Uj Nemzedék, 1921. november (3. évfolyam, 244-269. szám)
1921-11-01 / 244. szám
1921 november 1. Uj Nemzedék Őszi vasárnap a hűvösvölgyi Nagyréten J Az Uj Nemzedék tudósítójától f $ A tükörsima firmain enJnHRIn kétbabos, gombolygó .fei*f3 viaskodik,4rmt két sárnálsz^A kiégett, rozsdás fÜEft^igiagrtromlik le az októberi nap, a tegnapi esőnek semmi nyoma. Egy átszűrt szívekkel és különböző kezdőbetűkkel tetovált padon két öreg nem bóbiskol. Az egyik azt mondja: Itt az ősz. A másik rezignáltan a mellére ejti a fejét. Nem felel. Ez az ő nyaruk. A sápadt sárgától a rozsdabarnáig színezett faleveleken, meg a letört vizes gallyakon pihen a szemük. Az egész" Hüvösvölgyre ráül a csend, mint egy nagy,őszi takaró. Még egy hónappal ezelőtt zúgott és táncolt a nagyrét a vasárnapi közönség alatt. Most unalmas, rázós csendben nyújtózik. Alig egy-két társaság pihen, a letaposott megőszült füvön. Inkább családok! Ezek nem hagyják legyőzni magukat az ősztől. Tarka, kockás plédeken fekszenek, vajaskenyeret meg szalámit esznek, újságpapírról. Néhol még énekelnek is. A legújabb körúti szívrepesztményeket dúdoljak korus-A nagyvendéglő is bezárt. Az oszlókat ahátukra fektették, a székeket behordták. Vége az idénynek. A gyors, fényképész is beszüntette az üzemet. Csak az egyik kirakatablakot felejtették nyitva. Innét csodálkoznak most a nyári kereskedősegédek, masamodok, meg iscselédek a nagyréti publikumra. Ezek már júniusban megijedtek az októberi kirándulóktól. A „nemzeti céllövölde“ is becsukott. Nem lehet többé ezért hármat a levegőbe puffantani. Várni kell a jövő nyárig. A hajóhinta és a ringlispa végleg leszerelt. Már csak a helye látszik. A tarka, szilaj falovak is megijedtek az ősztől és valamelyik városi istállóba menekültek. Magányos öregurak, meg fiatal párok járják már csak a hűvösvölgyi erdőt. Alig hallani egy-két szót. Azt is olyan félve, vigyázva ejtik, nehogy megtörjék az ünneplés csendet. - Én mégis szeretem az őszt — Krázza az egyik göndörhajú lovag egy bakfisnak. A leány áhítattal néz a fiúra. Látszik rajta, hogy most egy nagy költőn legelteti a szemeit. Am meginog a leány rajongó pillantásától és óvatosan elővesz a zsebéből egy fehér levélpapírt. A hátlapján nyomtatás: Magyar Leszámítoló- és Pénzváltó Bank. A másik oldalon a vers, ami „véletlenül“ a fiúnál volt. A padokon örök urak újságot olvasnak. Kalap nélkül ülnek, szemben a nappal.. Hajlott öreg nénik gallyakat meg szines leveleket szednek és csokorba kötik a tarka, őszi ágakat.. Egy öreg néni egy nagykendőre talpt gyarol már a „pompás, tűzpiros levelekből. — Hova viszi ezt a sok ágat? zavarom a nagy munkában. — Eladom. Tizenöt-húsz korona egy csokor. De van olyan, amelyikért negyven-ötven koronát is adnak. Nagyon keresik ezt az őszi levelet. A Váci-utcában, meg az Andrássy úton mind eladjuk, amit egy nap alatt szedek. Csak nem tart soká. . . Turisták, cserkészek, fiatal leányok, mind-mind ilyen tarka csokorral. — Egész bokrok indulnak délután a villamosállomás felé. úgy látszik, igaza volt a néninek. Ez is divat. . . A villamoshoz vezető padokon egyegy pár. Csupa bakfis, meg kifésült, csokornyakkendős tizennyolc éves legénybe. Minden padon egy pár. Szolidárisak és nem ülnek soha négyesben egymás mellé. Hallgatnak. Ha néha mégis megszólalnak, azt is csak az illem kedvéért teszik. Inkább sóhajtoznak. Kijönnek kettesben a Hűvösvölgybe sóhajtozni. Elvégre ősz van, és Istenem, tizennyolc évesek. . . Egymás cipőjét nézik, vagy a levelekbe vájják a lábukat. Tetszik nekik a száraz csörgés, meg a nagy csend. Mindegyik a boldogtalan szerelmes pózában ül a padon és olyan boldogok, hogy maguk sem tudnak róla. A művészet is kivonult a Hűvösvölgybe. Az egyik átszögelésnél egy festő dolgozik Már majdnem kész a kép, Olgyay stílusában. , Benn az erdőben egy lárogatós játszik. A Nagy Bercsényit, meg a Tosca nagy áriáját fújja felváltva. Ez a tárogatóhang is hozzásimul a nagy ünnepies csendhez és a visszhangja már elvész, mire a nagyrétre ér. Az után egy vak harmónikás játszik. Stílszerűen a Hulló, falevelet nyaggatja, de senki nem tud neki. Pedig amint lépések c.trbml, elénekli a szokásos mondót — Szabad kérni szegény, szerencsétlen világtalannak. . . Ezt a foga között sziszem, úgy, hogy a száját ki sem nyitja. Nem érdemes. Vége az idénynek. . .Végigvégig lompos, fáradt, őszi csend. Még kacérkodik az októberi nap, még kuncog egypár kis masamodleány, de hiába: mégis vége a nyárnak. (g. i.) OCXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXN —-JHtfncstár Károlyi Mihály vagyonának elkobzását követeli Hazaárulással okolja meg keresetét — Bepörölte a hitbizomány még várható örököseit is — Az Uj Nemzedék tudósitójától. — Károlyi Mihály gróf, az úgynevezett’'magyar népköztársaság elnöke, mint ismeretes még 1919 júliusában, közvetlenül a diktatúra bukása előtt feleségével és gyermekeivel külföldre szökött Az állam az óriás kiterjedésű Károlyi-féle hitbizományt azonnal zár alá vette és kargondnokul Grecsák Károli**volt igazságügyminisztert nevezte ki. Károlyi Mihályné azmúlt esztendőben perrel támadja meg a kincstárt A hitbizomást" jövedelméből tartás- divaitiavételt maga és kiskorú gyermekei számára. Már eme igénykereset tárgyalásakor megnyilvánult az államkincstárnak az az álláspontja, hogy Károlyi Mihálynénak, valamint gyermekeinek tulajdonképen semmi jogalapja sincs a követeléshez, a hazaárulókvagyonának elkobzásáról alkotott törvény alapján. A kincstár nem is hagyta anynyiban igazát mert a budapesti törvényszékhez nemrég keresetet adott be, amelyben Károlyi Mihály gróf minden vagyonának elkobzását kéri. A keresetben a kincstár Károlyi forradalmi szerepléséről a többi között megírja, hogy Károlyi eljárása a magyar nemzettel szemben eléggé meg nem bélyegezhető. Szereplésének sajnálatos eredménye az októberi forradalom kitörése, az aljotmány széttiprása, és a ■jogrendet felforgató kormányzat megalapítása volt Károlyi Mihály az ország katonai erejének szétzsllesztésével az ország területét az ellenség szabad prédájául dobta, de ezenkívül a szent korona eszméjéhez és a királyság intézményéhez ragaszkodó nemzet alkotmányos érzését a sárba tiporta és a közvélemény tudatos meghamisításával kikiáltotta az úgynevezett névköztársaságot. " Főbenjáró bűne, hogy az államfői hatalmat bitorolva az alkotmányos országgyűlés mindkét házát szétoszlatta, a jogot, a törvényt, a vallást, az erkölcsöt rendeleteivel letiporta és végül a nemzetet átjátszotta a tanácskormány kezébe. Minden vétkét végül is megkoronázza az, hogy a rombadöntött Magyarországot porig megalázó és megsemmisítő békekötésbe kényszerítette. A kereset ezután hangsúlyozza, hogy Károlyi Mihály külföldre való szökése után sem szűnt meg nemzete ellen áskálódni és Magyarország ellenségeivel cimborázni. Sőt ,még idegen kormányok türelmét is végkép kimerítette azzal, hogy társadalmi rendet felforgató kommunistákkal továbbra is összeköttetésben maradt, mert hiszen ezért utasították ki Károlyit úgy Csehországból, mint Olaszországból. A törvény szerint az, aki háború idején az ellenséghez pártol, az ellenségnek kémkedéssel és fegyveres szolgálattal javára van, vagy önként ellenséges területre távozik, a felségsértés, hűtlenség bűncselekményét követi el. Ebből a tettéből keletkezhető minden kár megtérítéséért bárhol található minden vagyonával felelősséggel tartozik és minden vagyona az államra száll át. . Márpedig mérhetetlen az azurtinai kár és az az erkölcsi károsodás, amely Károlyi Mihály cselekedetei révén a nemzetet érte. Károlyi az anyagi tönk és az erkölcsi rémlés, a rettenetes végpusztulás örvényébe sodorta a nemzetet Mindezek oly köztudomású tények, amelyek a törvényszék előtt is ismeretesek, tehát közelebbi bizonyításra nem szorulnak. Különben is Károlyi ellen az ügyészség bűnvádi eljárást folytat felségsértés, felségárulás, hűtlenség, lázadás és zendülés bűntette miatt. A kereset oldalakon át sorolja fel Károlyi Mihálynak szabad és hitbizományi, valamint egyéb vagyonát Végül is arra kéri a bíróságot hogy a felsorolt ingatlanok tulajdonjogát telekkönyvileg az államkincstár javára kebelezze be és kötelezze Károlyit még a perköltségek megüzetésére is. Érdekes, hogy a kereset nemcsak Károlyi Mihály és kiskorú gyermeke, Károlyi Ádám ellen szól, de perbe fogta még Andrássy Gyula grófot is, mint a Károlyi-féle hitbizományok gondnokát és ezenkívül a Károlyi György által alapított hitbizomány valamennyi ismert és ismeretlen várományosát is. A nagyszabású perfelvétel tárgyalását a budapesti törvényszéken egy erre külön megalakított tanács ma tárgyalja. Károlyi Mihály grófot a tárgyaláson Nagy György, Ács Jenő és Búza Barna képviselik, míg Andrássy Gyula gróf képviseletében Hellebronth János dr. jár el. A tárgyalást 10 óra után néhány perccel nyitotta meg Oswald István elnök, kúriai biró. A biróság öt tagú tanácsból áll, melyben képviselve van a büntetőtörvényszék is. Az elnök megállapítja, hogy az államkincstárt Marinovich Imre helyettes államtitkár, a jogügyi igazgatóság vezetője képviseli Horváth Dénes jogügyi főtanácsossal egyetemben, míg az alperesek részéről Schaeffer Aladár, mint Károlyi László és József hitbizományi várományosok képviselője, azonkívül Ács Jenő és Hellebronth János ügyvéd jelent meg. A formaságok elintézése után Marinovich államtitkár emelkedik szólásra és bejelenti, hogy a kincstár a keresetet módosítja. — Amikor a jogügyi igazgatóság — úgymond — a keresetet benyújtotta, tulajdonképen kényszerhelyzet alapján cselekedett, mert, hiszen gyorsan kellett ebben mirigyben eljárnia, nehogy a négy esztendős eltílTgyi" "határidő lejárjon. Ennek azután az lett a következménye, hogy nem volt akkor minden adat birtokában, így most az 1921.13. törvénycikk alapján módosítja keresetét. Ezután az államtitkár felolvassa a módosítást amelyben felsorolja mindazokat a Károlyi-féle hitbizományokat, amelyekre Károlyi Mihály mint jogos várományos igényt tarthatna. A kincstár az 1921. 43-ik t.