Uj Nemzedék, 1921. november (3. évfolyam, 244-269. szám)

1921-11-01 / 244. szám

■MHp" „ ~ mm «zötfettídíísét «rac ­eredem. ~ é Harmadik évfolyam, 244. (629.) szám . ftPÉ 3 kOF0Ad Budapest, november 1, Kedd UJ Nemzedék ^jr'®v3EP Előfizetési ár: Egy hónapra 60 kor, negyedévre Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V. kér, 170 kor., félévre 340 kor, egész évre 660 kor. FoSZerkeSZio • Szohn Láczin Honvéd-ntca 10. szám. - Telefon-szám: 127-46, Egyes szám ara helyben, vidéken és pályaudvaron * LtCISZlO 1J7—47, 127-48, 127—49. József 65. — Gyorsírók j 3 kor. — Hirdetés milliméteres díjszabás szerint. 7—20, 7—21. — Reklamáció: 19—25 szám. A nagykövetek tanácsa IV. Károly sürgős eltávolítása mellett Paris, október 31. (Havas.) A nagykövetek tanácsa m$gjiit#tttt~azokat az eszközöket, amelyeket Károly királynqkM^yarországból való sürgős eltávolí­tása céljából alkalmaz. Az az ágymíaszád, amely él lógja szállítani Károly királyt, Ga- taxiban várja be a nagykövetek tanácsának a király tartózkodási he­lyére vonatkozó döntését. (MTI,). A Vatikán nem tiltakozik Paris, október 31. (A M. T. L szikratávirata.) A Ha­vas-ügynökségnek jelentik Rómá­ból: A Vatikán megcáfolja ajá* á hirt, mintha tiltakozni száwíSfoznék amiatt a bánásmód'miatt, amelyben a szövetséges' Hatalmak Károly ki rályt részesítik. Magyar-oszirák-holgár szö­vetségtől tartanak a franciák Paris, október 31. (A MTI. tudósitójának szikratáV- Irata.) A vasárnapi párisi lapok még nem vettek tudomást éniánt bejelentett ulümjrttfínának elráaradásáról ésüfteB^elitélő han- gonvn*uÍ31Ü£o*«i*K’a kis-ántánt kard- csörtetéséről. A Petit Bleu éles hangon támadja 8 kis-ántántot. A kis-ántánthöz — írja — jórészt olyan népek tartoz­nak, amelyek a háború előtt nem él­tek önálló állami életet és amelyek a háború folyamán Ausztria oldalán harcoltak. Ezek az államok most egyszerre fejükbe vették, hogy meg­semmisítik Magyarországot. Nem­csak Franciaország érdeke, de a jó­zanság legelemibb követelménye pa­rancsolja, hogy Magyarországot pártfogásunkba vegyük és függet­lenségét megmentsük. Ha a magya­rok a kis-ántánt elnyomása alá ke­rülnek. akkor as egymásrautaltság kényszere alatt hamarosan csatla­koznának egymáshoz az osztrákok, a magyarok és a bolgárok és hár­man együttesen előbb-utóbb enged­nének Németország vonzásának. Franciaországnak idejében el kell hárítania azt a veszedelmet és nem ■•«Sábád megtűrnie ilyen természetű nyilatkozatokat, aminőkre ma a kis-ántánt ragadtatja magát. A Matin hasábjain Sauerwein is­merteti a budapesti helyzetet és azt írja, hogy a kis-ántánt beavatkozása az egész magyar nemzetet egy csatasorba állítja. Az olaszok és lengyelek is helyeselték —— ------a kis-ántánt fellépését Belgrád, október 31. (Avala) K parlament tegnapi ülé­sén Trifkqyics belügyminiszter a magyarországi eseményekről a kö­yetkező nyilatkozatot tette: ___ Élénk megelégedéssel állapíthat­juk meg, hogy azok az aggodalmak, amelyekkel az európai béke fenn­tartásának gondja a kis-ántántot el- töltötte, gyors visszhangot találtak a nagy-ántántnál. Nyomban érint­kezésbe léptünk Prágával és közös egyetértéssel megállapítottuk, hogy casus bellinek tekintjük Károly ki­rály magyarországi tartózkodásá­nak mindenféle meghosszabbítását. Románia hasonló álláspontot foglal el és Olaszország késznek nyilatko­zott árra, hogy a maga akciójában is ugyanilyen szempont után fog igazodni. A nagy-ántánt erélyesen lépett fel. Egyidejűleg nyilatkoza­tot kaptunk a lengyel kormánytól. amely helyesli, magatartásunkat De sem mi, sem a csehek, nem elé­gedhetünk meg azokkal az eredmé­nyekkel. amelyeket a nagy-ántánt idáig elért. Ha számot vetünk azzal, hogy a magyar hivatalos körök a legutolsó pillanatig legitim uralkodónak te­kintették Károly királyt és hogy csupán az opportunitás okából aka­dályozták meg abban, hogy trónját elfoglalja, ha figyelembe vesszük azt is, hogy a kísérletben resztvet­tek a parlamenti többség vezérei és más számottevő személyiségek, ha végül tekintettel vagyunk arra, hogy nem csupán Károly király személyéről van szó, hanem a Habs- burg-dinusztia restaurációjáról, ami veszélyeztetné K-özépearópa békéjét,. és hogy a mi országunk és szövet­ségeseink nem maradhatunk örökös nyugtalanságban és örökös , fegyve­res felkészültségben, akkor köteles- ségwAtrék kell tartanunk, hogy szö­vetségeseinkkel megfelelő biztosíté­kokban állapodjunk meg, amelyek elégségesek arra, hogy politikai és nemzeti érdekeinket, valamint hatá­raink tartós békéjét megóvják. Nyu­godtan várhatjuk az események to­vábbi fejleményeit, mert megtettük a szükséges intézkedéseket. Minden igyekezettel rajta va­gyunk, hogy hozzájáruljunk a kér­dés megoldásához, de szükség ese­tén nem riadunk vissza a legszél­sőbb eszközök alkalmazásától sem. hogy biztosítékokat szerezhessünk magunknak a békének megóvására, annak a békének, amelyre nélkü­lözhetetlenül szüksége van nemcsak Jugoszláviának, hanem az egész Középeurópának. (Élénk tetszés éa helyeslés. Hosszantartó zajos fel­kiáltások: Éljen a hadsereg!) A nemzetgyűlés meg lehet róla győ­ződve, hogy a kormány szigorúan őrködik népünk százados eszményé nek megóvásán és védelmén, ame­lyet annyi kiontott vér és annyi hal­latlan szenvedés árán valósítottunk meg és szigorúan őrködni fog álla­munk békés fejlődésének biztosítá­sán is. (Hosszantartó élénk helyes­lés és tetszés.) A belügyminiszter után az egyes parlamenti pártok vezérei szólal­tak fel, akik helyeselték a kormány magatartását és felszólították, hogy tartson ki továbbra is azon az utón. amelyet eddig követett. (MTI.) Francia és angol lapok a magyarok mellett Paris, október 31. (A MTI tudósitójának szikratáv­irata.) A francia lapok egyértel­műig rosszalják a kis-ántánt kö- vetelődzósét. Az Ere Nouvelle a következőket írja: Csehország és Jugoszlávia kedvetlen a velencei egyezmény jóváhagyása karlista puccs |jniir Iflmdáeiója után is «íyan kérésekkel áll elő, amelyeket rossz szemmel néz Olaszország, de amelyeket Fran­ciaország sem fogadhat el. Sauer wein a Matin-ban közli Bethlen István gróf nyilatkozatát és ezzel kapcsolatban igen rokon­szenves hangon ir a magyar kor­mányról. Az angol sajtó szintén egyhan­gúlag helyteleníti a kis-ántánt magatartását. A Times hosszabb cikkben foglalkozik a kérdéssel és nyomatékosan hangoztatja, hogy a kis-ántánt a maga követeléseiben nem lépheti túl azoknak a követe­léseknek a kereteit, amelyeket Ma­gyarországgal szemben a nagykő' veti értekezlet támasztott. Magyar- ország a maga kötelességének tel­jesítése terén elment a lehel őség legvégső határáig. A magyar kor­mányzó, a magyar kormány és n magyar nép olyan bölcsességet és jóindulatot tanúsított, ami meg­tiltja. hogy a szövetségesek meg­engedjék a kis-ántáninak a Ma- /-s gyarország területére való betöré- /hf\ sét. A magyar közvélemény szerint Hl — írja a lap — a kis-ántánt minden tj (/ A áron provokálni akarja Magyar- országot és pusztán az alkalmat lesi arra, hogy végleg elpusztít­hassa. A Daily Telegraph szerint a ma­gyar kormány magatartása kiáltó módon cáfol rá Csehországinak arra az állítására, hogy a mozgósítás* folytatására szükség fenne. Nem fizetjük meg a cseh és jugoszláv mozgósítás költségeit Az egész Habsburg-család trónvesztését követelik^,.., Belgrad, .október 31. Ä belgrádi román követ a követ­kező nyilatkozatot tette: Azt hi­szem, hogy a jelenlegi helyzetben a kis-ántánt sikere biztosítottnak látszik. Teljes az egyetértés Bel­grád és Bukarest között. Románia nem rendelte el a mozgósítást, de minden szükséges lépést megtett, hogy annak idején akadálytalanul léphessen fel. A mi államférfi aink azt vélik, hogy nem kell mindjárt a mozgósítást elrendelni és kitenni az államot olyan költségeknek, amelyek1 megtérítése nagyon kétsé­ges. Hogyan gondolják, hogy Ma­gyarország megfizeti Csehcrszág- nak és az S. H. S. királyságnak mozgósítási költségeit. A trianoni békeszerződésben bentfoglaltatik :és a jóvátételi bizottság ki fogja fizettetni Magyarországgal a szö­vetségeseknek járó minden adóssá­gát. A szövetségesek az elsők, akik követelésüket be fogják hajtani. Ha Magyarország ki akarná fizet­ni a mozgósítás költségeit, a jóvá­tételi bizottság a maga számára foglalná le az összeget. Ezért nem is követeli Románia a mozgósítási költségek megtérítését. Románia megtett minden előkészületet a mozgósításra. A főkövetelés az. hogy neesak Károly királyt,» ha­nem az egész Habsburg-dinasztiát fosszák meg a tróntól. Épen ezért nem szükséges fegyveres akciót kezdeni, mert a nagy-ántánt sike­res diplomáciai intézkedéseket tett. A sajtónak az a közlése, amely ul­timátumküldésről szól, nem elég szabatos. Nem ultimátumról, ha­nem csak közönséges jegyzékről van szó, amellyel remélhetőleg si­kerül biztosítani Csehország, Ro­mánia és az S. H. S. királyság kö­zös érdekét. (MTI.) Leintették a jugoszláv ultimátumot Berlin, október 31. (A Magyar Távirati. Iroda szikra­távirata.) A newyőVki Universal Service tudósítója jelenti: Azok a háborús felhők, amelyek sohasem £Ötétlett£'k feketében Keleleurópa egén’a háború vége óta mint a leg­utóbbi pár nap alatt, mára mintha oszladozni kezdenének. A szerb kormány a kis-ántánt Magyaror­szágnak küldendő ultimátuma dol­gában bizonyos parancsot kapott felsőbb helyről. Ez az ultimátum ugyanis oly követelésekkel állott elő, amelyeket önérzetes nemzeti nem fogadhat el. Werkmann százados Andrássy ellen Paris, október 31. (A M. T.' I. tudósítójának szikra^ távirata.) A Petit Journal geyfám-' velezője beszélgetést Tyí:11. o 11 Werkmqnn ,század^s«irKároly ki­rály bizalmLuwhérevel, aki kijelen­tette, bSgy a puccsot Andrássji Gyula gróf, Rakovszky István, Gratz Gusztáv és Ostenburg őrnagjj készitétte élő. '

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék