Uj Nemzedék, 1921. november (3. évfolyam, 244-269. szám)

1921-11-01 / 244. szám

4 Kedd London em. 27. Anglia' gazdasági és arsszügyi körei­­t'­ k­ellem ellen schwírni kellett Leslie l .v■.'karinak, a JiWsso-Asiatic elnöké-' nek közzlése, armely szerint a' hatalmas, angXay^mg .és a szovjet kormány között‘,u. gkezdett gazdasági tárgyalá­sok tökéletesen meghiúsultak. Ezt ál­talában az egész angol-orosz kereske­delmi egyezmény és Lloyd George Oroszországgal szemben való gazda­sági politikája csődjének tartják, áma már Anglia komoly gazdasági tényezői­­teljesen elveszítették­­ kedvüket az Oroszországgal, való gazdasági­­érint­kezéstől és annak a kereskedelmi egyezménynek, amely a két nagy szö­vetséges, Anglia és Franciaország kö­zött hosszú­­ ideig feszültté tette a­­vi­szonyt, előreláthatóan nem lesz itt bnvé semmi, gyakorlati eredménye." A Ri­.'so-Asiatic a legnagyobb angol társaság, amely a nemrég megkötött, angol-orosz egyezményen felbátorodva­ különböző koncessziói érdekében, értn­­kezésbe lépett a szovjet kormánny­al., A vállalatnak tizenkétezer angol rész­vénye,se van -és­­ Oroszországban fejlvő vagyona mintegy százmillió font szer­­b­iusi Koncessziói mintegy félmillió hektár területre terjednek ki és jórészt arany-, ezüst-, réz- és platinabányákra vonatkoznak. Ezenkívül még n­yolcszáz kilométer­"vasútvonal felett rendelke­zik a vállalat. Urquhart elnök az angol­­orosz egyezmény megkötése után azon­nal Oroszországba utazott, hogy sze­mélyesen tárgyaljon a szovjetkor­­rr­á imogál a társaság oroszországi vál­lalatánál való munka megkezdéséről. Akkoriban az angol sajtónak azon része, amely francia befolyásra min­dig elihdtette az Oroszországhoz való ga...L­égi közeledést, azzal vádolta meg Skajnhartot, hogy bolseviki vezér-’ ként megy Oroszországba. Az elnöknek a mozi­­nyilvánosságra jutott jelentése, azonban ugyancsak megcáfolja ezt a gyanút és nagyon is józan és lelki­is­­­meretes­­üzletember színében tünteti fel ők Urguhárt elmoindte, a hogy tárgya­iéra! ,húsz napig tartottak, azonban vé­gül be kellett látnia, hogy a szovjet­­kormánnyal lehetetlen komoly keres­kedelmi ''egyezményt kötni. A szovjet­­korm­­ány önállóan­­egyáltalán nem in­­tézlkedhetik,­­ miután teljesen az üzemi lin­­á­csőktől függ. Urquhartnak magá­nál á­lt, többször kellett az üzemi taná­csokhoz, fordulnia, a tanácsokkal azon­ban lehetetlen volt komolyan tárgyal­nia, mire teljesen lemondott arról, hogy az oroszokkal egyezményt kös­sön. A Russo-Agratic balsikere egyszerre felszabadította Angliában azt­­a"Véle­mény!, amely eddig is eztélt mondo­tt a­ kereskedelmi egyezmény megkötésé­nek. Sűrűn hiva­tk­­oznak most Sir Ro­bert­­Ilorne-ra, az angol kereskedelmi hivatal vezetőjére, aki — bár maga­ is aláírta az egyezményt — nemrégen mondott beszédében beismerte, hogy­ az Oroszországgal való kereskedelem teljesen­­meg vart­ betil­tva, miután az orosz szélsőségesek­­ szívesebben adják, ki aranyukat propaganda-célra, mint akár a legszükségesebb­­ áruért is. Angliában-m­­st rámutatnak­­arra, hogy az oroszons­zúgnak eddig szállított egy millió font értékű áru úgyszólván aján­dék, mert Oroszország még egy­ pen­nyt sem fizetett érte és aligha fog ez­után is fizetni. Szemére vetik Lloyd­ Georgenak azt a kismigélt hűségét, amellyel­ az egyezmény megkötésekor nem biztosította előre az áruért cse­rébe járó aranyat. . . Angliában általános az elkedvetlene­­dés az Oroszországgal való kereskede­lem iránt és Lloyd George orosz poli­tikája alighanem végleg megbukott.­­ Persze az Oroszországgal való keres-­­ kedelmi érintkezés azért még­­sehi tel-l­jes lehetetlenség. Még azok az angolok­­ is beismerik ezt, akik legnagyobb el­lenségei az egyezménynek, azonban­ hangoztatják, hogy más módon kell tárgyalni és szerződést kötni, mint ahogyan Ilyod George Kroisszinnal tette. Hiszen Németország eddig már negyvenöt millió font orosz rendelést fogadott, el -és ennek tekintélyes részét már szállította is! A­ németek azonban ezúttal praktikusabbak voltak a józan Néhány nappal­­ezelőtt nyitotta i meg a fővák'öá' a Zichy -ismne gráf- Muzeumot. A híres műgyűjtő, és­­utazó végrendeletileg hagyta a fő­városra műtárgyait, melyek most­ az örökhagyó kívánsága szatáról végre a nyilvánosság elé­­jutott a­l­oe­­• raktározás és hosszú éves p^nuza­­vonája után. A főváros a­ vud­ai Fe­­hérvá­ri-ut. egyik meilaW utcájában, a Verpeléti-utón -es apiSkolaépületben helyezte el a 'a^i^eményt,­ mely a kiadott kmai Sknikék szerint hagy­­fene esü ^ürttárgyakat­ foglal magában. Meglátogattuk a Zielig-m­úzeum­ot, mely a tegnapi vasárnapon, meg­nyitása óta az első igazi muzeum­i napon, már kongott a közönség-­­­­hiánytól. A rosszvilágitású szobák­­-­ban­, négy-öt őr- és, nyolc-tíz látogató lézengett. A látogatók­­tanácstalanul­­állottak a szurkosan fénylő képfelü­letek előtt s ha látni is akartak va-.­la­mit, hosszú gpr.abig.kcnás után: akadtak * olyan"7 kaog­erre, mélyítőiz féng-meddig kihantaMofeott espillar b­éahi szín és forint,ráfi tv--,-m Hosszas kísérletezés után ^‘meg­győződtünk róla, hogy. a fajítk -kij­­elös bizonytalansága csakugyan több elsőrangú mester láváié­ alkotását rejti.­ Amir­s legfeltűnőbb,­ sok olVaTíz nevezetes, mi mi akadtunk, mely a Szépművészeti Muzeumban­ hézag­pótló szerepet tölthetne ’.be. Egész sereg mű­v­é­szettöttetett névvel ta­­lálkozttt­k a 'Verpeléti-utón, akik szépművészeti tárlatunkról teljesen hiányoznak. Elsősorban szegényes német, és, francia osztályunk­­juthatna­k 'ebből/ a forrásból kiváló felfrissitéshez i ■Egy elsőrangú .Hans...- Hof?mark kompozíció, néhány kiváló német­re naissan­ce képmás, köztük Joh­aini -Pastor 1: ábrázoló­,fokozh­atatlan art-, kép, hatalmas gazdagodást. .i­­ lej­ zene a mi állami gyűjteményünké­n­él teljesebb kiállításnak is. A fran­ciák között Rigeaud és­­ Largilliere képmásai mellett egy pompás és na­­gyem Tiika Quesnall és egy finom Prudhon­­található. Nagyszámú hol­landi csendélet, interrievir és ..tájkép múzeumaiokbólf7 hiányzó , nevekkel, kiváló Rol­,­/sil­.sl-ok, egy kfantégn li­kőréből származó, pádini isF-V'-nak- Feltü­ntétett ’felséges piéta, ^ a leg­­ázob\..roff­ie-portrék egyike, egy Tintorettot-­­elérő Giac­omo. Basso,xo képmás, egész teremre való szebb­­stés-szebb: Kapeczky-k, Crcivacii. Liu­­kács egyik bájos,­­ naiv kompozí­ciója, Pourjms képmásai - és id. Mackó Károly egész sorozatra való, közöttük egyetlen m­­agy­ar tárgyú tájképe kerekítik­ ki a gyűjteményt. 7 -A Szépművészeti Múzeum egész csatákat folytat egy-egy m­arketen felmerülő műtárgyért, mely tárla­tának kiegészítését szolgálná. Szinte érthetetlen, hogy it fővárosnál és a Zichy-családnál egyetlen lépést­ sem tett, hogy a Budára száműzött mű­kincsek közül, melyek nagyrészt múzeum­ai­kból majdnem, hiányzó művészeti irányokat képviselnek, csak egyet is megmentsen saját nyilvánossága számára. Munkatár­sunk­ felkereste a Szépművészeti Múzeum egyik kiváló tisztviselőjét, aki következőket mondta ebben a kérdésben: — A Zicehy­-mű­kincsek hozzáférhe­tetlen­­ elhelyezése nagy hiba. Sem a fővárosnak, sem a családnak nem lehet, érdeke, hogy ez a nevezetes gyűjtemény elsikkadjon a nyilván­ ,és ridegen üzleti gondolkozása­z ango­loknál és az utolsó márkáig előre biz­tosították , a­­ rendelések­ fejében fize­tendő külföldi devizákat és aranyát.. Arról persze még nem esik szó és va­lószínűleg nem is­­ kerül soha ""reá - sor, hogy Anglia, amely ázsiai politikája érdekében ezt a vaz­­­dktalan áldozatot hozta, most már nemzetközi offenzívát indítson • a­ bolsevikiek ellen. Bizonyos azonban, hogy ez a szerződés, amely­ből­ csak a szovjetköztársaság húzott hasznot, nemsokára­­ véglegesen meg­szűnik. npáságából. múzeumunknak pedig elsőrf­gű érdeke volna-vhogy beol­­vamumssa tárlatába • elsősorban azokat a műtárgyakat, melyek ülész­­naen’’, nagy’ mtí.értéküknél fogva ,részben pedig ’ tárlatunk hiányossá­gának pótlása képen ’V'­n gez h­ag­o­­dást" jelentenének. ... — Nem hiszem, hogy a Zichy­­család részéről bármilyen nehézségű volna­­mulasztásunk helyreigazítá­sának. Ervekkel, ezelőtt beszéltem is erről Zichy Rárael­ gróffal, az örök­hagyó Jenő gróf fiával, aki kije­­le­ntette előttem, hogy semmi kifr­­gása sincs a beolvasztás ellen. Kis múzeum pedig, szívesen belem­enne hogy akár különtermekben állítsa fel a Zichy-gyű­jteményt, vagy ha a tárlat egységességéért ez is elke­rülhető volna, a képek, jelzőtáb­­­­lácskái tüntethetnék fel a hagyomá­­nyozó nevét­. . .örömmel, veszem, hogy ezt a kérdést.. fektetették. Múzeumunk j ufei,silfili esetre.­. !megra­gadja az alkalmat, hogy az elrejtett műkincsek megfelelő környezetbe és gyű­jteménye­k kiegészítéseképen , nagyobb nyilván­ossághoz ' jussanak / -pF -Csődöt mondott* az 'angol-orosz kereskedőéial egyezmény Alkalmatlan hely§j& Myitattak meg a Zichy-muzeumt s±ar:..y<íg=: Értékes műkincsek egy f­elyugoti budai iskolában — £*.1.fj Nemzedék tudósitójátólf^-— Ui Nemzedék i3OO0OCO0O0C00CXX}00OS0OPO000CKX)9{XXX300000Ö00(XXXX}009Ű& VI^P i I I I PygsnaUon | | jPejiiélkfili í I lovas I I Härry Fiel | ‘ti S ^ ■ Előadások: r fél öt, S -­­l háromnegyedhét, kilenc óra | Mlv .0$ _­­ftpy^L^ ORFEUM ’Minden este 7 órakor a fény és új novemberi műsor és .Sa­rkad­a Aladár felléptével Ml 2S-as, f tillllll éjjel“nap pa!‘ I Benzin, olaj, pneud­atik, szerszámok. S SlfiLS MI0MOIS1 8.­T. ij József: 124—01,124-702, 124-03 éjjel-nappal. Teriz : 157- 09, 106—02 csak nappal. BfflliáBst, Ékszert, *r*a« még- mindig- a legma- Kecskem­ét-u, 11. gasabl­­árban vészél?. uliilíSijl9 Telefon: József 104-38. DnaHC ce MSFál­­cá 0662. IV. ker.. Petőfi-tér 5. sz. HUullit 03 £*p?.ZJL iEriifa!síiiMiia! szEmbenl Telnfan IS4—33 a &rMMM ! csakis 8¥,» 2. (Riotild-palota). Sssi syakh.entfö és fehérnemű k,3«S©sisäg.