Uj Nemzedék, 1922. október (4. évfolyam, 223-248. szám)

1922-10-01 / 223. szám

Előfizetési irt Egy hónapr. 200 koiona, negyedévre 560 korona. Egyes szám ára helyben, vidéken és pályaudvaron 1 0 kor. — Hirdetés milliméteres díjszabás szerint. Reklamációk s 19—25. POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V. kon. Honvéd-utca 10. szám. — Telefon-számi 127—46, 127—47, 127—48, 127—49. Jézsef 65. — Gyorsírók i 7—20, 7—21. — Fiókkiadóhivatal i IV, Dana-ó. 6. Telefon: 123*08 és Teréz-kőrut 62. Telefon i 121-41, Anglia ultimátumban követeli a semleges zóna kiürítését Harrington ma éjjel kapta meg az utasítást — Az Uj Nemzedék tudósitó jának. jelentése Berlinen át — A „káplár urak“ Kezünkbe került egy könyv, Göndör Ferenc „Vallomások köny­ve“ és bocsánatot kérünk olva­sóinktól, ha foglalkozunk vele, mert foglalkozni kell vele. Göndör Ferenc könyve hü leirása a ma­gyarországi vörös uralomnak s könyvéből éles arcéllel rajzolódik elénk egy-egy vörös profil, nem­csak az emigrált vezérek közül, de az itthon maradottak közül is. Meg van a magunk véleménye Göndör Ferencről is és meg a szét­széledt és itt lapuló vörös vezérek­ről is, de mégis meg kell említe­nünk a könyvet épen itt szereplő, parlamentben pöffeszkedő, vörös- szegfűben kivirágzóit elvtársai miatt. Heteken keresztül azt sza­valták parlamentben és sajtóban Peyer, Miakits, Bothenstein Mórék, hogy nekik semmi közük a koui- münhöz. Mindegyikük egy-egy kézmosó Pilátus volt, csak szocia­lista és nem vörös, semmi közük sem volt Kun Bélához, a vörös ter­rorhoz, ők szolid, jobboldali, pol­gári elemek!. Nos, drága, kedves elvtársak, a Göndür-Krausz Ferenc könvve leleplezi őket- mondván, hogy semmi joguk sincs ahhoz, hogy megkülöraböztessék magukat a vörös idők többi lovagjától; Kun fi, Böhm, a vigéc-genera- lisszizmus, Rónai Zoltán nem volt kommunistább, mint ők, csak az előbbiek tehetségesebbek, Napoleo nők, államférfiak, diplomaták, tá­bornokok voltak, mig a mai urak szürkesége csak a „káplárságig“ vitte. örülünk, hogy az elvtárs urakról Göndör Ferenc is ilyen szép képet göndörit. Mi úgy sem tekintettük a vörösszegfüsöket másoknak, mint Kun Béla, Szamuelli és Po­gány Napoleon utódainak. A vö- rös-Bismarek, a vörös-Néro és a vö rös-Napoleon elillant és itt marad­tak a „káplár urak“. Bothenstein „káplár“ úrról megtudjuk, hogy németnyelvű lapjában reggel bur- zsujvért akart kávézni, délben és este pedig gerstlin lesoványodott polgárok pecsenyéjéért üvöltött. Miakits „káplár“ ur, Peyer „káp­lár“ ur, meg a többi ma szereplő „káplár“ ur is felelős azért, ami akkor történt. Megtudjuk, hogy Pogány-Schvarz Józsefnek voltak olyan napóleoni percei, mikor Szí­riái hajfürtjeire koronát akiart tenni. A „káplár“ urak pedig szol­gáltak, tapsoltak neki és egy párt­ban egyesültek a nagyokkal, együtt dolgozván a szociális termelés jó­létén. Eddig tiltakoztak, esürtek- csavartak, ha mi mondottuk, hogy együtt cseresznyéznek a tökfőzelék eldorádójábán a többi vörösökkel. Megtagadtak mindent, módról, taktikáról, végcélról és eszközről csevegtek, ha a kommunizmust emlegettük, most a saját táboruk mondja meg az igazat. Őszintén: Vörös „káplárok“ voltak. A rang- minősitést intézzék el göndörfürtü kollégájukkal, a keresztény és ma­gyar közvéleménynek a lényeg fon­tos. A szín. Páris, szeptember 30. A Petit Párisién jelenti Londonból: Az angol kormány Sir Harringtonhoz az éjszaka táviratot intézett, szólítsa fel azonnal a törőkökét, hogy üritsék ki akár jószán­takból, akár anélkül a semleges zónát. Ezt a táv­iratot általában úgy fogják fel, mint a törökökhöz intézett ultimátumot és a legtöbb reggeli újság számot vet azzal, hogy a háború kitörése küszöbön van. Az ultimátum állítólag azt a kijelentést is tar­talmazza, hogy bármilyen intéz­kedéseket is tesz Harrington tá­Páris, szeptember 30. Londonban nas ’mértékben szá­molnak Musztafa Kemal és Har­rington küszöbön álló találkozásá­val általában azonban mégis kevés reménységet fűznek Anglia leg­utolsó kísérletéhez, hogy a kon­fliktust elkerülje. Az itteni sajtó nagy aggodalom­mal szemléli az események fejlődé­sét a Keleten. A Petit Párisién je­lenti, hogy a jelenlegi körülmények között egyetlen hatásos