Uj Nemzedék, 1922. augusztus (4. évfolyam, 172-197. szám)

1922-08-01 / 172. szám

Mminiszterelnö egységes polgári m szociáldemokraták ellem t*1ér©gke¥@rék Napok óta nagy a sürgés-forgás a liberális sajtó boszorkánykony hajában. Siistörögnek a lombikok s lent a föld alatt olyan ügyesen keverik a folyadékot, hogy észre sem veszi mérgező hatását az, akinek beadják. Vasárnapra a jó öreg Lloyd sütöget el pár nagyot pukkanó viharágyut, elmélkedvén afölött, hogy Héjjasnak nem kell a. forradalom letörését emle­getnie, mig magyar kormány v8n, amely jogosítva van a forradalom letörésére, viszont fiatalabb faj­testvérei már napok óta minden igyekezettel arra törekszenek, hogy sületlen és tendenciózus jö­vendöléseikkel a kormányzatot megbontsák s újra zavart idézzenek elő. A liberális boszorkánykonyha kótszinü cselvetését látjuk. Igaz­ság az, hogy a forradalmakkal szemben a kormánynak nem joga, hanem kötelessége szembeszállni. De nem egyedül. Láttuk a fórra dalmi októberben és márciusban, hogy a társadalom megszervezett* sége nélkül a kormányok is tehe­tetlenek. Ha a társadalom kocso­nyás gerincű, szervezetten, lehet akármilyen .erős a kormány, a forradalom sohasem felülről, ha­nem alulról kezdődik, tehát a tár­sadalom erős mellén kell megtör­nie. Héjjas Iván ezt nem felejtette el s‘ épen erre hivja fel mindenki figyelmét s ezért a kormánynak nem szabad a társadalom szervez­kedése elé gátat vetni. Mi megmutatjuk a Héjjas miatt aggódó Lloydnak ezeket a farka­sokat is. Saját fajtestvérei. Mig ő akadémikus egyoldalúsággal és a külföld felé ujjmutogató ravaszko­dással féligazságokat csavargat az ismert rabul iázfikával, addig testvérkéi kölyök-farkasokkéní üvöltik, hogy egyik' keresztény csoportosulás a kormány ellen tör s hogy itt akarnak bomlasz­tani, ott akarnak mállasztani, Ne gondolják ezek a lapok, hogy a keresztények mesterkedésüket már nem értik. Keserves tapasztala­tok alapján megtanultuk a nyel­vüket. Míg másokra kiabálják a bomlaszíás vádját, ők a földalatti mesterkednie, az aknalerakók, a méregkeverők, mert aljas gyanú­sításokkal ravaszul akarják az egységes keresztény frontot meg­bontani. Ismét diszgójokra va­dásznak, akik szájukize szerint nyilatkoznak, kiknek rövidlátása beugrik ennek a kétezeréves bom­lasztó taktikának s ezeknek nevé­vel akarnak cégjelzést találni a mérget tartalmazó üvegeikre. De a társadalom már ismeri ezt a cé­get. A kormányt ugrathatják, de a magyar és keresztény társadal­mat nem. A kormány és társada­lom együtt áll ellen a földalatti munkának. Mert ez az igazi akna­munka, amire Héjjas Iván cél­zott. Hiába böleselkedik az öreg farkas, a Lloyd, méregkeverés folyik,, a fiatal farkasok csaholása igazolja Héjjas Ivánt és ébren tartja a társadalmat. A mai ülésre — mint hétfőn szo­kásos — a képviselők csak későn gyülekeztek. Tizenegy órakor alig voltak nehányan a teremben, első­nek a kormány tagjai érkeztek meg, Bethlen István gróf minisz tarelnök, Vaus József, nagyatádi •Szabó István, Rakovszky Iván, Du- ruváry Géza. Huszár Károly, elnök tizenegy óra után tiz perccel nyi­tói ta meg az ülést és bejelentette, hogy az indemni- tusi vita véget ért és szavazás előtt Daruváry Géza igazságiigyminiszter kiváa felszó­lalni. Daruváry Géza igazságügymi- I niszíer: Kötelességemnek tartom, hogy néhány szóval válaszoljak az inaemmtási vita során el hangzóit megjegyzésekre. Mindenekelőtt Hó- beit képviwlő őrnek válaszolok, aki rendkívül heves támadást inté­zett a bíróság ellen. Ez a parlament, életében uj jelenség. Mindig, bár­milyen hevesek voltak is a viták, ix pártok kihagyták vitáikból a bíró­ságot. Ez