Uj Nemzedék, 1922. július (4. évfolyam, 146-171. szám)
1922-07-01 / 146. szám
4 Számoai U| Nemzedék A kolozsvári egyetem tegnap ünnepelte ötvenéves jubileumát Szegeden A kormányzó avatta fel a tiszteletbeli doktorokat — Az Új Nemzedék tudósítójától. Szeged, június 30. . A kormányzónak Dorozsmán éjszakázott „Turán“-vonaala június 29-én reggel indult el Szeged felé. Érkezését 31 ágyúlövés jelezte. Szeged állomásán diszszázad várta a kormányzót. Ennek jobb szárnyán a honvédség főparancsnoka tett jelentést a kormányzónak. A diszszázad megszemlélése után a kormányzó a városi hatóságok, a városi képviselőtestület, az egyházak, a hivatalok és a társadalmi egyesületek tisztelgését fogadta, kiknek élén Aigner Károly főispán intézett a kormányzóhoz üdvözlő beszédet: Mi, szegediek, — mondotta a többi közt, — úgy érezzük, hogy töméltóságod haza jött közénk, hogy egy pillanatra kipihenje az országlás súlyos gondjait és hazajött megtekinteni legrégibb híveinek táborát a keresztény erkölcsért és a nemzeti egységért a közelmúltban vivoit titánharcok után. . Az üdvözlés után a kormányzó a következő szavakkal válaszolt: — Nem kell ismét hangoztatnom azt a boldog érzést, mely eltölt, valahányszor átlépem városuk küszöbét. A közelmúltak oly sok szála fűz ide és oly sok emlék ébred fel bensőmben, hogy úgy érzem, mintha hazatérnék, mikor Szegedre jövök. Benső örömmel halottam a főispán úr szavaiból, hogy az egyetem, melyet Szeged városa oly lelkes örömmel karolt fel, ideérkeztének első percétől kezdve mily hamar és teljes mértékben egybeforrt a város közönségével. A menekültek kedves otthonra találtak, a vendéglátó Szeged hazafias közönsége pedig nagy tudományú és hasznos munkatársakat nyert bennük. Szeged, melynek oly nagy és magasztos hivatása van hazánk e részében ezentúl még szilárdabban fog állni a magyar kultúra bástyájaként. A főispán úr által tolmácsolt, lelkes üdvözletüket melegen köszönöm. A kormányzó ezután a közönség lelkes éljenzése közben a katonai gyakorlótérre hajtatott, itt szőkébb törzsével lóra szállt és szemlét tartott a szegedi helyőrség felett. A szemle után a Turán-vonathoz hajtatott, innen átöltözés után a Ró■kusMemplomba, ahol Várhelyi József, pápai prelátus ünnepi Te Deum-ot celebrált. Az istentisztelet után az egyetem központi épületében megkezdődött az egyetem jubiláns díszközgyűlése. A jubiláris közgyűlés • Menyhárth Gáspár dr., a Ferenc József Tudományegyetem rektora, az egyetem dísztermében üdvözölte a kormányzót és felkérte a díszközgyűlés megtartásának kegyes engedélyezésére. A kormányzó az üdvözlésre a következőkben válaszolt: — A magyar kir. Ferenc József Tudományegyetem mai, félszázados évfordulóján büszkeséggel tekintünk vissza azokra az évtizedekre, melyeken át az egyetem régi székhelyén oly kiváló eredménnyel végezte feladatét és nemzedékeket nevelt a magyar kultúrának. Kultúránk fenntartására és emelésére a mai, nehéz időben fokozott mértékben van szükségünk. Meg vagyok győződve, hogy a magyar kir. Ferenc József Tudományegyetem, midőn Szegeden új hajlékra talált, itt az Alföld metropolisában ugyanazzal a lelkesedéssel és fáradhatatlan buzgalmmal fogja kulturmiszszióját teljesíteni, mint Erdély bércei között. Bizton remélem, hogy ez az egyetem a tudományok fejlesztése mellett, mint eddig, úgy a jövőben is, nemes versenyben többi főiskolánkkal, hagyományaihoz híven, önzetlen hazafiságra és a tudományok szeretetére fogja nevelni, hazánk ifjúságát és meg vagyok győződve, hogy az az ifjúság, mely egyetem falai közül indul az élet útjára, az egyetem dicsőségére , a haza javára mindenkor elöl fog járni a haza iránti kötelesség teljesítésében. Isten áldását kérve a Ferenc József Tudományegyetem működésére, a díszközgyűlés megtartását ezennel megengedem. Ezután a rektor visszapillantást vetett az 50 éves egyetem megalapítására és a kezdet küzdelmes, nehéz éveire. Megemlékezett az egyetem régi munkatársairól, olyanokról, akik már a sirban pihennek és olyanokról, akik még az élők sorában vannak. Majd Tóth Károly dr., jogkori dékán ünnepi beszéde következett: — Ez a mostani lelkes atmoszféra kötelességemmé teszi, hogy oly kérdésről beszéljek, mely kérdés ennek a nemzetnek élet-halál harcával kapcsolatos. — A nagy összeomlás után szomorú idők következtek a kolozsvári egyetemre. A románok felhívására, hogy tegyük le a hűségesküt, azt válaszoltuk, hogy Magyarországnak tett eskünkhöz ragaszkodunk, a román imperiumot el nem ismerjük és tiltakozunk ellene. (Éljenzés.) Az egyetem tanárait ezért a magatartásért üldözni kezdték, lakásuktól megfosztották, megalázták s az üldözés, a hontalanság, a bujdosás után kifosztva minden tudományos kincsünkből, most itt állunk, de itt állunk tisztán és mocsoktalanul. Mi itt, a nagy magyar Alföld kellős közepében álló tilalomra, jajkiáltás vagyunk. Meg vagyunk győződve, hogy nincs földi erő, mely a Kárpátok gerincét elsodorja, nincs hatalom, mely a magyar Tiszát három felé vágja és mely húszmillió magyar lelkéből ki tudná ölni a hazaszeretetet. Sokan elfelejtik, hogy Trianonban csaknem minden elveszett, de nem vehették el hitünket, jövőnket, mert megmaradt egy, amivel ezt a hitet, a jövőnkbe vetett hitet megvalósíthatjuk, megmaradt a maga ideális lelkével a magyar ifjúság. Kérem Önöket, álljanak egy emberként, amint állott a magyarság a múltban, a mögé a férfiú mögé, akit a Gondviselés küldött nekünk, akiben Széchenyi szelleme testesült meg, álljanak Magyarország kormányzója mögé. (Lelkes éljetszés.) Kovács Gábor az egyetemi ifjúság nevében fogadalmat tett a kitartó, céltudatos munkára, majd Csengery János, a bölcsészeti kar dékánja, előadta a jubiláló alkalomra irt ódását. Ezután a nemzetgyűlés, az Akadémia, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium, valamint a tudományos társaságok képviselői üdvözölték az egyetemet. A doktorrá avatás Az üdvözlések elhangzása után az egyetem tanácsa József királyi herceget, Bethlen István gróf miniszterelnököt, Somogyi Szilveszter dr Szeged város polgármesterét és Dohnányi Ernő zongoraművészt tiszteletbeli doktorrá, ifj. fivér Eleket, giczei Diószegiy Istvánt, Dudits Ernőt pedig sub auspiciis gubernatoris doktorrá avatta fel. A gyűrű átadásakor a kormányzó a suit auspiciis gubernatoris doktorokhoz beszédet intézett. A gyűrű komor vasanyaga, mely megfelel az ország mai nehéz helyzetének, — mondotta egyebek közt — emlékeztesse önöket mindenkor a haza iránti komoly feladatok teljesítésére. A tiszteletbeli doktorok nevében József királyi herceg és Bethlen István gróf mondott köszönetet. Az ünnepi közgyűlés a rektor zárószavaival és a Himnusz eléneklésével ért véget. Délben a Tisza-szállóban 500 terítékes bankett volt. Délután a kormányzó kíséretével a DEMKE épületébe hajtatott a Horthy Miklós Egyetemi Internátus ünnepi felavatására. Az épület bejáratánál Menyhárt rektor üdvözölte, majd az egyetemi ifjúság sorfala között felvezették az internátus épületébe, ahol megkezdődött a felavatás. Somogyi polgármester