Uj Nemzedék, 1922. augusztus (4. évfolyam, 172-197. szám)

1922-08-01 / 172. szám

luzi augusztus 2. y»i fisí**2©ss< ö»t 0­ A sörös csapatok már felvonultak a csataldzsai vonalra — Az Új Nemzedék tudósítójától, — Bécs, július 31. A balkáni helyzetről szóló újabb jelentések egyre komolyabb válság­ról számolnak be. Parisból érkező jelentések szerint a görög kormány csak formálisan kérte a szövetséges hatalmak beleegyezését Konstanti­nápoly megszállásához. Az­aténi kormánynak az a szán­déka, hogy kérésének elutasí­tása esetén is megszállja Kon­stantinápolyt. A francia fővárosban tudni vélik, hogy a görög kormány nem a saját hatalmára támaszkodva fenyegető­zik, hanem hatalmas támogatója van, ez azonban semmiesetre sem Franciaország. A francia politika épen azon fáradozik, hogy békét te­remtsen a Keleten. A görögök felvonulása már jó­formán befejeződött a csataldz­­sai vonalon, ahol az antant­ csapatok már szem­benállanak a görögökkel. Konstanti­nápolyba Harrington tábornok szö­vetségközi főparancsnokhoz értesí­tés érkezett Londonból és Párisról, hogy máris uton vannak nagysza­bású csapaterősítések Konstantiná­poly felé. Harrington tábornoknak meghagyták, hogy­ az újonnan ér­kező csapatokkal együtt feltétlenül szervezze meg az el­lenállást és szálljon szembe a görögökkel, ha a csataldzsai erődvonalat átlép­nék. Konstantinápoly lakossága külön­ben a legnagyobb izgalomban van a görögök hadikészülődései miatt. A török alkosság maga is ellen­állásra készül és titokban fegyverkezik. A görögök ellen rendkívül nagy az elkeseredés, úgy hogy a szövetséges főparancs­nokságnak máris intézkedéseket kel­lett tenni a görög­­lakosság megvé­désére. Franciaország megtagadta a felhatalmazást a megszállásra Páris, július 29. (Havas.) A lapok jelentése szerint a görög ügyvivő tegnap a külügy­minisztériumban jegyzéket nyúj­tott át, amelyben Görögország for­málisan felhatalmazást kér Kon­stantinápoly megszállására. Gö­rögország, mondja a jegyzék, kizá­rólag a szövetségesekkel való teljes összhangban óhajt eljárni. Mint a lapok jelentik, a felhatal­mazást azonnal megtagadták­. Atén, július 29. A szövetséges hatalmaknak át­nyújtott görög jegyzékek Konstanti­nápoly megszállását az egyetlen eszköznek mondják a békekötés gyorsítására és felkérik a kormá­nyokat, hogy ennek megfelelően utasítsák a megszálló csapatokat, hogy a görög hadsereg akciójával szemben n­e ellenkezzenek. Harrington kijelentése, hogy minden Konstantinápoly ellen irá­nyuló akciót erőszakkal akadá­­loozna meg, erős benyomást keltett. A miniszterek három óra hosszat tartó tanácskozást foly­tattak. Huszonötezer görög szállt partra Rodostóban Paris, július 30. (Havas.) Konstantinápolyi jelen­tés szerint görög csapatok partra­­szállítása Rodostóban tovább tart. A partraszállított csapatok számát 25.000-re becsülik. Egy görög jár­őrt, amely a semleges zónába nyo­­mult, rövid harc után török csend­őrség visszaütött. Angol erősítés­­ London, július 81. (Reuters) Máltai jelentés szerint a sussexi második ezred parancsot kapott, hogy hajóra szálljon és Konstantinápolyba menjen. Anglia tiltakozik az előnyomulás ellen Atén, július 30. Az angol ügyvivő a görög korr­mánynál tiltakozó lépést tett a Konstantinápoly felé való előre­nyomulás terve ellen. Törökbarát áramlat az angol külpolitikában London, július 31. Konstantinápolyból jelenti a Reuter-ü­gynökség. Towshed (?) tá­bornok Musztafa Kemal basával Kom­óban megbeszélést folytatott, amelyet török hivatalos körökben kedvezően ítélnek meg. A beszélge­téstől kielégítő eredményt várnak. A tábornok kijelentette, hogy az angol alsóházban mindinkább tért nyernek azok a hangok, amelyek a török igények jogosultságát han­goztatják. Egy idő óta Angliában törökbarát áramlat mutatkozik. >30000aCOS<XXX)OOOOOCC30CCQOGOCOD3ŐŰŐOOOeSOCü03&&«X»DOO A bukaresti magyarság mozgalmat indít iskoláinak visszaszerzésére Két napig tart a segesvári Petőfi-ünnepség — Szováta és az erdélyi román politika nehéz napjai — Az Uj Nemzedék tudósítójától. ~— Arad, julius 30. Az Erdélyi Irodalmi Társaság Petőfi születésének száz éves évfor­dulójára két napig tartó ünnepet rendezett Segesváron. Már az ün­nepség előkészületeinél látszott, hogy e két nap néma tüntetése lesz az erdélyi magyarságnak és az Er­dély minden részéből összecserélő magyar kulturegyesületeknek a ro­mán elnyomás ellen azon a seges­vári síkon, melyet a legnagyobb magyar költő vére hullásával örök időkre megszentelt. A program sze­rint az ünnepség tegnap, vasárnap délelőtt kezdődött a magyarság há­rom felekezetének templomában tartott ünnepi istentisztelettel, majd az egybegyűlt közönség kivo­nult a félegyházi Petőfi síremlék­hez. Az ünnepen a Petőfi Társasá­got Benedek Elek képviselte, Szabolcska Mihály pedig­­ alkalmi költeményt írt a nagy napra. A műsoron még Petőfi-dalok szerepel­tek, az ünnepi beszédet Sándor Jó­zsef, az EMKE főtitkára mondotta. A román hatóságok csak úgy en­gedték meg az ünnepség megtartá­sát, ha a magyar himnuszt mellő­zik s a rendezőséget tette felelőssé az esetleges zavargásokért. A program szerint a tegnapi ün­nepség második része délután 5 órakor zajlott le Segesvárt a Ma­lom­ utca végén levő szabad téren, ahol Benedek Elek tartott felolva­sást, a­mely tárgyát Petőfi életéből vette, a műsor többi számait pedig Petőfi-költemények és dalok egészí­tették ki. Nem engedélyezik a segesvári iskolaügyi kongresszust A segesvári Petőfi-ünnepséggel kapcsolatban az udvarhely megyei iskolaügyi bizottság felhívást inté­zett az erdélyi magyarsághoz, hogy július 30-án minél nagyobb szám­ban gyűljön össze, hogy döntsön ar­ról, fentartja-e felekezeti iskoláit, melyeknek engedélyezését a tria­noni szerződés is biztosította. Ugyanekkor az erdélyi magyar la­pok hatalmas sajtóhadjáratot indí­tottak, hogy a bukaresti magyar is­kolákat, melyeket Románia kisajá­tított, újra fölélesszék. Ma az a helyzet, hogy százhúszezer magyar van Románia fővárosában iskola nélkül. Legutóbb úgy katolikus, mint református részről mozgalom indult meg, hogy a felekezeti isko­lákat visszaszerezzék. Annál nagyobb meglepetést kel­tett, hogy az iskolaügyi kongresz­­t ezüst, melyet az erdélyi magyarság a segesvári ünneppel kapcsolatban akart megtartani, a román kormány váratlanul minden megokolás nél­kül betiltotta. A Székelyudvarhe­lyen tartózkodó Bratianu minisz­terelnök Paál István szenátornak kijelentette, hogy a Segesváron tervezett iskolakongresszust nem engedi megtartani, a magyar isko­lák részére kért államsegélyre pedig nincsen pénz. A miniszterelnök nem tartja szükségesnek álláspontját megölelni és nem bántja, hogy a kérdésnek esetleg nemzetközi szem­pontjai is vannak. Románia, úogy látszik, már nagyon jól tudja, hogy az antant nem nagyon néz utána, a hódítók milyen eszközökkel csi­nálnak kultúrát Erdélyben. Mi történik az esküt nem tett taní­tókkal és tanárokkal? Azok a tanítók és tanárok, akik annak idején nem tettek esküt Kó­piánnénak, legutóbb küldöttség út­ján keresték fel Anghelesku köz­oktatásügyi minisztert, hogy a ma­gyar iskolákban engedjék meg el­helyezkedésüket. A miniszter már annak idején a legridegebben kije­lentette, hogy az eskü megtagadá­sát az ő szemében nem teszi jóvá sem a nemzetközi jog, sem pedig a békeszerződés. Ezzel az erdélyi ta­nítók és tanárok ügye elintézettnek is tekinthető. Az erdélyi magyar tanítók és ta­nárok a közoktatásügyi miniszter­hez benyújtott memorandumra leg­utóbb hivatalos választ kaptak, amely mélységesen jellemző a ro­mániai állapotokra. A hivatalos válasz kijelenti, hogy a román ál­lam azokat, akik az eskütételt meg­tagadták, önként lemondottaknak tekinti és velük szemben nincsen semmi kötelezettsége, mindazon­által megengedi nekik, hogy a ma­gyar tannyelvű állami iskoláknál jelenleg üresedésben levő tanszé­kekre pályázhassanak. A hivatalos levél június 19-én kelt, de csak jú­lius 