Uj Nemzedék, 1922. augusztus (4. évfolyam, 172-197. szám)

1922-08-01 / 172. szám

A's'•’fedik évfelydm, 172.857 szám lyijp / JEL^O^ kOfOna U Budapest, 1922 augusztus J Előfizetési ár: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V. ker., egy hónapra 200 korona, negyedévre 560 korona. 1%/~\ V ITUS' A AT A TUSIA A r* Honvéd utca 10. szám. — Telefonszám: 127—46. Egyes szám óra helyben, vidéken és pályantívakon 1127—47, 127—48, 127—49. József 65. — Gyorsírók : 10 kor. — Hirdetés milliméteres díjszabás szerint: 7—20, 7—21. — FiókkiadóHivatal: IV., Duna u. 6. Reklamációk: 19—25 és 121 — 41. Telefon: 123-08 és Teréz-körút 62. Telefon: 121-41. t*1ér©gke¥erék Napok óta nagy a sürgés-forgás a liberális sajtó boszorkánykonyhájában. Süstörögnek a lombikok s lent a föld alatt olyan ügyesen keverik a folyadékot, hogy észre sem veszi mérgező hatását az, akinek beadják. Vasárnapra a jó öreg Lloyd sütöget el pár nagyot pukkanó viharágyut, elmélkedvén afölött, hogy Héjjasnak nem kell a forradalom letörését emlegetnie, míg magyar kormány van, amely jogosítva van a forradalom letörésére, viszont fiatalabb fajtestvérei már napok óta minden igyekezettel arra törekszenek, hogy sületlen és tendenciózus jövendöléseikkel a kormányzatot megbontsák s újra zavart idézzenek elő. A liberális boszorkánykonyha kétszinü cselvetését látjuk. Igazság az, hogy a forradalmakkal szemben a kormánynak nem joga, hanem kötelessége szembeszállni. De nem egyedül. Láttuk a forradalmi októberben és márciusban, hogy a társadalom megszervezettsége nélkül a kormányok is tehetetlenek. Ha a társadalom kocsonyás gerincű, szervezetten, lehet akármilyen ,erős a kormány, a forradalom sohasem felülről, hanem alulról kezdődik, tehát a társadalom erős mellén kell megtörnie. Héjjas Iván ezt nem felejtette el szépen erre hivja fel mindenki figyelmét s ezért a kormánynak nem szabad a társadalom szervezkedése elé gátat vetni. Mi megmutatjuk a Héjjas miatt aggódó Lloydnak ezeket a farkasokat is. Saját fajtestvérei. Mig ő akadémikus egyoldalúsággal és a külföld felé ujjmutogató ravaszkodással féligazságokat csavargat az ismert rabul jázsikával, addig testvérkés kölyökfarkasokként üvöltik, hogy egyik keresztény csoportosulás a kormány ellen tör s hogy itt akarnak bomlasztani, ott akarnak mállasztani. Ne gondolják ezek a lapok, hogy a keresztények mesterkedésüket már nem értik. Keserves tapasztalatok alapján megtanulták a nyelvüket. Míg másokra kiabálják a bomlasztás vádját, ők a földalatti mesterkednie, az aknalerakók, a méregkeverők, mert aljas gyanúsításokkal ravaszul akarják az egységes keresztény frontot megbontani. Ismét disznósokra vadásznak, akik szájuk ize szerint nyilatkoznak, kiknek rövidlátása beugrik ennek a kétezeréves bomlasztó taktikának s ezeknek nevével akarnak cégjelzést találni a mérget tartalmazó üvegeikre. De a társadalom már ismeri ezt a céget. A kormányt ugrathatják, de a magyar és keresztény társadalmat nem. A kormány és társadalom együtt áll ellen a földalatti munkának. Mert ez az igazi aknamunka, amire Héjjas Iván célzott. Hiába bölcselkedik az öreg farkas, a Lloyd, méregkeverés folyik,, a fiatal farkasok csaholása igazolja Héjjas Ivánt és ébren tartja a társadalmat. A mai ülésre — mint hétfőn szokásos — a képviselők csak későn gyülekeztek. Tizenegy órakor alig voltak néhányan a teremben, elsőnek a kormány tagjai érkeztek meg, Bethlen István gróf miniszterelnök, Vaus József, nagyatádi •Szabó István, Rakovszky Iván, Duruváry Géza, Huszár Károly, elnök