Uj Nemzedék, 1921. november (3. évfolyam, 244-269. szám)
1921-11-03 / 246. szám
4 Csütörtök / // , Uj Nemzedék 1921 november 3. Tisztás beszédre tanítják a süketnémákat — Az Ij Nemzedék tudósítójától. — A kiváló traum pap, de l‘Epéc, aki először foglalkozott a siketnémák beszélre való tanításával, bizonyára örömmel lépne át a. .Mosonyi utcai állami siketnéma-intézet kapuján. Az intézetben 165 siketnéma tanul beszélni az időn. Ezek közül SO bennlakó, a többi bejáró. Benlakónak csak vidéki szülök gyermekeit veszik be. Taníttatásukat 7—10 éves korban kezdik. Esteledik már és a nagy folyosó észrevétlenül sötétedik, amikor az igazgatóval a tantermekbe megyünk. A lépcsőház egyik ablaka nyitva, azon át az udvarra látni. Lányok, fiúk játszanak lenn, vígan. A tanteremben rengeteg a kép. Madarak, állatok tarka-barka serege. De a képek között egy sorban soksok fehér lap. A tanterem is nagyon furcsa, háromnegyed körben vannak az apró padok, székek rakva. És mindannyival szemben ül a tanár. A szobát egyetlen hatalmas ablak világítja, amelyen a beáradó teljes fény a tanár arcára esik. Kísérőm magyaráz. — Ilyen tantermekben tanulnak. Az első négy évben csak a beszélésre szoktatjuk őket Ezt a beszédtanítást az írással, olvasással kapcsoljuk egybe. A képek is mind — mutat a számtalan képre a falakon — a tanító munkáját vannak hivatva megkönnyíteni Ez a tükör arra szolgál, hogy a tanító maga mellé veszi a növendéket, lassan mutatja a beszélőszervek mozgását, a tanítvány nézi és utánozni próbálja. Nehéz munka, egész embert és sok, nagyon sok türelmet kiván.— Hány évig vannak a növendékek az intézetben? — Nyolc évig. A képesítésük hat feleli iskolának felel meg. — Mire való az a falra akasztott sokfehér lap? — Ezeken mutatjuk meg szemléltetően a szavak végződését. Főneveknél például az egyes és a többes szám közötti különbséget, az igeragozást és így tovább. A gyermekek reggel nyolctól déli tizenkét óráig vannak elfoglalva. Az órákat úgy osztjuk be, hogy lehetőleg sok idő jusson a tornára, kézimunkára és rajzra. A kislányok igazán szép kézimunkákat csinálnak, a fiúk pedig slördöt tanulnak. Azon igyekszünk, hogyha nyolcévi tanulás után kikerülnek intézetünkből, valamelyik ipari pályának az előfeltétele legyen a kezükben. A tágas rajz- és kézimunkaterem falán berámázott tervek és kézimunkák. Tényleg ügyesek és mind magyar motívumokon épült fel. A gyermekek közé megyünk. Az udvar, amelyen hatalmas farakás tornyosodik, két részre van osztva. Egyik részben a kisfiúk, másikban a leányok játszanak. Nagy örömmel vesznek bennünket körül. Az igazgatót, mint jó ismerőst boldogan üdvözlik, simogatják a ruháját és nekem még szokatlan, alig érthető szavakkal mesélik el neki apró kis életük ügyét-baját. Tőlem sem idegenkednek. Kíváncsian körülfognak, várják, miért jöttem. Vezetőm megszólítja az egyik csöpp babát. Most jött még csak az intézetbe, nem igen tud beszélni. Megfogja egyik kis kezét, közel emeli a szájához, hogy érezze rajta leheletét, úgy mondja: pá — pá •— A kislány élesen figyeli az ajkát, aztán kedves, szomorú ügyetlenkedéssel mondja utána: pá — pá —, így megy aztán tovább a papa, kalap, kabát szavakkal. — Hány éves a kislány, — kérdezem. — Hétéves múlt. — De