25-én jutott köztudomásra, amikor már a hirdetett határidőre a pályázatot benyújtani nem lehe­tett. A román trónörökös a kalotaszegi magyarok között Minden jel arra mutat egyébként, hogy a romániai hivatalos körök szakítani igyekeznek azzal a brutá­lis elbánással, mellyel az Erdélyben lakó magyarság iránt viseltettek a legutóbbi két esztendőben. A múlt héten két napon át volt vendége Kolozsvárnak Károly trónörökös a feleségével együtt, s ez alkalom­mal az ünnepségre a trónörökös ki­fejezett kívánságára nemcsak a román, hanem a magyar előkelősé­geket is meghívták. A trónörökös a számára rendezett kerti ünnep után megtekintette a múzeumokat, régi­ségtárat, látogatást tett az iskolák­ban és az egytemi könyvtár épüle­tében is. Károly trónörökös Kolozsvárott jártában útba ejtette a varrottasai­­ról az egész világon híres Kalota­szegi is. A kisfaluban a trónörö­kösnek annyira megtetszett a kivo­nult kalotaszegiek gyönyörű vise­lete, hogy az eredeti programot megváltoztatva kirándult Körös­főre is, ebbe a színm­agyar kalota­szegi faluba. Károly trónörökös lá­togatást tett a Kalotaszeg mellett lévő jegenyei árvaházban, ahol Zombory László, az árvaház létesí­tője köszöntötte magyar nyelven. Az igazgató többek között a követ­kezőket mondotta: — Engedje meg fenséged, hogy e helyen arra kérhessem, keresse fel az ország többi részében levő ma­gyarokat is, ismerje meg őket és nyújtson biztatást, támogatást és vigaszt mindannyiuknak, akiknek lelkében egy ezeréves haza elveszté­sének bánata él. Bratianu és Martin találkozása Szovátán Az egész romániai politikai világ feszült figyelemmel fordul most a szovátai események felé. Maniu, Vajda és több erdélyi nemzeti párti politikus már napokkal ezelőtt megérkezett Szovátára. Beavatott helyről nyert értesülés szerint a leg­magasabb körök megkísérlik a régi királyságbeli politikusoknak az er­délyi román politikusokkal való ki­­békítését. Maga Ferdinánd király is Szovátára utazik és érintkezésbe lép Marruékkal. Erdélyi politikai körökben azonban nem sok remény­­nyel néznek a szovátai tanácskozás elé. A román politikusok is csak Bratianuék lemondásával és sente­­ges kormány vezetése alatt új vá­lasztás kiírásával tartják a hely­­zetet megoldhatónak. Az erdélyi lapok gúnyos hangon írnak arról a módról, mellyel a romániai politika az­ elszakított ré­szeket magához szeretné édesgetni. Az Imperium átvétele után Bratianu miniszterelnök egy brassói banket­ten Brassót, mint Románia leendő fővárosát éltette, hasonlóképpen Fo­garason Bogarast, Gyulafehérváron pedig Gyulafehérvárt. A két éve tartó diadalmi mámort most egy ki­csit lehűti már nemcsak a magyar­ság tiltakozása, de az erdélyi ro­mánság kiábrándulása is a bukaresti politikából. PARDON!... AZ EST IGAZSÁGA. Miklós An­dor háromfejű hidrája már egy hét óta siránkozik és még egyre sorolja fel azokat a külföldi lapokat, ame­lyek Est-ék betiltását európai, sőt világbotránynak mondják. Ez az univerzális siránkozás valóban az Est igazságát bizonyítja, de par­don, azt a régit,­­hogy ha Kutya­­bagoson megfenyegetnek egy hand­let, feljajdul az összes rokon a Bob­utcától­­ a newyorki gettóig. Tárgyalás folyik az ellátatlanok lisztjének biztosítására — Az Új Nemzedék tudósítójától. — A múlt héten kiadott rendelet óta, amelyben az ellátatlanok kategóriáit ál­lapították meg, a közélelmező miniszté­rium tárgyalást kezdett a különböző szállítási és közlekedési vállalatokkal a lisztmennyiség szállításának biztosítására nézve. A tárgyalásnak az a célja, hogy az ellátatlanok részére szükséges liszt­mennyiség beszerzése már a jövő gazda­sági év kezdetén is, tehát a jövő hónap­ban akadálytalanul menjen. Ez a meg­beszélés rövidesen befejeződik, úgy hogy a­ lisztszámítások lebonyolítása nem fog akadályba ütközni. Szélesebb körben fel­merült az a kívánság is, hogy az ellá­tatlanok kategóriáit bővítsék ki. Ebben az irányban mindezidáig még nem tör­tént döntés.

Next