Uj Nemzedék, 1921. november (3. évfolyam, 244-269. szám)

1921-11-01 / 244. szám

■MHp" „ ~ mm «zettettídítsét «rac -eredem. ~ é Harmadik évfolyam, 244. (629.) szám . ftPÉ 3 kOFORd Budapest, november 1. Kedd UJ Nemzedék Előfizetési ár: Egy hónapra 60 kor, negyedévre Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V. ker. 170 kor., félévre 340 kor, egész évre 660 kor. FoSZerkeSZto • Szohn Luczin Honvéd­ utca 10. szám.­­ Telefon­szám: 127-46. Egyes szám­­ra helyben, vidéken és pályaudvaron * LICISZIO 117—47, 127-48, 127—49. József 65. — Gyorsírók­­ 3 kor. — Hirdetés milliméteres díjszabás szerint: 7—20, 7—21. — Reklamáció: 19—25 szám. A nagykövetek tanácsa IV. Károly sürgős eltávolítása mellett Pak­s, október 31. (Havas.) A nagykövetek tanácsa megmu­tatttta azokat az eszközöket, amelyeket Károly királynak Mgyarországból való sürgős eltávolí­tása céljából alkalmaz. Az az ágym­aszád, amely el fogja szállítani Károly királyt, Ga­­laxiban várja be a nagykövetek tanácsának a király tartózkodási he­lyére vonatkozó döntését. (MTI.). A Vatikán nem tiltakozik Paris, október 31. (A M. T. L szikratávirata.) A Ha­vas-ügynökségnek jelentik Rómá­ból. A Vatikán megcáfolja a már a hírt, mintha tiltakozni szání­toznék amiatt a bánásmód­ miatt, amelyben a szövetséges­ Hatalmak Károly ki­rályt részesítik. Magyar-osztrák-bolgár szö­vetségtől tartanak a franciák Paris, október 31. (A MTI­ tudósítójának szikratáv­­irata.) A vasárnapi párisi lapok még nem vettek tudomást emiánt bejelentett ulamszttfínának elvá­radásáról és üstelt elitélő han­­gonvn*uÍ31Ü£o*«i*K’a kis-ántánt kard­­csörtetéséről. A Petit Bleu éles hangon támadja a kis-ántántot. A kis-ántánthoz — írja — jórészt olyan népek tartoz­nak, amelyek a háború előtt nem él­tek önálló állami életet és amelyek a háború folyamán Ausztria oldalán harcoltak. Ezek az államok most egyszerre fejükbe vették, hogy meg­semmisítik Magyarországot. Nem­csak Franciaország érdeke, de a jó­zanság legelemibb követelménye pa­rancsolja, hogy Magyarországot pártfogásunkba vegyük és függet­lenségét megmentsük. Ha a magya­rok a kis kántánt elnyomása alá ke­rülnek, akkor az egymásrautaltság kényszere alatt hamarosan csatla­koznának egymáshoz az osztrákok, a magyarok és a bolgárok és hár­man együttesen előbb-utóbb enged­nének Németország vonzásának. Franciaországnak idejében el kell hárítania azt a veszedelmet és nem ■•«Lábad megtűrnie ilyen természetű nyilatkozatokat, aminekre ma a kis-ántánt ragadtatja magát. A Matin hasábjain Sauerwein is­merteti a budapesti helyzetet és azt írja, hogy a kis-ántánt beavatkozása az egész magyar nemzetet egy csatasorba állítja. Az olaszok és lengyelek is helyeselték —— ------a kis kántáni fellépését Belgrád, október 31. (Avala) A parlament tegnapi ülé­sén Trifigyics belügyminiszter a magyarországi eseményekről a kö­vetkező nyilatkozatot tette: ___ Élénk megelégedéssel állapíthat­juk meg, hogy azok az aggodalmak, amelyekkel az európai béke fenn­tartásának gondja a kis-ántántot el­­töltötte, gyors visszhangot találtak a nagy-ántántnál. Nyomban érint­kezésbe léptünk Prágával és közös egyetértéssel megállapítottuk, hogy casus bellinek tekintjük Károly ki­rály magyarországi tartózkodásá­nak mindenféle meghosszabbítását. Románia hasonló álláspontot foglal el és Olaszország késznek nyilatko­zott arra, hogy a maga akciójában is ugyanilyen szempont után fog igazodni. A nagy kántant erélyesen lépett fel. Egyidejűleg nyilatkoza­tot kaptunk a lengyel kormánytól, amely helyesli a magatartásunkat De sem mi, sem a csehek, nem elé­gedhetünk meg azokkal az eredmé­nyekkel, amelyeket a nagy kántant idáig elért. Ha számot vetünk azzal, hogy a magyar hivatalos körök a legutolsó pillanatig legitim uralkodónak te­kintették Károly királyt és hogy csupán az opportunitás okából aka­dályozták meg abban, hogy trónját elfoglalja, ha figyelembe vesszük azt is, hogy a kísérletben résztvet­tek a parlamenti többség vezérei és más számottevő személyiségek, ha végül tekintettel vagyunk arra, hogy nem csupán Károly király személyéről van szó, hanem a Habs­­burg-dinasztia restaurációjáról, ami veszélyeztetné K­özépeurópa békéjét,­ és hogy a mi országunk és szövet­ségeseink nem maradhatunk örökös nyugtalanságban és örökös , fegyve­res felkészültségben, akkor köteles­­ségeettek kell tartanunk, hogy szö­vetségeseinkkel megfelelő biztosíté­kokban állapodjunk meg, amelyek elégségesek arra, hogy politikai és nemzeti érdekeinket, valamint hatá­raink tartós békéjét megóvják. Nyu­godtan várhatjuk az események to­vábbi fejleményeit, mert megtettük a szükséges intézkedéseket. Minden igyekezettel rajta va­gyunk, hogy hozzájáruljunk a kér­dés megoldásához, de szükség ese­tén nem riadunk vissza a legszél­sőbb eszközök alkalmazásától sem, hogy biztosítékokat szerezhessünk magunknak a békének megóvására, annak a békének, amelyre nélkü­lözhetetlenül szüksége van nemcsak Jugoszláviának, hanem az egész Középeurópának. (Élénk tetszés és helyeslés. Hosszantartó zajos fel­kiáltások: Éljen a hadsereg!) A nemzetgyűlés meg lehet róla győ­ződve, hogy a kormány szigorúan őrködik népünk százados eszményé­nek megóvásán és védelmén, ame­lyet annyi kiontott vér és annyi hal­latlan szenvedés árán valósítottunk meg és szigorúan őrködni fog álla­munk békés fejlődésének biztosítá­sán is. (Hosszantartó élénk helyes­lés és tetszés.) A belügyminiszter után az egyes parlamenti pártok vezérei szólal­tak fel, akik helyeselték a kormány magatartását és felszólították, hogy tartson ki továbbra is azon az úton, amelyet eddig követett. (MTI.) Francia és angol lapok a magyarok mellett Paris, október 31. (A MTI tudósítójának szikratáv­irata.) A francia lapok egyértel­műig rosszalják a kis kántánt kö­­vetelődzését. Az Ere Nouvelle a következőket írja: Csehország és Jugoszlávia kedvetlen a velencei egyezmény jóváhagyása karlista puccs­aiunk­ filmdációja után is olyan kérésekkel áll elő, amelyeket rossz szemmel néz Olaszország, de amelyeket Fran­ciaország sem fogadhat el. Sauer­wein a Matin-ban közli Bethlen István gróf nyilatkozatát és ezzel kapcsolatban igen rokon­szenves hangon ir a magyar kor­mányról. Az angol sajtó szintén egyhan­gúlag helyteleníti a kis-ántánt magatartását. A Times hosszabb cikkben foglalkozik a kérdéssel és nyomatékosan hangoztatja, hogy a kis-ántánt a maga követeléseiben nem lépheti túl azoknak a követe­léseknek a kereteit, amelyeket Ma­gyarországgal szemben a nagykö­­veti értekezlet támasztott. Magyar­­ország a maga kötelességének tel­jesítése terén elment a lehet­őség legvégső határáig. A magyar kor­mányzó, a magyar kormány és a magyar nép olyan bölcsességet és jóindulatot tanúsított, ami meg­tiltja, hogy a szövetségesek meg­engedjék a kis­ántáninak a Ma­ /­a­gyarország területére való betörés /hi­­sét. A magyar közvélemény szerint Hl — írja a lap — a kis kántáni minden tj­­/ A áron provokálni akarja Magyar­­országot és pusztán az alkalmat lesi arra, hogy végleg elpusztít­hassa. A Daily Telegraph szerint a ma­gyar kormány magatartása kiáltó módon cáfol rá Csehországinak arra az állítására, hogy a mozgósítás* folytatására szükség lenne. ^jr'®v3EP Nem fizetjük meg a cseh és jugoszláv mozgósítás költségeit Az egész Habsburg-család trónvesztését követelik^..., Belgrád,­­október 31. A belgrádi román követ a követ­kező nyilatkozatot tette: Azt hi­szem, hogy a jelenlegi helyzetben a kis kántáni sikere biztosítottnak látszik. Teljes az egyetértés Bel­grád és Bukarest között. Románia nem rendelte el a mozgósítást, de minden szükséges lépést megtett, hogy annak idején akadálytalanul léphessen fel. A mi államférfi­aink azt vélik, hogy nem kell mindjárt a mozgósítást elrendelni és kitenni az államot olyan költségeknek, amelyek­ megtérítése nagyon kétsé­ges. Hogyan gondolják, hogy Ma­gyarország megfizeti Csehország­­nak és az S. H. S. királyságnak mozgósítási költségeit. A trianoni békeszerződésben bentfoglaltatik ,és a jóvátételi bizottság ki fogja fizettetni Magyarországgal a szö­vetségeseknek járó minden adóssá­gát. A szövetségesek az elsők, akik követelésüket be fogják hajtani. Ha Magyarország ki akarná fizet­ni a mozgósítás költségeit, a jóvá­tételi bizottság a maga számára foglalná le az összeget. Ezért nem is követeli Románia a mozgósítási költségek megtérítését. Románia megtett minden előkészületet a mozgósításra. A főkövetelés az, hogy ne csak Károly királyt,­ ha­nem az egész Habsburg-dinasztiát fosszák meg a tróntól. Épen ezért nem szükséges fegyveres akciót kezdeni, mert a nagyjántant sike­res diplomáciai intézkedéseket tett. A sajtónak az a közlése, amely ul­timátumküldésről szól, nem elég szabatos. Nem ultimátumról, ha­nem csak közönséges jegyzékről van szó, amellyel remélhetőleg si­kerül biztosítani Csehország, Ro­mánia és az S. H. S. királyság kö­zös érdekét. (MTI.) Leintették a jugoszláv ultimátumot Berlin, október 31. (A Magyar Távirati­ Iroda szikra­távirata.) A newyorki Universal Service tudósítója jelenti: Azok a háborús felhők, amelyek sohasem £Ötétlett£­k feketében Keleteurópa egén,a háború vége óta mint a leg­utóbbi pár nap alatt, mára mintha oszladozni kezdenének. A szerb kormány a kis­ántánt Magyaror­szágnak küldendő ultimátuma dol­gában bizonyos parancsot kapott felsőbb helyről. Ez az ultimátum ugyanis oly követelésekkel állott elő, amelyeket önérzetes nemzeti nem fogadhat el. Werkmann százados Andrássy ellen Pak­s, október 31. (A M. T.­ I. tudósítójának szikrai távirata.) A Petit Journal geyfám-­­velezője beszélgetést Tyr.11. o 11 Werkmann ,százados Sir Károly ki­rály bizalm­unkérével, aki kijelen­tette, hogy a puccsot Andrássyi Gyula gróf, Rakovszky István, Gratz Gusztáv és Ostenburg őrnagya készítette elő. "

Next