Uj Nemzedék, 1922. február (4. évfolyam, 26-48. szám)

1922-02-01 / 26. szám

Benes le akar mondani, de nem engedik Prága, január 31. Massaryk elnök, Lanathan fogadta a kormánypártok vezéreit és Benes dr. miniszterelnök lemondó szándé­káról tanácskozott velük. A pártve­zérek kivétel nélkül azt kíván­ják, hogy Benes dr. maradjon egyelőre a kormány élén és legalább a tavaszi ülésszak vezetését­ vállalja. E hét fo­lyamán Prágába érkezik Tusár ber­lini cseh követ Némelyek szerint azért hívták haza, hogy kormány­alakításról tárgyaljanak vele, de valószínűbb az a feltevés, hogy Be­nes miniszterelnököt akarják Tusár­­közvetítésével maradásra bírni. A jóvátételi bizottság tudomásul vette a német válaszjegyzéket­ ­— Az Új Nemzedék tudósítójának jelentése Berlinen át. —, Páris, január 31.­­A francia kormány köréből származó értesülés szerint a német kormány­­ legutóbb előterjesztett javaslatáról nem a jóvátételi bi­zottság, hanem a szövetséges ha­talmak kormányai fogn­ak dön­teni. A jóvátételi bizottság egyéb­ként ma tartotta első ülését, ame­lyen tudomásul vette a német kor­mány jegyzékét és annak tartal­mát rögtön közölte a szövetsége­sek kormányaival. A végleges döntés a legfelsőbb tanács külön ülésén történik meg. .. A belga politika elpártolt Franciaországtól Brüsszel, január 31. A belga kormány külső politiká­jában feltűnő változás történt. A kormány szakított a franciabarát irányzattal és Anglia politikájához csatlakozott. A változás legbeszéde­sebb bizonyítéka Theumis külügy­miniszternek a kamarában tett nyi­latkozata, amelyben a cannesi és a génuai konferencia kilátásairól nyi­latkozott. Ebben a beszédben a belga külügyminiszter teljesen Lloyd George álláspontját tette magáévá. Londonban ezen a héten döntenek Ausztria kölcsönér­ől Az Új Nemzedék tudósítójától. , , Bécs, január 31. Párisi jelentés szerint a londoni osztrák követ egy telefonkérdésre, amelyet Bécsből intéztek hozzá, azt is választ adta, hogy az Ausztria javára folyósítandó angol kölcsön ügyében még nem történt ugyan döntés, de erre még a hét folyamán feltétlenül számítani lehet. A követ megengedhetőnek tartja az optimiz­must a kölcsön ügyében, de szerinte még nem szabad úgy felfogni a kér­dést, mintha a kölcsön már végér­­vényesen biztosítva lenne. áf® "AA ■ ( J ite­vJAN, :y­­y / V. /xT/9 Elegyedik évfolyam, 26. (705.) szám Ára 3 korOJK­fTVE^Budapest, 1922 február I. Szerda III Nemzedék Előfizetési ár: Egy hónapra (0 kor., negyedévi) Szerkesztőség és kiadóhivatalt Budapest, V. ker., 170 kor. félévre 340 kor., egész évre 660 kor. • •• _ . . , _ _ „ Honvéd­ utca 10. szám. — Telefon­szám: 127—46. Egyes szám ára helyben, vidéken és pályaudvaron FoSZerkeSZlO.* CZQOO JLaSZlO 127—47, 127—48, 127—49. József 65. — Gyorsírók» 3 kor. — Hirdetés milliméteres dijszabás szerint 7—20, 7—21. — Fiókkiadóhivatal» IV, Duna­ u. 6, Reklamációk: 19—25 éa 121—4L Telefon: 123-08 éaTeréz-körút 62. Telefon: 121-4L ■» i n i i i" i ~ i "■ i i ur" in— i wif ii i'i^' —nmp,!« — umtm Részleteiben tárgyalják az ipartörvényt a nemzetgyűlés mai ülése­ n-Az Új Nemzedék tudósítójától. .. Pontban 10 órakor megszólalnak a Ház csengői, de Gaál Gaszton el­nök nem nyithatja meg az ülést, m­ert még senki sincs jelen. Se miniszter se jegyző Időközben megérkezik néhány képviselő. Az elnöki emelvényen egy jegyző sincs, csak Haller Jó­zsef keresgél az iratok közt. Szte­rényi­­ József báró gúnyosan kiált feléje:­­ — Világosságot kérünk, hogy meg tudjuk számolni a képviselőket! (Derültség.) Haller József szabadkozik. A mi­niszter még nincs jelen, — mondja. — Nem lehet megnyitni az