öSs Elad&s­iiti^yben és kicsinyben. Válogatott sütőkoksz (45SD kalória) q-kint 169 K SányaUoL'sz ............ _ .............. 63 K !X.% ticsor 16. CiT-áras* telepen átvéve. Iíi13.ioz fezállitás hatóságilag megállapított áron. A reformáció / emléküil is euar - - — Az Uj Nemzedék tudósánjától — A Budapesti” 'réfoMKatus 'egyh­áz október 80-án, vgj&msv -a délelőtti isteni.isezteleten^^ni­€pu£lle. meg a re­formáció a^rekíinnepét. A nagy-­­száhiba^ruegjelent hive­k között vipU^TzilassH Aladár egyházgond­­nok, Kovácsi­ Sándor- jogeurlnok é.3 Bernáth István, dr­ Ra­vész László püspök mondotta az ünnepi beszé­det, amelyben a reformáció erkölcsi jelentősségét méltatta. . — Mi most a­ lelkiismeretlenség századában, élünk.. — Kiipiylotta — mert 'mi más a k­itetépség., mint lelküiperetlemség az“'Isten örök igazságával szemb­en. Mi más volt a világháború,'miért egy m­ondhatat-­­ lan lelkiismeretlen­ség, amelynél na­­­­gyobbat rumni látott a világtörténet»J­elein addig, amíg meg nem kötötték «­ világi­eket, ■mert ez még nagyobb s lelk­iismeretlenség volt. A lelkiisme­retesség mentheti és ' tarthatjt t estik meg Magyarországot. 'Szenveli­sek­­kel fog- jái-in, ek -íip. nt, mink, minden ; engedelmenkég, mert megismerni s már tudjuk,, a, vezető Igazságot, de­­ hűségesen engedelmeskedni még s nem tudunk. Azért újra be kell köl- j töztetni lelkünkbe azt a­z óriási nagy­­ szeretetek ,a mely K­riszurson k­­v­­tai Istenből áll. Az evangélikus egyház ügyaperak vasárnap ünnepelte a reformáció emlékét a­-Deák-téri templomban. Az ünn­epi beszédet Zlaffay Sándor püspök mondotta. A Deák-téri tóm­. Diumban ma délelőtt még ifjúsági­­ istentisztelet lesz, este 6­ órakor pe­dig hangverseny. Schndech­hauen La­­­jos org.epa-műváfez, Brazilistesz­ -Má­ria, Szentsm­ihályi Tibor operaházi tag­ok ,és az Budai Szövetség ének­karának közreműködésével. 1921 november 1. életének­ 77. évében, rövid szenvedés után 11 A drága h­alott­at 1. hó 11-én délelőtt helyez- pil­óták örök, nyugatom­r­a • a rákoskereszturi S ^ tem­ét­yben­y ^ tüzelőanyag kereskedelmi társaság, 99B­ UIQ&9. - V., R­idolt:tér-6. TELEFON 113-27.^ § Fájdalom­tól porba sújtva jelentjük, hogy va­n a mi drága fiunk, a mi kedves testvérünk, a­­il mi szem­ünk fénye­, ‘életü­nk reménysége, 1 H leil. Mill iLióie­­­ssigsTSO orvos ma rövid, de fájdalmas b­etegség után, 26 éves jg korába ti az Úr ki nem­ t­ü­rkészhető akaratából B ! VI 1 Drága tétem­­'t november l:ó 1-én d. u. m .1 órakor a farkasréti temetőből fogjuk nyu­ p j j galomr;* helye;, j ■ * Az enge­ztel"; sze-ütm­iseáldozatot november ” | m nó -i-éc, c. e. H úrako: fogjuk a Krisztina- v . városi tem­plomban az Urnák beír«utalni. | •U Budapest, 1921. október 26-án. S Dr. Mylix-ni. Aü-n-lí, Dr. Nvltrx! Adolimni vJ WB lehv Ki:-f \:r CClefí'xu -•■­••• vo.sk­ írnia, U Kvivt'Zic iVloa, K»ivö5;c KrCSovic | ué -...Dy 'Vadász Mani* v.c.v sai--t, mint az p| ^ aiuik­ottal-, és az orosz rokonság nevében ^ | Vadász Dezső 1

Next