tizenegy óra után tíz perccel nyitotta meg az ülést és bejelentette, hogy az indemnitási vita véget ért és szavazás előtt Daruváry Géza igazságügyminiszter kíván felszólalni. Daruváry Géza igazságügymi- I niszter: Kötelességemnek tartom, hogy néhány szóval válaszoljak az intemnitási vita során elhangzott megjegyzésekre. Mindenekelőtt Hubert képvislő úrnek válaszolok, aki rendkívül heves támadást intézett a bíróság ellen. Ez a parlament, életében új jelenség. Mindig, bármilyen hevesek voltak is a viták, s a pártok kihagyták vitáikból a bíróságot. Ez megfelel alkotmányunk szellemének, melynek alapelvei között van a bírói hatalom önállósága, a független bírói hatalom érinthetetlensége. Hébert indoka az volt, hogy a bíróságok megszűntek függetlenek lenni. Erre három érvet hozott fel. Először azt, hogy elfogultak. Ez súlyos támadás, amely azonban a függetlenség kérdésével nincs öszszefüggésben. Második érve, hogy a birák előmenetele a kormánytól függ. Ennélfogva a birák nem függetlenek. Erre az a válaszom, hogy az állami bíróságokat szervezésüktől kezdve, 1871-től a birákat mindig a kormány előterjesztésére nevezték ki. Ez azonban sohasem érintette a birák függetlenségét. Egyébként ezen a téren nem visszafejlődés, hanem bizonyos előrehaladás történt. A legújabb törvény értelmében ugyanis a birák egyik fizetési fokról a másikra, automatikusan lépnek elő. Hébertnek ez a vádja is elesik. — Egyébként minden művelt országban a kormány előterjesztésére nevezik ki a bírákat. — Harmadik érve az volt, hogy a háború alatt hozott törvény felfüggesztette a birák áthelyezhetetlenségét. Ez sem áll, mert a birák mostis saját kérésükre helyezhetők csak át. Megesik ugyan hogy az áthelyezhetetlenséget megszüntették, de ez legutóbb a polgári perrendtartás életbeléptetésekor történt és azóta elvesztette hatályát. Remélem, hogy ez a támadás a bíróság ellen elszigetelt jelenség fog maradni, mert lényeges érdeke a nemzetnek, a hazának, hogy a bírák tekintélye érintetlen maradjon. Erkölcsi lehetetlenség, hogz a támadás a Házból indult ki. A tisztelt, szociáldemokrata párt sem fogja a képviselő urat ezen az úton követni, mert csak szaporítaná ezzel azoknak a számát, akik azt mondják, hogy a szociáldemokratapárt távol áll a nemzet érzelmi világától. Abíróság iránt mindenki a legteljesebb tisztelettel viseltetik. Ezt láttuk itt a Házban is, midőn több ízben elhangzott az az óhaj, hogy egy, vagy más ügy elintézését a bíróságra kell bízni. —■ Éppen a túloldalon ülő képviselők közül Strauss István és Fábián Béla emelte ki, hogy a bíróságok törhetetlen szorgalommal és elérhetetlen pártatlansággal teljesítik kötelességüket. ■ Varsányi Gábor: És a legnagyobb nélkülözések közepette. Daruváry Géza igazságügyminiszter: Nekünk egy kötelességünk van, hogy enyhítsük a bírói kar anyagilag nehéz helyzetét. Fábián Béla: Átmeneti segélyt! Ihtruváry Géza igazságügy-miniszter: Több oldalrólintéztek támadásokat az amnesztia ellen. Hébert képviselő úr a legradikálisabb álláspontra helyezkedett és azt mondotta, hogy a politikai vétségekért a trianoni békeszerződés értelmében nem szabad elítélni senkit sem. Ha valakit bűntény miatt bíróság elé állítanak, ezt mégsem lehet zaklatásnak nevezni. Különben nem áll a nemzet érdekében, hogy a békeszerződés erőszakos alkalmazásához forduljunk ilyen esetekben. Györki képviselő úr azért panaszkodott, hogy az amnesztiát nem hajtották végre. Huszonötezer kommunista kapott amnesztiát . Statisztikai adatokat mutathatok be, hogy 26.800-an