Uj Nemzedék, 1922. június (4. évfolyam, 123-145. szám)

1922-06-01 / 123. szám

Negyedik évfolyam, 723. (802.) szám 1ra korona Bufest.*Téb június ?, Csütörtök Nemzedék 0 Előfizetési ár: Egy hónapra 100 kor., negyedévre Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V. ker. 280 kor, félévre 560 kor, egész évre 1100 kor. _ _ _ _ , _ _ . _ honvéd utca 10. szám. — Telefonszám: 127—46. Egyes szám ára helyben, vidéken és pályaudvaron 1*1 1 /WJnl* 127—47, 127—48, 127—49. József 65. — Gyorsírók: 5 kor. — Hirdetés milliméteres díjszabás szerint 7—20, 7—21. — Fiókkiadóhivatal: IV, Duna u. 6. Reklamációk: 19—25 és 121—41. Telefon: 123-08 és Teréz-közút 62. Telefon: 121-41. Kun Béla ismét útban...! .... folyt az izgatás a fronton s hamarosan fel is borult a front. Paul Lentsch német szociáldemokrata képviselő, Bauer és Deutsch osztrák szocialista miniszterek büszkén hangoztatták, hogy az antant a központi hatalmak szociáldemokráciájának köszöni győzelmét. A szocialisták titkos árulása nélkül sohasem vesztettük volna el a háborút És jött a forradalom. Az első szocialista hadügyminiszter, a részeges Linder „nem akart többé katonát látni“, szétkergette a megmaradt haderőt s a csehek szinte kardcsapás nélkül vehették el a Felvidéket egészen Máramarosig, az oláhok és szerbek az ország kétharmad részét. A szocialista agitátorok sietve leutaztak a visszaözönlő seregek elé s még útközben eldobatták velük fegyvereiket, szétzüllesztették bennük a hazafias honvédelem készségének utolsó maradványait. Nekikfontosabb volt a forradalom, mint az ország fennállása. És jött a budapesti vörös őrület, az utca terrorja, Kunfi, Gárdoi, Buchinger és Bokányi vették kezükbe a hatalmat. Pogány-Schwarz József, a rituális hullámosé fia, szervezte a katonatanácsot, Böhm írógépügynök lett hadügyminiszter s " az észnélküli felfordulásbanegyházból kiszabadult apacsok, kültelki „tengerészek“, halálfejsipkás, kézigránátos haramiák fosztogattak, lövöldöztek, gyilkoltak nyílt utcán. A szociáldemokrata uralom ötödfél hónapjának természetes és elkerülhetetlenkövetkezménye gyanánt jött aztán a zsidó népbiztos-uralom, Szamuely akasztófái, Korvin-Klein szadista emberkínzásai, Cserül József és Kohn-Kerekes vésztörvényszékei, agyonlövetések, túszszedés, Batthyány-pince, dunapataji, kalocsai, kapuvári, szolnoki vérfürdők ... És szovjetházi pezsgőzés és hallatlan éhínség az országban és forradalmi törvényszék és pénzünk lezüllése és román invázió és az ország kifosztása... És — álom-e vagy valós — ugyanezek a cinkosok, a leglegendásabbiszonyatosságok elkövetői, a Kunfi Zsigmondok és számuelyek tanítványai, Kis Béla trónraemelői, a magyar nemzet cinikus elárulói ma törvényhozói mandátumokért jelentkeznek és elárasztják Budapest falait szemérmetlenül lazudozó plakátokkal, újra ők akarnak „szóhoz jutni“. 1.Megy, csak a testvértipráshoz értő patologikusan elvakult kormánypárt őrült tehetetlensége folytán holnapután tucatjával fognak beszemtelenkedni a magyar törvényhozás termeibe azok, akik az Isten és Haza elleni összeesküvést írták címerükbe, mint mikor a tolvaj ül a bírói székbe s a nemzet árulója, ellenség kezére játszója ül a kormány kerekéhez. El sem lehet képzelni megszégyenitőbb, kétségbeejtőbb tünetét állami életünk halálosan beteg voltának, mint azt, hogy ide sülyedhettünk, hogy az állítólagos „keresztény“ irányzat a Trockik és Kun Bélák elvi osztályosainak készítette elő az újabb diadaltátat. Ha mégis higgadtan keressük e szinte hihetetlen lesülyedés okait, elsősorbanhárom tényezőt találunk, amely a nemzetnek ezt a Trianonnál és Belgrádinál is szégyenletesebb új arculcsapását lehetővé tette. Az első tényező " kétségtelenüla nemzetközi és főleg magyarországi zsidóság hazafiatlan viselkedése az utóbbi három év folyamán. Vegyük csak kezünkbe-idé Epok utóbbi évfolyamait: - ,hanyítóval vissza nem térne"-: a proletár diktatúra vagy a Kunfi.A Pogányrezsim bűneire, ellenben 1910 őszétől kezdve egyebet sem martak, mint a kérészül,a nemzeti gondolatot; ezt tették felelőssé nemcsak azért, amit e gondolatnak méltatlan képviselői csakugyan vétkeztek, hanem egyszerűen mindenért s ugyanakkor mindent elkövettek, hogy az egyszer már nemzetgyilkos vörös tábort új életre ébreszszék. A zsidóság, amely időnkint krokodiluskönnyeket sirt azon, hogy nem akarjuk magyarnak és hazafiasnak elismerni, nemcsak passzív rezisztenciával dolgozott a nemzeti ébredés ellen, hanem ismét minden szimpátiája azoknak szólt, akik a kereszténység és magyarság ellen és oly megengedettnek tartják a gépfegyvert és dinamitot, mint a hazugság és gyűlölet minden cinizmusát. A pluto-akrata-liberális zsidóság és a szociáldemokrácia megint egy táborban vannak s nem egy helyen egyenest választási paktumot, kötöttek. A másik tényező a mi egyszerű munkásnépünk hihetetlen szellemi önállótlansága és műveletlensége. Mindent felejt és mindent elhisz. Akinek olyan újságot lehet beadni, mint a Népszava s aki elé olyan plakátokat lehet ragasztani, mint aminőket a szociáldemokrácia mert kifüggeszteni, aki a három év előtti borzalmakból s a mai marxista Oroszország rettenetes csődjéből sem tanult, akinek a Conti-utca útilapufülű zsidógyerekei ma is a nyakára tudnak ülni, az a népség a politikai éretlenségnekés megbízhatatlanságnak,olyan kolosszális bizonyságait adja, amelytől már semmiféle őrület sem lehet idegen. A harmadik bűnös kétségtelenül az az álkeresztény kormánypárt, amely a kereszténység nevét csak lejáratni tudta, amely éretlen hasi írok hatalmi tébolyát, dilettáns gazdasági kezdeményezéseit, panamisták önzését fontosabbnak tartotta, mint a komoly szociálpolitikát, amely nem nyújtott kenyeret az éhezőknek,ruhát a rongyosoknak, lakást a hajléktalanoknak s ötórai teákkal akarta megoldani a század legiszonyúbb problémáját, a munkáskérdést. Ennek a lehetetlen és cinikus hadnak csak egyre volt gondja, hogy félretolja a keresztény politika régi s őszinte vezéreit s még az utóbbi napokban is nem a vörös aknafúrók, hanem az alkotmányba keresztények ellen harcolt. Budapesten is, ahol pedig a választási küzdelmet fel sem vette, egyetlen plakátja sem harcolt a zsidó kapitalizmus vagy a szociáldemokrácia ellen, beértve azzal, hogy a keresztényprátok vezérembereit gúnyolta ki hólyagok gyanánt. Szerencsére nem mindenki vak még s ha a zsidóizgatás a kormánypárt asszisztenciájával győzelmeket fog is aratni, leszünk holnap még elegen, akik az urnáknál tudni fogjuk a kötelességünket. 3fl COOOÖOÍX^XSCKÍOOOOOOOCXXSOOCXSCXJOOÍSOOOOOOOOOOOQOOOOOOCSOO W k@F»mámy mem Budapest bizalmát W fftvárosi választás történetében tsávarSar m fsopmatif visszavonulása — Négy lajstrom&s és hetvennégy abszo lut É&S épségü SuvnUletven kezdő ds& fsoénap a választás Kérészién® pdi»tvezés*ek nyilatkozták a destrukció eleven&atmuitisát*el — Az Új Nemzedék tudósítójától. — A kormány választási geográfusai kudarcot vallottak, mert az első csoportban nem tudták a biztos választókerületeket megfelelő módon beosztani. A várt fölényes győzelem helyért csúfos kudarc azeredmény: a mai kormányzati rendszer két oszlopa, Klebelsberg és Tomcsányiminiszterek az arénán maradtak. Tomcsányi bukása annál csúfosabb, mert olyan választókerületben szenvedettvereséget, ahol a nyílt szavazáson kívül a kormány nem riadt vissza a megfélemlítés egyetlen eszközétől sem. . A rcói miniszteren kívül azonban több szabadkirály választó pártvezér sen tudott mandátumhoz jutni. Rubinek István és Lipták Pál, az egységes párt oszlopos tagjai hiányozni fognak a nemzetgyűlésről. A nemzetgyűlési választás másik része holnap kezdődik. A keresztény ellenzéki pártok a siker biztos tudatában indulnak a küzdelembe. A fővárosban pedig a kormány nyílt sisakkal meg sem kísérli a győzelmet, mert jól tudja, hogy az ország szíve, amely a mindenkori kormány éltető eleme volt, teljesen távol áll tőle. A fővárosi választás várható eredményéről a keresztény pártvezérek a következőképen nyilatkoztak: ANDRÁSSY GYULA szól: — A holnapi napot igen fontosnak tartom, mert holnap dől el tulajdonkép a választás, különösen azonban a keresztény irányzat sorsa. Holnapra esik ugyanis a kereszténypártok választókerületeinek zömében a választás. A kormány tudatosan tolta ki ezeket a kerületeket ellenzéki hajlandóságuk miatt az utolsó napra és a választókerületek első csoportjában elért eredményekkel akarja a választók hangulatát befolyásolni. Ez azonban nem fog sikerülni. A titkos szavazás máris azt bizonyítja, hogy a nyílt szavazással elért eredmény fakciózus, félrevezető és csak az erőszak szüleménye. A titkos szavazás eredménye bizonyítja továbbá azt is, hogy a közhangulat ellenzéki. Hogy a szociáldemokraták ennyire váratlanul előtörnek, ez ha nem csalatkozom, nem annak a következménye, hogy a szociáldemokraták elmélete és tana hódított, hanem azt az elkeseredést és elégedetlenséget jelzi, amelyet a választó abban vél fegjobban kifejezni, hogy a mai rendszertől legtávolabb állósárihoz csatlakozik. A keresztény választóknak főleg arra kell vigyázatok, hogy ne hanyják mamikat mindenféle álellenzéki keresztény jelszavak és listák által félrevezetni, hanem lehetőleg együttesen és tömegesen, az causea et fensarira az őszinte igazi keresztény ellenzéki pártokra szavazzanak. A fővárosi választás során igen, jellegzetes esemény, ami eddig még párat- Kepeszténw Senki se Mémwozzék fritmmw & vMasivitáson!