-c. alapján kéri a bíróságot, hogy mondja ki, hogy mindezek a felsorolt hitbizományok várományosi joga a magyar államra száll át. Azonban a kincstár eme hitbizományok várományosi jogáról egyszer és mindenkorra lemond, ha a Károlyi Mihály által most birtokait Károlyi György-l^l^^tww *" zomanyt Kierionzenrészben min Károlyi Mihály nem Ragusában lakik, hanem Spalatóban .. — Egyúttal kérem a bíróságot arra is, hogy a keresetet ide küldjék. De ezenkívül méltóztassék utasítani. . a felperestr'arra is, hogy jelölje meg a per tárgyának értékét, mint ahogy ez ilyenkor szokásos. Elnök: A többi alperesi képviselőnek van-e valami megjegyzése. Az ügyvédek sorra felállnak és bejelentik, hogy a módosításra való tekintettel ők is kérik az új per felvételi határnap kitűzését. Végül Marinovich államtitkár emelkedik még szólásra és Ács Jenő ügyvéd részéről elhangzott észrevételeire megjegyzi, hogy a hitbizomány értéke ma minden elképzelhető értékhatártmeghalad. Még közelről s£i*rt becsülhető fel és összeg szerinnzilletősége után a per talán atíg a Kúria hatáskörén is túlterjedne. Ezután az elnök szünetet rendelt el, amely alatt a bíróság visszavonult, hogy döntsön az alperesek kérése fölött. Körülbelül félórás tanácskozás után az elnök a tárgyalást újból megnyitotta és kihirdette a bíróság határozatát. Eszerint a törvényszék nem állapíthatja meg, hogy kiskorú Károlyi Ádám gróf meg volt-e idézve, mivel azonban Károlyi Mihály képviseletében megjelent Ács Jenő dr. ügyvéd és a kereseti példányt átvette a felperestől, ennek következtében az ő utján a következő tárgyalásra megidézi Károlyi Ádámot is. Ugyancsak kívánja a bíróság a még meg nem idézett várományosok kihallgatását. A következő perfelvételi tárgyalást a királyi törvényszék november 28-án délelőtt tíz órára tűzi ki és arra a jelenlevő peres feleket a jelen végzés kihirdetésével, a még meg nem idézett várományosokat pedig a kersetlevél kikézbesítésével idézi meg. Kedve den hitbizományi köteléktől mentesen váltságképen megkapja. A kincstár tehát arra kéri a bíróságot hogy ebből a Károlyi György-féle hitbizományból Károlyi Mihály törvényes leszármazói a bírói ítélettel örök időkre kirekesztessenek és ez telekkönyvileg a magyar államra kebeleztessék be. Erről a tényről pedig a bíróság külön értesítse az Országos Földbirtokrendező Bizottságot. Elnök: A módosításról nyilatkozhatnak az alperesek! Ács Jenő: A változott helyzetre való tekintettel nagyon kérem a bíróságot hogy tessék új perfelvételt kitűzni. Különben is megjegyezni kívánom azt, hogy Károlyi Mihály grófnak az ellene megindított keresetet rossz címre küldték el, nem kapta meg s igy arról neki tudomása sincs. 140 milliárd korona Ausztria egyévi deficitje Bécs, október 31. Biztosra vehető, hogy az osztrák kormány a legutóbb rendelkezésére bocsátott húsz milliarrisis hitel segítségével semdatolja az év végéig.idLawPiste kiadásokat fedezni, hanem kénytelen lesz újabb, ha sonló összegű hitelt igénybe venni. Az osztrák államháztartás 1921. évi mérlege ezek szerint legalább száznegyven milliárd koronai deficitet fog felmutatni. ügyvédi vizsgára, jogi alapvizsgákra, szigorlatokra, átlami számvitelre, pénzügyi, fogalmazói vizsgára, tastári, pacinigógiai vizsgára, közgazdasági, egyetemi colokviumokra és alapvizsgákra, kettős könyvelésre, levelezésre felelősséggel előkészítünk. Jegyzetkölcsönzés, Rekapitulálás. Prospektus, grontogliszeminárium, Budapest, IV., Váczi-níra 51. és Szeged. Templom-tér 5. hónáp alatt tanitok mondensit olasz módszer szerint, kottaismeret nélkül is. IV. SzMlMrfut«« 11 III, 17. Értékűi«, In. 2-Xfc|