Uj Nemzedék, 1922. július (4. évfolyam, 146-171. szám)

1922-07-01 / 146. szám

% Szombat Új Nemzedék ama rendelkezésekre vonatkozóan, amelyeket ideiglenesen hatály­ban tartott, amennyiben fentartásuk ia jelen paragrafusban megszabott­­hat hónapi határidőn túl is szüksé­ges, a jelen törvény életbeléptetése­itől számított négy hónapon belü­l az azokban szabályozott viszonyok tör­vényes rendezése végett törvényja­vaslatot terjeszteni a nemzetgyűlés elé. ’­­ Azok a rendelkezések, amelyek­nek tárgyában a kormány a jelen­­törvény életbeléptetésétől számított, négy hónap alatt törvényjavaslatot n­em terjeszt a nemzetgyűlés elé a jelen törvény életbeléptetésétől szá­mított hat hónap elteltével hatályú­ Itat tészü­k. Rendeleti jog a békeszerző­dés végrehajtásáról­ ­ Felhatalmazha­tik továbbá a kor­mány, hogy a­ békeszerződés végre­hajtása, vagy a békeszerződés ren­delkezései következtében előállott helyzet rendezése céljából szükséges rendelkezéseket a háború esetére, szóló kivételes intézkedések alkal­mából törvényekbe foglalt felhatal­mazások körében rendelettel álla­pítsa meg.­­ A jelen paragrafus alapján ha­tályában fenntartótt, valamint az annak alapján kibocsájtott rendele­­tekről azonnal jelentést kell tenni a nemzetgi i­lésnek. Ha a büntetőjogi szabályokban a bábom idejéről van szó, ez alatt érteni kell azt az időt is, am­íg a jelen paragrafus alapján ideiglenesen fenntartott rendelkezé­sek hatályban maradnak. Nem lesz sajtócenzúra . Amikor pedig a hadviselés ér­­t­elekeiről van szó, ezzel az ország belső rendje, valamint külső politikai érdekei is egy tekintet alá esnek.­­ A háború esetére szóló kivéte­les hatalom alapján kibocsájtott rendelkezéseket, amennyiben a kor­mány­ a rendeletek hatályon kívül helyezésekor másképen nem rendel­kezik, a hatályosság tartama alatt keletkezett viszonylatok rendezése­kor hatályon kívül helyezésük után is alkalmazni kell. Az 1912. 63. tc. 11. paragrafusának 1., 2., 3. bekezdé­sében foglalt felhatalmazás értelmé­ben elrendelhető Nagy Emil után Bethlen István gróf miniszterelnök állott fel szó­lásra. Bethlen István gróf miniszterel­nök: Kötelességemnek tartom, hogy a nemzetgyűlést tájékoztassam a kormány felfogásáról és röviden ki­térjek a kormány munkaprogram­jára. Szerves kormán­yprogram­ot adni nem akarok, mert hiszen a vá­lasztások során gyakran és kimerí­tően volt alkalmam fejtegetni a kor­mánynak azokat a kívánságait, me­lyek szerint a nemzetgyűlést foglal­koztatni akarja. Mégis röviden ösz- BZCfoglalom ezeket az elveket, mert egyik vagy másik kérdést különösen fontosnak tartok. Béke kell és munka kell —■ Ennek az országnak mindenek­előtt békére és békés munkára van szüksége, semmiféle áldozat nem lehet elég nagy ahhoz, hogy ezt a belső békét megteremtsük. — Békére van szükségük minde­nekelőtt a társadalmi osztályoknak. Horváth Zoltán: Azért törte meg­­a kormány a liberális ellenzéket! Bethlen: Minden társadalmi osz­tály, letéve arról a szándékáról, hogy más osztályok rovására elő­nyöket szerezzen, kell, hogy bizo­nyos önmérsékletet tanúsítson. Rupert: Két évig beszéltünk erről! [Akkor destruktívak voltunk! Bethlen: A kormány minden osz­tálynak áldozatkészségére kénytelen apperálni. Minden osztály kell, hogy­­önmérsékletet gyakoroljon az or­szággal szemben is, de tartózkodjon attól, hogy az őt illető áldozat egy részét más társadalmi osztályokra hárítsa A kislakások építése Az előadó végül külön kiterjesz­­kedik az őrlési forgalmi adó leszállí­tásának és a kislakások építésé­nek kérdésére, amelyek szerinte kimagasló szociá­lis fontossággal bírnak. Meg vagyok győződve —­ mon­dotta — hogy a törvényjavaslatnak ez a két intézkedése megnyug­tatja a fö­smives- és munkásosztály a Ma széles rétkepeit, amelyek külön­böző izgatás hatása alatt a nemzet­gyűlési választások idején a több­ségi várt, szociális érzésével szem­ben bizalmatlanok voltak.­­ Ami az őrlési forgalmi adót il­leti, bizonyos, hogy ennél igazság­talanabb faló nem volt még Magyar­­országon. (Helyeslés az egységes párton.) Amidőn ezt leszállítottuk, az ország legszegényebb osztályán segí­tettünk. — A 6. szakaszt, amint már emlí­tettem, azért törölte a pénzügyi bi­zottság, mivel véleménye szerint azon rendeletek jogossága, amelyek alapján a nemzetgyűlést összehív­­ták, nem szorulnak utólagos legali­zálásra. Horváth Zoltán: Ezt azután iga­zán nem lehet belem­­agya­rázni. Ivády Béla: A bizottság módosí­totta a­­ 7. és 14. szakaszt és kiegészí­tette a 23. és 24 szakaszokat. Ivády ezután ismertette azt a há­rom új szakaszt, amelyet a pénz­ügyi bizottság javaslatára belevet­tek az indemnitási javaslatba. Ez­után kérte a Házat, hogy a javas­latot általánosságban és részleteiben fogadja el. Nagy Emil, a kisebbségi véle­mény előadója, kérte, hogy beszédét az indemnitási vita során mond­hassa el. Ezért a kormány közös, harmoni­kus munkára hív fel minden társa­dalmi osztályt és ha ellentétek vol­nának a társadalmi osztályok kö­zött, a kormány felajánlja becsüle­tes közvetítését. Felekezeti békére van szükség! (Úgy van­ a liberális ellenzéken.) A kormány a felekezeti béke érdekében erős kézzel kívánja a törvényeket végrehajtani. — Felszólít minden felekezetet, hogy meddő harcok félretétel­ével ennek a békének létesítéséhez hozzá­járuljon és minden erőt az együttes, harmonikus munkára fordítson. (Taps a Ház minden oldalon.) A kormány nem adja ki kezéből a vezetést . Békére van szükség a politikai életben is. Ennek létesítésére a kor­mány kész és kapható. Figyelmez­tetem azonban a Házat és annak minden tagját, hogy nagy felelős­séget vállal, ha a mai nehéz időkben nem nyújt segédkezet ennek a bé­kének megteremtéséhez. Az ellenzé­ket mindig megilleti a kritika joga. Tisztelem az ellenzéknek ezt a jo­gát, de csak akkor, ha nem igyekszik a politika ve­zetését a kormány kezéből kira­gadni, mert erre a kormány nem kapható. (Nagy taps és helyeslés a kor­mánypárton.) Az átmeneti idő feladatai — Tiszt­elt nemzetgyűlés! Nemzetünk jövője attól függ, hogy munkaképes lesz-e ez a nemzetgyűlés. (Úgy van­ a kormánypárton.) De szükség van arra, hogy visszatér­hessünk a háborús viszonyokból a normális helyzetbe. (Úgy van­ az el­lenzéken.) Azonban átmeneti időre van szükség. Ezt senki sem akarja nyújtani, legkevésbé pedig a kormány. Az elmúlt nemzetgyűlésen kijelen­tést tett a kormány arra nézve,hogy a kivételes hatalomról szóló