ülést. Usetty Ferenc: Nevetséges! Öt­ször tanácskozóképtelen a Ház. Mi­nek bolonditják akkor az embert? Szterényi József báró­: Hiszen a kormány maga obstruál. Negyedtizenegy, Gaál Gaszton végre megnyitja az ülést. A jegyző­könyv hitelesítése után bemutatja Győr város és az igazság­ügy minisz­ter átiratát. Ezután bejelenti, hogy a budapesti lakáshivatal ügyé­ben Bródi Ernő sürgős interpellációra kért és kapott engedélyt. A sürgős interpellációra délután 3 órakor tér­nek át. Napirend szerint következik az ipartörvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes tárgya­lása. Bródi Ernő kéri a tanácskozó­képesség megállapítását. Miután azonban a Ház nyilvánvalóan tanácskozáskép­telen, az elnök 5 percre felfüggeszti az ülést. Az ipartörvény részletei Fél tizenegy órakor végre megér­kezik Hegyeshalmy Lajos kereske­delmi miniszter is. Gaál Gaszton el­nök újból megnyitja az ülést. Ezután bejelenti, hogy a kereskedelmi mi­niszter kérésére a házszabályok 217. paragrafusa alapján Papp Dezső dr. helyettes államtitkár — mint szak­értő — részt vesz az ülésen. Hegyeshalmy Lajos kereskedelem­ügyi miniszter ezután beterjeszti a fehérfoszforral való gyújtógyártás eltiltásáról szóló törvényjavaslatot. A napirenden lévő törvényjavaslat első szakaszához Drózdi Győző távol­létében elsőnek Szterényi József báró szólt hozzá. Szterényi József báró: A magyar kisipar — úgymond — úgy a múlt­ban, mint 8, jelenben egyik oszlopa polgári társadalmunknak. — Nem fogom tehát követni ama képviselőtársaimnak példáját, akik történelmi visszapillantásaikban egész az Árpádkorig mentek vissza, hogy a magyar kézművesipar létjo­gosultságát bizonyítsák. A magyar kézművesipar a huszadik században már nem szorul ilyen bizonyítga­­tásokra. Az ipar terén a kézműipar­nak nagy szerepe van. — Már az én időmben megállapí­tottuk, hogy Magyarországon 3 milliárd 600 millió korona volt a kisipar termelése. — Ez akkor teljes értékű korona volt, ma, tessék átszámítani, mennyi lenne. A liberális korszak is egye­zik egyben a maival s ez az, hogy a kisipart elhanyagolta. A kisipar­ból középipart, a középiparból kis gyáripart lehetett volna létrehozni, épen úgy, mint Franciaországban. De akkor nem tanultunk Francia­­ország példájából. Csak­ egyet emlí­tek fel, a bőripart, Magyarországon ma nincs bőrgyár, amely nem a kis­iparból épült volna ki.­­ Kénytelen vagyok kijelenteni, hogy az előadó úrnak nincs igaza abban, hogy a liberális korszak nem akarta ezt a törvényt megalkotni Ezután ,a liberális kor dicsőítésére tér át, s kijelenti, hogy a liberális korszak is támogatta a kisipart. 1899-ben kezdődtek Magyarországon a kisipart támogató politika az ő minisztersége alatt Azóta sem volt kereskedelmi miniszter, aki annyit törődött volna a kisiparral, mint ő. Ezt még az előadó is elismerte. Az volt a baj, hogy Sz­bak­ciós kormány után következő irányzat elejtette a javaslatot . Ugyancsak én indítottam meg a szövetkezeti rendszert is — úgy­mond — a kisiparosok felsegítésére. Másfélszáz szövetkezetet létesítet­tem,­ s azok jól is dolgoztak. (Fel­kiáltások: Úgy van!) Pálffy Dániel: Önnek kétségtelen érdemei vannak. — Szterényi József báró: Az volt a baj, hogy az utánnunk következő kormányok ezt az akciót is meg­szüntették. Példákat hoz fel, hogy az ipari szövetkezeteket mennyire tá­mogatták az ő idejében. Sajnálattal állapítja meg, hogy ma nem támo­gatja a kormán­y a kisipart. Hegyeshalmy Lajos kereskedelmi miniszter tagadólag int. Szterényi József báró: Bocsássa meg a miniszter úr, ha példákkal szolgálok. Itt van a hadsereg részére való szállítás. A ruházati cikkek szállítását most is a nagyipar kapta, nem a becsületes kisiparosok. Ugyanígy áll a dolog a vámőrség ruh­arendelésénél az egész munkát egy nagy vállalat kapta. Ugyanígy áll a dolog a cipőiparnál. Szterényi megvédi magát . Ezután kissé mellékvágányra térek a Nemzetgyűlés engedélyével. Engem sajtótámadás ért s kényte­len vagyok itt válaszolni rá. Szó van a Magyar Szövetkezés című lapról, amely az OKH­ hivatalos közlönye. Ez azt mondja, hogy az én közgazdasági politikámat a nagy­ipar támogatása jellemzi. Ez ferdí­tés és tudatos valótlanság és kút­­mérgezés a falusi lakosság között. A cikk írója meggyőződhetett volna, hogy igaz-e, hogy száz- és százmil­liókat áldoztunk a nehézipar támo­gatására. Ez rágalmazás. Követelem, az­ OKH­ vezetőségétől, hogy ezért a brutális támadásért adjon elégté­telt. Én és társaim semmiféle érde­­kesség szócsövei nem vagyunk. »­Visszatérek a kisipar, támogatás­­ának kérdésére. 1909-ben évi 4 mil­­­liót kapott a kisipar támogatásul, ugyanakkor a gyáripar kevesebbet. Sajnos, utánunk már kevesebbet ka­­pott a kisiparosság.­­ — Most áttérek a törvényjavas­latra. Az a meggyőződésem­, hogy ez a javaslat, ha törvényerőre emel­­kedik, megakadályozza a kisipar fejlő­dését.­­ . Megakadályozza,­ hogy a kis­­ipar középiparrá fejlődjék. Nagy csalódás és kiábrándulás fogja kö­vetni ezt a javaslatot. .A javaslati támogatói német példára hivatkoz­nak, de­­elfelejtik, hogy ott­­nincs képesítési kényszer. Ott a szabad­­ipar rendszere uralkodik s azért fér meg ott olyan szépen a kis- és­ a vil­lághírű nagyipar. ­ Mindenáron megakadályozzák a választójogi javaslatot — Az Új Nemzedék tudósítójától. —­­A nemzetgyűlés alkalmi bizottsága mint már jelentettük — ma délután öt órakor kezdi meg a kormány törvényja­vaslatának tárgyalását Ebben a bizott­­ságban az Andrássy-pártot Beniczky Ödön és Homonnay Tivadar képviselt Homonnay Tivadar kijelentette munka­társunk előtt, hogy a pártjától kajánt utasítás értelmében már a bizottságban is a legélesebb harcot indítják a kormány törvény­­javaslata ellen, sőt szükség esetén a javaslat megobstruálásától sem riadnak vissza. Ilyen körülmények között aligha le­­hetséges, hogy a választójogi bizottság jelentése még e héten a Ház elé kerül­jön. A kereszténypárt nem enged programjából Haller István munkatársunknak a kö­vetkezhet, mondt­a:« A..’« — Minden híresztelés ellenére le kell most szögeznem, hogy a kormány és­­a kereszténypárt álláspontja között lénye­­ges közeledés egyáltalán nem történt. Most ugyanazon az állásponton vagyunk, mint a tegnapi értekezlet­­ előtt. A bel­ügyminiszternek is megmondtuk, hogy, felfogásunkból nem­ engedünk. — A választójog megalkotását ,minden körülmények között sürgősen szükségesnek tartjuk és éppen ezért semmiféle olyan attrak­cióba nem megyünk bele, am­i a törvény megalkotását megakadályozná. Azt azonban kijelenthetem, hogy elveinkért harcot is vívunk. A nemzetgyűlés alkalmi bizottságának ma délutáni ü­lésén lesz az első összecsa­pás a kormány és ellenzék között, rög­tön a javaslat első szakaszánál. Ralsay Károly kijelentette, hogy mindjárt az első szakasznál szembeszállnak a kormánnyal, ha a kormány nem járul hozzá, hogy a négy elemi helyett az írás és olvasás jogcíméhez kössék a férfiak választó­jogát Ebben az esetben minden eszközzel, ha kell obstrukcióval is meg fogja akadá­lyozni az ellenzék a kormány tör­vény­ja­­vaslatának megszavazását Ralsay arra nézve is indítványt fog beadni,, hogy magyar állampolgároknak tekintsék azokat a menekülteket is, a békeszerződés­­óta Magyarországon tartózkodnak. •­­V 50.

Next