Uj Nemzedék, 1922. június (4. évfolyam, 123-145. szám)

1922-06-01 / 123. szám

1922 júniu­s 1. Jugoszlávia elfogadja az aräg©! hesvetite agustia­­iet au sátípial»ké?désb©i» — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Belgrád, május 31. Lloyd/ George, akit az olasz és ju­goszláv kormányok tudvalévően döntőbírónak kértek fel az adriai kérdésben, jegyzéket intézett a Ró­mában tárgyaló jugoszláv bizott­sághoz. Ez a jegyzék közvetítő aján­latot tartalmaz az adriai­­ kérdés megoldására nézve. A belgrádi kor­mányhoz közelálló lapok felfogása szerint Jugoszlávia hajlandó arra, hogy a közvetítő indítványt elfo­gadja. A belgrádi olasz követ teg­nap megjelent a jugoszláv külügy­miniszternél és közölte vele, hogy az olasz kormány alá fogja írni a ra­­pallói szerződés végrehajtására vo­natkozóan kötött egyezséget. A pékek bérmozgalma újabb áremeléssel fenyeget . Az Új Nemzedék tudósítójától <*» A pékiparban néhány héttel ez­előtt újabb tárgyalás kezdődött a munkások és a munkaadók között. Ez a már szinte rendszeressé váló tárgyalás a munkaadók szerint min­den bizonnyal újabb áremelést ered­ményez. Mint eddig, úgy most is a munkaadók a munkások bérkövete­lését a fogyasztókra fogják áthárí­tani. A Sütők Ipartestülete hangoz­tatja, hogy a munkások bérmoz­galma nélkül is már régen szükség lett volna áremelésre, mert a mai árak közelről sem fedezik a mind­inkább emelkedő liszt, fa és üzemi költségeket. A munkások legutóbb újabb har­mincszázalékos béremelést kértek. A pékmunkások képviselői arra hi­vatkoztak, hogy a mai drágasággal közel sem áll arányban a pékmun­kások 36 koronás órabére. Ez 1700— 2000 koronás átlagos hetibért jelent. 30 százalékos órabéremelést kérnek a pékmunkások, hogy órabérük leg­alább 50 korona legyen. De ezenkívül a munkaidő szabályozását is köve­telték a legutóbbi tárgyalás folya­mán. Ugyanis a pékiparban — mint közszükségleti és fogyasztási cikket gyártó iparban — megszakítás nél­kül hét napot dolgoztak eddig egy héten. A munkások most mozgalmat indítottak, hogy úgy, mint más ipar­ban, itt is a vasárnapot teljes mun­kaszünettel ünnepeljék. Hangoztatták, hogy a vasárnapi munkaszünet a pékiparban sem je­lentene különösebb változást. Közel­ről sem bénítaná meg Budapest élel­mezését úgy, mint ahogy azt a mun­kaadók több ízben igyekeztek beállí­tani. Szombaton fokozott munkával­­és esetleges túlórával fel lehetne dol­gozni a vasárnapi, illetve hétfői­­szükségletet is. Új szemfed­ék­ A Kaglói STCtek tanácsa átadta a párisi magyar követnek a magyar légh­­alomra vonatkozó jegyzéket Fred Chamier légijáratokat indít Budapest és Varsó között — Az Új Nemzedék tudósítójától,­­—. A Magyar Aero Szövetség a teg­napi napon tiltakozó gyűlést tartott az ellen, hogy az antant a magyar repülőgépgyártási tilalom feloldását még továbbra is elodázza. Ezt a til­takozást elküldötte valamennyi kul­­turállam repülőtársaságaihoz és kérte őket, hassanak közre kormá­nyuknál a magyar repülőtilalom feloldásának érdekében. Ennek a tilalomnak tudvalévően már ez év januárjában kellett volna lejárnia, az antant azonban Németországra és Magyarországra nézve meghosz­­szabbította a tilalmi időt, míg azon­ban Németországban május 5-én feloldották a tilalmat, a magyar­­országi repülőgépgyártást mind a mai napig nem engedélyezték. Mint a kereskedelemügyi minisz­térium légügyi osztályából értesü­lünk, a nagykövetek tanácsa Pak­sban ma átadta ottani követünknek azt a jegyzékét, amely a ma­gyarországi repü­lőtilalom visz­­szavonására vonatkozik. Ez a jegyzék — értesülésünk sze­rint — magában foglalja azokat is a garanciákat­, amelyeket az ántánt a magyarországi repülőtilalom fel­oldásának esetére a magyar légügyi kormánytól követel és lényege az, hogy a magyar kormánynak hozzá­járulását