Uj Nemzedék, 1922. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1922-01-01 / 1. szám
ív Vasárnap * yw • *w re- tv. * ^ mw* U] Nemzedék Kiss József meghalt _ Az Új Nemzedék tudósítójától. — Ma reggel háromnegyed nyolc órakor Népszínház utcai lakásán meghalt Kiss József. Régi betegsége néhány héttel ezelőtt ismét erőt vett rajta. Ma éjszaka még pillanatokra visszanyerte az eszméletét, azonban hajnalra agyonába esett. A hozzáhivott orvosok szívbénulást állapítottak meg a halál közvetlen okául Kiss József november 30-án volt 78 éves. A kiegyezést követő évtizedekre esik működése. Mezőcsáton született 1813- ban, iskoláit Rimaszombaton, majd Debreczenben végezte. Több helyen tanítóskodott a vidéken, igy Mátészalkán, Németkereszturon, Pásztón. 1868-ban került Pestre s ugyanebben az esztendőben jelent meg egy füzet költeménye Zs A dalok címmel, melyet 1876-ban az addig irt versei, 1885-ben az Ünnepnapok s a Mese a varrógépről címü költői elbeszélése s 1891-ben újabb költeményei követtek. A háború alatt jelent meg utolsó kötete. Kiss József ennek az Arany János után következő nemzedéknek Vajda Jánosnál szerencsésebb érvényesülésű nagyobb sikereit azokkal a munkáival aratta, melyeket a zsidó vasköréből merített. A magyarországi «.Mű . legemlegetettebb alakja. Home vrany-epigon volt. Néhány dala általánosan ismertté vált oly későn, Egy sir. Balladáiban Annyi, iparkodott követni, de nagyonakran sallangos népiességbe téved. Balladái közül a Simon Judit lett általánosan ismertté. Ezenkívül egy kisebb költői elbeszélése, az Ágota kisasszony egy hosszabb verses novellája, Mese a varrógépről s a Jehova. Újabb költészetének fordulópontja a Tüzek. Mint lírikus ebben a versben tetőzte be munkásságát, mely már határozott szakítás volt a népies költészettel. Zürichi devizapiac, Zürich, december 31. (Megnyitás.) Berlin 2.77 és fél, Newyork 513, Milano 22.40, Prága 7.50, Budapest 0.82 és fél, Zágráb 1.90, Varsó 0.17, Bécs 0.19, Osztrák bélyegzett bankjegy 0.11, London 2153, Paris 41.50, Hollandia 188.5. Borotvák lelkesei, K 100,3V1), 800, 350, 300. Eredeti Pollárt-két 300, 300,300. Valódi Koh i-noor és fuvel hajgépek K 430, 500, 550. Továbbá mindennemű éles vágó- és nyiró-szerszámok raktára. Léber Kálmán, késvíráru ipari telepe és műküszörüldéje. Budapest. Rákóczi-út 61 Javításokat tökéletesen végezzük. — Alapitatott 1889 innátok'. J? © SI «an«®-' Heleti és Bibnet B ORFEUM In-Hnir Ma vasárnap két előadás, délután */,4 és este */,S előadásban a pompa, n] Januári műsor. fica» PáBale és mitt £§3^ aranyéremmel kitüntetett szab. Balaton és Vermdiro germetezők vörösrézből, lézgálic, Kaffla, Kézkénpor stb. » fokos, valódig II Kifli szavatolt, szappan-■ főző, 1 kg K 100 — I (Utasítás: 4—5 kilogramm zsiradék,1 kg. légkö, 8 liter víz. Szappan (Hatter és Albusz) */1 kg. 1 drb K 25.— m Karbid legprímább 1 kg.......... ._ _ K 36. 9 Gyertya Jó minőségű 20-as és 24-es kg. K 90.— H Salai call 1 kg.______________K 60. | Kizs rangon 1 kg----------'_______K 60. 9 Méz-akác 1 kg. __________ __ K 100.— 1 Kávé Cuba és Santos 1 kg. K 480.—330. 1 Szállít vasalón és postnc^omainoldma | utánvét mellett ’SlLl nennii nlíitl tsnltoH ninniiolint ''-rfr-rr :-zrr'ir. Vr**«*f*p»*sr*‘ Egységesítik a jótékonycélú egyesületeket Az Új Nemzedék tudósítójától. A magyar jótékonysági egyesületek működése már régebb idő óta különböző kifogásokra ad alkalmat. Különösen azt rosszalják felsőbb helyen, hogy ugyanazon karitatív célra több egyesület is gyűjt s igy a nagyközönséget gyakran félrevezeti az a látszat, hogy egy jótékonysági akció érdekében több ellentétes programú társadalmi egyesület munkálkodik. Kétségtelen, hogy a nyomor elleni küzdelem nem kizárólag pénz kérdése, hanem a jótékonysági gyűjtőakciók rendszeres munkáján is múlik. A segítőszervek céltudatos munkája és az adminisztráció leredukálása könnyíti meg elsősorban a jótékonysági munka szervezését. Már régi terv, hogy a magyarországi jótékonycélú egyesületeket megreformálják és egységes kezelésbe veszik. Csak az összes társadalmi és hatósági szervek harmonikus együttműködésével lehet a szétforgácsolt magyarországi jótékonysági ügyet is megszervezni és komoly alapokra fektetni. Huszár Károly és Bernolák népjóléti miniszter legutóbbi nemzetgyűlési beszéde kapcsán ismét felvetődött ez a kérdés, hogy a jótékony célú és karitatív egyesületeket minél előbb egységesítsék, mert csak így lehet a mindinkább elmélyülő nyomoron enyhíteni. E kérdésben felkerestük a népjóléti minisztérium közjótékonysági és alapítványi osztályát, hol a magyarországi és különösen a fővárosi jótékonyság megszervezéséről a következőket mondták: — Az érvényben levő törvény értelmében a munka- és keresetnélküliekről az illetőségi község gondoskodik. A minisztérium, mint szegényügyi főhatóság, ellenőrizte a községeknek ezt a munkáját. Minden esetben megvizsgálta, hogy az illető község megfelelt-e a kötelezettségének és a jelentkezőket mennyiben elégítette ki. Ma azonban már nemcsak a munka- és kereset nélküliek szorulnak segítségre, hanem az ország gazdasági leromlásával széles néprétegek anyagi támogatása szükséges, úgyhogy a fennálló törvények és rendelkezések is hiányosaknak bizonyultak. Kétségtelen, hogy a szegényügyet sem a társadalmi, sem a hatósági szervek nem tudják önállóan kezelni és így csak e két szerv együttműködésével lehet a rendszeres m munkát is megkezdeni. Ehhez a nagy akcióhoz az anyagi eszközökön kívül hozzáértés és egységes munka szükséges. A társadalmi és atósági jótékonysági szervek intenzív együttműködése mentheti csak meg a szétzüllött magyar jótékonyság ügyét! Éppen ezért lépett akcióba a népjóléti minisztérium, hogy minél előbb megkezdje a társadalom jótékonycélú szerveinek egységesítését és a hatósági szervekkel való összhangba hozását. Ez az egységes szervezet lesz hivatva a jövőben a gyűjtéseket, rendezni és társadalmi gyűjtések útján megfelelő fedezetről is gondoskodni. Ugyancsak ez az egységes szerv fogja az előzetes környezet tanulmánya után a segélyszétosztást is eszközölni. A társadalmi jótékonysági egyesületek megszervezése és a hatósági szervek bekapcsolása a már megszervezett országos akcióba a minisztérium legsürgősebb munkája. Az egységesítés és a szervezés részleteiről a közeljövőben egy tervezetet készítenek, amelyet erre a célra összhívott szakértekezletnek fognak bemutatni. A szükséges anyagi fedezet és hozzájárulás céljából megszerezte a minisztérium a Magyar Királyi Államsorsjáték jövedelmét és a totalizatőr-adót is. Ezekből a jövedelmekből többmilliós anyagi bázishoz jutnak az egységes magyar jótékonysági és karitatív szervezetek. A Kereskedelmi Kamara a munkaközösség ellen és a kollektív szerződés mellett foglal állást — Az Új Nemzedék tudósítójától. — A kormány — mint ismeretes — a háború és a forradalmak következményeképen fellépő súlyos gazdasági és szociális bajok orvoslása céljából tárgyalásokat kezdett illetékes munkaadó- és munkáskörökkel, hogy a munkások és a munkaadók közötti tárgyalások és megegyezések akadályát kiküszöbölje. A kommün bukása után ugyanis a helyzet az volt, hogy a munkaadók a munkások bevonása nélkül állapították meg a munkabéreket, amit a munkások sérelmesnek találtak. Más, szintén nagyon nagy akadálya volt a munkások és munkaadók közötti közeledés lehetőnek a szabadságjogok által, ak megszorítása. Ez utóbbi tekintete a legutolsó kormányintézkedései helyzetet nagyon kedvezően nem változtatták, így a munkásság munkaadók közötti viszony .agyes előbbi pontos megállapítása » aktuálissá vált. ál a ké A kormány a maga részéril elővetkező indítványokkal Al' visszaállt-1. A panaszbizottságok fája.vényes sza-2. A munkabérek, , bályozása. if'" elvének m, 3. A munkah.'rvitele. korlati kér 1 Kamara Gyár. A Keresk . Szakosztálya ipari és ■. frtekezletén fogkarácson :• ,inditvám-itlalkozeU . -oitsagok vissza,5! I val. \ ;^'.ppi.or-H hon-v r- I litá* 1 szukségke*nen lék-isi. I a háború már a háború alatt * tett intézni , °$yébként is a ■sődöt x. m j’Potfir megszűnése után , kivételes és ' ^ferr nné ■ vált és « t eljesen szi'../..f.”10,|tjáról egy áll amunkaadói .. I '•in nin, V* ' O OOOQOCXOOOOOOQOOOOQOOOOOOO' azt az álláspontot foglalta el, hogy mivel ez egyetlenegy* államban sincs meg, kár volna vele épen Magyarországon kísérletezni, mert a kivitelnek beláthatatlan következményei lennének. Ami végül a munkaközösség gyakorlati keresztülvitelét illeti, rá vonatkozólag a Kamara ne-M . Bertalan István fogalmaz"" hoszszabb előterjesztésben foglakozik a kérdéssel. Bertalan Istva előterjesztésében val a , miv terelnek kamarai leiratára, az’hylom a kormány felhivja a Kereskedelmi Kamarát, hogy • munkaközösség ügyével mint aktuális szociális kérdéssel he!... an foglalkozzék éa az érdekeltsek állásfoglalását, valamint esseses javaslatait terjesszek in előterjesztésében ki l* * . munkaközösségek elve ...A . csul' Angiul és Német, '.cag , üzemei tudták » Li -KJ'akofan keresztülvinni. ., ' Aíz u'nnn tát Magyarországon, ' í'v, allam Alia es Németorlu'f-}'.bnett ívtzci/isri és szoeialp.»- hi!. ..aval szembn meglehetősen atramaradott, ip nagy gazdasigi es szociális ’/ ' rát feltételező kérdéssel a mai .ez időkben ko- TM MW* Az előterjesz,.est hazardjára a következőket mondja„ T' -A- Kamau minden olyan intéze „ megvalulását, amely a ter- Ael-f nhngoi’ folyamatát és fokom,?ai - 'r'l a,1!* - a munkaadók és .1 v'1;“??0«’ hamnonikus együttmükölitSGJ vi'ztosithat n, mindenkor a legnapobb meg r h:*el karolja föl. ■ aj nos azonba,, ,■ munkaközösség?k létesítésének tehetek' nálunl: ■¡ .ínyzavas; és a kormán: ir ciníu ,®,1!/"iyet a hiúnk a közösségek létesitesevel akar elérni, a Kamarti I ai:U,Ul?yar törvényhozás ej y r.-gebid I 'Kptasunak ten-szeri i tov -í * \rl .V-ii ,nemval-'írm -V ;:b ’rAl *'• a.’Kaimn.-a a r.mr. hó íjf. íwalósji ?g: ? ■ 'abban áj)-.- t l'orlal. rgvirpT. Ni r\ ■■ * l . - u .'