rendel­kezéseket hatályon kívül helyezi. Itt meg is kezdtük a munkát. Ugyanis utasításokat adott a ható­ságoknak, hogy a rendeleteket eny­hébben alkalmazzák. Hatályon k­í­­vül helyeztük a hírlap-, levél-, táv­iró- és telefon-cenzúrát. Megszün­tettük a gyorsított bírói eljárást, továbbá a katonai bíráskodást pol­gári személyek felett kivéve a kém­kedés esetét. Megszüntettük a kato­nai felügyeletet a szénbányák fö­lött. Apasztottuk az internáltak fö­lött ... Egy hang a szociáldemokraták­nál: Még ma is internálnak!... , Bethlen: ... a szakszervezetek szervezkedési jogát visszaadtuk és ezen a téren még többre is hajlan­dók vagyunk. Itt azonban egy meg­jegyzést kell tennem Peidl Gyula tisztelt képviselő úr tegnapelőtti deklarációjára. (Halljuk! Halljuk!) a Ház minden oldalán.) Nem nyílnak meg a börtönök — Követelte a képviselő úr, hogy a börtönöket nyissuk fel (Zaj.) és a gyorsított bírói eljárást teljesen szüntessük meg. . Bethlen István gróf ekkor élesen a szociáldemokraták felé fordult és emelt hangon így folytatja: — Nem vagyok hajlandó arra, hogy a börtönöket megnyissam. (Óriási helyeslés a kormánypárton, nagy felzúdulás az ellenzéken, fő­ként­ a szociáldemokratáknál.) mert azok, akik a börtönökben vannak... Drózdy: A gyilkosokat kiengedik! Nagy zaj és felzúdulás a kor­mánypárton. Halljuk! Halljuk! minden oldalon. Bethlen: .. . azok bírói ítélet folytán vannak ott én pedig teljesen megbízom a magyar birói kar ítéletében. Óriási taps és éljenzés a kormány­párton. S­arsányi Gábor: Éljen a függet­len magyar bíróság! Bethlen.* Követelte Peidl képvise­li. n,r. i-S hogy adjon a kormány általános amnesztiát. A kormány már a múlt évben amnesztiát adott és aki arra méltó a birói ítélet sze­rint, az meg is kapja. Ezután emelt hangon folytatja ismét: — Azonban nem vagyok haj­­landó amnesztiát adni az emig­ránsoknak! Nagy taps és éljenzés a kormány­párton. * 1 ha­n a szociáldemokratáknál: Hol a kiengesztelődés szelleme? f­elkiáltások a kormánypárton: Uouo! Hoho! Bethlen: Az emigránsok közül mindenki hazajöhet. Ha nem köve­tett el semmi bűncselekményt, akkor nem lesz neki bántódása, azonban, ha bűncselekményt követett el, akkor nem kaphat amnesztiát, mert akkor ugye a független magyar bí­rósághoz tartozik. Annál kevásbé bé sem adhatók az emigránsoknak mert ezek az urak, akik jólétben és nyugodtságban élnek, külföldön m­­ég azzal is tetézik bűncselekményeiket, hogy az or­szág hírnevét tönkretették a külföld előtt és m­a is propagandát, folytatnak Magyarország ellen. (Hosszantartó taps és el­lenzés a kormánypárton N­agy felzúdulás és tiltakozás a szociáldemokratáknál. Nagy zaj a Ház minden oldalán. A miniszter­­elnnök csak percek múlva tudja foly­­tatni beszédét. A kivételes hatalom apasztása Bethlen: A kivételes hatalom fo­kozatos megszüntetése terén most egy lépéssel tovább fogunk ha­ladni. A törvény remé­elkezé­s­­e szerint a kivételes hatalomnak 1922. júliusán val, egy évvel a békeszerződés életbe lépése után, kellene megszűnnie.­ Meghoszabbítható azonban három, hónappal, ha nincs együtt a nemzet,­­gyűlés és a kormány a nemzetgyű­lés összeillése után törvényjavaslat útján felhatalmazást kérhet arra,­ hogy a kivételes hatalmat bizonyos téren még fentartsa. Mi ezzel a tör­­vényadta jogunkkal élni akarunk, azonban nem minden korlát nélkül. Tárgyi korlátnak tekintjük, hogy­­ csakis olyan kivételes rendel­kezéseket akarunk még fenntar­­tani, melyek vagy a békeszer­­ződés végrehajtása, vagy a gaz­dasági konszolidáció, vagy a társadalmi béke és közrend szempontjából szükségesek. Időbeli korlátozásnak tekintjük azt, hogy a kivételes hatalmat nem akar­juk hosszabb időre, mint hat hónapra, a amely alatt a kormány törvényja­vaslatot köteles előterjeszteni az­ ál­lapotok végleges rendezéséről. Ha ezt a kormány elmulasztaná, akkor hat hónap után megszűnik a kivéte­les hatalom. Hatalmi korlátnak te­kintik azt, hogy a nemzetgyűléssel ezt a kivételes hatalmat meg akar­­juk osztani.­­ Mindebben azt hiszem, meg­van az a garancia, hogy hat hónap alatt a kivételes hatalom megszűnik és arra is, hogy a kormány kivéte­les hatalmával nem élhet vissza, hi­­szen minden e téren tett­ lépését­ a Ház elbírálása alá kell bocsájtani.­­ Aki a legcsekélyebb megértést tanúsítja azzal a nagy feladattal szemben, amely az ország békéjének fenntartása tekintetében a kormány, vállára nehezedik, »annak feltétle­nül meg kell éljeni a mi lépésünket. Az egész közellátás zavartalansága, a termelők és fogyasztók nagy ér­dekei követelik, hogy amíg kivéte­les hatalom egyáltalán még fennáll, azzal a kormány gazdasági téren is élhessen.­­ Ha az ellenzék ülne a kormány­ helyén és lemondana arról, hogy gazdasági téren a kivételes hatalom alapján bizonyos rendelkezéseket bocsáthasson ki általános felhatal­­mazás alapján, akkor egész bizo­nyos, hogy később ismét kérnie kel­lene ezt a felhatalmazást.­­ — Azoknak, akik azt vetik föl ez­zel szemben, hogy a kivételes hata­lomra szükség volt a háború alatt, azonban most nincsen, azt felelem,­ hogy a gazdasági viszonyok sok te­kintetben súlyosabbak most, mint a háború alatt. (Helyeslés a jobboldalon.) Nem uta­lok itt másra, mint a gazdasági élet nagy hullámzására, arra, hogy a békeszerződés teljesen megrendítette Európa gazdasági életét, úgy hogy óriási vagyoni eltolódások támad­tak és az elégedetlenség gazdasági okokból bizonyos rétegekben a leg­magasabbra fokozódott. Lapunk zártakor Bethlen még be­szél.* Az ülés folytatásáról a Nemzeti Újság holnap reggel közöl részletes tudósítást. A miniszterelnök az indemnitásról kivételes sajtórendészeti ellen­őrzést, előzetes cenzúrát, amelyet, a 10.501­—1921. M. E. szá­mú rendelet különben már megszün­tetett, a,* jelen paragrafus felhatal­mazása alapján a kormány nem léptetheti újból életbe. Ezután az előadó tárcánként tár­gyalja mindazt, amire az egyes mi­niszterek tárcájuk körében felhatal­mazást kérnek. Mindez a pénzügyi bizottság üléseiről már ismeretes. 1922 július 1. Nagy tűz pusztit loholon *— Az Új Nemzedék tudósítójától. Lapzártakor jelenti a Magyar Országos Tudósító, hogy a Buda­pest közelében lévő Tököl községben tűz ütött ki. Eddig már öt ház áll lángokban. A szél miatt az a vesze­delem fenyegeti a községet, hogy a tűz tovább terjed s minthogy a köz­ségi tűzoltóság már most sem tudja a tűz továbbterjedését megakadá­lyozni, a fővárosi tűzoltóságtól kér­­tek segítséget.

Next