kell adnia ahhoz, hogy a magyar repülőgépgyártást a jövőben is ántánt részről ellen­őrizhessék. Az ántánt emez újabb kívánságára a békeszerződés vonatkozó szakasza ugyan nem kötelezi Magyarorszá­got, mindazonáltal, tudomásunk sze­rint, a kormány hajlandó hozzájá­rulni az ántánt-követelések teljesí­téséhez, csakhogy végre a magyar repülőipar a ránehezedő tilalomtól megszaba­dulj­on. Ezzel a hírrel kapcsolatban értesü­lünk arról, hogy Fred Chantier an­gol pénzember, akinek nevét a ma­gyar közönség a jóvátétel kérdésé­ben tanúsított jóakaratú magatar­tása révén ismeri, koncessziót ka­pott a magyar kormánytól a­ Bu­da­­pest—Varsó-i légivonal leépítésére. Értesülésünk szerint Fred Chamier­­rel már a közeli napokban perfek­tuálják magyar részről a szerződést és így az újabb Budapest—Varsó-i légijárat még a nyár folyamán meg­indul. Fred Chamier részvénytársa­sága szintén Mátyásföldön rendezi be légi kikötőjét, angol gépei lesz­nek, amelyek állítólag jobb típusúak az eddigi részvénytársaság gépeinél. Július 8-ig marad ravítva a bolgár vándorkiállítás — Az Új Nemzedék tudósítójától. *— Európa legfiatalabb állama Bulgária, vándorkiállítást rendez Középeurópa fő­városaiban, hogy népművészetét és ipa­rát megismertesse. A vándorkiállítást* G. T. Novoselets rendezi a bolgár kormány támogatásával. Budapesten az Iparművé­szeti Múzeum emeleti helyiségében május 28-án nyílt meg az első bolgár vándor­kiállítás. Az Iparművészeti Múzeum emeleti nagytermét zsúfolásig megtölti a modern­­bolgár művészet és a régi bolgár népmű­vészet remeke. Az egyik falon bolgár bé­­lyegsorozat 1882—1922-ig. Azután Bul­gária legjelesebb festőinek vásznai: Ivan Angelo­ff, St. Radjoff, A. Mutafoff, D. Guedjeneff olajfestményei akvarelljei és pasztelljei. A vándorkiállítás tulajdon­­képen célja azonban, hogy Európa kul­­turállamaival megismertesse a háború óta fejlődött Bulgária művészetét és iparát. Szebbnél szebb régi és modern szőnyegek, művészi kézimunkák, hímzések, szövések, égetett, és berakott famunkák váltakoz­nak a kiállításon. Az egyszerű vonalú, tarka és kissé rideg bolgár művészet tükröződik vissza a terem falairól és pol­cairól. Különösen szépek a cizellált bol­gár vörösrézedények, a különböző fajan­szok és a népiesen hímzett női ruhák. N­a­gyon sok régi bolgár motívummal díszí­tett bútor, dísztárgy és háztartási cikk is tarkítja a valóban szép és propagan­­disztikus szempontból különösen hatásos első bolgár vándorkiállítást. A kiállítás anyagát június 8-án Svájcba, szállítják. Csütörtök 5 ha nem szavazol szereszténs?res a nemzetközi zsidóság hatalmát gyarapítód! Francia képviselő Németországnak a népszö­vetségbe való fölvétele mellett — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Bács, május 31. Noblemaire képviselő, Francia­­ország delegál­ja a népszövetség­ben, az Excelsior munkatársa előtt érdekes nyilatkozatot tett: — Ha most Berlin bizonyságot tenne lojalitásáról és őszinteségé­ről, okvetlenül elhatároznák Né­metországnak a népszövetségbe való ■felvételét. Személyileg én is híve vagyok a gazdasági — de nem poli­tikai — közeledésnek és feltétlenül arra az álláspontra helyezkedem, hogy Németországot b­e kell venni a Népszövetségbe. Ebben az esetben sokkal könnyebben lehetne intézni az egész jóvátételi problémát. A legutóbbi tárgyaláson azonban újabb követeléssel lepték meg a munkások a munkaadóka­t. Az úgyne­vezett állandó kisegítő rendszert akarják meghonosítani a pékipar­ban. Hetenként minden állandó mun­kást, egy szabadnapon, egy állandó kisegítőmunkás helyettesítene. Ezt szerződésileg akarják a munkások biztosítani olyképpen, hogy minden állandó munkással egvidejű­­en egy ,,állandó kisegítőmunkást” is alkal­mazzon a munkaadó. A munkaadók ipartestülete termé­szetesen tiltakozott a béremelés ellen, azonban hangoztatták, hogy a béremeléstől a mindinkább fokozódó drágaság tekintetbevételével nem zárkóznak el, de a hatalmi követe­lések túllépése ellen már erélyesen tiltakoznak. Ebben az ügyben külön­ben már több tárgyalást tartottak a munkaadók egymás között és a mun­kások megbízottaival is, azonban mind­máig nem tudtak véglegesen megegyezni. Ma délutánra újabb gyűlést hívtak össze a munkaadók, ahol a Sütők Ipartestülete és a mun­kások képviselői részletesen megtár­gyalják a béremelés és a munkaidő rendezés­ének rés­zle­teit. Az eddigi tárgyalásokról a Sütőűt Ipartestületének elnöke a követke­zőket mondotta munkatársunknak: — A tárgyalás ma is tart a mun­kaadók és a munkások­­képviselői között. A munkások ragaszkodnak a 30 százalékos béremeléshez, amit a munkaadók egyelőre nem tudnak megadni. Kétségtelen, hogy ez újabb béremelés nélkül is fel kell emelni az árakat. A liszt, az üzemi költség és a faárak folytonos emelkedése kényszerít bennünket, hogy rövide­sen újabb áremeléssel segítsünk helyzetünkön. Nem is a munkások bérmozgalma ellenszenves a munka­adók előtt. Azonban hatalmi köve­teléseikkel és különösen az állandó kisegítőrendszer meghonosításával már komolyan veszélyeztetik a pék­­ipar rendszeres menetét. Azt remél­jük azonban, hogy a ma délutáni tárgyaláson sikerül megegyezni a munkásokkal és az üzemekben za­vartalanul folytathatjuk a munkát. 00{KX>Q^^4XMXXXKXXJ©C5000000CX3000000«300000COOOOOO«»OOCP Lloyd George ma nyilatkozik a német-orosz szerződésről és a jóvátételről — Az Új Nemzedék tudósítójától, London, május 31. ]­ Politika­i körökben nagy érdeklő­déssel vi­v­ják Lloyd George mai be­szédét, amelyet az alsóházban fog" mondani a német-orosz szerződésről és a jóvátétel kérdéséről. Ezekről a kérdésekről Lloyd George tegnap audiencián referált György király­nak. Ez az audiencia a leghosszabb volt az összes kihallgatások között, amelyen angol politikus eddig a ki­rály előtt megjelent. A miniszterelnöknek az alsóházi mai ülésén tartandó beszéde a jóvá­tétel és az angol-francia szövetség kérdésében teljesen tisztázni fogja a helyzetet. Lloyd George tegnapi­ audienciáján, megbízható értesülés szerint, szóba került az ír kérdés is. Az angol miniszterelnök határozott­ lépést szándékozik tenni, hogy az ulsteri és délhtországi kormányok ellenségeskedését megszüntesse. * Holnap folytatják Bécs­ben a kereskedelmi szerződés tárgyalását Bécs, május 3. A magyar megbízottak ma ideér­keztek és holnap kezdenek, újabb tárgyalást az Ausztriával kötendői kereskedelmi szerződésről. A tár­gyalás hír szerint már a döntő stá­diumig jutott, amikor nemrégeit félbeszakították. A csehek veresége a Javorina-kérdésben Prága, május 3. A cseh­ lapok a Javorina-kérdés­ tárgyalása körül nagy nyugtalan­­ságot árulnak el s gyanakodva fo­gadják azt a hírt, hogy a pak­si lengyel és cseh követ a nagyköveti­ tanácstól a Javorina-kérdés eldönt­­ési határidejének elhalasztásai kezté. A lapok egyhangúan megál­la­pítják, hogy Benes a lengyelekkel­ szemben vereséget szenvedett, a Ja­­vorina nagy részét a csehek el fog­­ják veszteni, s a terminus elhalasz­­­tásán­ak kérése csak Benes bukásá­nak elhalasztására való. A Narodny- Politika szerint a Javorina-ügy az­ állam földje iránti tiszteletlenségről tesz tanúságot. Egyelőre nem lehet tudni, hogy a Javorináról való le-­ mondás politikai vagy gazdaságii szerződésnek a következménye-e? A „győztes“ (?) cseh nemzetnek­ most először kell végigszenvednie az területi veszteség lelki fájdalmait, h­olott eddig csak a legyőzött ma­gyaroknak kellett ezt érezniük. Ez­ a sors lealázó egy győztes nemzetre is nézve — írja a prágai lap. S­ün ii Lustig PARISI F.S MAS GYA8TMASTII® ' A régi elismer­ rinnlf '­um«-1

Next