Uj Nemzedék, 1921. november (3. évfolyam, 244-269. szám)
1921-11-12 / 254. szám
Szombat Ili Nemzedék 1921 november 12. wtxm Kinai demokrácia — Az Uj Nemzedék tudósítójától. —•A szegedi ellenforradalom _ főhadiszállásán Katona Falcsi vendéglős, a főszállásmester — Az első minisztertanács — Horthy M'Mos mint hadügyminiszter ! Eskütétel a kerthelyiségben Az Uj'’Nemzedék kiküldött tudósítójától Szedeti, november 10. A szeged-aradvárcsi templom tornya mint Vaskos felkiáltójel ágaskodik afekete éjszakában. A ferencrendistirrda ablakszemeit lecsukva átadódik már, sehol egy hang, sehol s egy ember és sehol egy lámpa ... Bizony itt igazi szegedi sötét van.. Szinte vágni lehet Az ember tapogatózva haladhat csak előre, a városi urak jóindulatából, akik a villanylámpákat nem hajlandók meggyújtani ezen a tájon . . . Gondolják, az alsóvárosban úgyis gazdák laknak, azoknak nem kell világítani mert a tyúkokkal fekszenek le . . .. Valamikor, nem is régen, ez a városrész volt az egész ország Mekkája, ahová reménykedő szemmel és bizakodó lélekkel fordult a meszgye, tört magyar ... A magyarság u. Kapisztránja ebben a sötét szegedi városrészben prédikálta össze azokat, akik akkor a terror alatt siköltő magyar puszták s az örjöngő városok halálra kinzott páriáinak reményséívői voltak . . . örült vörös karneválok kacagni való tragikuméban, lefejtett keserűség fojtó perceiben, az elátkozottság ordító némaságában milyen jó volt reménykedve nézni Szeged felé, ahol a ferencrendiek temploma fölött ott ragyogott a láthatatlan csillag, a szabadulás ... Ezek jutnak eszembe, amikor a sötétben valakivel összeütközöm. — Mögötte a fránya . . . — mormogja öblös hangon az ismeretlen. — Hát majdnem — állapítom meg, a gyomrom tapogatva. — Az úr nem lát? — Úgy látom, hogy ön sem . . . — Ejnye, azt a . . . A szemem lassan felfedez a sötétben egy félrecsapott kalapot, meg egy szűrt . . . Szegedi gazda. — Kérem én pesti volnék — veszem elejét a polgárháborúnak — Azt kitalálhattam volna, mert mi szegediek a sötétben is látunk. — Katona Pál vendéglőjét keresném. . . A félrecsapott kalap és a szűr tulajdonosa sokáig gondolkozik. — Olyan nincs itt, kérem ... — Lehetetlen. A Földmives-utcában ... . . . — Földmives-utca . . . Katona Pál? . . . Olyan nincs. Van egy, Katona Paksi .... de az nem Katona Pál . . . — Az lesz az, az lesz . . . — Én is onnan jövök — liljen még inkább félre a kalap . . . Kezdem érteni, hogy' még mindig mi'-t sajog a gyomrom . . . — Hát akkor köszönöm . . . — Én meg megyek haza . . . Elválunk. Én nekivágok a sötétnek, az útmutatóm meg botorkál tovább. Hangos mormogását meg sokáig hallom, ha még néha nekimegy a falnak. Úgy látszik, Szegeden a sötétben mozog a föld . . . Megismerkedünk Katona Paksival A korcsmából gyengén szűrődik ki a lámpa fénye. Benyitok. — Jó estét. — Adj‘ Isten . . . — Katona Pál urat keresem.. . Erre előáll egy 57 éves kinézésű ember. A haja tövig fenyitva, a feje szinte dorik, az arca piros, mint a bazsarózsa, a hasa elég tekintélyes, amennyire a fehér kötény sejteni engedi . . . Szeme örökös vidorsággal csillog elő a homloka alól, alaposan megrázza a mezemet, a hangja, mint egy öreg trombita recseg.— Én volnék a Paksi . . . Örvendünk egymásnak. — Kérem, én pesti újságíró volnék — kezdem. Paksi bátyám végignéz. Csóválja ■i fejét, körüljár, néz, megforgat a tengelyem körül, közelebb jön, távolabb megy, aztán megszólal: — Miféle csodaszerzet az úr? Ilyet más: nem láttam . . . • _ Hát csak nézzen, Palcsi bácsi — mondom. — Azértjöttem, mert hallom, hogy a vendéglőjébe járt annak idején sok nagy úr, és maga Horthy Miklós kormányzó is, mikor még hadügyminiszter volt. — Meghiszem azt — keni kétfelé bajuszát Palcsi bátyám. — Hát erről szeretnék valamit írni ... — Igen? Hát ebből él az úr! Furcsa foglalkozás. Ráhagyom, hogy úgy van. — Egy kis új bort, tetszik? Majd elbeszélgetünk mellette. Recsegve nevet, kiszalad. Nemsokára hozza a bort.. . Utána jön a családi tanács, az asszony, a veje ... — Megbocsát az úr, de az, anyjukom még nem látott pesti újságírót, hát hadd nézze meg. . Leülnek és elkezdem. — Hát, hogy is volt az az ellenforradalom? Minisztertanács — Eskü — Ilyenforradalom Palcsi bácsi köhint, leönt a torkán egy pohárral az uj borból, agyarára csapja a pipát és elkezdi. — Hát bizony, ide jöttek hozzám az urak. A miniszterelnök Ábrahám Dezső, Zichy Aladár gróf, Horthy kormányzó ur, Barabás, Zadravecz. A városban tetszik tudni franciák voltak, s itt az alsó városban készült az ellenforradalom. Azért itt, mert itt gazdák laknak, s azoknak nem kellett a vörös rongy . .. — Hol volt a minisztertanács és hogy történt? — Zadravecz összehívta a gazdá-S az A minisztertanács a szalétsi att volt. Vasas József kisgazda megnyitotta a gyűlést, s azt mondta,, hogy a gazdák Horthy Miklós mellé állnak . . . Zichy gróf beszélt, de a legjobban Zadravecz szavalt .. . Tyű, de szépen szavalt ... Az ebéd is itt volt Szesztilalom volt, de a minisztertanács megengedte, hogy ünnep lévén bort mérhessek . . Mértem is. Ebédre csirkepaprikás volt, jó csusza és kitűnő bor. — A kormányzó urnak is ízlett az ebéd? — Meghiszem azt . . . Az én kosztom. — a Paksi konyhája . . . — Ugye anyjuk? Az anyjuk is bizonyítja. — Cigány is volt ,Vajda Jancsi játszott jó magyar nótákat . . . Tyl. — a rézangyalát... Zadravecz aztán a kerthelyiségben feleskette a katonáira. Vagy ötszázan elfértek az én kertemben. Szavalt nekik . . . Olyan szavalása még Hock Jánosnak sem volt, mint Zadravecznek — Én meg a Varga Jóska komám egy darabig hallgattuk a szavalást, s aztán mikor az esküre került a sor, mondom a komának: — Hallod-e Jóska? Hadd esküdjenek Mi menjünk innen, mert még minket is elvisznek ... És beszaladtunk — öreg emb-'er vanok én már — teszi hozzá kuncogva. -— Aztán nem félt a kommunistáktól, hogy itt van a főhadiszállás? -- Féltem bizony, . . . mertmár akkor is drága volt az ablaküveg, de ide nem mertek jönni. Csak ott bent a Belvárosban kiabáltak . . . Itt sajtolt a 3, nemzeti szín szalagos magyarok laktak. Mit mond Pálcái bácsi a kormányzóról? — Aztán, milyen volt a hadügyiminiszter? - _. — A kormányzó úr? Mindeg igen szigorú és katonás ember volt. So , hát nem beszélt, mégis szerették, j Civilruhában járt. Bejárt a Belga-árosba is, pedig nagyon feltettük. j A vejem. Szalma Ferenc és Pál fiú .A csendőrteszt harminc lépés távol jágról mindig követték és úgy őriz- , ték. De ő soha sem vette ezt észre... Nekem az esett nagyon jól, hogy az ételeimet és a boromat ő is jóízűen fogyasztja. — Látta Palcsi bácsi azóta a kor,mányzó urat? — Igen. Mikor most legutoljára egyetemet avatni itt volt, én is ott álltam az első sorban. Eleget integettem a sapkámmal és kiabáltam, hogy éljen, de nem vette észre . . . Kissé szomorúan mondja ezt. Megvigasztalom, hogy hát nagyon sokan voltak ott és biztosan azért nem látta meg a kormányzó. — Az igaz, — állapítja meg Palcsi, bácsi, — ha még egyszer idejönne, milyen csirkepaprikást adnék neki... Körbe—körbe... — Aztán jött augusztus, a sok darutollas vitéz felkerekedett és elment a Dunántúlra. De azért mindig büszke leszek, hogy az én vendéglőm volt az ellenforradalom főhadiszállása. Katona Palcsi főszállásmester önérzetesen néz el pipája fölött. — Úgy bizony, — szólal meg az anyjuk is. Nagy robajjal nyílik ki az ajtó. Egy cifra szűrt, meg egy mélyen a szemrehozott kalapot lehet látni. Ni, ni, hisz ez az én emberem. Aki a sötétben belelépett a gyomromba. — Palcsi te, — szólal meg. — Veszett sötét van odakint, nem tudok hazatalálni. Valakivel összeütköztem odakint, s az összekopódástól, úgy látszik, eltévesztettem az utat. Nem merek szólni, hogy én vagyok az a szerencsétlen, aki pályájából kitérítettem. Most ime kénytelen körbe-körbe járni . . . De azért visszatalál a Palosihoz. — Hát csak írja az úr, Palosinak a nevem,— mondja a szállásmester bucsuzásul. — Meglesz, — nyugtatom meg. A pályatévesztett magyar, ahogy meghallja a hangomat, felböki a kalapját a homlokára: — Ez volt az, aki . . . A többit már nem hallom. Kint vagyok az utcán. Bizony itt tényleg sötét van. A városháza tornyán az óm, mint a rerszemü szörnyeteg, idáig vörösödik . . . Gáspár Jenő: Tiencsin, október 30. A sok évezredes kövültségéből az Európai hatalmak keze kínos valóra ébresztette Kínát. A politikai és társadalmi harcok, amelyek immár évtizedeek óta megszakítás nélkül gyötrik a menny birodalmának lakóit, ugyani azokat a fonákságokat és tragikonok kis jelenségeket mutatja, mint az áilitólag tulcivilizált Európa földjén. Több, mint egy évvel ezelőtt aCsili tartomány vezérlő tábornoka, Vu-Pe-Fu, amikor a pekingi kormány ellen harcolt,hatalmas beszédeket tartott a dentefizáció mellett Nem akart ő serílzti .Egyebet, mint a nép akaratát végrehajtítani és a népet az ő jogaihoz hozzásegíteni. Az efféle jelszavakért lelkesülő kínai diákok és főleg az amerikai miszszionáriusok vezetése alatt álló ifjúság nagy tömegben sorakozott a demokratikus tábornok zászlója alá. Azt jósolták, hogy Kína új korszak előtt áll, ha ilyen emberek kerülnek a vezetőhelyekre. Egy évvel utóbb Hupe tartományban lázadás tört ki a kizsákmányoló katonai kormányzó, Vang ellen. A zsoldjuktól megfosztott katonák egymásután rontottak rá a városokra és kirabolták őket A szomszédos tartománynak, Hunan-nak vezetői segítségére siettek a hupeieknek és Vang tábornok csapatait mindenütt visszaszorították. Pekingben valóságos pártharc dúlt azért, hogy kit küldjenek a szorongatott Vang segítségére. A manzsuriai katonai kormányzó tartott a Csili-beliek befolyásának megnövekedésétől és ezért egyik tábornokát akarta oda küldeni. A csilii katonai kormányzó pedig Vu-Pe-Fut tartotta az egyedül arra való férfiúnak. A hupe-iek legjobban szerették volna, ha senki sem avatkozik be, de végül megbarátkoztak Vu-Pe-Fu személyével. Hiszen ő volt az, aki annak idején azokat a nagy demokratikus szónoklatokat tartotta. Vu-Pe-OFu jött és az ágyunaszádok támogatása mellett visszaszorította a Jiunan-csapatokat. Azonban a dolog egészen másként ütött ki, mint ahogy a hupeiek remélték. Vu-Pe-Fu egyszerűen átvette Vang helyét és ő lett Hupe és Hunan tartományok kormányzó tábornoka. A demokraták táborában keservesen jajgattak. Hiába küldték az egyik táviratot a másik után, Vu-hoz és emlékeztették őt a népakaratról mondott gyönyörű szónoklataira, egyáltalán nem felelt rájuk. Egyszerűen ráparancsolt a hullani kormányzóra, hogy teljesítse az ő feltételeit és a legsúlyosabb büntetésekkel fenyegette, ha azonnal nem enge- telmeskedik, így változott meg egy év alatt ennek a derék tábornoknak gondolkozásmódja. Egy esztendővel ezelőtt szüksége volt a közvéleményre és most ő is beállt azok közé, akik ellen egy esztendővel ezelőtt maga is harcolt Most ő nyújtja a végtelenségig a Jangcsevölgyének harcait, ami az ott élő lakosságra végtelen nyomort jelent. A szecsuáni tartomány csapatai most a hunaniak segítségére sietnek, sőt már a kantoni tartomány is segítő csapatokat küld. Úgy látszik, hogy a végtelen harcok nyomán ismét megromlanak a gazdasági élet kilátásai. És várjon miért? Mert egy mohó, pénzéhes tábornok, amelyik a kincsesláda mellé került, nem akar onnan elmozdulni és a jogaitól megfosztott szegény nép, amelyik a katonák ellen védekezni nem tud, mindig hangosabban mordul fel. Régente, amikor még császárunk volt, több volt a jogunk és befolyásunk, mint ma, amikor már 10 esztendeje örvendünk a köztársaságnak. Hát ilyen a kinai demokrácia. fc«ll fryiT^dnj*. BrlISiáits, ar gagh QS& ta* fizeti a legjobb árakat. E'adah csakis: Andrássy-ut 37. cx£m. I3BBCSEarSatírfc Vétal csokis» Király utca 50. IMHm 272-130 Mg es«. ifilUSUUl Hamsatokat 100 KJp. Briliánst, ÍBaSiBíI 2 Bt i ezüstöt, platinát legdrágábban vesz: Gräfin Rürät!. vesselfinijl-uicn 10. [JBAEJÄ-SSO I “ Rigó Józsi, és Tóm ÄPE5S KáBÉSfiZ-Sffil MeVeV^aosóV* TlIsjlbHIOS !!üH!ljf iiálfiljf kivit Briliánst, Ételei?, ”*?&» mó' mindig a leírna IV., Kecskeméti u. 11. gasabb árban veszek. dlifüiKí, Telefon: József 104-38* BAVAi -IfOZsiÓ a Erzsébet-köryv39 FILMSZENZÁCIÓI: vasárnapig a „Sátán fiai.“ Közérdekű művek Antal: A fényképezéshez használt vegyszerek ismertetése ... _ SS.— Dante Monarchiája _ ... _ 88.— Cardjicci Dante ... ... ._ ._ 55.~ Földalatti összeesküvők_._ 71.50 Kovács: A tyúktenyészté ..._ 35.20 Kuntner: Gyakorló iroda ... 1.60.— Leidenfrost Bevezetés az élettudományoa... ... _ .. SS.—, Liszt: Chopin..................... .. 77.— May: Az ember és világa ....... 55.— Arrhenius: A világok keletkezési 1 ^2,59 Dr.Imáid: Bevezetés a természetfilozófiába ........................... 77.— Rátz: A maméi csata ... . ... 128— Szentivántsi: Kozmetika ,1.197.30 Skultézy: Könyvkötészet és papirdiszmtrakás.... .. _ 26.40 Skultéty: Essztergályozás ... 22.— Kaphatók és megrendelhetők a Központi Sajtóvállalat könyvkereskedésében. IV., Duna-utca 6. (Klotild-palota.) Tel. 123-08