■ , V... ........... 1923 január 1. való revíziójára hívja fel a kormány figyelmét. Az előterjesztés szerint tehát — amely, mint említettük, a Kereskedelmi Kamara hivatalos álláspontját fejti ki — a Kamara a munkaközösség ellen és — mint értesülünk — a kollektív szerződések visszaállítása és általánosítása mellett foglal állást. Ebben az ügyben a Kereskedelmi Kamara január közepén megtartandó teljes ülésén dönt. Ez az ülés — mint értesülünk — a Kamarának a kollektív szerződés visszaállítása és általánosítása melletti állásfoglalását fogja kimondani. »♦»♦♦»♦»»»»» H4MM4444414 Egy millió mázsa gabonát veszítünk cséplés közben Kállay Tibor pénzügyminiszter nagyszabású expozéjában kijelentette hogy mindent a termelés szolgálatába kiván állítani. A pénzügyminiszter szavait méltóan egészít■e ki Mayer János földmives miniszter, amidőn azt , hogy az ország talpraállít a földmivelésen keresztséges, az ipar és kereskedője erősödhetik meg. S azonban még óriásitnak reánk, hogy elér amelyet például ország mezőgazdasé ,émetország mező , anolyan terjedett roszszebb minőség érméseredményünk éri el. A mezőgazemelésének kérdésével .ialkoznak, de igen , akik számbaveszii • írások hibáit. T lő : Zaymusz Illés ipari főfelügyelő meg /iát tárt föl a terme Zaymusz a kö-. vetk- tőke. ,• tta: — Jegyár . ..0g évi gabonatest másénak eg .a huszonötöd része a cséplés alatti veszendőbe. Ha pedig a térdé '.'fogyatkozását az aratásta niátjuk, az elveszett menynyi az előbbi arányszám kétb/szorosára emelkedik. Mire amunkált terület gabonatermése képett, állapotba kerül, a túlélésből származó szemkipergés, az aratáskor a tarlón szertemaradó kalászok, a bordáskor a szétzúzódás, végül a cséplésnél a kalászban és szalmaanyagban visszamaradó gabonaszemek révén tekintélyes veszteséggel kell számolnunk. Aratás és hordás közben átlag öt százalék, kedvezőtlen viszonyok mellett azonban húsz százalékot is eléri ez a veszteség és megtörtént például egy bánáti nagy gazdaságban, hogy a tarlóveszteség holdankint 1,1 és fél mázsa volt. Pontos adattal csak a cséplés folyamán előálló szemveszteségről rendelkezünk. Csonkamagyarország gabonatermése a cséplési veszteség következtében, ha a rendelkezésünkre álló 1917-es országos veszteségi arányszámot figyelembe vesszük, amely négy százalék volt, évenként kereken egymillió métermázsával csökken. Ez az óriási mennyiség tehát legutóbbi huszonötmillió métermázsányi termésünkből is kárba veszett. A cséplési veszteség kérdése már foglalkoztatta a szakminisztériumokat. A kereskedelemügyi minisztérium intézkedett a szakoktatás intenzívebbé tétele iránt, hogy a cséplési veszteség okait elhárítsák. A földmivelésügyi minisztérium elé javaslatokat terjesztettek, amelyek értelmében rendeleti úton kell intézkedni, hogy a cséplőgéptulajdonos vagy gépkezelő ellen elsőfokú iparhatóságnál kihágási eljárás induljon meg, ha a cséplési veszteség bűnös mulasztásra vezethető vissza. Az ügy azonban nem jutott érdemleges tárgyelésig, mert a szükséges adminisztrációs intézkedésekre nem volt fedezet. A kérdés tehát nyitva marad, pedig a csonkaországot é vente tízezer vagon gaboná h-nl rövidítik meg. Közel kétmilliárdos é venkint pusztuló nemzeti vagyonról van itt szó, melynek kiviteli paritása még ennél is nagyobb és . .. .úu n*jit