megfelel alkotmányunk szellemének, melynek alapelvei kö­zött van a birói hatalom önálló­sága, a független bírói hatalom éri n thetetlensége. Hébelt indoka az volt, hogy a bí­róságok megszűntek függetlenek lenni. Erre három érvet hozott fel. Először' azt, hogy elfogultak. Ez súlyos támadás, amely azonban a függetlenség kérdésével nincs ösz- szefüggésben. Második érve, hogy a birák előmenetele a kormánytól függ. Ennélfogva a birák nem füg­getlenek. Erre az a válaszom, hogy az állami bíróságokat szervezésük­től kezdve, 1871-től a birákat min­dig a kormány előterjesztésére ne­vezték ki. Ez azonban sohasem érin­tette a birák függetlenségét. Egyéb ként ezen a téren nem visszafejlő­dés, hanem bizonyos előrehaladás történt. A legújabb törvény értel­mében ugyanis a birák egyik fize­tési fokról a másikra, automatiku­san lépnek elő. Hébeltuek ez a vádja is elesik. — Egyébként minden müveit or­szágban a kormány előterjesztésére Devezik ki a bírákat. — Harmadik érve az volt, hogy a háború alatt hozott törvény felfüg­gesztette a birák áthelyozhetetlensé- gót. Ez sem áll, mert a birák most -is saját kérésükre helyezhetők csak át. Megesik ugyan hogy az áthelyezhe- tetlenségef megszüntették, de ez leg­utóbb a polgári perrendtartás életbe­léptetésekor történt és azóta elvesz­tette hatályát. Remélem, hogy ez r. támadás a bíróság ellen elszigeteli jelenség fog maradni, mert lényeges érdeke a nemzetnek. v hazának, hogy a bírák tekin­télye érintetlen maradjon.- Erkölcsi lehetetlenség, hog> z a támadás a Házból indult ki. A tisztelt, szociáldemokrátapárt sem — Az Uj Nemzedék tudósítójától. — fogja a képviselő urat ezen az utón követni, mert csak szaporítaná ez­zel azoknak a számát, akik : azt mondják, hogy á szociáldemokrata­párt távol áll a nemzet érzelmi vi­lágától. A ‘bíróság iránt mindenki a legteljesebb tisztelettel viseltetik. Ezt láttuk itt a Házban is, midőn több ízben elhangzott az az óhaj, hogy egy, vagy más ügy elintézé­sét a bíróságra kell bízni. —■ Éppen a túloldalon ülő képvi- ! selők közül Strauss István és Fá­bián Béla emelte ki, hogy a bírósá­gok törhetetlen szorgalommal és elérhetetlen pártatlansággal teljesi tik kötelességüket. ■ Varsányi Gábor; És a legnagyobb nélkülözések közepette. Daruváry Géza igazságügymi- niszter: Nekünk egy kötelességünk van, hogy enyhítsük a birói kar anyagilag nehéz helyzetét. Fábián Béla: Átmeneti segélyt! jhtruváry Géza igazságügy-mi­niszter: Több oldalról -intéztek tá­madásokat az amnesztia ellen. Hé- belt képviselő ur a legradikálisabb álláspontra helyezkedett és azt mondotta, hogy a politikai vétsé­gekért a trianoni békeszerződés ér­telmében nem szabad elitélni senkit sem. Ha valakit bűntény miatt bíró­ság elé állítanak, ezt mégsem lehet zaklatásnak nevezni. Különben nem áll a nemzet ér dekében, hogy a békeszerződés erő­szakos alkalmazásához forduljunk ilyen esetekben. Györki képviselő ur azért panaszkodott, hogy az am­nesztiát nem hajtották végre. Hüszonőtezer kommunista kapott amnesztiát — Statisztikai adatokat mulatha­tok be, hogy 26.800-an nyertek am­nesztiát. Ezek közül huszonötezer kommunista volt, vagy a forrada­lom idején követett el bűntényt. Ami azt a. megjegyzést illeti, hogy nem adatott kivételes kegyelem, szóval olyaü kegyelem, amely azokra vonatkozik, akik közkegye­lemben nem részesültek, erre azt válaszolhatom, hogy tizenhárom esetben adatott már kivételes ke­gyelem, kilencvenkét kivételes ke­gyelmi eljárás pedig folyamatban van. A kegyelmi kérvények a leg­lelkiismeretesebb megfontolás tár­gyává tétetnek és a magam részé­ről hajlandó vagyok azokat a békü- lékenység és