meleg szavakban ajánlotta fel a DEMKE épületét az egyetemi internátus céljaira. A polgármester szavaira, Menyhárt Gáspár rektor válaszolt. Végül a kormányzó mondott néhány szót, majd kíséretével megtekintette az internátus berendezését, majd fél hat órakor a katonai sportpályára hajtatott, a körlet katonai sportünnepélyére. A katonai sporttelepről a kormányzó a Tisza-Szegedi Evezős Klub hajósátorával szemben a Tiszaparton felállított díszsátorhoz hajtatott, ahonnan jó fél órán át nézte az evezősversenyt, voltak a fővárosiaktól, azonbanfiattalok és néhány év múlva már elől lehetnek. A vidék a távolugráson kívül a rúdugrás bajnokságát is megszerezte a debreceni Hadházi Dezső révén. A 400 méteres gátfutásban Béra is könnyen ért el nemzetközi viszonylatban jelentéktelen országos rekordot igen gyenge ellenfelei előtt. Gerelyvetésben a harmadik helyezett is elérte az ötven métert, amivel az elmúlt hét évben bajnokságot is lehetett volna nyerni. A 3000 méteres gyaloglásban Szabináz, aki ezúttal tisztán ment, megközelítette saját rekordját. Hóra szúrást kapott , és ezért messze maradt Szablyártól. Dicséretére válik azon-ban, hogy a második helyért való küzdelmet akkor sem adta fel, amikor szúrása miatt már a harmadik helyre esett vissza. A verseny rész-,letes eredménye különben a kövtetkező , 200 méter. Bajnok: Gerő Ferenc (KAOE) 22.4 mp, második Juhász György (MTK) 22.6 mp., harmadik Kurunczy Lajos (MTK) 22.7 mp. Távolugrás. Bajnok: Molnár Ferenc (Székesfehérvári TC) 684 cm., második Somfay Elemér (MAC). 680 cm., harmadik Bakó Kálmán, (MAC) 654 cm. Haluska 645, Kovács 633 és aszegedi Ottovay 635 centi-métert ugrott, Petrasovszky bokarándulása miatt nem indult. 3000 méteres gyaloglás: Bajnok: Szabigár Péter (FTC) 14 p. 25.6 mp., második Hóra Ferenc (FTC), harmadik Lichter Sándor (MTK). Gerelyvetés. Bajnok: Csejthey Lajos dr. (BEAC) 14.34 m., második* Rmizsalovszky Ferenc (FTC) 53.23 im.] harmadik Gyürkő Lajos (FTC) 56 m., 800 méter. Bajnok: Benedek János (MAC) 1 p. 57.7 mp., második Fonyó Márton (MTK) 2 p. 0.5 mp., harmadik Görög Jenő (MTK) 2 p. 3.5 mp. Steiner (MTK), aki az első, 56 másodperces kört végigvezette, 500-nál feladta, Benedek 150 méterrel a cél előtt a külső pályán ment el Fojnyótól és hatalmas finissel, mintegy,a húsz méterrel nyert. 0000 méter. Bajnok: Némethy Jenő (FTC) 16 p. 4,6 mp., második Csukay József (MTK) 16 p. 14,2 mp., harmadik Király Pál (ESC), negyedik Ipolyi László (Győri Haladás), ötödödik Tóth Lajos (Székesfehérvári TC). Váradi, Koszta, Bese, Krausz, Kulcsár, Steiner Pál és Csékey (Karcag) feladta. Csikay és Némethy együtt megy az utolsó körig, itt Némethy könnyen kihuz és 50 méterrel nyer. ■ Rúdugrás: Bajnok: Hadházy Dezső (Debreceni MOVE) 340 cm., második Brausz Mihály (FTC) 330 cm., harmadik Brausz Károly (FTC) 330 cm. 100 méteres gátfutás. Bajnok: Bereits László(MAC) 59.3 mp. Orszoljnos rekord. Második Heffer Béla, (KAOE) 60.3 mp., harmadik Braun, József (ESC) 61.8 mp. — (Petracsek Ferenc nyerte meg a Szemere-emlékversenyt.) A pestszentlő-őrinczi Szemere-féle lövősérel tegnap délután rendezték céllövőink legnagyobb versenyét, amely a céllövés magyar apostolának, Szemere Miklósnak emlékét hirdeti. A verseny tavalyi győztese Tette, Emil volt, az idén ezt a dicsőséget többszörös bajnokunk, Petracsek Ferenc, a Budai Polgári Bévészegylet tagja szerezte meg 10 találattal, 199 egységgel. Második Velez Rezső (Jogász Sportegylet) 29:196, harmadik Császár János 29:193, negyedik Tröszti dr. (Kispesti MOVE) 29:191, ötödik Iván Sándor (Budai Polgári Lövészegylet) 29:182. A verseny után a győzteseknek Karafiásh Jenő dr., a nemzetgyűlés háznagya, a Céllövő Szövetség elnöke lelkes beszéd kíséretében adta át a tiszteletdíjakat. A Szövetség arany szivarkaszelencét, a főváros értékes festményt, a honvédelmi miniszter ezüstserleget, a MOVE miniatűr fegyvert, a Fegyvergyár Frommerpisztolyt adott. Szép gárdával vonult fel a versenyen a nemrég alakult MOVE Műegyetemi Lövészegylet, amelynek fiatal versenyzői nemsokára legjobb céllövőink méltó ellenfelei lesznek. (A szerdai regattán) fővárosi egyesületeink közül csak a Neptun indult az egyék versenyben és győzött is a Szegedi Evezős-Egylettel szemben. A kezdők palánkos négyesében a Szegedi Tisza Evezősegylet, a négyevezős versenyben kormányossal a Szegedi Evezősegylet, a kezdők egyes versenyében és a Benedek, Gera és Molnár kitűnő eredményeket értek el az első bajnoki napon — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Azokat, akik fanatikusan hisznek a magyar atlétika hatalmas fejlődésében, büszkeséggel tölthette el a bajnoki viadal első napja. A legtöbb verseny átlageredménye jóval felülmúlja a régi eredményeket, sőt számos olyan verseny volt, ahol a harmadik helyért jobb eredményt kellett elérni, mint amennyivel évekig bajnokságot nyertek. Az eredmények közül messze kimagaslik Benedek Jánosnak, a MAC nagyszerű középtávfutójának 809 méteren elért 1 p. 57.7 mp-es ideje, amely a legjobb bajnoki eredmény és csak fél másodperccel gyengébb az országos rekordnál. Benedek azonban ezt az időt, mint jó idő óta minden győzelmét, könnyen érte el, a finisben valósággal megszaladván ellenfeleitől. Erős nemzetközi versenyre volna neki szüksége, hogy mai tudása teljesen kibontakozzék, mert meggyőződésünk szerint ma őt még op. 56-tal sem lehet megverni. Tegnap győzelmével különben elérte Bodor Ödönnek azt a rekordját hogy megszakítás nélkül négy ízben, egymásután nyerte meg a 800 méteres magyar bajnokságot. A nyolcszázason kívül különösen a 200 méteres síkfutás és a távolugrás eredménye mutat örvendetes javulást. 200 méterenfévő igazolta róla való jó véleményünket és könynyen, három méterrel verte meg Kurunczyt, akit a célban sokat javult klubtársa, a fiatal Juhász is megelőzött. Gerő ideje évek óta a legjobb eredmény ezen a távolságon és bizonysága annak, hogy a magyar atlétika méltán vár még nagy eredményeket elől a kivételes sprinttehetségtől. Távolugrásban Molnár Ferenc, a kitűnő székesfehérvári atléta utolsó ugrásával szorította a második helyre a végig vezető Somfay Elemért, aki azonban így is a legjobb, eredményét érte el, formája állandó javulásának megfelelően. Érdemes megjegyzni, hogy 1897 óta csak három ízben nyerték a magyar bajnokságot 680-on felüli eredménnyel. Molnár és Somfay tehát Szathmáry Kálmán, Kovács György és Gáspár Dezső méltó nyomdokába lépett. Nagy csalódást keltett az 5000 méteres síkfutás. Mindenki tudta, hogy Németh a vasárnapi 1500-asra való tekintettel kímélni fogja magát, de senki sem várta, hogy ellenfelei még 16 percen belül időt sem tudnak kiszorítani belőle. Szánalmas volt nézni, hogy a versenyben elindult kilenc fővárosi futó közül hat miként adja fel egymásután a versenyt. Annál nagyobb dicséretet érdemel Ipolyi László és Tóth Lajos, Győr és Székesfehérvár két derék futója, akik becsületesen végigfutották a versenyt. Egyelőre messze 1922 július 1. gga~».gsis asu wrasse-^^v,' i a -vtum- FfwiMBaa