iüszen önnek ££ig '— Azt a nyomorúságuk teszi. Hátramaradnak a fejlődésben. Mert ezeknek a szegény gyermekeknek kilencven százaléka nem született süketnéma. Valamely nagy „betegség, legtöbbnyire vörheny okozza ezt a borzasztó szerencsétlenséget. Egy nagyobb fiút léptet elő az igazgató .Udvariasan bemutatkozik, elmondja, hogy negyedik osztályba jár. Mindezt valamely különös fahangon meséli, de egész érthetően. Ha nem tudnám, hogy siketnáma, észre sem venném. Egy nagyobbacska kedves kislány törtet felénk- Roppant bájos az arcocskája és vígan fecseg. Kisérőm kérdéseire elmondja, hogy három évvel ezelőtt érte a szerencsétlenség, hétéves korában. — Beteg voltam — mondja busán — aztán többet semmit sem hallottam. —• Vele könnyebb dolgunk volt, — magyarázza az igazgató — mert még emlékezett, a beszédre. De bizony a többiekkel erősen kell dolgozni. Különböző okok hozzák ide az embert. Én például a tanítóképzőben elvégeztem ezt a tanfolyamot. — Mennyi ideig tart egy ilyen tanfolyam? — Két évig. A jelöltet a süketnémák, a vakok és a gyengeelméjűek tanítására képezik ki. Tehát, — mikor készen lettem, — állásért folyamodtam, de nem kaptam megfelelőt. Ekkor a kolozsvári süketnémák intézetébe meghívtak tanárnak. úgy mentem, ha nem tetszik, vagy jobbat találok, ott higyem. De nem lehet az kérem. Aki szívvel lélekkel csinálja ezt az embernevelést, megszereti a nyomorékokat és nem hagyja el őket. Engem például hívhatnának bárhova, sohasem mennék. Erősen besötétedett. A gyermekeket a felügyelők kettős sorokba állítják. Aztán elindul a két menet ellenkező irányban, a fiuk, meg a lányok. De elnyújtott, bágyadt, Tahangukon, előbb még felénk köszönitek: 'Jóo —.— estéét... OOOOOOOOQOOOOOOOOOOOOOOOOOCXXXX3CCOÖOOOOOOGOOOOOOCXXXX;> — Az Uj Nemzetfék A József-utca egyik szürke, nagy házán címeres tábla hirdeti, hogy itt van a magyar királyi állami, munkaközvetítő hivatal. A sötét utca, amelybe talán soha nem engedik be a napsugarakat a két oldalán nyújtózkodó bérházak, a szűk járda, a csöndes utcagyerekek, akik itt a nagyok módjára csoportokba verődnek és a komisz cigarettával magukba szívják a csavargók és hivatásos munkakerülők züllött beszédeit is, szomorú képet adnak a hivatal környékének. Az épület homályos kapualja egymásután nyeli el a munkát, megélhetést kereső embereket. Néha egy-egy jókedvű arc pattan ki az épületből; ezek a zsebükben a hivatal igazolásával fürge léptekkel igyekeznek a megadott cím felé. A kijövők közül a legtöbbnek megöli az arcát az ásító kapualj reménytelen, fáradt, szürkesége. Gyűrött, borotválatlan emberek ballagnak ki, a kapu előtt megállnak a járda szélén és lassan, bizonytalanul elindulnak egyik vagy másik irányba. Hiszen nekik teljesen mindegy . . . A munkabörze A közvetítő hivatal működési körébe nem kapcsolódik bele az ország munkapiacának teljes forgalma, sőt az erről szóló törvény még azt sem rendeli el, hogy a munkaközvetítéssel foglalkozó egyesületek, szakszervezetek, ügynökök és cselédközvetítők havonkint várt hetenkint jelentést küldjenek, adatokat szolgáltassanak az állami munkaközvetítő hivatalnak a náluk mutatkozó munkakeresletről és munkaalkalmakról. Ezzel magyarázható az a fonák helyzet, hogy Magyarországon soha nem, lehet