérnek, a kacsát 110—105 koronáért adják. Tisztított csirke darabja 65-től 100-ig. Vaj 205 korona, túró 50 korona, a tejföl literje 60 korona. A tojás darabját 6 koronával szá­mítják. Rengeteg baromfi és gyümölcs a Garai-piacon Budapestnek ez a közismerten legolcsóbb piaca ma rendkívül forgalmas volt. A piac túl van tömve árukkal, s bár vásárló van elég, az árusok mégis sokat panaszkodnak, hogy vevő alig akad. Valóságos késhegyig menő alkudo­zás folyik s a végén mindig az eladó enged, mert örül, hogy túlad áruján. A mészárosok és hentesek standja előtt egészen üres az út. A birkahúst már 40—50, a borjúhúst 40—60 koro­náért «diák-­Ezekből van a legtöbb. Sertéshús 92-100, zsirszaTOTI»» 180—186, háj 196, zsir. 190—200, marhahús 40—68 koronába kerül kilón­kul­­. A halfélékben is nagy kínálat mutatkozik. A rendes árusokon kívül hosszú sorban al­kalm! árusok kis teknőben árulják a halat. Éliő ponty 60—129, jégesett 50 korona,­­ csuka 70, süllő 60—80, fogas 100 s az apró kárászok 50 koronába kerülnek kilónkint. Zöldség- és főzelékféle kevés van és rossz minőségű. Legnagyobb része fagyott és felny­­uyadt. A babot 22, paprikát 12—14—20, a ká­posztát 14, a paradicsomot 14, kert 16—20, vö­röshagymát 1­6, foghagymát 46, a tököt 10 ko­ronáért adják kilogrammonként. A kararábé darabja 3—4 korona. Burgonya kevés van, az ára azonban következetesen mindenütt hét ko­ronán áll. A gyü­mölcsből annyi van kirakva, hogy az árából óráról-órára engednek. A szőlő 20—32, szilva 10, alma 24—28 koronán kel el. A szárnyaspiac zsúfolva áll kosarakkal, amikben­ pokoli zajt csinál a rengeteg állat. Itt már tényleg isgyou IgsaalyjíLsWeiBiE* *. *lís|

Next