nyertek amnesztiát. Ezek közül huszonötezer kommunista volt, vagy a forradalom idején követett el bűntényt. Ami azt a megjegyzést illeti, hogy nem adatott kivételes kegyelem, szóval olyan kegyelem, amely azokra vonatkozik, akik közkegyelemben nem részesültek, erre azt válaszolhatom, hogy tizenhárom esetben adatott már kivételes kegyelem, kilencvenkét kivételes kegyelmi eljárás pedig folyamatban van. A kegyelmi kérvények a leglelkiismeretesebb megfontolás tárgyává tétetnek és a magam részéről hajlandó vagyok azokat a békülékenység és engedékenység szellemébe, átnézni. Propper Sándor képviselő támadást intézett a volt igazságügyminiszter és az igazságügyminisztérium tisztviselői, ellen, amidőn azt mondotta, hogy a rab munkások által készített bútorokat élesen öszszevásárolták. Propper úgy tüntette föl ezt a dolgot, mint a rabok munkájának kizsákmányolását. Büntetőtörvényünk értelmében a szabadságvesztésre ítélt bűntetteseknek szervesen kiegészítő része a munka kényszerkötelezettség. A rabok ezt a munkát természetesen ingyen tartoznak teljesíteni. Ha kapnak díjat, az inkább serkentésül szolgál, nem lehet munkabérnek tekinteni, hanem egyszerű jutalma,zásnak a jó magaviseletért. Nem lehet ezt a díjat a munkabérekkel összehasonlítani, mert akkor azé volna a helyzet hogy aki büntetve van, gazdaságilag sokkal szerencsésebb körülmények között él, mint az, aki szabadon folytatja tevékenységét. Az államnak így tetemes munkaerő áll rendelkezésre a letartóztatási intézetekben, amelynek felhasználásánál szociálpolitikai, büntetőjogi és gazdaságpolitikai szempontok az irányadók. A munkaerők egy részét arra használják, hogy a letartóztatási intézetekben lévő ipari műhelyekben dolgozzanak. A tárgyak legnagyobb részét az állami szükséglet fedezésére fordítják, egy része pedigy az állami közalkalmazottak, különösen az igazságügyminisztérium köz-alkalmazottai szükségletére szolgál Visszaélésekről szó sem lehet. Négy nagy letartóztatási intézetünkben ipari munkára a rabok ti-zenegy százalékát használják fel, kilencvenegy százaléka pedig állami szükségletek fedezésére megy, tehát csak kilenc százalék szerezhető megvásárlás útján. ■ Az indemnitás során többször föl*merült az az óhajtás, hogy a kormány tájékoztassa a nemzetgyűlést milyen munkával szándékozik foglalkozni. . Javaslatok a kivételes hatalom pótlására Daruváry Géza igazságügymi- niszter: Az igazságügy minisztériumban már elkészültek azok a javaslatok, amelyek pótolni fogják a kivételes hatalom alapján kibocsátott rendelkezéseket. Ezeknek egyik részében van a törvénytelen gyermekek fokozott védelméről, a peres eljárás egyszerűsítéséről, a bírói és ügyvédi vizsgákról, stb. szóló javaslat. A második csoportban olyan törvényjavaslatok vannak, amelyek a kivételes állapotra tekintettel az államhatalom fokozott erejét céloz-zák. Teljesen megszüntetni ugyanis ezt nem lehet, hiszen egész Európa és vele együtt Magyarország is, kivételes állapotban van. Ezenkívül elkészült az uj váltótörvény és a‘ felsőházi törvény is. Ezeknek benyújtása a munkarendfolyamán meg fog történni. — Elkészült végül évtizedes munka eredményeként az uj polgári törvénykönyv, amelyet 1915- ben beterjesztettek és bizottság előtt is tárgyaltak. — Végül néhány szót akarok a jogrendről mondani. (Halljuk! a baloldalon.) A jogrend fennállásának két feltétele van. Egyik az, hogy a nemzet zöme magáénak vallja a fennálló jogrendet. Ez a M miniszterelnö egységes polgári szociáldemokraták ellen — Az Új Nemzedék tudósítójától. Ja.