pontosan megállapítani, milyen a munkapiac teljes képe. A hivatal hatáskörében lebonyolított ügyekből csak hozzávetőlegesen határozhatjuk meg, hogy milyen a helyzet. Márpedig a pályaválasztás, a munkabérek alakulása, sőt a termelés folytonossága szempontjából is rendkívül fontos, hogy a munkakeresletről és kínálatról teljesen összefoglaló, országos statisztikai hitelességű adatok álljanak rendelkezésre. A kormány a legutóbbi napokban új munkaközvetítő hivatalt, állított fel Szombathelyen, Vasvármegyére terjedő hatáskörrel és újra működésbe helyezte a pécsi közvetítőhivatalt, amely Somogy, Tolna és Baranya megye területén dolgozik. A debreczeni, győri, miskolczi, soproni és szegedi hivatalokkal együtt így már nyolc közvetítési centrum működik- amelyek napi is heti jelentéseikben állandóan tájékoztatják a helyzetről a központot. Ezzel lehetségesé válik, hogy az egész ország területén kiegyenlítődjék a munkakereslet és kínálat, ahol egyegy szakmából sokkal több munkakereső jelentkezik, mint ahány munkaalkalom van. oda irányítják tudósítójától. — ezeket, ahol viszont az illető szakmából több munkást keresnek, mint shányan ajánlkoznak. A többi városokbann a városi tanács megbíz egy tisztviselőt, a községekben pedig a jegyző hivatott arra, hogy a munkakeresőket foglalkozáshoz juttassa és ezekről, valamint a munkaadók keresletéről jelentést küldjön a központnak. Ezek azonban nem kapnak díjazást a munkájukért és így érthető,, hogy jóformán semmi értéke sincs a működésüknek. . Milyen szakmabeli munkást keresnek Xz ipari, kereskedelmi, közlekedési és bányászati munkaközvetítéssel foglalkozó hivatal észlelései százalékokban kifejezve hozzávetőleg fedik a munkapiac igazi struktúráját. A helyzet általában kedvezőtlen. Száz ipari munkásra csak hatvanöt munkahely jut, míg segédmunkás vagy napszámos mindig,talál munkát, százhárom munkahelyre csak százan jelentkeznek. A kereskedelmi alkalmazottak és magántisztviselők elhelyezkedési lehetősége rendkívül nehéz. Ezekből a foglalkozási ágakból száz munkakeresőre három munkahely esik. Háztartási alkalmazottat ugyan meglehetősen keresnek, száztizenhárom betöltetlen helyre csak száz kínálkozik, — de még sincs okuk a Julisoknak és a Marosoknak, hogy olyan magasra taksálják az árfolyamukat. Noha igen sokan mennek iparostanoncnak, még mindig ötven százalékkal több is el tudna helyezkedni ilyen minőségben. Legtöbb a munkanélküli az ipari szakmákban. Kivételképen egy-két szakmában azonban nagyon keresik az ipari munkást. Cipész, csizmadia a fővárosban azonnal találhat alkalmazást, férfiszabói pedig húszszor annyit keresnek, mint ahányan jelentkeznek. Vállal-e napszámot a szakmunkás? A munkanélküliség egyik leggyakoribb és egyben legérthetetlenebb oka gyanánt emlegetik, hogy a szakmunkások még akkor sem vállalnak napszámosmunkát, vagy nem szakmabeli foglalkozást, ha semmi kilátás sincs szakmunkára. Az erre vonatkozó részletes megfigyelés szerint a múlt évben összesen 35.832 szakmunkás keresett munkát és ezeknek a 16 százaléka napszámos munkát is vállalt. Az előbb említett szemrehányás legkevésbé helyálló a vas- és gépipari munkásokkal szemben, akiknek 32 százaléka egyéb munkát is végzett, a nyomdászoknak pedig majd a fele kényszerült szakmán kívüli foglalkozásra. Ezzel szemben a pincéreknek csak az 1,2 százaléka vállalt fizikai munkát. A közvetítő hivatal kimutatást készít minden szakmából a legmagasabb és legalacsonyabb munkabérekről. Igen nagy jelentőségű ilyen országos jellegű munkabérstatisztika különösen a munkabéremelés körüli vitákban, amikor a méltányos bérmegállapításra tájékoztatást nyújt a munkásoknak épp úgy, mint a munkaadóknak. Nemrégiben az angol misszió egyik volt kapitánya ipari vállalkozásba kezdett és amikor felfedezte, hogy Magyarországon legnagyobb meglepetésére jegyzik a budapesti és vidéki munkabéreket, azonnal elkérte a hivatalból több évre visszamenőleg a kimutatásokat. Magántisztviselőből a szolga ijedtszemű, sápadt fiatalember óvakodik be az egyik főtisztviselő szobájába, viselten ruhájáról tükröződik a nyomor. — Bocsánatot kérek . . . valami foglalkozás ha volna . .. — Mi volt azelőtti? — Gépgyári kalkuláns . . . Ha már minden munkát vállalnék, csakhogy szervi szívbajom van ... A tisztviselő végtelen türelemmel kikérdezi, átnézi az összes munkaalkalmak jegyzékét, felhív vagy öt osztályt, minden hiába. — Nincs semmi magának való... Vagy ha épen valamiszolgai állás megfelelne, az talán akad. A fiatalember arca megrándul, értelmetlenül bámul a semmibe. Választani kell az éhez ? vagy az új pálya között. Mindegy, enni csak kell. — Igen, — nyögi végre — megfelelne... A szempillájára pedig lassan feltolakodik egy könnyeseim. — Minden héten akad vagy hathat ember. — mondja felém fordulva a főtisztviselő, — akik már annyira kétségbeesnek, hogy a Dunának akarnak menni. Ezeket ideküldik, hogy néhány jóindulatú szóval felrázzam őket a levertségükből. Hiszen amit tudunk, megteszünk értük. A szolgajelölt hallgatja a magyarázatot és miközben fásultan várja, hol fogja kezdeni az új sorsot, a könnye végigszivárog az arcán és hangtalanul rácsöppen a kabátjára . . . Berényi Sándor. . Ahol a munkát adják és veszik ... A magántisztviselők nagy többsége munka nélkül ROYAL REDOUTE ERZSÉBET-KURUT 33. Az új novemberi műsor keretében: Hilde Hedges és Ed. de Vynos Mis Arizona és Mister Rozsnyai szenzációs táncai. Parkettánc órától záróráig Szőnyegest forduljon RODAS és HADI (Bristol szállodával szembe) Telefon 154—33 KEMÉNYFABÚTOROK lapos és redőnyös íróasztalok, iratszekrények, bőrgarnitúrák, asztalok, székek gyári áron Jirod Jenőnél, Szentkirályi utca 1. szám* gazdasági művek Cselkó: Szarvasmarhatenyésztés . 176.— Takarmányozástan.... 99.— Dorner: Sertéstenyésztés.......... 242.— Horváth: Kecsketenyésztés .... 11.— Kovács: Tyúktenyésztés .......... 35.20 Kádár: Méh és lakása........... 55.— Mocsy Lótenyésztés................. 66.— Szilárd : Mezőgazdaságtan I.. . . 132— Weltmann : Általános állattenyésztéstan. . . 220— TECHNIKAI MŰVEK Balassa: Cséplőgépek szerkezete 88.— Jalsoiviczkij: Gőzgépkezelők könyve............ 187— Jalsoviczky: Gőzkazánt ütök.könyve. ..... 165— Mezey: Elektromotorok szerkezete 240.— Elektrotechnika, fűzve . . 350.— » » kötve . . 380.— OUatj: Geodézia elemei . . . . . . 132.— Szily: Mechanika III. Szilárdságtan 396.— Kaphatók és megrendelhetők a Központi Sajtóvállalat könyvkereskedésében, IV., Duna-utca 6. (Klotild-palota.) Tel. T2S-08