eszköz van: meg kell próbálni, hogy a tö­rökök csapataikat megfelelő tá­volságra visszavonják, más­részt Anglia elhatározza magát Csanak kiürítésére és a Darda­nellák északi partjára való visszavonulásra. Ilyen lépés nem sértené az ango­lok önérzetét, a törökök számára pe­dig elfogadható volna. Török rész­ről annál érthetetlenebb a makacs­ság, mert ők megegyezés esetében Angliától valószínűen engedélyt kapnának török esa- pattesteknek a Márvány-tenger másik partjára és Tráciába való szállítására. bornok ebben a kérdésben, bizo­nyos lehet arról, hogy az angol összkormány támogatja ő t. Ezért feltehető, hogy Harring­ton élni fog jogával és ultimá­tumot küld Musztafa Kemal basának. T. — Az Uj NomeeMH tudósítójának jelenlése Berlinen át — Pária szeptember 30. A Matin jelenti Londonból: A hadügyminisztériumhoz Galli- poliból távirat érkezett, amely azt mondja, a brit hadvezető­ség elrendelte Gallipoli félszigetének a polgári lakosság által való ki­ürítését. T. Ellenkező esetben, ha konfliktusra kerül a sor, az egész brit birodalom London mögé áll éa,Törökországot kemény leckében r&szesiti. T. Róma, szeptember 30. Londoni jelentés szerint&a tegnapi minisztertanács azzal a lehetőséggel is foglalkozott, hogy a szövetségesek kiürítik Konstantinápolyi. A ten­gerszorosokat azonban Anglia min­den körülmények között meg akarja védeni s ezért vonja össze az angol haderőket a Gallipoli-félszigeten. Lloyd George nyilatkozik a katonai akcióról — Az Uj Nemzedék tudósitójának jelentése Berlinen át. — London, szeptember 30. A ma reggeli londoni lapok jelentése szerint a tegnapi minisztertanács elhatá­rozta, hogy Kemal basának jegyzéket küldenek, felszólítva őt, azonnal ürítse ki a kisdzsiai semleges zónát. Harrington tábornok részletes1 jelentést küldött Lon­donba és ennek alapján a minisztertanács szükségesnek tartja, hogy Kemal basa csapatait visszavonja a semleges zóná­ból. Lloyd George a hirlapiróknak kije­lentette, hogy Anglia ragaszkodik a sem­leges zóna kiürítéséhez és ebben a teg-, napi minisztertanács is egyetértett. — A katonai akció ügyében Anglia ugyan egyedül áU, a diplomácia terén azonban az összes szövetségesek egyet­értenek — mondta a miniszterelnök. (T.) — Az Uj Nemzedék tudósitójá"*k jelentése Beginen át. — Páris, szeptember 30. A Newyork Herald tudósítójának je­lentése szerint az angolok a Gallipoli-tél- sziget európai partján nehéz ágyukat vontattak állásba. A francia csapatoknak Csónakból való visszavonása már meg­történt. A keleti francia csapatokat Kon­stantinápolyba vonlak vissza, ahol az európai bankok őrizetét bízták rájuk. A semleges zóna területén tartózkodó tö­rök csapatok létszámát az angolok csupán 3500 ióre becsülik. T. — Az Uj Nemzedék tudósítójának jelentése Berlinen át. — Páris, szeptember 30. Londonból jelentik, hogy a Csa­nak védelmére való előkészületeket a legnagyobb erőfeszítéssel folytat­ják, Naponta uj angol csapatok ér­keznek meg Csanakba. Az angol rombolóhajók száma, amelyek a jövő hét elején a török vizeken lesz­nek, állítólag az ötvenet is megha­ladja. A legfontosabb hajóállomás háború esetére Mudrosz lesz. T. Amerikai torpedórombolók mentek Konstantinápolyba Az Uj Nemzedék tudósítójának jelentése Berlinen át. Páris. szeptember 30. Newyorkból jelentik: Hat ameri­kai torpedóromboló elhagyta Nor- folkot, hogy Konstantinápolyba menjen. A legénységen kiviül min­den egyes romboló 25 embert visz magával, akiket arra rendeltek ki. hogy a menekültek felvételénél se­gédkezzenek. T. A törökök egyre közelednek az angol állásokhoz — Az Uj Nemzedék tudósítójának je­lentése Berlinen át. — Páris, szeptember 30. Konstantinápolyból jelentik: A tö­rök csapatok előrenyomulása a sem­leges zónában úgy történik, hogy a csapatok előtt mindenütt egy var- lamentair halad fehér zászlóval. A törökök egyre közelebb vonulnak az angol állásokhoz. A török lovassá­got visszavonták a semleges zóná­ból és helyüket török gyalogság Parisban és Londonban számolnak a háborúval — Az Uj Nemzedék tudósítójától. — fjAAAlTtJd M P Í922 sí. Sj i Negyedik évfolyam, 223. (902.) szám Ára XO korona U Budapest, 1922 október 7, Vasárnap %

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék