Uj Nemzedék, 1922. augusztus (4. évfolyam, 172-197. szám)

1922-08-01 / 172. szám

Kedd feltétel nálunk megvan. A másik az, hogy ha egyesek vétenek ez el­len a jogrend ellen, akkor a kor­mánynak ereje­ és akarata legyen ellenük eljárni. A kormány meg­mutatta legutóbb is, hogy ereje is van, akarata is van. Nálunk tehát a jogrend fennállásának mindkét feltétele megvan. (Hosszantartó taps a jobboldalon.) Az igazságügy miniszter után a Ház nagy érdeklődése közben Sreth-­ len gróf miniszterelnök állt fel­szó­lásra. Bethlen István gróf beszéde Bethlen István gróf miniszterei­nek. Egy hónapnál tovább tart már az indemnitás vitája, bár a kormány és a pártok egyaránt igye­keztek, hogy a vitából kikapcsolják mindazt az anyagot, amely a hely­zetet elmérgesítené.­­ Kétségtelen az, hogy egyfelől a képviselő urak tekintélyes száma vagy nem tudja, vagy pedig nem akarja tudni ezt, kétségtelen azon­ban az is, hogy házszabályaink tel­jesen elavultak és nem képesek a tárgyalás olyan gyors menetének biztosítására, mint az szükséges volna. A hónapokig tartó vita mentségéül szolgál azonban, hogy a pártok a választás után szükségét érezték annak, hogy az új politikai szituációba beleilleszkedjenek Egyes pártoknak bizonyos frontváltozta­tását, bizonyos pártcsoportok kiala­kulását tapasztalhattuk eddig az új nemzetgyűlésen.­­ Ennek az az oka, hogy a pár­tok erőviszonyaiban bizonyos elto­lódás állott be és a szociáldemokra­ták pártjával új erők vonultak fel a nemzetgyűlésen. A kormány telje­sen átlátta ezt az új helyzetet A múlt nemzetgyűlésen egységes el­lenzék állott a kormánnyal szem­ben, mert ha bizonyos elvi ellenté­tek egyes frakciókat szét is válasz­tottak egymástól, taktikai tekintet­ben a múlt nemzetgyűlés ellenzéke mégis egységesen járt el. Ma az el­lenzék három elkülönülő csoportra oszlik, a keresztény ellenzékre, a li­berális ellenzékre és szociáldemo­kratákra. Ezeknek a pártoknak tak­tikai összefogása kétségen kívül le­hetséges, de nem hiszem, hogy ez bármelyik pártnak is elvi szem­pontból ne válnék kárára. Ez az el­lenzék gyengesége. De ha a kor­mány olyan fontosságot tulajdonít annak, hogy a politikai békét meg­teremtve, a normális tárgyalás lehe­tőségét biztosítja, egy teljesen távol áll tőlem ennek a gyengeségnek ki­használása. . . A kormány inkább szükségesnek tartja hogy a szo­ciáldemokraták előnyomulásá­val szemben a polgári rendű társadalomból kiküszöböltesse­­nek azok az ellentétek, amelyek eddig az egységes állásfoglalást a szociáldemokraták ellen meg­akadályozták. (Helyeslés a jobboldalon és a jobb­középen.) Ezért a kormány itt a Házban mindent megtesz arra, hogy a normális tárgyalás és a politikai béke lehetőségét megteremtse.­­ Ezt én egy szépen m­ár ki is fejtettem és ez a felhívásom az el­lenzék részéről visszhangra is ta­lált. Az ellenzéki válaszok bizonyos feltételekhez fűzték­ a politikai bé­két. E­­ feltételeket nagyjában öt szempont alá sorakoztathatom.­­ Az ellenzék részéről tehát öt feltételt szabtak meg együttműkö­désre. Az egyik feltétel az, hogy a kormány szüntesse be a választás után a politikai üldözést. Azt hi­szem, hogy ezeket az üldözéseket megszüntetni semmi nehézségbe sem ütközik, mert tudomásom sze­­rint semmiféle­ ilyen üldözésről szó sincs. Amennyiben azonban az el­lenzék bármelyik tagja ilyen benyo­mást nyerne, kérem, forduljon bi­zalommal a kormányhoz. Kiss Menyhért! Majd a belügy­miniszterhez! Bethlen István gróf: Hasonló a felfogásom a reparáció kérdésében is. A reputációnak három lehető­sége van, vagy a büntetőbíróság, vagy a petíció vagy pedig hogy fe­gyelmi eljárás útján­ próbálják re­­parálni a sérelmeket. Ha valaki az első két utat választja, akkor ez kivütre esik a kormány befolyásán. Ami a fegyelmi eljárást illeti, ha az illető hatósági, közeg hatásköri­­túllépést követett el, akkor a kor­mány a legszigorúbban fog vele szemben eljárni. Az indemnitást be­jelentő beszédemben már azt is k föltettem, hogy a munkakörök és a munkarend beosztását tiszteletben kell tar­tani. — Ezt a felfogást Apponyi Albert gróf is helyeselte és azt mondta, hogy elfogadja, bárt a kormány ezt autokratikusan kezeli. A kormány, bármikor hajlandó az ellenzékkel a Ház munkarendjét megbeszélni. Természetesen csak ama keretek között, amelyeket a kormány poli­tikája ír elő.­­­­A negyedik feltétel volt az, hogy mellékkormányok ne legye­nek. Én ezzel úgy vagyok, mint Kálmán király a boszorkányokkal Én még mell­ékkormányokat nem láttam. Ez a kormány csak addig marad helyén, amíg a meggyőződése szerinti kötelességeit és jogait kö­vetheti. Amióta azonban mellékkor­mányokról beszélnek, én ilyenekkel sohasem találkoztam, ilyenekről nem tudok. Egyetlen egy esetben fordult csak elő ilyen mellékkor­­mány, amikor fegyveres erővel, puccsszerűen akarták a törvényes kormányt megbuktatni. Ez azonban a túloldalt terheli. Friedrich István: Úgy látom, már nagyban folyik a kibékülés! Bethlen (Friedrich felé): Amilyen tapintatos a mellékkormányok örö­kös emlegetése, olyan tapintatos volt ez a válasz is. — Utolsó feltétel az volt, hogy a pénzügyminiszter kifejtse program­ját. A pénzügyminiszter úr ezt megtette és még lesz alkalma, hogy kifejtse a kereskedelmi miniszter úr is, hátra van még, hogy a földművelésügyi miniszter úr ha­sonlót tegyen.­­ Az indentitási vita nem alkal­mas arra hogy egyes resszort­­miniszter urak részletekbe menő programot adjanak, erre a budget­­vita alkalmas, hogy minden minisz­ter kifejtse a maga resszortjában követendő programot. A kormány elő is készíti a budgeted és Reméli, hogy az ősz folyamán a budget be­nyújtására képes lesz. Addig is azonban, ha az ellenzék tájékozódni óhajt egyik vagy másik részletkér­désről, semmi akadálya nincs, hogy a földművelésügyi, közgazdasági, illetve pénzügyi bizottság összeül­jön és itt a rosszort miniszter urak­tól ama felvilágosításokat meg­kapja.­­ Ezzel térek rá a kritikára, ame­lyet az ellenzék, nevezetesen a ke­resztény ellenzék, liberális ellenzék és szociáldemokrata párt a kor­­mány politikájával szemben felho­zott. Külön-külön akarok a pártok argumentumaival foglalkozni és megkezdeni a szociáldemokrata párt­tal. — Az indemnitási vita megkezdése előtt Peidl Gyula tisztert képviselő­­társam egy deklarációt olvasott fel, amely a szociáldemokrata párt pro­gramszerű hitvallását tartalmazta. — Ez a program nagyjában az ok­tóberi program, kiegészítve azokkal a követelésekkel, amelyek a szociál­demokrata párt felfogása szrint a je­lenlegi gazdasági és politikai helyzetben szükségesek.­­ Ha végignézek ezen a program­o­on, igazat kell hogy adjak Pehd­i képviselő úrnak, aki tegnapelőtti be­­szédőben mutatott rá arra, hogy ez tulajdonképen radikális irányú pol­gári programm, mert hiszen nem tartalmaz olyan követeléseket, ame­lyek specialitáe, szociáldemokrata követelések volnának. Nem beszél szocializmusról, nem beszél forra­dalmi osztályh­arcról, világforrada­­lom­ról, nemzetköziségről, nem beszél egy szóval sem olyan kérdésekről, amelyek radikális irányú polgári programaiba bele nem férnek. Bogya János dr.: Kihagyták azo­kat a kérdéseket, amelyet történél.*.­ im­ik­mikat érintik. Bet­lén István gróf miniszterel­nök: Sok kérdés van azonban, me­lyekkel egyet nem értek, vagy ame­lyeket időszerűeknek nem tartok. Meg kell állapítanom azt, hogy hi­o­édi­­a nem ez a program volt oka an­nak az ellenszenvnek, amellyel a szociáldemokrata képviselők időről-időre a polgári pártok ré­széről találkoznak.­­ Sőt rá kell, hogy mutassak arra, ami a polgári pártok szimpá­tiájának felkeltésére alkalmas. Az egyik az, amikor a szociáldemo­krata párt kijelenti, hogy a több­ségi elvet elfogadja és a parla­menti demokrácia alapján áll. Farkas István: Mindig ezt val­­lottuk. Bethlen István gróf miniszterel­­nök: A másik pedig az, hogy haj­landó a polgári pártokkal együtt­működni abból a célból, hogy a trianoni szerződés revízióját elő­készítsük. Ha kijelentem, hogy mi volt az oka ennek az ellenszenvnek, azt nem azért teszem, hogy ellenté­teket szítsak és mérgezzem azt az atmoszférát, amelyre szükség van a magyar parlamentnek,, nemcsak a kormánynak, hanem az ellenzéknek is. Hanem azért, mert alkalmat akarok adni a szociál­demokrata pártnak esetleg olyan nyilatkozatok megtételére, amelyek alkalmasak volnának a félreértések kiküszöbölésére. — Peidl képviselőtársam azt mon­dotta, hogy az általa előterjesztett program, csak munkaprogram, el­lenben a szociáldemokrata párt tel­jes egészében fenntartja a maga programját, amely­ sokkal messzebb menő követelésekből áll. Én azt hi­szem, hogy ez a mentális rezeváció az, ami bizonyos aggodalomra ad okot. Mert kérdem azt, hogy­ melyik ez a program. 1919 tavaszán a szo­ciáldemokrata párt f­uzionált a kom­munistákkal és akkor a maga pro­gramját tudtommal átdolgozta. Ez-e az a program, amely végső céljait tartalmazza a szociáldemokraták­­nak? Friedrich István: Nagyon helyes. (Zaj.) Várnai Dániel: Tizenöt-húsz be­szédben megmondtuk, hogy­ nem az. Bethlen István gróf miniszterelnök: Ne­künk tudnunk kell ezt, mert hiszen itt a parlamentben előterjesztve polgári ala­pon álló program csak akkor jelent ko­moly együttműködést a polgári társada­lommal, ha annak háta mögött nincs olyan programja, amit bármikor elővehet­nek. Figyelmeztetnem kell szociálde­mokrata pártot a következőkre is: A Marx-féle ortodoxia az egész világon re­vízió alá került, hiszen egy rövid időszak jelenségeiből szűrődtek le azok a tantéte­lek, amelyeket Marx felállított s amelyek­nek elmúltával ezek a tantételek a szo­ciáldemokraták előtt is kellett, hogy re­­vizi alá kerüljenek. — Mi a magunk részéről nem követel­hetjük, hogy megtagadják teljes mérték­ben ezeket a tanokat, d­e azt követelhet­jük, hogy nyilatkozzanak abban a tekin­tetben, hogy ezeket a tantételeket a vi­lághistóriának eseményei után, amelyek­nek részben szemtanúi, részben szenvedői voltunk­, mikép magyarázzák. Varsányi Gábor: öntsenek tiszta bort a pohárba. (Zaj.) Bethlen István gróf miniszterelnök . . . mert én úgy találom, hogy merst, mi­kor minden szociáldemokrata hitvallást tesz abban az irányban, hogy ..a mérsé­kelt független, vagy­ kommunista pártból származik, a polgári társadalmat meg­nyugtatná, ha elsősorban, maguk az urak tisztáznák ezt a kérdést.­­ Ha azonban aggodalomra ad­hat az okot, hogy a szociáldemo­krata párt, további céljait homály fedi, úgy még csak fokozottabb ag­godalomra adhatnak okot azon kö­vetelések, melyeket több szónokuk az indemnitási vita során támasz­tott. Peyer képviselő úr és mások az összes emigránsok azonnali ha­zaengedését követelték. Peyer: Nem az összest! Bethlen: Kérdem, mi közük önök­nek az emigránsokhoz? Hisz azok kilencven százaléka kommunista bűncselekményt követett el, amivel az urak nem akarják magukat azo­nosítani. Kevesen vannak, akik csak azért mentek ki, mert féltek az úgynevezett teher­terrortól, mert külfödön akartak a szociáldemok­rata álláspont javára munkálkod­ni. Tudom, hogy önök Garamik­re céloznak. Felkiáltás a szocialistáknál: Úgy van, reá! — Jól tudom, hogy Garami soha­sem volt bolsevvks. Mikor a bolse­­vizmus megszűnt, visszatért Ma­gyarországra, akkor tárgyalás folyt közte és polgári politikusok között. Ezen én is részt vettem, ezt n­yiltan­­megmondom, mert Garamit akkor becsületes embernek tartottam. — De azután ő távozott Magyarország­ról és lapot alapított Bécsben, amelyben különböző dolgokat irt és íratott Magyar­­országról. És ne mondja Peyer képviselő úr, hogy ki a hibás, aki a jogrendellenes cselekedetet elkövette, vagy aki azokat i­s megírta. Itt az a fontos, hogy Garami sok olyat megírt és megiratott, ami nem igaz és még fontosabb, hogy kezet fog olyan államokkal, amelyek a mi ellensé­geink, sőt arra biztatja őket, hogy Ma­gyarország egy részét,­ még tovább is megszállva, tartsák. .Mozgás a szociáldemokráknál: Adato­kat kérünk! Friedrich: Majd holnap szolgálok ada­tokkal is! Bethlen: Mi nem vagyunk hajlandók arra, hog­y a nemzet saját fiaiból Kor­­m­oránusokat neveljünk. Amíg­ Garami Ernő a Jövő em­i! lapot fenntartja, én nem vagyok hajlandó vele szóbaállni. (Hosszantartó taps a jobboldalon.) Ma­gyarországra mindeki visszajöhet, csak azok nem jönnek haza, akik tudják, hogy itthon az ügyész vár rájuk. Új Nemzedék A szocialisták küszöböljék ki a szélsőségeket — H ha vannak a szociáldemokrata párt­ban szélsőséges elemek, akik más uton járnak, mint a vezetők, akkor ajánlom, hogy a saját érdekükben minél előbb váljanak el­őzün­k. Mert ha önök azt hangoztatnák, hogy a bolsevizmust lik­vidálni kell, akkor likvidálják azt elő­ször­­­ saját pártjukban. Ha Propper képviselő úr afelett panaszkodik, hogy a szociáldemokrata párt a polgári tár­sadalom és kommunizmus két malom­­kője közé került, akkor én azt mondom, minél előbb hajtsák végre a likvidálást az egész vonalom Abban az országban, amelyen két forradalom söpört végig, ahol a polgári társadalom hónapokig, a legnagyobb szenvedéseket viselte el a szociáldemokrata munkásság részéről, annak a polgári társadalomnak joga van meg követelni, hogy önök nyíltan és őszintén nyilatkozzanak távolabbi cél­jaikról. (Hosszantartó taps a­ jobbolda­lon...­ 1922 augusztus X. Összeütközés Kassán a magyarok is a resti t"­őrség között . Prága, július 31. A cseh lapok írják: Tegnap dél­előtt a m­agyar keresztényszocialista párt a magyar jogpárttal együtt a kassai Salk-ház-szállóban nyilvá­nos gyűlést rendezett, amelyen til­takozni akart az ellen, hogy a ma­gyarokat az iskolaügyi kérdésben elnyomják. A gyűlésen nem ma­gyarok is jelentek meg. Amikor ezek észrevették, hogy nagy­ szám­ban vannak, képviseletet akartak maguknak az elnökségben. A ma­gyar vezetőik elutasították ezt a követelést és a gyűlés magyar résztvevői tiltakoztak ez ellen, hogy ott tótul beszéljenek. Nagy iz­galom támadt, úgy hogy a kor­mány képviselője feloszlatta a gyű­lést. Az épület előtt a gyűlés ma­gyar résztvevői vonakodtak eleget tenni a rendőrség szétosztásra hívó felhívásának, mire dulakodás tá­madt. Nyolc embert bevittek a rendőrkapitányságra, két másikat pedig nyilvános erőszakoskodás büntette miatt az­­ügyészségnek adtak át. Délelőtt 11 órakor a magyar sporttéren mérkőzés volt az ottani kommunista labdarúgócsapat és a kassai magyar csapat között. A mérkőzők között hamarosan össze­­ütköz­és támadt, úgy hogy ökölre mentek. A veszekedésbe a közönség is beleavatkozott és a rendőrség erőszakkal tiszt­ítot­ta meg a pályát. üli fel­ az osszfascintait most, mikor közeledik a befőzés ideje ? Megbízható konzerváló szer, mely biz­­t­­osan megóvja a befőttet a m­egront- |­t­ás­tól. Egy szer van, mely ezt feltét­­­ lenül garantálja s ez­t a DIANA­­ bevitt és főzelék konzerváló.

Next