engedékenység szelle­mébe;! átnézni. — Propper Sándor képviselő tá­madást intézett a volt igazságügy- miniszter és az igazságiigymintszté- rium tisztviselői, ellen, amidőn azt mondotta, hogy a rab munkások által készített bútorokat ölesén ösz- szevásárolták. Propper úgy tün­tette föl ezt a dolgot, mint a ra­bok munkájának kizsákmányolását. Büntetőtörvényünk értelmében a szabadságvesztésre ítélt bűntette­seknek szervesen kiegészítő része u munka kényszcrkötelezetlseg. A ra­bok ezt a munkát természetesen Ingyen tartoznak teljesíteni. Ha kapnak dijat, az inkább serkenté­sül szolgál, nem lehet munkabérnek; tekinteni, hanem egyszerű jutalma-, zásnak a jó magaviseletért. Nem lehet ezt a dijat a munkabérekkel összehasonlítani, mert akkor azé volna a helyzet hogy aki büntetve van, gazdaságilag sokkal szerencsé­sebb körülmények között él, minti az, aki szabadon folytatja tévé* kenységét. — Az államnak igy tetemes munka-i erőáll rendelkezésre a letartóztatást intézetekben, amelynek felhasználá­sánál szociálpolitikai, büntetőjogi éa gazdaságpolitikai szempontok az irányadók. A munkaerők egyrészéí? arra használják:, hogy a letartóztat tási intézetekben lévő ipari műhe­lyekben dolgozzanak. A tárgyak leg* nagyobb részét az állami szükséglet fedezésére fordítják, égy- része penigf( az állami közalkalmazottak, különö­sen az igazságügyin misztérium köz-' alkalmazottai szükségletére szolgái Visszaélésekről szó sem lehet. Négy nagy letartóztatási intéző-; tünkben ipari munkára a rabok ti-; zenegy százalékát használják fel, ki- lencVenegy százaléka pedig állami’; szükségletek fedezésére megy, tehát; csak kilenc százalék szerezhető meg' vásárlás utján. ■ Az indemnitás során többször föl* merült az az óhajtás, hogy a kor­mány tájékoztassa a nemzetgyűlés* 1 milyen munkával szándékozik fog­lalkozni. . Javaslatok a kivételes hata­lom pótlására Daruváry Géza igazságügyin l-. niszter: Az igazságügy m in i sz tó­riumban már elkészültek azok a ja­vaslatok, amelyek pótolni fogják a kivételes hatalom alapján kibocsá­tott rendelkezéseket. Ezeknek egyik részében van a törvénytelen gyer­mekek fokozott védelméről, a peres eljárás egyszerűsítéséről, a birói és ügyvédi vizsgákról, stb. szóló . ja-] vaslat. A második csoportban olyan (örvényjavaslatok vannak, amelyek a kivételes állapotra tekintettel az államhatalom fokozott erejét céloz-] záh. Teljesen megszüntetni ugyanis ezt nem lehet, hiszen egész Európa és vele együtt Magyarország is, ki­vételes állapotban van. Ezenkívül elkészült az uj váltótörvény és a‘ felsőházi törvény is. Ereknek be­nyújtása a munkarend 'folyamán meg fog történni. — Elkészült végül évtizedes munka eredményeként az uj pol­gári törvénykönyv, amelyet 1915- ben beterjesztettek és bizottság előtt is tárgyaltak. — Végül néhány szót akarok a jogrendről mondani. (Halljuk! a baloldalon.) A jogrend fennállási­nak két feltétele vau. Egyik az, hogy a nemzőt zömé magáénak vallja a fennálló jogrendet. Ez * lyijp Előfizetési ár: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eudapsst, V. kér., Fgy hónapra 2Ö0 koicna, negyedévre 560 kojoaa. r%/~\ V ITUS' A 1 AT A TUSI ¥ A r* Honvéd-utca 10. szám. — Telefon-szám: 127—46, Egyes szóm óra helyben, vidéken és páiyantívaicn 1127—47, 127—48, 127—49. József 65. — Gyorsírók s 1 0 kor. — Hirdetés milliméteres díjszabás szerint, 7—20, 7—21. — FiókkiadóLiva’al: IV., Duna-u. 6. Reklamációk: 19—25 és 121 — 41. Telefon: 123-08 és Teréz-körut 62. Telefon: 121-41. A's'•’fedik évlöiyctm, 172. (857szám / JEL^O^ kOfOna U Budapest, 1922 cujusztus J a.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék